Somogyi Néplap, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-30 / 257. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Vasárnap, 1960. október 30. FÉNYKÉPEZŐGÉPPEL A KÖNYVTÁRBAN Alig egy hónapja alakították át a Tabi Járási Könyvtárat zárt polcosról szabadpol­cosra, s máris lemér­hető az olvasók nö­vekvő létszámában az olvasószolgálat új rendjének népszerű­sége. A különben is ideális elhelyezésű, szép könyvtárnak most még több a láto­gatója, mint eddig volt, jóllehet a tabiak eddig is nagy szor­galommal forgatták a könyveket, vették igénybe a könyvtár szolgáltatásait. Ezen az őszi dél­utánon már csaknem nyolcvanon fordultak meg a könyvtárban, pedig jő néhány óra hátra van még a hiva­talos kölcsönzési idő­ből. Kik a legtürel­metlenebb olva­sók? A fiatalok, a gyerekek. Gyakran már akkor beállíta­nak, amikor a könyv­táros éppen csak fo­gasra akasztotta a ka­bátját, hogy munká­hoz lásson. A felnőt­tek négy-öt óra körül érkeznek. Ki a mun­kahelyről jövet, ki már hazulról tér ide be, hogy a falak men­tén elhelyezett pol­cokról maga válasz­totta könyvekkel bú­csúzzék. A könyvtár­nak öt híján ezer be­iratkozott olvasója van, a felnőtt olva­sók száma ötszáz. Feltehetően megnö­vekszik ez a szám is hamarosan, hiszen az olvasók hordják-vi- szik a könyvekkel együtt a szabadpol­cos rendszer jóhírét is. Mint erről két ké­pünk tanúskodik, nem kellett sokáig oktatni az olvasókat áaáááaaáaaaaááaáaaaaaa a szabadpolcos rend­szer lényegére. Szíve­sen »szabadultak« az olvasnivalók kivá­lasztásába, sőt néme­lyek már olyan ott­honosan mozognak a könyvek között, mint­ha itt nőttek volna fel. Persze akadnak még, akik a kölcsön­ző könyvtárostól ké­rik a könyvet. E tar­tózkodás korántsem konzervativizmusból táplálkozik. A kezdő olvasók ezek elég szép számot képvisel­yyyyyvyyyyyyyyyvvvyyyys nek — még igénylik a könyvtáros segítsé­gét. De már ez a kis­lány, aiki nagy ér­deklődéssel fi­gyeli, hogy a mama hogyan szolgálja ki magát olvasnivalóval, valószínűleg nem ijed meg a tallózástól. Persze nem itt kezdi majd, hanem az ifjú­sági műveket kínáló polcaknái, ott is ott, ahol meséskönyvek hívogatják az olvasó­kat. Hosszan figyeltük ezt a fiatalembert is, akiről annyit tudtunk meg, hogy Hári Jó­zsef a neve, és mes­terségére nézve szo­bafestő. Körbe-körbe járta már a polcokat, itt is, ott is kiemelt egy-két könyvet, be lelapozgatott. Ügy lát­szik, nehéz a válasz­tás. Nehéz, mert bár fiatal ember, sokat olvasott eddig... Csupán annyit még a járási könyvtár for­galmáról, hogy a nemrég alakult szak- középiskola növendé­kei közül mindössze négyen nem iratkoz­tak még be a könyv­tárba* A többiek, harmincegynéhányan már megtalálták az utat a könyvtárba. Pedig alig két hónap­ja diákoskodnak Tá­bort ezek a fiúk. Egy szó mint száz, olvasási kedvben nincs hiány, és ennek nemcsak a könyvtáro­sok örülnek, hanem mi is, akik időként csendes krónikákban számolunk be könyv­tárhálózatunk, az ol­vasómozgalom fejlő­déséről, eredményei­ről... László Ibolya Tartalmasabbá vált az EDOSZ művelődési otthonának munkája Űj, párnázott székek az olva­sóteremben, új Munkácsy tí­pusú televíziós készülék a szekrény tetején, új fotelek., új vetítővászon a színpadon — egytól egyig Idei beszerzés. Az ÉDOSZ művelődési otthona hétről hétre, gazdagodik vala­mivel. Aki például régen nem járt itt, meglepve tapasztalja, hogy a sokat szidott-hordott '»italozgató« helyén presszó­cukrászda nyílt, amely való­ban művelődési otthonba va­ló. A terasz fölé most építik a tetőt, nyáron esős időben is lehet majd At táncolni, olvas­ni, sakkozni. Persze nemcsak ennyiből áll az ÉDOSZ-ban a változás. Az eddiginél sokkal gazdagabb, tartalmasabb terv megvalósí­tásához kezdtek a művelődési otthon vezetői. Az ismeretter­jesztés jóval nagyobb teret kapott a programban, mint egy évvel ezelőtt. Az első elő­adások sikere bizonyítja: az érdekes témák vonzzák az embereket. A művészi tevékenység is fellendülőben van. Megalakult Mikor láthatjuk az Édes életet? Miért késik egy-egy nagyhírű külföldi filmújdonság magyarországi bemutatója? Jó néhányszor előfordult már, hogy a hírügynökségi je­lentések, a lapok, a rádió hí­rül adták: valamelyik ország­ban nagyszerű új film szüle­tett. A művészek nemes ran­gú, haladó mondanivalójú al­kotása bejárta a nagyvilágot, a fesztiválokon díjakkal/ jutal­mazzák. A világsikerről érke­ző hírek természetesen faiéb­resztik a magyar mozilátoga­tók “•étvágyát«, s nagy a csa­lódás, ha ezekre az alkotások­ra hónapokig, nemegyszer éve­kig kell várni. Sokszor felve­tődik a kérdés — s joggal —, miért késik egy-egy világhírű külföldi film magyarországi bemutatója. — Nem azoknak van igazuk — mondották ezzel kapcsolat­ban illetékes helyen —, akik a magyar filmforgalmazó szerve­ket hibáztatják, mert ezek ar­ra törekszenek, hogy a világ filmtermésének valamennyi ér­tékes, jól sikerült és haladó mondanivalójú darabja eljus­son a magyar közönséghez is. Előfordul azonban, hogy meg­fizethetetlen árat kémek a monopol filmforgalmazó cé­gek. így van ez például a Ghap- lin-filmek esetében és ezért késett például a Harma­dik Richard, valamint a Há­ború és béke filmváltozatának magyarországi bemutatója. Külföldön ugyanis az a szokás, hogy a művészek, a kisebb filmkészítő társulások művü­ket kizárólagos joggal átadják a nagy forgalmazó cégeknek, s azután nincs beleszólásuk a továbbiakba. Később azután, amikor a film meghozta a for­galmazó cég számára a megfe­lelő hasznot, már engednek a horribilis összegből, s így a kisebb országok, köztünk ha­zánk is, meg tudják fizetni a játszási jogot. Legutóbb a vi­lághírű olasz filmrendező, Fel­lini Édes élet című filmjével jártunk így. A magyar film- forgalmazók arra készültek, hogy még ebben az évben be­mutatják az újdonságot, de a magas eladási ár áthúzta szán­dékaikat, s valószínűleg csak jövőre kerülhet a közönség elé a film. Előfordul, hogy az üzleti ér­dekeken kívül politikai célok­nak rendelik alá a filmek el­adását. Az Amerikai Egyesült Államokban például exportti­lalom alá helyezik a haladó művészek alkotásait, s így megakadályozzák, hogy eljus­sanak hozzánk és más szocia­lista országokba. (MTI) a népi tánccsoport. A BARNE- VÄL, a Cukorgyár, az Élelmi- szeripari Technikum fiataljai jelentkeztek elsősorban, de a város más üzeméből is járnak ide táncolni. A csoportot Csik- vár József vezeti. A tervek szerint a november hetedikéi műsorban már be is mutatkoz­nak egy műsorszámmal. A színjátszók .is elkezdték a pró­bákat. Most az ünnepi műsor­ra készülnek, utána a Nem va­gyunk angyalokat újítják fel. Hatvan-hetven gyerek látogat­ja a gyermek-táneszakkör fog­lalkozásait, melyeket ifj. Mojz- ner Jánosné vezet. A népi tánc, a balett alapjaival ismerked­nek meg a heti két foglalko­záson. A közeljövőben játékkészí­tő tanfolyamot szeretnének in­dítani gyermekek részére. Az érdeklődés nagy — már csak vezetőt kell találni. A tervek szerint a farsangi mulatságok­hoz szükséges lampionokat és egyéb kellékeket már a gyere­kek készítenék el. Nagy népszerűségnek örvend a környéken az ÉDOSZ könyv­tára. Tavaly kétszázhatvan- nyolcan látogatták, az idén há- romszázharmincan kölcsönöz­nek innen. A könyvtárban mindig megtalálhatók a leg­újabb művek: ötszáz kötettel gyarapodott az állomány eb­ben az évben. Több mint két­ezer-ötszáz könyv közül vá« laszthatják ki a nekik legjob­ban tetsző műveket az olvasók; Lényegesen emelni lehetne még» az olvasók számát, ha a mű­velődési otthon vezetői job­ban kihasználnák a saját mozi adta lehetőségeket. Az előadás megkezdése előtt vagy a szü­netben diapozitív vetítésével hívhatnák fel a figyelmet az új könyvekre. Sőt még a mag­netofont is felhasználhatnák a könyv-propaganda céljára. Tehetetlenség és közöny A Csiky Gergely Színház halványzöldre festett tájautó­busza ingajáratban közlekedik Kaposvár és Toponár között. Akárki meggyőződhet erről napjában többször is, ha bi­zonyságot kíván. S mit szól az Autóközlekedési Vállalat a me­netrenden kívüli személyszál­lításhoz, a nem várt konkur- renciához? Semmit, hiszen a (Folytatás az 5. oldalról.) napi sajtót. Az ura bosszanko­dott is rajta. — Ugyan, ostobaság! Ma­napság már nincs bélista! De egész éjjel nyugtalanul forgolódott az ágyában. Lassan eljött a nyár. az üzem teljes lendülettel dolgo­zott. A főmérnök is belevetet­te magát a munkába. Ha le­het, még többet dolgozott, mint máskor. Hallgatta az üzemi gyűléseken az új igazgató nyu­godt, megfontolt szavait. A ter­melésről, a gyár nemzetközi szerződéseinek teljesítéséről beszélt. Kardos ilyenkor fellé­legzett. Nem, nem, ez higgadt férfi, akit nem vezetnek a bosszú gondolatai! Az új igaz­gató a munkásosztály öntuda­baj! De hallgatott. Resteilte elmondani az igazgatónak kín­zó aggodalmait. Vasárnap este a szomszédja, egy nyugalmazott erdőtanácsos jött át hozzá. Halk, sajnálko­zó hangon kezdett beszélni: — Hallom, milyen kellemet­len helyzetbe kerültél, Feri! — Kitől hallottad? — Az egész gyártelep beszé­li. Hogy nem sokáig fogtok itt maradni. — Ugyan, kérlek! Az én ese­tem minden régi előfordulhat! — Hát igen, ez bizony nem gató azt mondta, hogy azért könnyű, Ferikém! De én csak nem engem javasolt, mert a jót akorok neked. Tudnék is nemzetközi szállítások miatt a házadra egy alkalmas vevőt, itthon kell maradnom. Engem — Ki az? — Megbízható, jómódú em­ber. Minden árat megadna ér­té. — Ki az? Az erdőtanácsos gondolkod­va pislogott. — Hát... a vöm. Tudod, hogy az orvosok jól keresnek! most nem pótolhatnak! Az asszony gúnyosan mo­solygott. — Naiv-vagy! Mindig igy szokták mondani! Az asszony gyanakvása las­san egészen belerágta magát a kedett az agyára. Ügy érezte magát, mintha jótékony, for­ró fürdőben ülne, amely vég­leg kimossa leikéből a kínzó aggodalmakat. Mindenki tapsolt A főmér­nök az emelvényre nézett. Ott tapsolt az öreg Kovács is feke­tében, nikotinos bajuszával, érdemrenddel a mellén. Mo­solygott, és mintha integetett volna neki. Mi ez? Mi tör­főmémök leikébe. Hosszú, ál­__ matlam éjszakákat virrasztóit tént? Hát nem haragszik? Kardos Ferencnek a keserű- át. Az étvágya eltűnt, lesová- Nem akar a fiával együtt bosz- műszakival ség könnyeket facsart a szemé- nyodott. Családi élete meg- szút állni rajta? A főmérnököt be. Hirtelen elvesztette az ide- romlott, már az asszony híres pillanatok alatt a régi, nyu­Az erdőtanácsos gúnyosan geit, kiabálni kezdett, hogy a főztjét is kifogásolni kezdte, mosolygott. Megfogta a főmér- vitrin üvege remegett bele: Az orvos azt tanácsolta, hogy nők karját, és fontoskodva sut- — Vedd tudomásul, hogy menjen el pihenni néhány togta: nem adom el a házamat! Ha hétig. Kardos csak legyintett — Adok egy jó tanácsot, Fe- kidobnak az állásomból, ha be- erre. Még csak az kellene! ri. Menj fel a minisztériumba, lepusztulok is, akkor sem! Ez mondj el mindent. És kérd át a ház sohasem kerül a vöd ke­Végre november hetediké godt, biztos hangulat kerítette hatalmába. Restellkedve elpi­rult. Az áldóját! Hát csak kép­zelődés volt az egész? A ma­gába zárkózott ember bizal­matlan, önkínzó töprengése? Amikor felsietett az emel­tos képviselője, akit a jövő ké- magad más gyárba. Ismerem zébe! pei foglalkoztatnak, nem múlt bajai. De amikor hazakerült, az asszony szinte naponta elő­vette a magány óráiban feke­tére retusált rémképeit:-1- Meglátod, kifúrnak innen! Kardost ilyenkor elhagyta a türelme. — Szükség van rám, érted? Ne háborgass engem mindig ezekkel a gondolatokkal! — Majd hoznak helyetted valakit, aztán egyszer csak nem lesz szükség rád! — Azt hiszed, a textilmérnö­köket csak úgy a szögről le­het leakasztani? — Van elég átképzés. He­lyetted is ide tesznek valakit! A gyárban azonban teljes nyugalom honolt. Az igazgató gyakran tárgyalt Kardossal az üzem bővítéséről. Kikérte ta­nácsát, megosztotta vele a ter­veit. Kardos ilyenkor hálásan só­hajtott fel. Nincs itt semmi én ezeket, meglátod, innen A tanácsos megsértődve fel- előbb-utóbb kitúrnak. kelt. Gondosan leporolta a nad­— Semmi okuk nincs rá! És ragjáról a cigaretta hamuját, erre nem is gondolnak! Vállat vont. Az erdőtanácsos ravasz sze- — Nekem mindegy. De saj- me' fel csillant. nálom a naívságodat. Én csak — Szegény ember, te még segíteni akartam rajtad, Feri! okokat keresel? Ne légy ilyen — Nem kérek belőle! naiv! Bosszút fognak állni raj- A két szomszéd haraggal tad, meglátod! Most még nem vált el egymástól. reggelén elhatározta, hogy el- vényre, és átvette a vastag bo­rítékot, az elismerés kézzelfog­ható bizonyítékát, az igazgató odasúgta neki: — Az ünnepség után maradj itt. Beszélni akartál velem. Most mit mondjon? Kardos Ferenc gyorsan kitalált vala­mit. Csak azt akartam bejelen­mondja az igazgatónak aggo­dalmait. Rögtön be is jelentet­te neki, hogy este beszélni akar vele. Az ünnepséget a feldíszített nagy csarnokban rendezték. Az elnökségben ott ült az öreg Ko­vács is. A főmérnök a nézőtér első sorában foglalt helyet. Az késő, keress magadnak más he­lyet! Kardos Ferencet a meggyőző hang egy percre kimozdította biztonságából. Sokáig szótla­nul ült kezébe temetve hom­lokát. S mikor megszólalt, a hangja remegett fájdalmában. — Azt hiszed, könnyű ez? ... Itt éltem fiatalkorom óta, dol- becsületesen, Július végén az egyik fiatal mérnököt elküldte a gyár a Szovjetunióba kéthetes szak­mai tanulmányútra. Kardos sokáig eltitkolta az asszony elől a hírt. De egyik nap még­iscsak a fülébe jutott. Este rög­tön szóvá is tette: — Miért nem téged küldtek igazgató mondta az ünnepi be- teni, hogy este elmegyünk hoz szédet, ismertetve a gyár tel- zád. Feltéve, ha nem leszünk jesítmémyeit. a család terhére. Kardos nem is nagyon figyelt _ Dehogy lesztek! Már rég- a beszédre. Folyton az öreg óta várunk benneteket. Egyéb- Kovács volt előtte. Vajon mit ként is meg kell tárgyalnunk terveznek vele? a vezetést, amíg ... Németor­Egyszer csak felkapta a fe- szágban leszel, jét. Az igazgató a jutalmazok tak között az ő nevét említet­te elsőnek. — Műszaki gárdánk kiemel­___ ki? Láthatod, hogy háttérbe __„lulyt,„nl ________ g oztam becsületesen, mindig Egysorosak nélkü- ^edö tagja... gyárunk kiváló csak adtam, senkitől sem vet- ‘ozheto leszel nekik. szakembere ... érdemei a nem­iem el semmit... És most A főmérnök nyugalmat erői- zetközi szállítások teljesítése menjek a nagyvilágba ... ad- tetett magára. Türelmesen ma- terén ... jam el a házamat? \ gyarázni kezdett a feleségének: Kardos Ferencet egyszerre A tanácsos sajnálkozva a — Légy nyugodt, velem is elöntötte a forróság. Valami vállára tette a kezét. megbeszélték a dolgot. Az igaz- enyhe, rózsaszínű köd eresz­A főmérnök elképedve nézett az igazgatóra. — Hogy kerülök én Német­országba? A fiatal Kovács titokzatosan mosolygott. — Most már elárulhatom, a nyárból téged javasoltunk az országos textilipari küldött­ségbe! színház a szükség par ncsára futtatja tájautóbuszát a jent említett úton, nem pedig azért, hogy rivalizáljon az AKÖV- vel. Napok óta a toponári műve­lődési házban folynak a leg­közelebbi műsordarab, a Szó­kimondó asszonyság próbái. Igen kérem, Toponáron. E tényközlést senki se tekintse tréfának, mert valóban Topo­náron próbál a színház prózai társulata. S a halványzöld au­tóbusz a próbákra igyekvő szí­nészeket szállítja fáradhatatla­nul. Mi tette szükségessé, hogy színházunk nemcsak, hogy há­zon kívülre, hanem városon kívülre helyezte próbatermét? A körülmények diktálták a kiköltözést, az, hogy a színház­ban építkezés folyik, mely egyelőre a betonfal-bontásnál tart. Á próbák céljára megka­pott terem a Békében? Az egyikben cukrászipart kiállí­tás nyílt, a másikban két va- gonnyi gesztenye szárad. (Csu­damód igényes gesztenye lehet, hogy csak a város egyik leg­reprezentatívabb nagytermé­ben tud száradni!) Más lehetőség? Van a vá­rosnak a Béke Szálló nagyter­mén kívül is napközben ki­használatlan terme — halljuk az ellenvetést. Csakugyan, akad jó néhány helyiség, amely alkalmas lenne a próbákra. Csupán egy-kettőt említünk kapásból: SZMT-klub, ÉDOSZ művelődési ház, KlOSZ-mozi- terem, a Helyőrségi Klub szín­házterme, az Ifjúsági Ház nagyterme, a Berzsenyi-terem. Úgy mondják a színháznál, hogy a megyei tanács minden tőle telhetőt elkövetett, hogy a színház próbalehetőségeinek zavartalanságát biztosítsa. Az eredmény? Színészink Toponárra járnak próbálni... E szomorító tény kapcsán kí­vánjuk feljegyezni, hogy a, kö­zönynek és a tehetetlenségnek ilyen »nemes ötvözetével- még nem találkoztunk városunk életében. A segíteni komolyan akaró tanács válóban tehetet­len lenne a termeik kihaszná­latlanságát féltő szervekkel szemben? Valóban n-m tudja legyőzni azt a köz-->••* -mely- lyel ezek a szervek c «""'-.’i&z küzdelmét nézik? L. L

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom