Somogyi Néplap, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-26 / 253. szám

fl magyar ENSZ-küldöttség sajtóértekezletet tartót! az ENSZ-palotában Az ENSZ „kongói bizottsága“ sürgeti Lumumba kormányának elismerését a belgák visszaáramlása Kongóba New York (MTI). A ma­gyar ENSZ-küldöttség hétfőn sajtóértekezletet tartott az ENSZ-palotában. Az értekezle­ten megjelent a világsajtó, köz­te a nagy amerikai lapok szá­mos képviselője. Várkonyi Pé­ter, a Külügyminisztérium saj­tóosztályának vezetője, a ma­gyar ENSZ-küldöttség szóvivő­je felolvasta a magyar kül­döttség nyilatkozatát, válasz­képpen az amerikai külügymi­nisztériumnak abból az alka­lomból kiadott nyilatkozatára, hogy négy évvel ezelőtt tört ki a magyarországi ellenforrada­lom. A nyilatkozat a követke­zőképpen hangzik: Az amerikai külügyminiszté­rium nem lenne a nemzetközi reakció fő reménysége, ha nem emlékeznék meg négy évvel ezelőtt elszenvedett vereségé­tetése. A Magyar Tudományos Ismeretterjesztő Társulat el­lenőrzött adatok alapján köny­vet adott ki a magyar—ameri­kai kapcsolatok történetéről. A könyv bőséges adatmennyi­séggel illusztrálja a magyar ENSZ-küldöttség vezetőjének, Kádár Jánosnak a közgyűlés általános vitájában az ameri­kai—magyar viszonyról meg­fogalmazott tételét: »Béke ide­jén az amerikai—magyar vi­szony, fennállásának lehetsé­gessé válása óta mindenkor korrekt volt. Csak 1947 óta rossz. Hangsúlyozom, 1947 és nem — mint sokan hiszik — 1956 óta. A magyar—amerikai államközi viszony jó, sőt időn­ként szívélyes volt akkor, ami­kor Magyarországon a kor­mány az arisztokraták, a föl­desurak és a nagytőkések ke­gyarországcm a kormány és a hatalom a munkások és pa­rasztok kezén van. Ebből mi arra következtetünk, hogy a rossz kapcsolatok és még az úgynevezett magyar kérdésnek az ENSZ-ben való szorgalma­zása mögött is valójában az rejlik, hogy aZ Egyesült Álla­mok kormányköreinek velünk tulajdonképpen egy bajuk van: nem tetszik nekik a Magyar Népköztársaság társadalmi rendszere.« A nyilatkozat felolvasása után kiosztották a megjelent újságíróknak »A magyar—ame­rikai kapcsolatok 1918—1960« című könyvet. Várkonyi Péter hangoztatta, hogy a könyvnek nemcsak a magyar—amerikai viszony megértése szempontjá­ból van mondanivalója, hanem segítséget nyújt a nemzetközi Folytatódik Néw York (MTI). ENSZ-kö- rök véleménye szerint a leg­újabb kongói fejlemények eredményeképpen az ENSZ közgyűlése valószínűleg még ezen a héten ülést tart a kon­gói helyzet megvitatására — jelenti az AFP. New York-i tudósítója jól tájékozott körökből szerzett értesülése szerint az ENSZ kongói rendfenntartó erőiben csapatokkal képviselt országok küldötteiből álló úgynevezett kongói bizottságnak a napok­ban tartott két bizalmas ülését követően Hammarskjöld ENSZ- főtitkár közel áll ahhoz az el­határozáshoz, hogy összehívja az ENSZ-közgyűlést. Ugyanezekben a körökben hangoztatták, hogy a kongói bizottság tagjainak többsége sürgeti Hammarskjöldöt, mondja ki az ENSZ, hogy el­ismeri Lumumba miniszterel­nököt »Kongó törvényes kép­viselőjének". Leopoldville. Mobutu ezre­des Leopold ville-ben — úgy látszik — tudomásul vette, hogy »más szelek fújdogálnak« az ENSZ-ben, amelynek kon­gói képviselete most már szű- kebb marokkal juttat támoga­tást az egykori diktátorjelölt­nek. Mobutu nevében »belügy­minisztere« nyilatkozott hét­főn. Bomboko »belügyminisz­ter« részt vett az ENSZ-napon tartott ünnepségen, ahol ki­jelentette, »Mobutu elhatároz­ta, most nem utazik New Yorkba«. Mint a Reuter tudó­sítója megjegyzi, ez a bejelen­tés nem keltett meglepetést, hiszen Mobutu helyzetének szemmellátható romlása miatt nem is távozhatik Leopoldvil- le-ből. Elisabethville. Az ENSZ eli­sabethville-i képviselete is ün­nepséget rendezett a hétfői ENSZ-napon, amelyre meghí­vót kapott, mint Katanga »mi­niszterelnöke« Csőmbe is. Csőmbe azonban, aki »harag­szom rád«-ot játszik az ENSZ- szel, törekvéseinek korábbi fel­tétlen támogatójával, duzzogá- sát azzal fejezte ki, hogy nem jelent meg az ünnepségen és képviselőjét sem küldte el. Ez-s zel szemben a katangai »ható­ságok« hétfőn közölték, hogy a katangai rádió nem sugároz­hatja az ENSZ-képviselet svéd nyelvű híreit a Katanga területén állomásozó svéd ENSZ-csapatóknak. ről, a magyarországi ellenfor­radalom meghiúsulásáról. Ki­zárólag az Egyesült Államok javaslatára szerepel az ENSZ mostani közgyűlésének napi­rendjén az úgynevezett magyar kérdés. Négy év óta a nemzet­közi szervezetek tekintélyét rombolva, saját magát is egyre nevetségesebb helyzetekbe hoz­va használja hidegháborús cé­lokra az amerikai külügymi­nisztérium az úgynevezett ma- ■ gyár kérdést. Ezzel párhuza­mosan saját budapesti követ­ségének tekintélyét és műkö­dését aláaknázva, sorozatosan követ el a nemzetközi jogba és a Magyar Népköztársaság tör­vényeibe ütköző cselekedete­ket követsége, diplomatái és ügynökei útján. Mindennek következtében időszerűvé vált a magyar— amerikai viszony átfogó ismer­zében volt. Csak azóta van baj ezzel a viszonnyal, amióta Ma­viszonyok általános javítása feltételeinek megértéséhez is. Ellentétek Kanada és az Egyesült Államok között Kuba miatt London (MTI). Kanada és az Egyesült Államok ellentéteit fokozta, hogy Kanada nem csatlakozik az Egyesült Álla­mok kubaellénes gazdasági megtorlásához. A Daily Express jelért ti Ha­vannából: Az amerikaiak elkeseredett hadjáratot indítottak, hogy megakadályozzák Kanada ke­reskedelmét a Castro-rend- szerrel. Az amerikaiak ugyan­is azt hiszik, hogy az ostrom- I zár térdre kényszerítheti a Castro-kormányt, ellenben a kanadaiak nézete szerint csak megkönnyíti a Szovjetunió szá­mára, hogy a kereskedelem segítségével növelje befolyá­sát Kubában. A kanadaiak Újabb kortesbeszédek az amerikai elnökválasztási hadjáratban Peoria (MTI). AP-jelentés szerint Kennedy demokrata párti elnökjelölt hétfőn Peoriá- ban mondott választási beszé­dében ismét hevesen bírálta a kormány latin-amerikai politi­káját; Rámutatott arra, hogy az elkövetett hibákért maga Nixon alelnök is felelős. Ni­xon a közelmúltban azt állítot­ta, ha az Egyesült Államok fokozottabban segítette volna Latin-Amerikát, »ma Kubában nem lenne Castro«. Kennedy megállapította, hogy a köztársasági párti kor­mány mindig később ismerte fel a való helyzetet. »A kor­mány azt sem tudta, hogy Af­rika létezik, amíg Kongóban be nem következett a robba­nás« — mondotta. Az elnökjelölt a továbbiak­ban a költségvetést bírálta, megjegyezte, hogy az -adókból befolyt összegeket nem helye­sen használták fel. New York. Stevenson volt demokrata párti elnökjelölt hétfőn New Yorkban mondott kortesbeszédet. Rámutatott ar­ra, hogy Eisenhower működé­se idején az Egyesült Államok­nak erősen megtépázódott a te­kintélye külföldön. Ezzel egy­idejűleg növekedett a Szovjet­unió tekintélye és befolyása. Az Eisenhower-kormányzat hibát hibára halmozott — mondotta. Houston. Eisenhower elnök hétfőn a mexikói határvidék­re utazott és Ciudad Acuna- ban találkozott Lopez Mateos mexikói elnökkel. A találkozó után Houstonba tért vissza és ott választási beszédet mon­dott. Bár Eisenhower jelenlegi körútja »pártatlan, nem poli­tikai« jellegű, az elnök mégis síkraszállt Nixon választási programja mellett. Bár név szerint nem emlí­tette meg a két egymással ver­sengő elnökjelöltet, hevesen bírálta Kennedy platformját. Nixonhoz hasonlóan hangoz­tatta, hogy az Egyesült Álla­mok a világ »legerősebb or­szága«, gazdasági helyzete pe­dig »igen biztató«. Tagadta, hogy az amerikaiak nemzetkö­zi tekintélye csökkent. Beszéde végén azonban elis­merte, hogy még mindig ko­moly pénzügyi nehézségekkel küzd a kormány, a költségve­tési mérleg nem szilárd. Meg­állapította, hogy a dollár ér­téke 1939 óta több mint a fe­lére zsugorodott, »infláció van Amerikában«. ezért mindent élkövétrtek, hogy élhódítsák az Egyesült Államók által elzárt kubai pia­cot. A kubaiak mái négymil­lió fontért rendeltek pótalkat­részt és gépet kanadai cégek­nél, amelyek remélik, hogy a jövő évben 30 millió font ér­tékű rendelést kaphatnak. Castro embeíei Havannában levő angol üzletembereknél is puhatolóztak, lehetne-e növel­ni a kereskedelmet Angliával. Azt hiszik, Castro fel fogja szabadítani a befagyasztott 50Ó 000 font angol biztosítási összeget. Pillanatnyilag azon­ban az Egyesült Államok teljes dühét Kanadára koncentrálja. Az amerikaiak azt mondják, ha Kanada árut szállít Kubá­nak, ezzel lélegzethez juttatja Castrót és lehetővé teszi, hogy megszilárdítsa kereskedelmét a Szovjetunióval s a kommu­nista Országokkal. Kábában államosították az összes amerikai vállalatokat Havanna (AP). Megbízható körök szerint a kubai minisz­tertanács keddre virradó éj-, szaka ülést tartott, amelyen jóváhagyta a Kubában eddig még nem államosított amerikai vállalatok állami tulajdonba- vételét. Az Egyesült Államok havan­nai nagykövetségének becslése szerint ez az intézkedés há­romszáznyolcvan amerikai vál­lalatot érint. (MTI) Az amerikai rádió és felevízió ismertette az Egyesült Áliamok tekintélycsökkenéséröi szóló titkos jelentés részleteit Néw York (AFP). A Co­lumbia Brodcasting System, az egyik legnagyobb amerikai rá­dió és televíziós hálózat vasár­nap ismertette az Egyesült Ál­lamok tekintélycsökkenéséröi szóló titkos jelentés egyes rész­leteit. 1960. augusztus 29-éről kel­tezett okmány szerint külföl­dön áz a vélemény uralkodik, hogy tíz éven belül a Szovjet­unió sokkal erősebb lesz, mint az Egyesült Államok. A jelen­tés a szövetséges kormányok véleményét és a külföldön végzett közvéleménykutatások eredményeit tartalmazza. A jeléntés azzal vigasztalja az Egyesült Államokat, hogy bár a Szovjetunió erősebbé vá­lik, az Egyesült Államok »pusztító megtorlásokra« ké­pes. (MTI) A francia parlament elvetette a bizalmatlansági indítványt Párizs (TASZSZ). A francia szont nem szavazunk, mert en­nemzetgyűlés kedden hajnal­ban szavazott a szocialisták, a radikálisok és több más parla­menti csoport bizalmatlansági indítványáról. Az indítvány mellett mindössze 2Ó7 szavaza­tot adtak le, ez hetvennel ke­vesebb, mint a megkívánt ab­szolút többség. A kormány azért vetette fel a bizalmi kérdést a francia »atom-ütőerö« megteremtésé­nek vitájában, hogy nyomást gyakoroljon azokra a képvise­lőkre, akik a törvényjavaslat ellen foglalnak ugyan állást, de félnek a kormányválságtól, a parlament feloszlatásától és új választások kiírásától. Ezeknek a képviselőknek az álláspontját híven tükrözi Paul Reynaud nyilatkozata: velem együtt sok képviselő szavazna a törvény- javaslat ellen, ha azt egyálta­lán feltennék szavazásra. A bi­zalmatlansági indítványra vi­nek elfogadása nemcsak kor­mányválságot, hanem rend- szerválságót is teremthetne. (MTI) Leopoldville. A belga gyar­matosítók viszont szemmel- láthatóan változatlanul bíznak kongói bábjaik szertefoszló ha­talmában, mert a visszatérő belgák száma állandóan nö­vekszik. Legújabb jelentésék szerint Brüsszelből Leopoldvil- le-be hetenként átlagosan öt­száz belga »tér haza«. Sok bel­ga érkezik a környező afrikai országokból is, miután már »biztonságosnak« látja a hely­zetet. Francia írók az algériai háború befejezését követelik Párizs (MTI). A CNE, a Francia Írók Országos Bizott­sága nagy jelentőségű nyilat­kozatot adott ki, amelyben a »francia kultúra és a nemzet érdeke nevében« az algériai háború haladéktalan befejezé­sét követeli. A CNE vezetősé­gének tagjai közt Aragon, El­sa Triolet, Adamov Arnaud, Govy, Guillevic, Sadoul és má­sók írták alá a nyilatkozatot. A pancsen láma az ENSZ „tibeti vitájáról" Egy amerikai közvéleménykutatás adatai szerint a Szovjetunió erősebb az Egyesült Államoknál New York (AP). A CBS (Columbia Broad­casting System) amerikai rá­diótársaság egyik hétfői adá­sában azt a hírt közli, hogy az Egyesült. Államok tájékoz­tató hivatala (USIA) külföldi országokban közvéleménykuta­tást folytatott arról, hogy ka­tonailag az Egyesült Államok erősebb-e vagy a Szovjetunió. A közvéleménykutatás ered­ményeképpen, amelynek nyil­vánosságra hozását az ameri­kai kormány megakadályozta — kiderült, hogy mind az Egyesült Államokkal szövetsé­ges, mind más külföldi orszá­gokban erősen megoszlanak a vélemények ebben a kérdés­ben, de a többség a Szovjet­uniót tartja erősebbnek. Abban a másik kérdésben azonban, hogy 1970-ben me­lyik ország lesz erősebb kato­nailag, alig mutatkozik véle­ményeltérés, mert a megkér­dezettek túlnyomó többsége szerint ebben az időpontban a Szovjetunió sokkal nagyobb katonai erőt képvisel majd, mind az Egyesült Államok. Érdekes, hogy még a Nyugat Németországban lefolytatott közvéleménykutatás is ezzel az eredménnyel járt. (MTI) Nancsang (Új Kína). A pan csen láma, aki mint a országos népi gyűlés állandó bizottságának alelnöke ellenőr­ző köri',ton van Nancsangban, egy nagygyűlésen kijelentette, hogy Tibet örökre végzett a sö­tét múlttal, s a fejlődés és vi­rágzás új korszakába lépett. Az úgynevezett tibeti kérdés ENSZ-beli napirendre tűzéséről azt mondotta, hogy az ameri­kai imperialisták és az őket szolgáló reakciósok ismét meg­kísérlik a Kína belügyeibe va­ló beavatkozást. Tibet a Kínai Népköztársa­ság szerves része — mondotta. Nyugati jelentések szerint tovább bonyolódik a helyzet Kongóban — Hazánk és kormányunk va- kínai | lamennyi tibeti intézkedése Kína kizárólagos belügye, ami­be egyetlen más ország sem avatkozhat be. A lázadás elfoj­tása óta a néptömegek követe­lésére demokratikus reform­mozgalom bontakozott ki, a jobbágyrendszer legkegyetle­nebb, legbarbárabb megnyilvá­nulásaival végeztünk, sokmil­lió parasztot felszabadítottunk, földhöz, házhoz, igavonó állat­hoz és szerszámhoz juttat­tunk. A tibeti parasztok való­ban kezükbe vették sorsuk irá­nyítását — fejezte be beszédét a pancsen láma. (MTI) Frank Cousins beszámolt a sajtó képviselőinek Hruscsovval folytatott beszélgetéséről London (MTI). Frank Cou­sins, az Angol Szállítóipari Szakszervezet főtitkára Hrus- csovval Moszkvában foly­tatott beszélgetése után kije­lentette a sajtó képviselőinek: Hruscsov dinamikus erejű egyéniség. Rendíthetetlenül hisz abban a rendszerben, amelyben él. Nézetem szerint — mondotta —, szilárdan az együttélés elvéinek szentelte magát, mert bízik benne, hogy a szocializmus győzelme elke­rülhetetlen. Rendkívül érdekes találkozás volt. Hruscsov együttélési tervéről és remé­nyeiről beszélt, s hangsúlyozta, hogy jó viszonyt kíván a nem­zetek között. A szovjet mi­niszterelnök rámutatott, jó lenne szorosabb kapcsolatokat teremteni a munkások között a megértés előmozdítására, Leopoldville (MTI). Az ENSZ szerveinek eddigi politikája kö­vetkeztében az elmúlt 24 órá­ban tovább bonyolódott az amúgy is zavaros helyzet és jelentősen fokozódott a feszült­ség Kongóban. Nyugati hírügynökségek túl­nyomóan belga forrásokra hi­vatkozva jelentették, hogy az Imperialista bérenc Mobutu szeptember 14-én végrehajtott államcsinyje után alakult »fő­biztosok tanácsa« kedden köz­leményt adott ki. A közlemény azt állítja, hogy az ENSZ egyes tagálla­mai — névszerint Ghana, Guinea és Marokkó — »össze­esküvést szőnék a kongói nem­zeti hadsereg« (értsd: Mobutu puccsista) katonaságával szem­ben »ismét hatalomra akarják juttatni Lu- mumbát.« (Mint ismeretes, a kongói nép egyetlen törvényes képviselője, a parlament soha­sem vonta meg a bizalmat Lu­mumba kormányától — a szerk.) Hírügynökségi jelentések sze­rint Mobutu »az összeesküvés felfedése« után elhatározta, hogy eredeti terveitől eltérően, mégsem utazik New Yorkba. A Mobutu vezette puccsisták hétfőn a késő esti órákban »riadó készültségbe« helyezték fegyveres egységeiket és fel­vonultak Leopoldville straté­giailag fontos pontjain — je­lentik belga forrásokra hivat­kozva nyugati hírügynökségek. Nyugati hírügynökségek ar­ról számolnak be, hogy a Mo­butu ezredes parancsnoksága alatt álló páncélos kötelékek Thysville-ből elindultak a fő­város felé. Az ENSZ haderők Leopoldville-ben összpontosított páncéltörő ütegei állítólag be­ásták magukat a Thysville-ből Leopoldville-be vezető út men­tén. Nyugati hírügynökségek je­lentik, hogy Hammarskjöld fő­titkár a közgyűlés elé terjesz­tette az ENSZ kongói akciójá­nak költségvetését. A költség- vetés szerint 1960-ban 66 mil­lió 625 ezer dollárra van szük­ség az ENSZ Kongóval kap­csolatos kiadásainak fedezésé­re. Az 1961-es évre előrelátha­tólag 100 millió, vagy még an­nál is nagyobb összeg lesz szükséges. A részletes költség- vetési javaslatot azonban ké­sőbb terjesztik majd elő. Hammarskjöld jelentésében hangsúlyozza, hogy rövidesen kimerül az ENSZ kongói ak­ciójának rendelkezésére álló 25 millió dolláros »forgótőke« és sürgősen új pénzalapokra van szükség, ha »el akarják kerülni a válságot«. Mint ismeretes, az ENSZ- közgyűlés ügyviteli és költség- vetési bizottsága foglalkozik a kongói ENSZ-akció finanszíro­zásának kérdésével. A szocia­lista országok küldöttei beje­lentették, hogy nem támogat­ják az ENSZ kongói költség­vetését, | _ .. . -

Next

/
Oldalképek
Tartalom