Somogyi Néplap, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-06 / 236. szám

­Csütörtök, 1960. október 6. SOMOGYI NÉPLAP Népszerűség“ népszerűség >> és Kedvszegett emberré vált az utóbbi időben Bakos István, a lábodi Rákóczi Tsz brigádve­zetője. A fejét fogja mérgében, mert sokan felé sem néznek a termelőszövetkezetnek. Azzal bocsátják el: »Ma nem érünk rá, itthon van dolgunk.« Ég így megy ez már'hetek óta. Rá» szakadt minden munka, mert — mint mondja — a »nagy hú­zódózás látíán a csapatvezetők is fe: mondta a szolgálatot«, s így most hel>’ettVk -s neki kell dolgozni. Legfőképpen Pedig az kese­ríti el, hogy niPcs támogatója. Elnöke, vezetésé °e van. a sz°" vetkezetnek, csak . ■; "fán rossz ember az elnök? „Dehogy, in­kább az a baj, hogy nagyon is jó ember« — telelik ketten is, Vörös diploma Levél harmincnyolc munkáshoz Elnézést kérek, hogy most megtöröm azt a csendet és névtelenséget, amely két évig jellemezte az Önök derekas munkáját a Dél-dunántúli Áramszolgáltató Vállalatnál. Önök sohasem mondták, nem verték nagydobra, hogy szak- l viszont két év alatt — azóta munkásvizsgára készülnek. Olyan csendben történt ez, min í?lnök Horgas Jenő is — jófor- ahogy a legelmélyültebb munkát végzi valaki. Biztos va- mí^11 semmit sem fejlődött. ugyanis közben visszaérkezett ebédelésből Szarnék Gyula me­zőgazdász. Ehhez a megállapí­táshoz társul Bánhidi József, a községi tanács titkára és má­sok is. A véleményekből az derül ki, hogy Horgas Jenő, a Rákó­czi Tsz elnöke afféle légynek sem ártó ember. Rá a lusták, a fegyelembontók igazán nem panaszkodhatnak. Mert nem szólna semmiért, akármilyen rossz fát tett is valaki a közös tüzére. Sajnos, nagyon sokan vissza is élnek az elnök jószívű­ségével, s úgy gondolják, azt tehetnek, amit akarnak. És a következmény: züllik a gazda­ság. Kétségbeejtő, hogy míg másutt szinte egyik napról a másikra erősödnek, gazdagod­nak a tsz-ek, a Rákóczi Tsz gyök benne, hogy senki sem irigyli azt a boldogságot, amellyel a villanyszerelői szakmunkás oklevelet átvették. Akik két éven át ennyi szorgalmat tanúsítottak, mint Önök, azok méltók a társadalom elismerésére is. Amikor e sorokat írom, megpróbálom átélni:pUt.jQ,nök két esztendejét. Elképzelni azt, hogy mennyi akarfáHHj kellett a tűző napon, a zuhogó esőben vagy a dermesztő fagyban becsülettel elvégzett nyolcórai segédmunka után ahhoz, hogy száraz, sokszor nehéz képleteket tartalmazó tankönyvet vegyenek kezükbe, beüljenek egy cigarettafüs­tös terembe, s figyeljék az előadót, amikor talán jobban esett volna mozit nézni, vagy otthon a családnál, esetleg valamelyik kiskocsmában üldögélni. Nem volt könnyű a durva nyelű szerszám után finom, vékony ceruzát fogni a kézbe, c- nagy, nagy figyelemmel írni a számokat, betű­ket. De Önök örömmel tették mindezt, Kiss József, Princz Géza, Varga Lajos, Ágoston József, Feketepárizs Lajos és a többiek. Bebizonyították, hogy müveit szakemberré vál­hat mindenki, aki él azokkal a lehetőségekkel és kedvez­ményekkel, amelyeket felkínál neki az ország, s aki mer a nagyobb tudásért egy kis áldozatot is hozni. Megmutatták, hogy igenis lehet két évig úgy tanulni, hogy mindössze ket­ten maradjanak le, hogy harmincnyolcból négyen színtiszta kitűnő eredménnyel szerezzenek végbizonyítványt, vörös diplomát, önök, Princz Géza és Varga József, volt segéd­munkások, arról is meggyőztek, hogy a kitüntetéses okle­vél megszerzésére nemcsak az érettségizett Feketepá.rizs Lajos vagy Ágoston József, hanem mindenki képes, aki ki­tartóan, szorgalmasan tanul. De nem akarom felsorolni erényeiket. Tudom, hogy a kétévi csendes munka után most, amikor már túl vannak a nehezén, nem is várják ezt. Én sem ódának szántam ezt a néhány sort, hanem amióta megtudtam, hogy szakmunkás­sá lettek, sokszor gondolok Önökre. Ilyenkor mindig eszem­be jut a rakéták gyorsaságával fejlődő technika. Vajon tudjuk-e követni a tudományos kutatóintézeteken és labo­ratóriumokon kívül a mindennapi életben és munkában is ezt a fejlődést? Tudjuk! — bizonyítom magamnak, merti eszembe jutnak Önök és mindazok, akik szerte a megyer1 ben öregedő fejjel, a fizikai munka mellett is tanulnak. ís hiszem, hogy a vizsga után is elő-elökerülnek a tanköny­vek, hogy továbbra is lépést tarthassanak a fejlődéssel. Akik ilyen hosszú ideig tudtak tanulni, azok ezt sem fing­ják szem elől téveszteni. 'y w Jó úton haladnak, higgyék el, nagyon jó úton. Ezen, az úton ne hagyja el Önöket továbbra sem a siker. Ezt kí­vánja: Szegedi Nándor Tíz kislakás téglája terven felül Amikor megindult a folya­matos termelés a Nagyatádi Téglagyárban, felvetődött egy szocialista címért küzdő bri­gád megalakításának a gondo­lata. Mindaddig hiányzott az egyetértés a be- és kihordók, valamint az égetők között, s ez gyakran hátráltatta a ter­melést. A szocialista címért küzdő brigádot májusban ala­kították meg a kemence dol­gozói. A munka folyamatos végzését, a tégla biztosítását és elemi kártól való megvédését, a terv teljesítését és szakmai képzettségük növelését tűzték célul maguk elé a brigád tag­jai. Azóta lényegesen megválto­zott a munka képe a kemence környékén. A ki- és behordok reggelente megbeszélik a napi teendőket, s a régi, feszélye­zett hangulat helyébe az egyet­értés, a közös célért megindí­tott küzdelem gondolata lé­pett. Ez természetesen fellendí­tette a termelést. Eddig 315— 320 ezer téglával égettek ki többet a tervezettnél. Ez kb. tíz kislakás felépítéséhez ele­gendő. S hogy több téglát éget­tek ki, nagyobb terület szaba­dult fel a szárítóhelyen, ez pedig megkönnyítette a nyers­gyártók munkáját, s így ők is túlteljesíthették tervüket. A jó munka mellett a szak­mai továbbképzésről sem feled­keztek meg. A Somogy megyei Téglagyári Egyesülés szakszer­vezeti bizottságának titkára, Balogh Ferenc többször tartott előadást a brigád tagjai részé­re. úján semmit sem fjijba volna persze ezért min­den felelősséget az ő nyakába varr#, de a hibákban az ő erélyte'-ens^Se *s közrejátszik. Akc -'£> aki azt mondta: nép­szerűségi?“ törekszik az elnök, azért near.'1 szól senkinek, in­kább maga teszi meg naások helyett is a dolgot. Szerintünk inkább rosszá értelmezett hi­vatástudatról van szó. Azt hi­szi, akkor szei^tik, akkor ^ van tekintélye, ha $z ismeretség, a sógorság-komasíjS elve alapján elnézi a fegyelmezetlenséget, mert hát »mit mc*ndanak ró­lam«. Mit ér ez? Lehet, h °Ey ez a szemléletmód tetszik“ néme­lyeknek. De mivé törpü^ ez a fajta népszerűség, ha máPd az elnöknek azzal kell oda tolnia a zárszámadó közgyűlés e^e: »Mivel nem tartottuk be a ^er' veket, kevesebbet tudunk o£?" tani!« Vajon mit szólnak ma id ehhez a tagok? Annyi bizonyc“s> nem tapsolják meg érte. AspJ mondják majd: Inkább lettéi’ volna goromba, te vajszívű el~ nők, azt is megbocsátanánk most, ha a tervezettnél több jutna, erszényünkbe. ben rendeltetési helyére kell juttatni. Ez meg is valósítható, ha főként a fuvaroztató válla­latok, üzemek kihasználják azokat a lehetőségeket, ame­lyeket a forgalom meggyorsí­tására a vasút ajánl nekik. Az elmúlt évek tapasztalatai­ból tudjuk, hogy százezreket takaríthatunk meg, s jelentő­sen meggyorsíthatjuk a szállí­tást, ha a fuvaroztatók folya­matossá teszik a berakodást. A rakterűiét ugyanis nem rak­tár, s az árut azonnal ki kell Szabó József, Szabó János és 1 örkenczi József brigádtagok naponta húszezer téglát raknak be a kemencébe. Kiss Béla behordó, ugyancsak a brigád tagja, naponta 9000 téglát hord be csilléjével. Irányvonetfok Nehéz helyzetben van a lá­A MÁV és a fuvaroztatók bodi Rákóczi Tsz. S most, ami- ! legjobb együttműködése szűk­kor emiatt keseregnek, érdé- I séges ahh^z^ hogy az őszi for­_mes elgondolkozniuk. A veze­tésnek azon, hogy különbség tan »rr^osaerűség« és népsze­rűség köz3SÍ. A tagságnak pe­dig azon,„kp£y nem jó az, ha a vezetőség szemet huny a hi­bák, a fegyelmezetlenség lát­tán. Ha az elmúltakon eo már nem sokat segít is, a jövőre nézve azonban levonhatják a szükséges tanulságot. Varga i íf , galmat sikeresen lebonyolít­hassuk. Egyetlen rossz tervezés, jOéhány órás fölösleges kocsi­állás vagy helytelen rakodás jinár azt jelentheti, hogy a vas­úit nem tudja kielégíteni más szállítók igényét. Köztudomá­súi, hogy a szállítási feladatok a meggyorsult termelés követ­keztében jobban nőttek, mint a MÁV kocsiparkja. Azonban a f őbb árut^ termékét is idefé­..... rakni. Annyi árut kell tenni ^V\W<\VV<V<\\AAA\WMV\\\\V\ a^NXXSSXXXXSSSSSXSXXX*XSXSSXNNSSXSVVSS*»vb^VXSXXXSSXXXXSSXS^egy-egy vasúti kocsiba — s «nem kevesebbet —, mint acskája, Kolenyka napokon át legezni szomorúságát és nemgamennyit az el tud szállítani, hogyan fúr-farag, hogyan ra- is b ocsátkozott vitába a fiával.g ,xZ; oszl, forgalom meggyor­gaszt és fűrészel, hogyan ál- Kd>lja elvégezte a középisko-gsitasara kínálkozó számtalan lit össze mindenféle alkot- lát, s* a leningrádi technológiaiSIehet_oseg. azon-ban meg mányt, s ilyenkor az apa néha főiskolára került, elégedetten köhécselve,- öröm- Ezí, kitüntetéssel végezte el­mei kacsintott a feleségére. de nen"1 akart aspiráns lenni,; SEJ NY IN A SIRIUS AKCIÓ (26) azonban még nincs mindig kellően kihasználva. Kevés a szombatra és a vasár­napra megszervezett ki-, il- hanem mindenki csodálkozásá-^ef'üe berakás. Pedig a vasút a ra kijelentette, hogy most pe-5bat végén képes a legtöbb sza- .. , - ----- dig egykét évre gyárba, kocsit a szállítók rendel­szerszám? pad mellé akar kerül-Skezésére bocsátani. Szinte alig Teltek-múltak az évek, s az apát egyre inkább elképesztet­Kiszálltak hát az autóból és los útjáról, Cseljabinszkból lgnösen m a.:art: egyszerű íanaLosszereiu*-'---­e lindultak az alkonyi napfény- visszaérkezett Moszkváua. Ab- pjotr Nyikolajevicset^ iTg8 lett h^őle és két évvel utóbbfcvesz igénybe. Pedig könnyen micsoda furfangos játékszere­ket tudott fabrikálni!... Kü­ni. S valóban el is érte, amit«haJlani arról, hogy egy-egy na­akart: egyszerű lakatosszerelő5ay°bb_ vállalat irányvonatot tői bearanyozott fenyőfák kö- ban a különösen lelkes, bol- minőén zött. Lassan lépkedtek, meg- dog hangulatban érkezett meg, vaiam; ,-. .y ■ J megálltak, megpihentek egy- amely mindig eltölti az em- olyasvalami ^f senki ’ egy tisztáson, élénk, de halk bért, valahányszor kitartó vart vojna ’ beszélgetésbe merülve. A munkája siketjei bófijezéshez fái Treff-dáma olykor lehajolt, közeledik. egy tízéves üucskji­hogy letépjen egy-egy tavaszi Igen, a siker már határozott Kolja korán megtanult ol- virágot, s meg kell adni, hogy körvonalakban rajzolódott ki ®s , rerl'rlRívtil szerette a bárki látta volna ezt a helyze- előtte — Leontyev konstruk- Meglehetősen hun­tet, ezt a szíves-harátságos ar- ciója, az új löveg rengeteg ap- aut kölyök volt, nem afféle cső- a7ljfa {s dolgozott, cot, ősz haját és egyszerű ru- rólékos laboratóriumi ellenőr- aagyerek’ de vMt benne vala- .-----, — m ár a haríríadik fizetési kate-Jszámítható, mennyivel gyor- góriába sorolták- JjMtia meg, teszi olcsóbbá eev­Csak ezután érezte magátjhfy zárt irányvonat a szállí- kellőképpen felkészültnek arra]*;ást, ha meggondoljuk, hogv az a munkára, amelyről oly rég-J'rányvonatok késedéiért nélkül óta álmodozott Sikeresen elvégezte az aspi - rantúrát, maid belépett abba] a kutatóintézetbe, ■ v amelyben ] háját, bizony nem gondolta zés és próba után végre gyár- meí>küJ.önböztette tán­volna, hogy megrögzött, tizen- fásra került az egyik cselja- - 1 hárompróbás kémnőt lát. binszki üzemben. öt évvel ezelőtt feleségül] sáltól: az a képessége, hogy vette, az egyik kis moszkvai » teljesen bele tudott merülni színház egy fiatal színésznőjét áthaladnak a rendező pálya­udvarokon, ott nem kell szor­ít írozni, egyik vagy másik sze­relvényhez kapcsolgatni őket. Az irányvonatnak ugyanis [mind<en kocsija ugyanarra az ’állomá sra megy. Ha például a Szürkületkor tértek vissza az nszíu uzemDen. - . ~ --------* ...... -0.7 -——----------------- - . A z Északi-pályaudvaron yaiami problémába, szellemes kétéves házasság után a zonbanS Gyékény esi Kavicsbánya Hat­akar fuvaroztatni. Á felesleges kocsiigénylés éppen olyan ká­ros, mint a kelleténél keve­sebb, hisz mindkét hibának az a következménye, hogy má­soktól kell elvonni a vasúti kocsikat. A rendkívüli kocsi­igénylés a tervek átdolgozását kívánja meg, tehát késedelmet okoz. Sokszor egészen apró dolgokon, egy-egy idejében tör­tént tájékozódáson fordul meg a szállítás gördülékenységeL Azon, hogy a vállalat szállítá­si előadója tartja-e a kapcso­latot a vasúttal, igényli-e a vas­út készséges felvilágosítását. Igen, elsősorban itt kezdődik a munka, hogy mire sor kerül a szállítás, a rakodás megszerve­zésére, a vállalat és a vasút is határozottan intézkedhessék. Az őszi csúcsforgalom már javában tart. Ä cukorrépa-szál­lítás bebizonyította, hogy a Kaposvári Cukorgyár és a vas­út jó kapcsolata, a gondos elő­relátás elősegíti a forgalom zökkenő nélküli lebonyolítá­sát. Ezekben a hónapokban ez az egyik legfontosabb feladat. Nemcsak azért, hogy keveseb­bet bosszankodjanak azok, aki­ket közelebbről érint a szállí­tás gondja, hanem azért is, hogy az áruk, a termékek kel­lő időben rendeltetési helyük­re jussanak, mégpedig úgyy hogy milliókat takarítsunk meg a szállítással is a népgazdaság­nak. országúira, ahol gépkocsijuk szállt ki a vonatból, beült a rá “ megtudta, hogy felesége meg-: várakozott. A gyors Mercedes váró gépkocsiba és utasította a a vfgy.a’ h?gf mmdent sajat Elváltak és Leontvev száguldva siklott végig az asz- sofőrt, hogy először is hajtson kéznél tapintson^megyés mm­ettől kezdve csak a munkáját Pjbtr Nyikolajevics nagyon nak élt, abba fojtotta bele szó-] szerette^ volna, hogy Koleny- morúságát. faltozott úton, motorja halkan, a kutatóintézetbe, mert a csel- nyugodtan zümmögött. jabinszki ügyeket meg kell be­Már besötétedett, amikor 'szélnie az igazgatóval. Moszkva határába érkeztek. Itt Napbamitotta bor, zömok, kaja idővel mozdonyyezeto le- Sztrizsevszkaja kiszállt a nép- izmos termet, jellegzetesen gyen. Nyíltan nem beszelt erről Amikor telen külvárosban, s egy csak- orosz ábrázat, okos figyelő te- f_*aval, de lassan-lassan^szok- egyenesen nem üres villamossal az Okto- kintet, kiegyensúlyozott, híg- tatni kezdte a mozdonyhoz, ber-pál vaud varhoz ment, majd gad* kedélyállapot — ezek a nyan hónapokban a pályaudvarról] a kutatóintézetbe] magával érkezett, rögtön körülvette a. éjfél után két órakor beült a tulajdonságok jellemezték azt vitte egy-egy útra. Leningrad felé induló vonatba. az embert, aki. a Simus-akcio Hogy> hogy nem> azonban A mérnökök és laboránsok Néhány nappal később Csel- célpontjául szolgált. Kolja nem lelkesedett a moz- akik az ő vezetése alatt dolgoz-: jabinszkba utazott. Nyikolaj Leontyev apja moz- donyért, s az időközben felese- tak, örömmel for dták és siet-: donyvezető volt, s a mai terve- peredett, tizenöt éves legényke „„ ■ , _, . _ . . L EONTYEV zőmémök már gyermekkoré- kijelentette, hogy a gőzmoz- Jc^^^ték, hogy minden^ TERVEZŐMÉRNÖK ban nem mindennapi műszaki dony tulajdonképpen már ide- kitűzött feladatukat a mégha-; Eközben Leontyev tervező- képességről és érdeklődésről jétmúlt masina, nincs semmi tározott határidőre teljesítet mérnök, aki tudtán kívül any- tett tanúságot. A néhai Pjotr jövője. Ettől a kijelentéstől fék. nyi gondot okozott a német Nyikolajevics Leontyev gyak- Pjotr Nyikolajevics nagyon el­hfrszerző szolgálatnak, hivata- ran figyelte, hogy egyetlen fi- szontyolodott, de igyekezett — Folytatjuk — vanba szüllít nagyobb meny- nyiségű kavicsot, a legcélsze­rűbb, ha mintegy negyven ko­csiból álló i->ányvonatot indít. :A budapesti rendező pályaud­varokon késés i.léikül áthalad, tehát hamar célhoz ér. De szervezhet irányvonalokat a Somogy megyei Téglagyári jó! ismert, megszokott légkör.0^.gyesül^s> az Erdőgazdaság, az Építőipari Vállalat s minden í olyan üzem, amely siók árut, (anyagot akar eljuttatiü vala­hová. Mindehhez persze a lapos szervezés, előrelátás, mei'bíz- Iható tervezés kell. A szállítta- (tónak tudnia kell azt, hogy r -it. Imikor, milyen mennyiségb Érdekes kezdeményezés Mezőcsokonyán Érdekes kezdeményezést in­dított el a mezőcsokonyai Űj Erő Tsz KISZ-szervezete a na­pokban lezajlott vezetőségvá­lasztó taggyűlésen. A fiatalok elhatározták, védnökséget vál­lalnak a termelőszövetkezeti major rendje és tisztasága fö­lött, ezenkívül minden KISZ- fiatal 10—15 óra társadalmi munkát végez a burgonyabe­takarításban. Az ezért járó munkaegységet a KlSZ-szerve- zet nevére kiállított tagkönyv­be írják be. Az osztalékon te­levíziót vásárolnak

Next

/
Oldalképek
Tartalom