Somogyi Néplap, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-25 / 252. szám

\ SOMOGYI NÉPLAP 2 Kedd, 1960. október 25. Sntonin Novotny beszámolt a nemzetgyűlés előtt az ENSZ közgyűléséről Prága (MTI). A csehszlovák nemzetgyűlés október 24-én tartotta első őszi ülését, ame­lyen Antonin Novotny köztár­sasági elnök, Csehszlováíkia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára be­számolt a képviselőknek az ENSZ közgyűléséről és a cseh­szlovák küldöttség munkájáról. Antonin Novotny beszédében kiemelte, az ENSZ 15. közgyű­lésének eddigi menete, főleg a közgyűlés általános vitája egy­értelműen megmutatta, hogy a világon fölénybe kerültek a béke és a haladás erői. Novotny elnök ismertette a nemzetgyűlés előtt a Szovjet­unió általános és teljes lesze­relési javaslata feletti vitát. Ezután beszámolt arról, hogy a csehszlovák küldöttség, Len­gyelország, a Szovjetunió és más szocialista országok dele­gációival. együtt leleplezte az ENSZ közgyűlése előtt a Német Szövetségi Köztársaság kor­mányának militarista és revan- sista politikáját. A bonni kor­mánynak arról a törekvéséről, hogy atom- és rakétafegyverek birtokába jusson, megállapí­totta: »Nem kétséges, hogy a Bundeswehr megkapja ezeket a fegyvereket a nyugati hatal­maktól. Tudomásunk van ar­ról, hogy a Bundeswehr ve­zérkarának tisztjei már kijelö­lik Nyugat-Németországban azokat a helyeket, ahol a Po­Az amerikai diplomáciát nyugtalanítják a kongói események New York (TASZSZ). Az ENSZ székhelyén működő AP- tudósító jelenti, hogy a lázadó Mobutu kongói ezredes pozí­cióinak gyengülése és az az elhatározása, hogy Hammarsk- jSídtől kér támogatást, nehéz problémát okoz az Egyesült Ál­lamoknak. A tudósító megjegyzi, hogy az Egyesült Államok kétségkí­vül rokonszenvezik Mobutuval és támogatja őt, ez a támoga­tás azonban »nem hivatalos«. Az Egyesült Államok — írja — óvatosan segítette és látta el tanácsokkal azokat a kongói diplomatákat, akik Kaszavubu nevében érkeztek New York­ba, majd Mobutu ezredes ösz- szekötői voltak. A tudósító szerint az Egye­sült Államok jelenlegi hely­zetének nehézsége a követke­ző tényezőkből adódik: »Ha most elutasítja Mobutut, ezzel megnyílik az út Lumumba visszatérése előtt, aki egyálta­lán nem rokonszenves az Egye­sült Államoknak. Másfelől, ha az Egyesült Államok ragaszko­dik Mobutühoz, kiderülhet, hogy a vesztő felet támogatja, és elveszti a kapcsolatokat a győztessel, minthogy Lumum­ba helyzete szemlátomást erő­södik.« Az amerikai diplomácia ve­zetői attól tartanak, ha to­vábbra is a katonai diktátor mellett foglalnak* állást, lelep­leződnek az egész világ előtt, mint az erőszak és a katonai puccsok hívei. Az amerikai diplomatákat szemlátomást nagyon nyugtala­nítják azok az újabb nehézsé­gek is, amelyekkel Hammarsk- jcád ENSZ-»főtitkárnak kell szembenéznie, ha az Egyesült Államok nyomást gyakorol az ENSZ-re, hogy támogatást szervez a zendülő Mobutu ez­redesnek. (MTI) Ferhat Abbasz nyilatkozata a New York limesnek pekingi és moszkvai megbeszéléseiről New Yorh (MTI). Mint az AP és az UPI jelenti, Ferhat Abbasz, a szabad algériai kor­mány miniszterelnöke nyilat­kozott a New York Timesnek Pekingben és Moszkvában folytatott táré válásairól. Elis­meréssel állapította meg, hegy a kínai és a szovjet nép ro­konszenvez a szabadságukért küzdő algériaiakkal Abbasz elmondotta, Kínában és a Szovjetunióban ígéretet kapott, hogy a jövőben minden politikai feltételtől mentesen fokozottabb támogatást adnak az algériai népnek. Megjegyez­te, hogy a nyugati országok nem hajlandók segíteni Algé­rián, a nyugati világ a gyar­matosítás híve. Sajnálkozással állapította meg, hogy De Gaulle francia elnökkel nem lehet megegyez­ni, mert Franciaország az al­gériaiak fegyverletételét kí­vánja a politikai tárgyalások megkezdése előtt. Amerikai tervek a Kuba ellen irányuló gazdasági blokád kiterjesztésére New York (TASZSZ). A New York Herald Tribune Ottavából keltezett jelentése szerint az Egyesült Államok ki akarja terjeszteni a Kuba ellen irányuló gazdasági blo­kádot. Kanadától biztosítékot akar kopni, hogy »amerikai árucikkeket nem exportál to­vább Kubába«. Diefenbaker miniszterelnök erősítette ugyan, hogy kormá­nyának nincs szándéka em­bargó alá helyezni a Kubának szóló kanadai áruszállításokat — írja a lap tudósítója —, de hangsúlyozta, hogy ez csak »kanadai árukra« vonatkozik. (MTI) A japán fasiszták újabb arcátlanságai Tokió (TASZSZ). Japán fa­siszta szervezetek képviselői hétfőn megjelentek a szocia­lista párt székházában és le­velet nyújtottak át Edának, a párt főtitkárának. A levélben követelik »a jobboldali ele­mek, valamint a pénzügyi és politikai körök kapcsolatai vizsgálatának megszüntetését«. A fasiszta suhancok azzal fe­nyegetőztek, ha a szocialisták \ nem mondanak le erről, akkor Ők folytatják az »erőszakos cselekedeteket«. Két nappal ezelőtt hasonló követeléssel léptek fel a szo­cialista pártvezetőségnél más fasiszta szervezetek képvise­lői. A rendőrség semmiféle in­tézkedést nem foganatosít ezekkel a szervezetekkel szem­ben. (MTI) Nyolcévi szabadságvesztésre ítélték az illegalitásban működű Portugál Kommunista Párt egyik vezetőiét Lisszabon (AP). A lisszaboni törvényszék nyolcévi börtönre és politikai jogainak tizenöt évi felfüggesztésére ítélte Ma­ria Alda Barbosa Nogueirát, az gái Kommunista Párt egyik vezetőjét, aki a párt illegális lapját, röpiratait terjesztette, és pénzadományokat gyűjtött a illegalitásban működő Portu-^ párt céljaira. (MTI) laris rakéták támaszpontjai lesznek.« A köztársasági elnök hang­súlyozta, Csehszlovákia nem hajlandó tétlenül nézni a nyu­gat-németországi helyzet ala­kulását, és ha a nyugati hatal­mak ellenállása miatt nem si­kerül a bonni kormánnyal bé­keszerződést kötni, úgy más országokkal együtt a német nép igazi képviselőivel, az NDK-val köti meg a békeszer­ződést. Antonin Novotny ezután méltatta a Szovjetunió javasla­tait a gyarmati rendszer fel­számolására. Végül a csehszlovák küldött­ségnek az ENSZ-titkárság új­jászervezése és a Kínai Nép- köztársaság ENSZ-tagsága kér­désében elfoglalt álláspontját ismertette. A nemzetgyűlés, több képvi­selőjének felszólalása után ha­tározatot fogadott el, amely­ben jóváhagyja a csehszlovák küldöttségnek az ENSZ 15. közgyűlésén kifejtett tevékeny­ségét és hangsúlyozza, hogy a csehszlovák nép egységesen tá­mogatja a Szovjetunió kormá­nyának az általános és teljes leszerelés, a gyarmati rendszer végleges felszámolása, vala­mint az ENSZ végrehajtó szer­veinek átszervezése kérdésé­ben előterjesztett javaslatait. AzTvrsz^tsiwiiés-crmöitB -szfirmr a közgyűlés nem tudja befejezni vitáját december 17-ig New York (AP). Frederick Boland, az ENSZ közgyűlésé­nek elnöke vasárnap televíziós nyilatkozatában kijelentette, hogy véleménye szerint a je­lenleg folyó 15. közgyűlés nem tudja lebonyolítani vitáit de­cember 17-ig, és elnapolása után — meghatározatlan idő­pontban — folytatnia kell a vitát. (MTI) Újabb ellenzéki csoportosulás Japánban Tokió (TASZSZ). A Japán Liberális Demokrata Párt 69 tekintélyes politikusa megala­kította »A politikai egység tár­saságát«. A társaság tagjai zömmel olyan befolyásos sze­mélyiségek, akik a pártelnök- választáskor Ikeda ellen sza­vaztok. A társaság alakulásáról szó­ló nyilatkozat bírálja a liberá­lis demokrata párt jelenlegi politikáját, és feladatul tűzi ki átalakítását »haladóbb és modem politikai párttá«. (MTI) Móbutu „szemleút“ ürügyén elutazott Leopoldville-ből Zsoldosainak garázdálkodása rémületbe ejtette a kongói főváros lakosságát Leopoldville (MTI). Mobutu ezredes, akinek kezéből — nyu­gati hírügynökségek egybe­hangzó jelentése szerint — már csaknem teljesen kicsúszott csapatainak irányítása, előbb bejelentette, hogy »szakít az ENSZ-szel«, majd sebtében »vidéki szemleútra« ■ utazott Coquilhatville-be. Leopoldville-ből érkezett je­lentések szerint vasárnap Mo­butu katonái ellepték Kongó fővárosának négsrlakta ne­gyedeit, ahol azzal az ürügy­gyei, hogy fegyverek után ku­tatnak, behatoltak a házakba és a vendéglőkbe. A katonák sűrűn használták a puskatust, és fegyverük többször elsült. Eddig körülbelül tíz ember ha­láláról érkezett jelentés. Az ENSZ járőrei egész nap nem voltak láthatók. A Stanleyville-ből érkezett jelentés szerint egyes katonai egységek fellázadtak, és letar­tóztatták tisztjeiket. Hírek ér­keznek ezenkívül arról, hogy a coquilhatville-i helyőrség tag­jai között is nyugtalanság ta­pasztalható, éppen ezért meg­figyelők úgy vélik, hogy Mo­butu váratlan »szemléje Co- quilhatville-ben kétségbeesett kísérlet »hadseregének« meg­mentésére. Az amerikai választási harc hírei Az EAK lakossága Kairó (Üj Kína). A szeptem­ber 23-i népszámlálás adatai szerint az Egyesült Arab Köz­társaság lakossága 30 641 000. Az EAK egyiptomi tartomá­nyában 26 080 000, szíriai tar­tományában pedig 4 561 000 ember él. (MTI) Milwaukee (MTI). Mint a Reuter jelenti, Kennedy de­mokrata párti elnökjelölt va­sárnap Milwaukeeban egy vá­lasztási nagygyűlésen mondott beszédében bírálta a kormány katonai politikáját. Megállapí­totta, hogy a jelenlegi kor­mány semmit sem tett a lesze­relésért. Közölte, ha megvá­lasztják elnöknek, új leszere­lési politikát fog folytatni. Kennedy meglepő módon az új amerikai leszerelési politika A badeni újságíró világtalálkozó határozatai (TASZSZ). A második újság­író világtalálkozó, amely a Bécs melletti Badenben öt na­pon át ülésezett, az október 23-ra virradó éjjel a megvita­tott kérdésekről szóló határo­zatok meghozatalával véget ért. A világtalálkozó résztvevői határozatot hoztak arról, hogy létrehozzák az újságírók nem­zetközi szolidaritási bizottsá­gát az újságírók kapcsolatai­nak kiszélesítésére és megerő­sítésére az egész világon. A találkozó résztvevői nagy lelkesedéssel hagyták jóvá az újságírók szakmai etikájáról szóló határozatot. E határozat hangsúlyozza, hogy a badeni világtalálkozó megerősítette az egész világ újságíróinak a köl­csönös megértés és együttmű­ködés fokozására, a nemzetkö­zi újságíró-szolidaritás megszi­lárdítására irányuló törekvé­sét. A találkozó résztvevői hatá­rozatukban kijelentik, hogy minden egyes újságíró köteles­sége küzdeni az igazság elfer­dítése ellen, harcolni minden hamisítási, félrevezetés! és rá­galmazás! próbálkozás ellen. Minden újságírónak — hang­zik a határozat — bátran kell végrehajtania nemes küldeté­sét. Kötelessége tiltakozni az újságírói tevékenység minden­nemű korlátozása ellen, védel­mezni a béke, a demokrácia és a szabadság javára kifejtett tevékenységükért üldözött kol­légáit, védelmezni a sajtósza­badságot azokban az országok­ban, ahol ezt a szabadságot el­nyomják, küzdeni a tömeges hírközlés eszközeinek, az új­ságírók hivatásbeli kötelességei teljesítését akadályozó mono­póliuma ellen, a lapok betil­tása és diszkriminációs sajtó- törvények meghozatala ellen. Az elmaradott országok saj­tójának és rádiójának kérdé­seiről szóló határozat megálla­pítja, hogy a világ minden új­ságírójának kötelessége"” min­dennemű segítséget megadni a gyarmati rendszer alól nemrég felszabadult államoknak nem­zeti sajtójuk, rádiójuk, televí­ziójuk és más hírközlő eszkö­zeik fejlesztéséhez. Segítségük­re kell lenniük ezen országok újségiró-szövetségeinek a szük­séges nyomdai berendezés megszervezésében, segítséget kell nyújtaniuk a sajtó dolgo­zóinak és műszaki személyze­tének képzéséhez. A határozat kifejezésre jut­tatja azt az óhajt is, hogy szer­vezzék meg az újságírók nem­zetközi iskoláját, amelyen se­gítséget nyújtanak a fiatal ál­lamok sajtója és rádiója dolgo­zóinak, továbbá, hogy hozzák létre az újságírók nemzetközi barátsági lapját. A világtalálkozó egész sor felhívást, üzenetet és táviratot hagyott jóvá a Spanyolország­ban, Dél-Vietnamban és Dél- Koreában üldözött újságírók jogainak védelmében, kifeje­zésre juttatta szolidaritását a Prensa Latina hírügynökséggel, amely sikeres harcot vív az imperialista sajtó ellen, a la­tin-amerikai országok helyze­tére vonatkozó igaz hírek tér­algériai nép mellett, valamint a koreai és vietnami újságírók mellett, akik e kettéosztott or­szágokban küzdenek az ország nemzeti egységéért, az ország két részének kölcsönös kapcso­lataiért, amelyeket az idegen megszálló hatalmak minden eszközzel gátolni akarnak. Több afrikai ország kezde­ményezésére felállították az afrikai ,újságírók ideiglenes együttműködési bizottságát. Több határozatot hoztak új­ságírók regionális találkozói­nak megszervezéséről. Munkájuk befejezéséül az új­ságíró világtalálkozó résztve­vői Hruscsov szovjet minisz­terelnökhöz' és Fíglhez, az jesztésének szabadságáért. Ál- Osztrák Nemzeti Tanács elnő- lást foglalt a hazájuk szabad-1 kéhez intézett táviratukban Xe iiirrrm+lomoArtAAnl ! líORTÖt ságáórt és függetlenségéért köszönetét mondtak a tőlük küzdő algériai újságírók és az | kapott üdvözletekért. (MTI) 9 ■»,- ———|i — — ­» Az Osztrák Kommunista Párt nyilatkozata a kormányválságról Bécs (TASZSZ). Az osztrák közvélemény érdeklődésének középpontjában áll a kormány- válság, amelyet a kormányon levő Osztrák Néppárt és Oszt­rák Szocialista Párt között az 1961. évi költségvetési terve­zettel kapcsolatos nézeteltéré­sek Idéztek elő. Az egység megteremtésére irányuló pró­bálkozások — az Osztrák Szo­cialista Párt sajtóközleménye szerint — meghiúsultak az Osztrák Néppárt ama követelé­se miatt, hogy a költségvetési deficitet a vasúti díjszabás, a cigaretta és a benzin ára, va­lamint a társadalombiztosítási járulékok felemelésévél a dol­gozók terhére tüntessék el. A Volksstimme vasárnapi száma közű az Osztrák Kom­munista Párt nyilatkozatát, amely bírálja az Osztrák Nép­párt álláspontját. A kormány­válság kirobban tásával — hangzik a nyilatkozat — az Osztrák Néppárt szeretné el­érni provokációs követelései­nek teljesítését. Az Osztrák Néppárt a legnagyobb köny- nyedséggel milliárdokat fordít a hadsereg és az egyház cél­jaira Azonnal az infláció ré­mével fenyeget azonban, mi­helyt arról van szó, hogy vala­mit tenni kell a dolgozók és a nyugdíjasok érdekében. A nyi­latkozat hangsúlyozza, hogy zett erejével lehet meghátrá­lásra kényszeríteni az Osztrák Néppártot. Az Osztrák Kommunista Párt követeli a nyugdíjtörvé­nyek megreformálását, január elsejétől a nyugdijak feleme­lését, a nyugdíjkorhatár leszál­lítását. (MTI) alapjául a fegyverkezést szab­ta meg. Kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak meg kell erősítenie katonai hatalmát, hogy szilárd helyzetből tár­gyalhasson. Ennek megtörténte után kell csak terveket kidol­gozni a gazdasági élet békés célú átalakítására. Kennedy követelte, hogy a jövőben csak az elnöknek legyen szava nagy fontosságú kérdések — a béke és a háború — eldöntésében. Az elnökjelölt sürgette az amerikai légierő fejlesztését, a rakétagyártás fokozását, újabb ra kéta támaszpontok építését és a korszerű katonai utánpótlás megteremtését. Johnson demokrata párti al- elnökjelölt szintén az Egyesült Államok »erkölcsi és katonai hatalmának megerősátését»sür- gette. Hasonló nézeteket vall Ca­bot Lodge köztársasági párti alelnökjelölt is, aki a közel­múltban kijelentette, hogy mi­nél nagyobb összeget kell for­dítani »a védelem maximális hatékonyságának« elérésére. Washington. Mint ismere­tes, Nixon köztársasági párti elnökjelölt a napokban kije­lentette, hogy megválasztása esetén az Odera—Neásse ha­tárt Lengyelország és Német­ország történelmileg végleges határának fogják tekinteni. AFP-közlés szerint az ame­rikai kvdügyminiszter szüksé­gesnek látta, hogy helyesbítse a jelenlegi alelnök állásfogla­lását. Egy szóvivő közölte, »az Egyesült Államok nem te­kinti Lengyelország és Német­ország végleges határának az Odera—Neisse vonalat«. Karlsruhe. Seebohm nyugat­német közlekedésügyi minisz­ter is állást foglalt — jelenti a Reuter. Megállapította, né­zete szerint Nixon csak a lengyel származású amerikai szavazók megnyerése végett tett ígéretet az Odera—Neisse határ elismerésére. Hivatko­zott arra az amerikai—angol- francia álláspontra, amely sze­rint a határkérdést csak a né­met békeszerződés aláírásakor lehet rendezni. (MTI) A kegyetlen terror ellenére fokozódik a népi ellenállás Dél-Vietnamban Hanoi (TASZSZ). A Vietna­mi Tájékoztató Iroda jelenti: A Ngo Dinh Diem-klikk foly­tatja terrorpolitikáját, igyekez­ve letörni az ország békés egyesüléséért, az amerikai be­avatkozás és a diktátorrend­szer ellen folytatott népi har­cot. Nem teljes adatok szerint Ngo Dinh Diem hatalomra ju­tása óta Dél-Vietnamban két­százezer embert börtönbe ve­tettek, hétezret pedig megöl­tek. A büntetőexpedíció követ­keztében tizenhárom és fél ezer ember vált nyomorékká. Az 1958-ban Dél-Vietnam nyugati részén megkezdett raz­ziák, amelyekben tizenötezer katona és ugyanannyi rendőr vett részt az amerikai tanácso­sok vezetésével, a leghosszab­- , , bak és a legkegyetlenebbek csak a munkásosztály szerve-1 voltak az 1954-es békeikötés óta. A razziák résztvevői pa­rancsokat kaptak arra, hogy meggondolás nélkül lőjenek a helyi lakosságra, nem kímélve a gyermekeket és öregeket sem. Ezen a területen 848 em­bert meggyilkoltak, 3622-t pe­dig súlyosan megsebesítettek. Több m}nt hatezer embert ve­tettek börtönbe, tizennégyezret koncentrációs táborokba hur­coltak. Az elmúlt év májusában fa­siszta törvényt hoztak az el­lenállási mozgalom eltiprásá- ra, E törvény értelmében 24 hazafit halálra ítéltek, 36-ot kényszermunkára vittek. Mindeme megtorló intézke­dések ellenére a népi ellenál­lás tovább növekszik mind a vidéki kerületekben, mind a nagy városokban. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom