Somogyi Néplap, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-22 / 250. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Szombat, 1960. október 22. 200 LITERES „LEVESESFAZEK A Balatonná gy berek! Állami Gazdaság konyhájában A Balatonagybe- reki Állami Gazda­ság Imre-majori üzemegységének konyhája nap nap után hajnali fél négykor »ébred«. Ekkor kezdik elő­készíteni, majd pe­dig osztani a regge­lit a legkorábban kelő dolgozóknak. Csaknem háromszáz embert étkeztet na­ponta ez a konyha. Fényképezőgé­pünkkel jócskán el­késtünk' hiszen a mai nap koránkelői niár talán el is fe­lejtették, hogy de­rűsen avagy bosszú­san ébredtek-e. Az üzemegységben foly­tnak a betakarítási és a mindennapos, megszokott munkák. Itt bent pedig, a korszerűen felsze­relt konyhában a kétszáz literes gőz­üstben forr a leves, egyre lázasabbá vá­lik a sürgés-forgás. Ä művelődési ház színháztermének egy részében, mely ebédlőnek van be­rendezve, terítenek már a fehér köpe­nyes kiszolgáló asz- szonyok és lányok. u nem panaszkodhat a kondíciója miatt. Feltehetően nincs panasz az étkezők körében sem ( a konyha munkájára, mert mindenre gon­dosan ügyelnek. Negyedórával az ebédlőt benépesítő dél előtt kerül sor a legutolsó ellenőr­zésre. — Hm ... mintha kicsit sótalan volna a leves! lengyeltóti Ist­ván, a konyhafőnök pedig — aki hat éve dolgozik az állami gazdaságban, és eb­ből öt évet töltött az Imre-majori konyhában vezető­ként —, még egy Utolsó ellenőrzést, kóstolót tart Kell-e jobb reklám ennek az üzemi konyhá­nak, mint a konyha­vezető maga, aki Alig hangzik el a mondat, máris ott terem a sóval Csekk Istvánná, s amíg a konyhafőnök meg­ízesíti a levest, üzembe lép a »főző­kanál«. Hej, ha a mamák ilyen mére­tű főzőkanalakkal refeuláznák csintalan csemetéiket! Akkor járna ám rossz vi­lág a szófogadatla- nokra! Hogyan bírja kü­lönben a háromszáz étkező ellátásával járó munkát a nyolc főből álló konyha­személyzet? Elárul­juk azt is. Ügy, hogy minden előké­szítő munkát géppel végeznek, még a burgonyahámozást is. Van például egy robotgépe a konyhá­nak, amelyen éppen Domsa Mária szelt káposztát jelenlé­tünkkor. Az okos gépezet nyolcféle művelet elvégzésére képes. Kézi erővel aligha győznék a főziidvaló előkészí­tését. Az óramutató el­éri a tizenkettes számot. Már szálin- góznak az üzemegy­ség dolgozói, s míg a konyhában csilla­pul a sietség zaja, a sürgés-forgás, a for­galom megnő a szé­pen terített asztalok és a konyha tálaló- ablaka között. Egy­más után kerülnek a párolgó levesestá- lak az asztalokra. Jó étvágyban, mint látjuk, nincs hiány. S ez nemcsak azt bizonyítja, hogy az Imre-majoriak jócs­kán kivették részü­ket a megéhezte!» munkából, hanem azt is, hogy a szinte észrevétlenül mun­kálkodó konyha jól látja el feladatát. L. L Megkezdődtek az iskolai reformtervezet vitái a siófoki járásban Hétfőn kezdődtek meg a sió­foki járásban a tantestületi vi­ták. A nevelők oktatási rend­szerünk továbbfejlesztésének nemrégen megjelent irányel­veit tárgyalják meg. Kedden Kőröshegy—Kereki és bala- onföldvár nevelői vitatták meg az iskolai reformterveze­tet. A kőröshegyi értekezleten a Művelődésügyi Minisztérium két munkatársa, Hári Ferenc és Bálint Sándor is megjelent. Szőke György, a Balatonszaba- di Általános Iskola igazgató­ja tartotta meg a bevezető elő­adást. A vitában nagyon sok tisztázatlan kérdés felmerült, ezekre a minisztérium képvi­selői megadták a megfelelő vá­laszt Balatonföldváron Varga Ist­ván igazgató előadását termé­keny vita követte. A nevelők olyan kérdéseket tárgyaltak meg: miért szükséges az egye­temre való beiratkozás előtt az egyéves szakmai gyakorlat; miért kell mezőgazdasági jel­legű politechnikai oktatásban részt vennie annak, aki esett leg az iparihoz érez kedvet. A felmerült kérdések a vitában egytől egyig tisztázódtak. Szer­dán Bálványoson, Balatonend- réden volt tantestületi vita. „Népszerű" kultúra Nem hivatalosan vala­hogy így fogalmazták meg nemrégiben Balatonbogláron a kulturális munka irányvonalát. S hogy mi minden rejtezik a »népszerű« szó mögött, az ha­marosan kiderül... Egy , hónapja sincs, hogy örömmel írtunk a bogiári ter­vekről, nevezetesen arról gyökeres változást sejtető el­határozásról, hogy egyesítik a falu kulturális erőit, s össze­fogva, a járási művelődési ház köré csoportosulva sokkal tar­talmasabb, kielégítőbb piunkát végezhetnek, mint eddig. Az elhatározás a téli tervet elő­készítő operatív bizottság ülé­sén fogant, melynek tagjai kö­zött a falu tanácselnökét, párttitkárát és tömegszervezeti vezetőit is megtaláljuk. Nos, három héttel a nekilendülés Után kiderült, hogy valami egé­szen másfajta erők befolyásol­ták a kulturális élet kialaku­lását. S ezeket az erőket — Boglár lakóinak összetétele mindenki előtt közismert — a régit áhítozó, korántsem a művelődéspolitikai irányelvek útján haladó kispolgárok népes csoportja képviselte. Megdöbbenéssel hallottuk, hogy az operatív bizottság üláv se után nagy ütemben megkez­dődtek a próbák — a vasutas kultúrteremben. Az énekkar létszáma csaknem duplájára nőtt, s a csoport a János vi­tézt próbálja. Természetesen szó sincs arról, hogy műsorpo­I litikai szempontból kifogásol­juk a darab választást, ha a megoldás szempontjából van­nak is kételyeink'. De az effaj­ta intézkedés valahol a mélyen azt célozza, hogy kivonják a kultúrmunkásokat a művelő­dési ház kebeléből, s egy más­fajta irányítás alá helyezzék. Egyáltalán nem vagyunk meg­győződve arról, hogy Kismá- nyoki Kornél például eszmei­leg megalapozott előadást pro­dukál, hogy irányításával a csoport nem tér vissza lépés­ről lépésre a Gül babáig és a »népszerű« kultúra más kép­viselőjéig. /Mogyorós/ Gyula v. b.­elnök álláspontja ebben a kér­désben nem következetes. Mert milyen mellékvágányra terelték gondolatait azok a bi­zonyos erők? Elhitették vele, hogy mint mindenütt, Boglá­ron is lenni kell egy önálló községi csoportnak, amely leg­feljebb csak instrukciókat fo­gad el a járási művelődési háztól. Mogyorósi elvtárs nem vallotta be mindjárt, hogy tu­lajdonképpen erről van szó, csak amikor az anyagiakról be­széltünk, amikor kiderült, hogy nem a kultúrházé lesz a bevé­tel, hanem az operatív bizott­ság osztja el, illetve határozza meg, hogy mire költsék. Ezt a nagyon is kecsegtető lehető­séget csillogtatták meg a ta­nácselnök előtt, s ő maga alig­ha vette észre, hogy más cél­ból ugyan, de kicsavarták ke­Hogyan vigyázott az Állami Kereskedelmi Felügyelőség a fogyasztók érdekeire? Neichel Lajos elvtársat, az Állami kereskedelmi Felügye­lőség vezetőjét megkértük, tá­jékoztassa lapunk olvasóit az ellenőrzések és az észlelt sza­bálytalanságok tapasztalatai­ról. — Hány ellenőrzést tartottak az idén? — Összesen 2379-et, ebből az állami kereskedelemben és vendéglátóiparban 1915-öt, a földművesszövetkezeteknél 385- öt, a magánkiskereskedőknél pedig 79-et. Az ellenőrzések 60 százalékát a vendéglátóipar­ban tartottuk. A balatoni sze­zon idején 1337 ellenőrzést vé­geztünk a somogyi oldalon. Ki­vizsgáltunk 64 közérdekű be­jelentést, részt vettünk 12 or­szágos és 6 megyei vizsgálat­ban. — Hol tapasztalták a leg­több szabálytalanságot? — Mint minden évben, most is a Balaton partján, a szezon­ra felvett kereskedelmi és ven­déglátóipari idénymunkások­nál. A kereskedelemben a ke­nyeret mérés nélkül adták ki, a szalámit drágábban árusí­tották; a vendéglátóiparban sulycsonkításokból, szűk méré­sekből, kalkulációs hibákból, helytelen számolásból adódott a vendégek megkárosítása. A kereskedelem és a vendéglátó- ipar állandó dolgozóinál alig észleltünk szabálysértést. Különösen sok hibát talál­tunk a Somogy megyei Ven­déglátó Vállalat fonyódi prés­házában. A gulyásba színhús helyett belsőséget is feldolgoz­tak. A III., IV. osztályú halat I. osztályúként adtak el. Az fmsz siófoki Balaton Cukrász­dájában a süteményt adtak drágábban, a fonyódi fmsz-i halászkertben az ételkaik'~lá- ció volt helytelen. Lellén a Muskátli Étteremben a fel­szolgálók nappali áron vették ki a sört, s a vendégeknek ze­nés áron adták tovább. A lei­lei Zöld Lugasban egy ellen­őrzés alkalmával négy dolgo­zót kellett jegyzőkönyvezni. — Milyen szabálytalanságo­kat észleltek a magánkiskeres­kedőknél? — Sokan közülük bizonylat nélkül vásároltak árut, a kifőz- dések nem készítettek árkal­kulációt. Tóth Istvánnénak Zamárdiban 30 emberre enge­délyezte a tisztiorvos a kifő­zést, ö ezzel szemben 60—100 emberre főzött, s két alkalma­zott helyett négyet tartott. — Hány bírságot szabtak ki? — Négyszázkilencet. Ebből 240-et az állami, 123-at az fmsz-i és 46-ot magánkiskeres­kedőkkel szemben. Hét sza­bálytalanságból bírósági ügy lett, két személy ellen rendőr­ségi feljelentést tettünk, mint pl.. Varga Ádámné fenyvesi ki- főzdés ellen borjú feketevá­gásért. — Tapasztalható-e javulás a felügyelőséghez tartozó mun­katerületen? — 1952 óta dolgozom e mun­katerületen, s különösen 1957 óta tapasztalok jelentős fejlő­dést a kulturáltságban, az áru­ellátásban, a minőségben és az udvarias kiszolgálásban. Nem kielégítő azonban a fejlődés a kötelező egészségügyi .vizsgák területén, a kenyér rnferésénél és a szezonban foglalkoztatot­tak munkájánál. — Miként vélekednek a vál­lalati ellenőrzésekről? — A tanácsi vállalatoknál az ellenőrzés sokat javult, de még nem kielégítő, mert nem tesz­nek meg mindent a fogyasztók érdekében. A tárcaközvetlen és budapesti székhelyű vállala­tok ellenőrzései a balatoni sze­zonban rendszerint látogatá­sok, az fmsz-i ellenőrzés felü­letes, kevés az ellenőr. — Javaslataik a szabályta­lanságok csökkentése érdeké­ben? — A balatoni szezon idejére ne hozzanak ide az ország kü­lönböző részeiről idénydolgo­zókat, hanem a vállalatok itt helyben alakítsák ki állandó munkás-törzsgárdájukat. A vállalati ellenőrök végezzenek gondosabb munkát. Gépesítsék az üdülőhelyek vendéglátó egységeit, s az egész megyében építsék ki, működtessék a ke­reskedelmi társadalmi ellen­őröket. 50 vagon édesipari árut rendelt a negyedik negyedévre a Fűszer- és Edességkereskedelmi Vállalat Zellerleves-, gulyás-, gomba­levespor, 47 féle halkonzerv, grúz tea, Totó-Tóni. táblacso­koládé szerepel a negyedik ne­gyedévi új árucikkek között. A vállalat a harmadik negyed­évben 43 vagon édességet adott el, 14 százalékkal többet, mint az elmúlt év hasonló időszaká­ban. Ugrásszerűen megnöveke­dett a konzervfogyasztók szá­rny: 38 százalékkal adtak el több konzervet az idén, mint tavaly. Az egy főre eső kakaó- fogyasztásban Somogy megye vezet az országban. Ugyanez vonatkozik a szeszfogyasztás­ra is. A vállalat a negyedik ne­gyedévre mintegy 50 vagonnyi édesipari árut rendelt. Na­gyobb mennyiségben kerül az üzletekbe a krém- és csokolá­dés szaloncukor, a mazsola. Űj édesipari cikk a 200 grammos Totó-Tóni táblacsokoládé (13,50 forintos árban), valamint a 40 dekás háztartási táblacso­koládé. Ismét bő választékban kap­hatók a levesporok. A napok­ban kerül forgalomba 5 dekás csomagolásban a jó minőségű, különleges aromájú grúz tea 15 forintos árban. Fűszerbolt- jainkban 47 féle külföldi szardíniakonzerv kapható. No­vembertől ismét kapható lesz a magyarolajos halkonzerv. Tudja-e Ön . . hogy az összes földművesszövetkezeti boltokban kaphat TOTÓ- ÉS LOTTÓSZELVÉNYT? Próbáljon szerencsét, vegyen totó- és lottószelvényt! NYERHET! (24837) zéből a vezetést, ami egyéb­ként törvényszabta kötelessége. Hamis erőviszonyok alakultak ki az operatív bizottságban is. Hisz a tömegszervezetek kép­viselőinek jelenléte véletlenül sem azt jelenti, hogy a nép­front vagy a nőtanács szabja meg a kulturális feladatok irá­nyát. Ellenkezőleg! A tanács vezetőjének kell biztosítani a művelődéspolitikai irányelvek végrehajtását, s a tömegszer­vezetek segítenek ebben... Rengeteg »magyarázat­tal« lehet találkozni Bogláron. Egyesek azzal indokolnak, hogy a szereplők közelebb lak­nak a vasutas kultúrotthon­hoz, mint a művelődési házhoz. Mások most más irányból hi­vatkoznak! a »népszerű« kultú­rára. A járási művelődési ház a múlt évben erőfeszítéseket tett, két mai tárgyú darabot mutatott be, s igen kis számú közönség volt kíváncsi az elő­adásra. Szereplőket is nehezen kaptak, mert az előbb már jel­lemzett kispolgári csoportnak nem fűlt a foga a mai kultúrá­hoz. S a tanácselnök elvtárs — bár véleménye nem egyezik, de nincs ereje saját álláspontját képviselni. Elismerjük hogy van néhány népszerű, nagy kulturális múlttal rendelkező ember Bog­láron, mint Harangozóné és a többiek, akiket úgy jellemez­nek, hogy »ezek akármit csinál­nak, megnézi a közönség«. Csakhogy mi azt akarjuk: ne akármit csináljanak! Ök épp­olyan szívesen látott vendégei a kultúrháznak, mint a mai fiatalok, de engedtessék meg: a vezetést mégsem ők hivatot­tak képviselni... Tudjuk, hogy végigjárták a környéket a Fe­hér Annával, azt is, hogy si­kert arattak — képességeiket nem is vonja kétségbe senki. De ezt a képességet gyümölcsö­zőbben, hasznosabban kell fel­használni céljainknak megfele­lően. Igaz, hogy a járási kultúr- háznak járási feladatai van­nak. De ugyan kikkel tölthetné be hivatását, kisugárzó szere­pét Csurgón, Nagyatádon, Mar­caliban és másutt, ha a községi tanácsok függetleníteni akar­nák a csoportot a kultúrház irányítása alól? És különben is meggondolatlanság a szép, kultúrált, tágas helyiségekből szűk odúkba zárni a csoporto­kat. Nem, nem ez a célunk. S most idejében figyelmeztetni szeretnénk: elvi, kultúrpolitkai kérdés megoldásáról van szó* nem hagyhatjuk, hogy külön­böző emberek kényük-kedvük szerint élősködjenek adott le­hetőségeinken, s a rossz érte­lemben vett »népszerűség« égi­sze alatt helytelen irányba te­reljék a falu kulturális életét. Jávori Béla A Kinizsi-sportpályán, vasárnap du. fél 3 órakor KMTE— KINIZSI NB III. bajnoki labdarúgó-mérkőzés (323D HIRDESSEN a Somogyi Néplapban ! Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: KISDEAK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Sztálin u. 14. Telefon 15-10, 15-11, Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: WIRTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka S. u. 6. Nyomdáért felel: LÁSZLÓ TQ50B Igazgató. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknéL Előfizetési díj egy hónapra U,—

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom