Somogyi Néplap, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-07 / 237. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Péntek, 1960. október X A Csiky Gergely Színház operett-társulata Johann Strauss Bécsi diákok című operettjével nyitotta meg az évadot. Képeink az operett egy-egy mozzanatát örökítik meg. Erzsiké, a csillagász gyámleánya Bécsbe is eljött a csinos fii. után. (Zilahy Kata­lin, Gálfy László.) Csökkent a közlekedési balesetek száma Szeptemberben huszonegy közlekedési baleset volt a me­gyében. Ez kettővel több ugyan az előző év hasonló időszaká­ban történt baleseteknél, de tizenkilenccel kevesebb az augusztusinál. A balesetek szamának csökkenését a közle- kedésrendészet alapos, rend­szeres ellenőrzése eredményez­te, s hogy a gépjárművezetők figyelmesebbek, gondosabbak voltak. Hozzájárult ehhez az is, hogy már hetekkel előbb elterjedt a hír: október 1-től kilyukasztják a szabálytalan­ságot elkövető gépjárműveze­tők ellenőrző lapját. A 21 balesetből 1 volt halá­los kimenetelű, 13 járt súlyos, 3 könnyű sérüléssel, 4-nél pe­dig nem történt sérülés. A halálos végű és a 4 súlyos ki­menetelű balesetet szenvedet­tek életkora nem éri el a 25 évet, 8 súlyos balesetet szenve­dett a 25—40. életév között van. <—---------------------------------------------­T orlay Gerzson ob­szervatóriumába in­vitálja Kimer Lenit. (Farkas Army és Fil- lár István.) <-------------------------­J etty Huber, a primadonna ismét meglágyította Tillmann Tóbiás, a fiakkeres szivet. (Pálfy Alice, Csorba István.) Qtvda Sekrime# is QiMev rßkiiipfL Kedves élményt, forró han­gulatú estét szerzett zeneked­velő közönségünknek a kedden városunkban vendégszereplő két német előadóművész. Gerda Schriever és Günter Philipp az Országos Filharmó­nia és a Liszt Ferenc Zeneis­kola rendezésében hangverse­nyezett a Bartók-teremben, s a Német Demokratikus Köztár­saság ifjú művészgenerációjá­nak képviselőiként adtak ízelí­tőt hazájuk zenekultúrájáról. Érdekes, hogy míg a hangver­seny kezdetén ötvennél is több szék várta üresen a hallgatókat — több más rendezvény is volt azon az estén —, szünet után megtelt a hangversenyterem, s a művészek alig győzték rá­5 muzikalitása, szépen ívelő dallamformálása magával ra­gadja az embert. Schumann- és Schubert-dalokat énekelt, kö­zülük a Vágyódás tetszett leg­inkább; szünet után pedig Weisman dalaival, különösen a Forrás és erdővel aratott megérdemelten nagy sikert. A műsor befejezéseként nyolc Erahms-dalt adott elő, s ezek­ben hangulatfestő, érzéseket, gondolatokat kitűnő érzékkel tolmácsoló képességét csillog­tatta meg. Művészpartnere, Günter Phi­lipp nagyszerű kísérőnek bizo­nyult, s önálló számaival is forró tapsra ragadtatta a kö­zönséget. Beethoven Hc-ldfény- szonátáját szólaltatta meg elő­ször művészi elmélyültséggel. Az első tételie és a Presto agitatóra emlékezünk inkább, a középső részt halványabbnak éreztük. Schumann Három no- velettéje csendült ezután a zongorán, de a legemlékezete­sebbet Ravel Szökőkút című művének tolmácsolásával nyúj­totta Günter Philipp. Ebben a műben fölényes technikai kész­ségével, bülentésével, finomsá­gával és mélységek iránti ér­zékével tűnt ki. A ráadásként bemutatott Schumann-mű mű­sorának méltó koronája volt. A közönség szeretettel fogad­ta vendégművészeinket, s az emlékezetes estéért nem ma­radt adós. J. B. adásaikkal kielégíteni a »telhe­tetlent közönséget Gerda Schriever Gluck Kon­cert-áriájával kezdte műsorát, s már az első számmal meg­nyerte a közönség tetszését. Lágyan zengő, drámai erejű hangja nem remegtet falakat, inkább mint kamaraénekesről beszélhetünk róla. A műveket azonban megkapó kulturáltság" gal, technikai fölénnyel énekli, A Szépirodalmi Kiadó őszi-téli könyvújdonságai A Szépirodalmi Könyvkiadónál a negyedik negyedévben több érde­kesnek ígérkező mű lát napvilá­got. iVTegjelenik Balázs Anna Az ájtatos anyós című novéiláskötete, Bernátb Aurél Utak, vonzódások című könyve, amely az így él­tünk Pannóniában című regény folytatása. Kiadják Fehér Klára Szerencsés történetek című köte­A Balatonszárszói Földművesszövetkezet október 10-től 22-ig ŐSZI VASA RT rendez BALATONSZÁRSZÓN, a Hősök tere 1. sz. alatt lévő iparcikk sxaküxletében. 1 millió 500 ezer Ft-os árukészlet! — Hatalmas áruválaszték ! ŐSZI ÉS TÉLI DIVATÜJDONSÄGOK! Vásároljon mindent egy helyen: a BALATONSZÁRSZÓI FMSZ iparcikk szaküzletében. VÁRJUK! (3183) tét, amely az írónő élete 21 húr ros eseményét rögzíti. Fekete G la A fiatalasszony című regéi az 1951—52-es években játszódik Lengyel József Hídépítők ci új könyvében Széchenyi Istv Adam Clark és William Tien Clark portréját rajzolja meg. Sz tó Tibor Több ismeretlen című beszélésében bonyolult emberi £ sokat, összefüggéseket ábrá: Szinnyei Júlia új regényében akarja megmutatni, hogy mit lent és mit nyújt az élet man Ság egy 72 esztendős, magán öregasszony számára. Kibocsát ezenkívül Hidas Antal, Hollós K vin Lajos és Jankovich Fér versesköteteit. Goda Gábor Nai füzetemből című kötete őtven több cikket, kritikát, írói pon és színházi levelet tartalmaz. A Magyar Klasszikusok soros ban kiadják Mikszáth Kálmán lógatott elbeszéléseit két köteti és Tömörkény István váloga' müveit. Közrebocsátják József tila összes verseit, Dobozy ír Tegnap és ma című művét. Aranykönyvtár sorozatban Gá Andor, Jókai Mór, Móricz Z: mond és Tömörkény István mű jelennek meg. Hat szülő és egy pedagógus az iskolareform irányelveiről Oktatási rendszerünk to­vábbfejlesztésének nemrégen megjelent irányelvei nagyon sok szülőt és pedagógust fog­lalkoztatnak. Családlátogatás­kor, találkozáskor sokszor te­relődik a szó például a gya­korlati oktatásra. Most néhány igali szülőt és egy pedagógust szólaltatunk meg, nekik mi a véleményük, milyen elképzelé­seik, javaslataik, gondolataik vannak a gyakorlati oktatás bevezetéséről, hasznáról. A mai élet sokoldalú embereket kíván Bárdos János v. b.-titkár szerint szükséges, hogy a szü­lők közül minél többen hozzá­szóljanak az irányelvekhez. — Együtt tanulok a gyerme­kekkel, tudom, hogy túl van­nak terhelve. Ezen feltétlenül változtatni kell. A negyedikes könyv például telis-tele van nehéz nyelvtani szabályokkal. Ez megnehezíti az anyag elsa­játítását. Legyen több a gya­korlati rész, az elméletit pe­dig csökkentsék az éppen nél­külözhetetlenre. A számtanta­nítás gátja lesz lassan, hogy a szöveges példák »rejtvénysze- rűek«, bonyolultságukkal el­idegenítik a gyereket a szám­tantól. Érdekesebb és egysze­rűbb szöveges példákra lenne szükség. A politechnikai okta­tás bevezetése nélkül nem tud­tuk volna a gyerekeket közel vinni a gyakorlathoz. A mai élet sokoldalú embereket kí­ván, ilyeneket pedig csak a gyakorlati ismeretek elsajátí­tásával és megismertetésével nevelhetünk. Ismerjék és értékeljék a gyerekek a munkát Kaity Jánosnét és Takács Györgynét leginkább az foglal­koztatja: képes-e az iskola a gyerekekkel megszerettetni a fizikai munkát? Így vélekednek erről: Na­gyon jó, hogy az iskolában megtanulják azt is, amit a szü­lői házban túlzott féltésből esetleg nem ismernek meg: a munka igazi értékét. Maradjon továbbra is az oktatás fő elve az elmélet és a gyakorlat szo­ros egysége. A szakközépisko­lák létrehozása azért időszerű, mert sok szülő gyermekét az általános iskola elvégzése után amúgy is »iparra« küldi. Itt az általános műveltség elsajá­títása mellett szakmát is kap majd a kezébe. Az alapokat az iskolában kell elsajátítani Klingler Artúr és Őri Zoltán asztalos a politechnikai okta­tás továbbfejlesztését javasol­ja. Véleményük a következők­ben foglalható össze: Az általános iskolában ta­nult gyakorlati anyag és a gimnáziumban bevezetett 5+1- es oktatás embert farag a gye­rekekből. Az iskolában tanul­tak megkedveltetik velük a vasipart, esetleg a faipart is. Ha az általános iskola elvégzé­se után itthon marad a gyerek a termelőszövetkezetben, ott U hasznát veszi tanulmányai­nak. Ha például eltörik egy kerék, nem esik kétségbe, meg tudja javítani. Épp ezért bőví­teni kell a politechnikai okta­tást falun is. A fémmegmun­kálással is jó lenne megismer­tetni a tanulókat, ugyanígy a villanyszerelés alapjaival, a villamos gépek szétszedésével, javításával, a motorok műkö­désével és részeivel, hisz a termelőszövetkezetben mahol­nap már csak gépekkel dolgoz­nak, s ezekhez mindenkinek értenie kell valamicskét. Az alapvető mezőgazdasági isme­retek is nélkülözhetetlenek. A mai iskolát nem is lehet elkép­zelni a gyakorlati oktatás nél­kül. Világosabb, tömörebb tankönyvekre van szükség Pálfi Sándor tsz-könyvelő- ben sok gondolatot ébresztet­tek az irányelvek. — A jövőben csak az uni­verzális emberek állják meg helyüket. A politechnikai ok­tatás elősegíti a »mindenhez értés« megalapozását. Ezért helyes és feltétlenül szükséges a munka bevonuitatása az is­kolába. Ä szakközépiskolák gondolata azért egészséges, mert jól felkészíti az életre az itt tanuló diákokat. S az el­méleti anyag elsajátítása mel­lett még szakmát is tanulnak. Legfeljebb azt az aggályomat említem meg, hogy amikor univerzális embereket szándé­kozunk nevelni, a szakközép- iskola biztosítani tudja-e majd ezt. Nem biztos, hogy az oda beiratkozott tanulók azonnal megtalálják a nekik legjobban tetsző szakmát. S valamit a tankönyvekről. Ezeket — néhány kivételével — nem a gyermekek felfogó­képességéhez méretezik. A ha­todikos történelemkönyvnek például olyan nehéz a nyelve­zete, annyi görög és latin név szerepel benne, hogy a*gyere­kek csak nagy nehézségek árán birkóznak meg az anyaggal. A számtankönyvben pétiig olyan szöveges példák szerepelnek, melyek igen messze rugaszkod­nak a való élettől. Nagyobb gondot kell fordítani a tan­könyvek írására. Kevesebb adatot, világosabb fogalmazást mindegyikbe! Átgondoltabb politechnikai tantervet Tóth Mihály József a gya­korlati foglalkozásokat vezető pedagógus szemével látja a po­litechnikai oktatás előnyét, s a tanterv hiányosságait is job­ban észreveszi. — Ha azt akarjuk, hogy a gyerekek megfelelő gyakorlati érzékkel rendelkezzenek, már az óvodában el kell kezdeni a politechnikai oktatást. Termé­szetesen olyan fokon és olyan játékos formában, hogy a nyi­ladozó értelmű gyerekeket ne erőltesse meg. Az általános is­kolások nagy része — a poli­technikai órákon derült ki — nem tudott megfogni egy ré­szeiét, fogalma se volt arról, mire való a dörzspapír. Ezért a legelemibb fokon kell elin­dulni. Egy gyalu összeállítása már szakmai »műveltséget« kí­ván. Nem ezzel kell kezdeni, hanem az egyszerűbb anya­gok tulajdonságainak, a szer­számok használatának megis­mertetésével. Feltétlenül vál­toztatni kell a tanterven. Túl­zott követelés, hogy az ötödi­kes tanuló már gyaluljon. Eh­hez fizikum is kell. Ugyanígy küszködve készítik el a hato­dikosok a tantervben előírt deszkavályúcskát is. Ehelyett inkább a lombfűrészelést és más könnyebb műveleteket kellene velük elsajátíttatni. Meg kell jegyezni, hogy a szü­lők is hibásak abban, hogy a gyerekek elszakadtak az élet­től. Azt hiszik, úgy jó, ha min­den fizikai munkától megkímé­lik őket. így áll elő olyan fur­csa helyzet, hogy sokan még a ceruzájukat se tudják kihe­gyezni; így történik meg, hogy a varrónő leányának fogalma sincs arról, hogyan kell a gép­be befűzni a cérnát. Ha sikert akarunk elérni, a szülők segít­ségét is kérni kell a gyakorla­tiasság elmélyítéséhez, a gya­korlati oktatás eredményeinek megteremtéséhez! L. G. Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: KISDEAK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Sztálin u. 14. Telefon 15-10, 15-11- Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: WIRTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár, Latinka S. u. 6. Nyomdáért felel: LÁSZLÓ TIBOR igazgató. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál Türelmetlen szeretet... Ez az, fiatal barátaim, amit csak nehezen vagy se­hogyan sem ért meg a gyerekember, kivált akkor, ha csak nemrég röppent ki a családi fészekből kenyeret ke­resni vagy felsőbb fokon továbbtanulni. Pedig ha értené­tek, felnőttebbek lennétek az emberségben, több tisztelet- és szeretet fűtené szavaitokat, amikor akár szóban, akár levélben a Mamához szóltok. Nézzétek csak, a Mama számára akkor is gyerekek lesztek, amikor hajatokat át-meg átszövik már a fehér szálak.. Az anyai szív törvénye már csak ilyen. Békülje- tek meg ezzel a törvénnyel, mert különben boldogtalan­ságot osztotok azoknak, akik hozzátok legközelebb állnak. Nem szentimentalizmus az, amitől ti úgy borzongtok, mondván: az érzelmesség nem e század gyermekeinek való! A gyermeki kötelesség mindenki számára kötelesség marad meg akkor is, ha a tudomány az embert arra te­szi képessé, hogy úgy közlekedjék a csillagok között, mint itt a földön. Ne mosolyogjatok hát cinikusan, ha a Mama türel­metlen. Ha zuhogó esőben állva például a posta előtt, lábánál kibontott csomagban levelet keres tőletek, és az arra járó ismerősöknek könnyes zavarral magyarázza: — Nem győzöm kivárni, amíg hazaérek a csomaggal. Biztosan irt! Aztán már nem magyaráz, hanem tudomást sem vé­ve az áztató esőről, arról, hogy amikor megtalálta a cso­magkézbesítő értesítését, csak egy vékony kardigánt ve­tett a vállára. Áll az esőben, és olvassa megkönnyebbül­ten, boldogan, hogy a gyereknek nincs semmi baja. Sok dolga volt, azért nem írt. Jól ismerem ezt az asszonyt. Nem öreg még, csak annak látszik, mivel a paraszti munka korán törölte le a fiatalságot az arcáról. Egyetlen lánya nemrég ment el az agrártudományi egyetemre, hogy évek múlva agronómus- ként jöjjön vissza. A Mama talán soha sem tud igazán hozzászokni ahhoz a hiányhoz, amit az egyetlen gyerek távolléte jelent. Azért is folyamodik a türelmetlen szere­tet szülte találékonysághoz, azért áll a kibontott csomag felett, amelyben megtalálta a kincset érő levelet. Mondjátok, nem szerencse-e, hogy ezt teszi? Mi len­ne vajon belőletek, ha ez a messzeségeket is legyőzni tu­dó, türelmetlen szeretet, aggódás, gondoskodni-akarás ki­hűlne egyszer, mert ti pirultok az érzelmesség miatt? Hát ezért, fiatal barátaim, próbáljátok megérteni a Mamát, és ne nevessétek ki, mert a Mama a belőle sza­kadt életektől szerető megértést érdemel csupán! — li —

Next

/
Oldalképek
Tartalom