Somogyi Néplap, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-09 / 239. szám
Vasárnap, 1960. október 9. 8 SOMOGYI NÉPLAP Két tantermes iskola épült Tengődön. Az iskola környékét a diákok szabad idejükben parkírozzák. Másfajta gondok Nem olyan régen szövőés varrógépeket kezdtek szállítani a heresznyei, fűzvesszőt pedig a szentborbási volt határőrlaktanyába. Ettől kezdve másfajta gond költözött a szürke laktanyafalak közé. Most már az volt a fontos, hány környékbeli embert foglalkoztassanak az új üzemben, hogyan teremtsenek árujuknak jó piacot, hogyan legyen a legkiválóbb minőségű a heresz- nyeiek készítette férfinadrág és a borbásiak fonta fotel, előszobafal, a mintegy százfajta gyártmány. A hetek szinte száguldottak, és ma már mindkét üzem arra törekszik, hogy teljesítse az első ízben kapott kapacitáshoz mért tervet. Persze ez még nem minden, hiszen a termelés gondjai szerteágazóak, sokszor nehezek, de mindig felemelőek, a társadalmi közösség javát szolgálják. . A borbási telepvezető és a fonók azt számolgatják most, hogy mennyivel lesz olcsóbb a vessző, ha nyersen veszik meg, és mennyivel, ha önmaguk termelik. Ha zölden veszik — mondogatják —, akkor 910 forint helyett csak 420-ba, ha maguk termesztik, 108 forintba se lesz mázsája. Tehát feltétlenül helyes az idén már hat hold* vesszőt telepíteni, lövőre újabb két holdat, mert... Igen, mert üzemüket akkor tehetik nyereségessé, egyszersmind majd önállóvá is, ha maguk termelik meg a nyersanyagot. Mintha csak összebeszéltek volna a heresznyeiekkel, ahol pedig azt figyelik, mit hoz az első tervesített negyedév. Ha sikeres lesz a szövőknél — úgy nagyon okosan — két műszakra állnak át. Ez egyrészt jóval gazdaságosabb, másrészt még egyszer annyi nőt foglalkoztathatnak, mint eddig. Jelentkező bőven akad. Az üzem vezetői a két műszakra való átállás szorgalmazásával a párt politikájának megvalósítását is elősegítik. Ez tudniillik egyebek között azt is célozza, hogy lakóhelyükhöz minél közelebb foglalkoztassák az embereket. Nem értéktelenebb ennél a szabórészlegben dolgozóknak az a törekvése, hogy kifogástalan legyen a minőség, mert a szoros férfikonfekció- piacon csakis így állhatják meg helyüket. De üdvözölhető a központi üzem, a Mértókutá- ni és Vegyesruházati Vállalat vezetőinek az a szándéka is, hogy Heresznvén a kis gépeket új, nagyobb teljesítményű varró-á-ekkel cserélik ki, és bővítik a részleget. Nem véletlen, hogy a korábban idegenkedő kisiparosok közül mind többen szeretnének az új üzemben dolgozni. A zökkenőmentes termeléshez tartozik az is, hogy a dolgozók a 8—10 kilométerre eső falvakból be tudjanak járni munkahelyükre. Ezért azt kérték a MÁV-tól, hogy álljon meg itt is a sebesvonat. Szeretnék, ha az AKÖV bekapcsolná Heresznyét valamelyik járatba, ha másként nem, hát úgy, hogy a Komlósdig közlekedő autóbuszt Heresznyéig küldenék. A heresznyei és borbási üzem közössége most tanulja, hogy mi a fejlettebb termelés. Ez a közösség most ismerkedik egymással. Igen, ismerkedik! Erről a még gépteremben lévő zongora ^núskodik, amely a zenét szolgáltatta a szombati ismerkedési esten. Hiszen ennek a negyven vagy száz embernek nemcsak együtt kell dolgozni, hanem jól ismerni is kell egymást. Mert az eddig más-más vidéken élőknek most kell tanulniuk az üzemi életet, a jó termelés és egymás segítésének módját. Másfajta gondok ezek, amelyek arra irányulnak, kik a legjobbak, kik méltóak a hamarosan megalakuló KISZ-, illetve pártszervezetbe. Kik tudnak példát mutatni másoknak emberségben és munkában. , Másfajta gondok . .. Most, a munkaidő befejezése után az egykori laktanyában egy fiatalember ül a zongoránál, és ujjai végigtáncolnak a billentyűkön. A fényes lapra egy péterhidai kislány támaszkodik, és kinéz az ablakon. A húrok hangja bongva átszáll az udvaron, s betölti az erdőt. Ki ne hallgatná boldogan? Szegedi Nándor Még* van egy negyedév Minden erejüket arra fordították üzemeink az idén, hogy növeljék a termelékenységet. Sok helyütt — hogy csak a malomipari, a faipari vagy a mértékutáni és vegyesruházati vállalatot említsük: — sikerült is ezt valóra váltani. Akad azonban olyan üzem is, ahol legfeljebb csak abban a hitben ringatták magukat, hogy elérték a célt Mert azzal, hogy több terméket állítottak elő, nem mindig járt együtt a gazdaságosság. Jól látni, hogy az úgynevezett biztonságos létszámgazdálkodás — az tudniillik, hogy pl. 150 ember helyett 170-et tartottak meg mondván, hoPv a termelésből valami miatt kiesőket a felesleggel majd helyettesítik — nem bizonyult helyes eljárásnak. Nem volna semmi baj. ha a többletlétszámnak megfelelően a termelékenység is növekedett volna, de sajnos, nem így történt. Másutt — a többi között a Finommechanikai Vállalatnál, a Kefegyárban — fejlesztették ugyan a műszaki színvonalat. állítottak be új, termelékenyebb gépeket, de azzal már nemigen törődtek, hogy a korábbi kézi munkához vagy az elavult géphez szabott normát kissé átdolgozzák az új műszaki feltételeknek megfelelően úgy, hogy rendes keresetet biztosítson. Hiszen senki sem kívánhatja, hogy ugyanazt kelljen elérnie egy új, nagy teljesítményű géppel, mint amit kézzel vagy egy korszerűtlen géppel elért. Hogy 150 vagy 200 százalékra tudja teljesíteni a tervét. Mert milyen norma az, amelyik ezt lehetővé leszi? A Kaposvári Faipari Vállalatnál gondoltak erre, s hogy az új gépek munkája csakhamar eredményeiken is meglátszott, azt annak köszönhették, hogy nem hagyták meg a régi, elavult normát. Megyei békeaktíva-ülés lesz csütörtökön délelőtt 9 órakor a KlOSZ-székház nagytermében. Dr. Hajdú Gyula, az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi tanszékének vezetője ismerteti a Béke-Világtanács júliusi ülésének határozatait, és az időszerű nemzetközi kérdésekről ad tájékoztatót. A Marcali Járási Nőtanács terveiből (Tudósítónktól.) — Legfőbb törekvéseinket két területre csoportosíthatjuk — kezdi a felvilágosítást Bö- röcz Imréné, a Marcali Járási Nőtanács titkára. — Szervezni és irányítani a szülői munka- közösségek nevelési tevékenységét, valamint olyan művelődési és szórakozási lehetőségeket biztosítani a falvak asz- szonyainak, hogy a gyakorlatban hasznosíthassák a téli estéken szerzett ismereteiket. — Kezdjük az utóbbival. Mit tettek e szép elgondolás megvalósításáért ? — A községi nőtanácsok téli tervében a többi között huszonnégy különböző tanfolyam indítása szerepel. Közülük a legértékesebbnek a sávolyi baromfitenyésztő és a somogy- fajszi, kizárólag nőknek szervezett ezüstkalászos tanfolyam ígérkezik. Hasznos lesz a Marcaliban és a Szőkedencsen tervezett játékkészítő tanfolyam is. — Hogyan segítik a szülői munkaközösségek s rajtuk keresztül az iskolák nevelési munkáját ? — Az elmúlt hetekben lezajlott szülői értekezletekre szép számmal sikerült mozgósítani a szülőket, elsősorban az anyákat. Marcaliban az óvoda, az általános iskola és a gimnázium választmányi tagjaival a múlt héten tanácskozást tartottunk. Elhatároztuk, hogy megszervezzük az utcafelelős szülői hálózatot, s egy nagymamák ankétjét is rendezünk. — Egyéb munka? — A járásban mintegy kilencven pár cipőt és ugyaneny- nyi felsőruhát gyűjtöttek ösz- sze nőtanácsaink a cigánygyerekek megsegítésére. Somogy- szentpálon a közeljövőben a Hazafias Népfronttal közösen összehívjuk a nyugdíjas tsz- tagokat. Megbeszéljük velük, hogy munkaképes tsz-tag hozzátartozóikat miként lehetne lelkesebb munkára serkenteni. Lényegesen befolyásolta a termelékenység alakulását az is, hogy mennyire tartották meg a tervfegyelmet. Nyilván rontotta az eredményeket a Finommechanikai Vállalatnál, hogy nem mindig a terv szerint előirányzott terméket gyártották, hanem azt, ami számukra esetleg könnyebb s ezért kedvezőbb volt. Ezt a néhány példát azért említettük, hogy bizonyítsuk: sokszor milyen jelentéktelennek látszó apróságokon múlik az, hogy sikerül-e növelni a termelékenységet. Nincs semmi ok valamiféle vészharang koneatás- ra, hiszen mint említettük, nem egy üzemünk derekasan kivette részét a munkából, és növelte a termelékenységet. Azonban még ezeknél sem volna helyes, ha most habáraikra ülnének, hiszen hátravan még egy telies negyedév, mialatt nsorhét lei-iot köszörülni ott, ahol szí,kcA<»o‘3. és szédíteni -az eredményeket, ahol nincs lemaradás. Jó lenne, ha az üzemek, vállalatok vezetői beszámolnának a dolgozóknak az eddig végzett munkáról, egyebek között arról is, hogy az eredeti alaorentabilitáson túl megtett 27 millió forintos vállalásból mennyi teljesült eddig. A legutóbbi állományjelentés ugyanis nem mutat e téren valami kedvező képet. Ezért kellene megvitatni a tennivalókat. A hátralévő három hónapban nagyon sokat lehet még elérni. A hiányosságok felfedésére, a jobb munkamódszerek ismeretére van szükség ahhoz, hogy közös erővel megmutassuk, hogy megyénk üzemei is teljesítették azt a feladatot, amelyet a hároméves terv utolsó évében vár tőlük az ország. Á BALATONKERESZTÜRI ÉJ REMÉNYSÉG TERMELŐSZÖVETKEZETBEN SEJ NY IN A SIRIUS AKCIÓ LARCEV NYOMOZÓ Amikor kiderült, hogy Leontyev találmányáról, az új lö- veg titkos tervrajzairól és képleteiről valaki fényképet készített, az ügy kinyomozását Lar- cev főnyomozóra bízták. Larcev sok éve szolgált nyomozóként a szovjet kémelhárításnál. Ezen a napon Larcevet magához hívatta a főnöke, átadta neki Kraschke pénztárcáját, annak teljes tartalmával, majd részletesen elmondta, hogy került ez a pénztárca a nyomozó hatósághoz. Alaposan megbeszélték a dolgot és a szükséges intézkedéseket. A pénztárca tartalmából kétségtelen volt, hogy a német hírszerző szolgálat keze van a dologban. Másnap Larcev megtudta, hogy Kraschke és Schering váratlanul elhagyta Moszkvát: tehát világos, hogy meg sem próbálnak visszatérni, hanem úgyszólván »feladták a játszmát«. Hamarosan sikerüt megállapítani tevékenységük célpontját is: azt a kutatóintézetet, amelyben Leontyev dolgozott, s hogy a fényképfelvételek éppen az ő találmányának terv(29) rajzairól és képleteiről készültek. Akkor azon az éjszakán a biztonsági szervek három képviselője az intézetbe érkezett, hogy megvizsgálják a páncél- szekrényt, amelyben a német kémszolgálat által lefényképezett titkos okmányokat, Leontyev iratait őrizték. A három személy egyike Larcev volt. Ö állapította meg, hogy a páncélszekrényt hamis kulccsal nyitották fel, majd hamis pecséttel pecsételték le újra. Ezek után azt a kérdést kell eldöntenie: vajon a kutatóintézet munkatársai közül ki keveredhetett ebbe a bűncselekménybe? Tehát kettős feladat állt a nyomozó előtt: először, hogy felderítse az ügynököt, aki beférkőzött az intézetbe; másodszor, hogy Leontyevet és találmányát megóvja az ellenséges kémek esetleges merényletétől. Larcev nemcsak megengedte az intézet igazgatójának, hogy közölje a történteket Leontyev- vel, de azt is szükségesnek tartotta, hogy maga beszélgessen el a mérnökkel, s a lehetőséghez mérten megnyugtassa. Ez sikerült is neki: megmagyarázta Leontyevnek, hogy az ellenséges kémszolgálat még nem tudta felhasználni a fényképfelvételeket, hiszen a filmet el akarták küldeni Berlinbe, tehát ott akarták feldolgozni. Ezenkívül, amint kiderült, a lefényképezett okmányok önmagukban nem tették lehetővé, hogy Leontyev egész munkájáról teljes fogalmat alkothassanak. mert a többi okmányt nem az intézetben őrizték, hanem egy részűket Cseljabinszkba küldték. A német kémek kudarca azonban egyáltalán nem zárta ki a visszavágás lehetőségét, és hogy a Leontyev és találmánya ellen indított hajszában más terveik is vannak. Larcev, mint tapasztalt kémelhárító, aki alaposan kitanulta a hitlerista kémszolgálat sajátosságait, jól tudta, hogy az, bár munkamódszereit bizonyos nyerseség jellemzi, gyakran igen kitartó, s ha egyik másik műveletében kudarcot vallott, rendszerint elölnöd kezdi. Ezt az általános következtetést az adott esetben legalábbis az a tény támasztotta alá, hogy minek utána a Kraschke elődjével együttműködő ügynököt leleplezték és elfogták, a kémek ismét visszatértek kiszemelt céljukhoz. Ez kétségkívül azt mutatta, hogy Berlinben tisztában vannak Leontyev mérnök találmányának jelentőségével. Amikor Larcev értesült Go- lubcov haláláról, s hogy az rögtön azon éjszaka után történt, amikor ők az intézetben jártak, és megvizsgálták a páncélszekrényt — legelőször is áttanulmányozta a gázoló teherautó sofőrje ellen emelt vádat. A sofőn, akit Szazonovnak hívtak, nem érezte magát bű-/ nősnek, kijelentette, hogy nem £ szegte meg a közlekedési sza-y bályokat. Kitartott amellett,^ hogy Golubcov oda vetette ma-/ gát az autó elé. Larcev szemé-/ lyesen hallgatta ki és meggyő-5 ződött róla, hogy a sofőr iga-/- zat mond. 2 Ez a Szazonov javakorbelig ember, tapasztalt, fegyelmezett S kocsi vezető hírében állt. Az aj tény, hogy hevesen és őszinténk kardoskodott ártatlansága mel- / lett, de nem tagadott le bizo-Z nyos olyan körülményeket/ sem, amelyek látszólag ellened szóltak (pl. rögtön beismerte,^ hogy nem dudált), épperi úgy/ mellette tanúskodott, mint a/ kihallgatás során mutatott/ egész magatartása: szerénysé-í ge, méltányossága, s az a fel-/ indulása, amelyet az érdemte-<J. lenül rázúduló vád szokott kel- f terű az emberben. Larcev, mint?, jó érzékű nyomozó, mindezek-/ ben a sofőr ártatlanságának bi-£ zonyítékát látta. Végül Szazonov javára szólt? az is, hogy alkalma lett volna} elszelelni a kora hajnali őrá-, ban, amikor az utca teljesen? népieden volt, ő azonban még-} sem tette ezt, hanem ellenke-J zőleg, maga hívta a mentőket* és a rendőrséget. Larcev kezet szorított az ár-} tatlan emberrel és aláírta at végzést, hogy be kell szüntetni} az ellene indított eljárást. Minek utána arra a követ- J keztetésre jutott, hogy Golub-: 40 férőhelyes sertésfiaztatót építenek 80 ezer forint álla» mi hitelből. A tsz 40 ezer forinttal járul hozzá a költségekhez. Az épület október 15-ére készül eL Az építkezés megkönnyítésére egy MIA-motorral meghajtott körfűrésszel a helyszínen készítik el a faanyagot. Megkéstek, de még pótolhatják a mulasztást Zalán , Két kilométer hosszú járdát ; akartak építeni az idén Zalán a ; községfejlesztési alapból. A terv > azonban még mindig csak papíron ’van. A szerződést megkötötték “ __a-'í-u ,TÄ~~+ ^ugyan az Ütfenntartó Vállalattal, co V önmaga vetett veget élete ezzel aztán pontot is tettek az nek, Larcev elhatározta, hogy* előkészületekre. Nem vásárolták átkutatja Golubcov lakását.5 **eg a salakot, sem a szegélyezés- Előzetesen megállapította, hogy/heyél^ts®steasn|®| VeZet81 a társa- az éjjeli Őr magánosán élt.&oalmi munka igénybevételétől is. nem voltak rokonai. tavaly a község dolgozói sonkát segítettek a tervek megvalósi- — Folytatjuk. — jutásában. Kirakták és a helyszínre szállították 1300 méter járda salak- és téglaanyagát. A tanács vezetői azt mondják, azért »fáznak« a társadalmi munkától, mert a falu termelőszövetkezeti község. Pedig ennek inkább örülni kellene! Persze arra van szükség, hogy a tanács vezetői megbeszéljék a társadalmi munkát a szövetkezettel. A község szépítése nemcsak a végrehajtó bizottság, hanem a falu minden lakójának érdeke. A mulasztást még pótolhatják. De csak akkor, ha idejében megteszik a szükséges intézkedéseket.
