Somogyi Néplap, 1960. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-18 / 221. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Yasámap, 1960. szeptember 19, Jogtalan döntés: Rendkívüli közgyűlésre hívták össze az Egyesült Nemzetek Szervezetét A Biztonsági Tanács ülése NEMZETKÖZI SzEMLE A reménység fóruma A New Yorkba tartó hófehér színű Baltika hajó barométere napfényes, derűs időt jelez. Mintha csak jelképezni akarná a szovjet hajó útját figyelő emberiségnek azt a nagy reményét, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének pár nap múlva megnyíló 15. ülésszaka biztató fordulatot hoz a nemzetközi helyzetben. iVapI beszédtéma Az ENSZ-közgyűlés ülésszaka mindenkor érdekelte az embereket, de a mostanihoz hasonló érdeklődés még sohasem volt tapasztalható e nagy nemzetközi szervezet közgyűlése iránt. A világ különböző kontinensein élő emberek mindennapi beszédtémája lett, hogy vajon mi történik ezúttal az ENSZ-ben. Általános vélemény, hogy a szeptember 20-án megnyíló ülésszak a legdöntőbb lesz az ENSZ tizenöt éves fennállása óta. Alátámasztotta ezt a véleményt Hruscsov szovjet miniszterelnöknek az a kijelentése, hogy minden eszközzel erősíteni kell az Egyesült Nemzetek Szervezetét, mert az igen fontos nemzetközi szervezet, amelyben mind az egyik, mind a másik rendszerhez tartozó államok képviselve vannak. Monstre csúcsértekezlet A világközvélemény páratlan méretű érdeklődésének legnyilvánvalóbb magyarázata, hogy a Szovjetunió javaslatára a legtöbb küldöttséget ezúttal a tagországok állam-, illetve kormányfői vezetik. Ott lesz New Yorkban Hruscsov, Kádár és a szocialista tábor több más vezető személyisége. Eddig huszonhárom ország jelentette be, hogy legfele- lősebb személyiségével, elnökével avagy miniszterelnökével képviselteti magát. Jelen lesznek az ENSZ közgyűlésén olyan, az egész emberiség által nagyra becsült államférfiak, mint Szukamo, az Indonéz Köztársaság elnöke, Nasszer, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke, Fidel Castro kubai miniszterelnök, Sekou Touré, Guinea elnöke, Nkrumah gha- nai elnök, Mullai Hasszán marokkói trónörökös, Burgiba tunéziai elnök, Norodom Sziltanuk kambodzsai miniszterelnök, Szaeb Szálam libanoni miniszterelnök és sokan mások. A nyugati NATO-hatalmak kormányai eredetileg »-bojkottáim« akarták az ENSZ »monstre csúcsértekezletét«, de ezek álláspontjában is némi változás várható azután, hogy Eisenhower amerikai elnök bejelentette, beszédet mond a közgyűlésben. A kérdések kérdése Világszerte helyeslésre talált tény, hogy az ENSZ közgyűlésének mostani ülésszakán a legfontosabb napirendi pont a Hruscsov miniszterelnök által tavaly felvetett leszerelési kérdés lesz. Ennek a »kérdések kérdésének« rendezése vonzza New Yorkba a gyarmatosítás láncaiból kiszabadult afrikai és ázsiai országokat, amelyek nagyon jól tudják, számukra is létérdek a leszerelés valóra váltása. Ma már az emberiség zöme egyetért abban, hogy a kérdés így áll: vagy a békés együttélés, illetve az ezt biztosító általános és teljes leszerelés, vagy a nukleáris rakétaháború. Harmadik lehetőség nincs. Ezért támogatják i népek a szovjet leszerelési javaslatokat a legőszintébb szívvel, s néznek fel bizalommal az ENSZ-ben másodszor is megjelenő Hruscsov miniszterelnökre, a leszerelés élharcosára. Hisztérikus hangulat A nyugati sajtó szerint Washingtonban hisztérikus hangulat Tett úrrá az ENSZ mostani közgyűlése miatt. Burzsoá lapok szerint ennek oka, hogy a Nyugatnak számolnia kell vele: kisebbségbe kerül az ENSZ közgyűlésében. Ennél azonban sokkal többről van szó. Arról is például, hogy az ázsiai és afrikai tömb tagállamainak száma a mostani közgyűlésen 29-ről 44-re növekszik. S az sem mellékes, hogy immár az egykor oly engedelmes latin-amerikai csoport is széthulló- ban van. Veszélyben tehát a sokszor bevált szavazó gépezet működése. Az új ENSZ- többség a szocialista országokkal együtt képes lesz arra, hogy igazi világszervezetté változtassa az Egyesült Nemzetek Szervezetét. Olyan szervvé, amelyben többé nem imperialista érdekeket szolgáló szavazó gépezet, hanem az emberiség javát szem előtt tartó józan ész fog dönteni a világ olyan létfontosságú problémáiban, mint a leszerelés, a nukleáris kísérletek betiltása és az elmaradott országok megsegítése. Emiatt azonban semmi ok sem lehet a hisztériára. Csupán reálisan kell felmérni a helyzetet, és az egyetlen okos következtetésre jutni: a Nyugat s különösen az Egyesült Államok vagy aláveti magát a többségnek, vagy véglegesen elszigetelődik. Más megoldás nincs. A döntő pillanat Hruscsov miniszterelnök a Baltika fedélzetéről adott nyilatkozatában kijelentette: »Elérkezett a döntő pillanat az ENSZ helyes politikai irányvonalának megválasztására.« E kijelentés is aláhúzza, hogy történelmi fordulat következik be ebben a nagy világszervezetben, amelynek erőviszonyát gyökeresen megváltoztatja az ázsiai és az afrikai országok »betörése«. Nem arról van tehát szó, hogy az ENSZ »kicsúszik a Nyugat kezéből«, hanem arról, hogy ez a nemzetközi szervezet, amely oly sokáig torz tükre volt a tényleges nemzetközi viszonyoknak, a valóság hatására fokozatosan átalakul. Ez az átalakulás azonban nem megy simán. Az imepria- listák mindent elkövetnek, hogy az ENSZ-et a régi vágányon tartsák. Erre vall olyan provokatív és a lényegről a figyelmet elterelni akaró kérdés napirendre tűzése, mint az úgynevezett magyar kérdés vagy a »tibeti kérdés«. Ezek az eleve kudarcra ítélt kísérletek azonban mit sem változtatnak azon a tényen, hogy az ENSZ történelmi próba előtt áll. A nemzetközi erőviszonyok megváltozása a béke és a szocializmus javára olyan új helyzetet teremtett, amely reálissá teszi a népeknek azt a reményteljes várakozását, hogy e világszervezet fejlődésében és tevékenységében döntő változás következzék be. Hruscsoytól és a többi állam- és kormányfőtől azt várja most az emberiség, hogy tegyék az ENSZ-et, a népek reménységének e nagy fórumát az általános és teljes leszerelés, a békés együttélés, a háború nélküli világ és a fegyver nélküli béke otthonává. Hol tartózkodik Lumumba? Leopoldville (AP). Több nyugati jelentés arról szól, hogy Lumumba kongói miniszterelnök leopoldville-i lakásáról guineai katonák védelme alatt ismeretlen helyre távozott. A ghanai kormány nyilatkozata New York (MTI). A Bizton: i Tanács péntek este New \m-k-i idő szerint 21 órakor újból összeült. Az ülést Ortona elnök nyitotta meg. Bejelentette, Etiópia és Libéria képviselői is kérték, hogy részt vehessenek az ülésen. Elsőnek Ben Abud marokkói delegátus kapott szót. Hangoztatta, hogy az Egyesült Nemzetek egyetlen célja Kongóban a központi kormány szuverenitásának és jogainak tiszteletbentartása lehet. Nem kétséges, hogy a kongói válság oka a belgák magatartásában keresendő. Vidics jugoszláv küldött hangoztatta, hogy a belgák megsértik .a be nem avatkozás gondolatát Kongóban. Az ENSZ parancsnoksága bizonyos hibáikat és tévedéseket követett el. Ezeket — mondta Jugoszlávia küldötte — sürgősen orvosolná kell. Ezután az etiópiai Gebre- Egzy delegátus Hailé-Szelasszié császár üzenetét olvasta fel. Az etiópiai küldött után Dosumu-Johnson, Libéria delegátusa hangsúlyozta, elmúlt a szavak ideje* most már tettekre van szükség. Libéria teljesen a kongói központi kormányt támogatja, és az ENSZ- nek magáévá kell tennie ezt az álláspontot. Ezután Zorin külügyminiszterhelyettes, a Szovjetunió küldöttségének vezetője szólalt fel. Felhívta a figyelmet rá, hogy a Biztonsági Tanács meghívta számos afrikai állam képviselőjét, vegyen részt a megbeszéléseken, de nem hívták meg annak v- országnak a képviselőjét, amelynek problémáját tárgyalják. Ez egyáltalán „nem válik becsületére a Biztonsági Tanács ama tagjainak, akik megaka-, dályozzák, hogy a kongói küldöttség kifejthesse véleményét ebben a számára életbevágóan fontos kérdésben. Ugyanakkor Belgiumnak, annak az országnak a képviselője, amely agressziót követett el Kongó ellen, meghívást kapott a Biztonsági Tanács asztalához, és kifejthette véleményét, rágalmazhatott más államokat. Ez a rendellenes helyzet az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország magatartásának köszönhető — mondta Zorin. A Biztonsági Tanács — folytatta a Szovjetunió képviselője — meghallgatta az afrikai államok képviselőinek véleményét. A nyugati delegátusok a tanácsban egyáltalán nem szóltak arról, hogy megsértették a Biztonsági Tanács korábbi határozatait; az afrikai államok képviselői mind beszéltek erről, és mind vádat emeltek bizonyos ENSZ-képviselők, valamint ama kormányok ellen, amelyek megsértették a Biztonsági Tanács határozatait. Az afrikai országok képviselői szóvá tették, hogy Belgium szabotálja csapatainak kivonását, és a belgák továbbra is támogatják a szakadár elemeket, különösen a katangai bábkormányt. Ezután Correa ceyloni küldött formálisan beterjesztette Tunéziával együtt elkészített határozati javaslatát. E határozati javaslat látszólag alkalmas arra, hogy szavatolja a A 23. sz. AKÖV rakodómunkásokat felvesz. Jelentkezni lehet: Kaposvár, Berzsenyi n. 1—3 sz. alatt 3166 Biztonsági Tanács korábbi határozatainak végrehajtását. Az első pontban sürgeti, hogy az előző határozatoknak szerezzenek érvényt. A második pontban felhívja a kongóiakat, hogy rendezzék békés úton belső ellentéteiket. A harmadik pont azt követeli, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének Kongóban lévő fegyveres erői folytassák munkájukat a béke és a rend helyreállítására. A határozati javaslat negyedik pontja felhívja az ENSZ tagállamait, hogy létesítsenek önkéntes hozzájárulással kongói alapot, amelyet a kongói kormánnyal való meg» beszélések alapján használnak fel. Az ötödik pont azt javasolja, hogy minden tagállam tartózkodjék bármi olyan cselekedetve, amely veszélyeztetné a rend és a biztonság helyreállítását Kongóban. Ezután ismét Zorin, a Szovjetunió képviselője kapott szót. Azt mondotta, hogy Ceylon és Tunézia közös javaslata jelenlegi formájában nem alkalmas arra. hogy megoldja a kongói válságot. Elismeri, hogy a határozati javaslat szerzőit jó szándékok vezették, de a Szovjetunió változtatások nélkül nem támogathatja ezt a határozati javaslatot. Több módosítást terjesztett be a tunéziai—ceyloni határozati javaslathoz. Mindenekelőtt azt kívánta, hogy mindenhol, ahol egyszerűen Kongóról van szó, nevezzék meg a kongói központi kormányt. Követelte továbbá, vegyék be a javaslatba, hogy az ENSZ csapatainak nem szabad beavatkozniuk Kongó belügyeibe. .......... A többi módosítás arra vonatkozott, fejezzék ki határozottan, hogy biztosítani kell Kongó területi egységét és politikai függetlenségét. Ott, ahol a határozati javaslat a kongói központi kormánnyal való tanácskozásról beszél, ehelyett azt kell bevenni a javaslatba, hogy a kongói kormánnyal együtt kell működni. A tunéziai küldött újabb felszólalása után Lewandowski lengyel küldött teljes támogatásáról biztosította a Szovjetunió által benyújtott rendkívül fontos módosításokat. Ezután szavazásra került a sor. Rövid sorrendi vita után először a szovjet javaslatról döntöttek, s 7:2 arányban elvetették, Ceylon és Tunézia tartózkodott a szavazástól. Ezután a tunéziai—ceyloni javaslathoz benyújtott szovjet módosítások felett szavaztak. Zorin kérte, hogy egyenként szavazzanak minden módosítás felett. A Szovjetunió által javasolt módosításokat kisebb-nagyobb többséggel egymás után elvetették. Utána a tunéziai—ceyloni közös javaslatra került sor. Mellette nyolcán foglaltak állást, ellene szavazott a Szovjetunió és Lengyelország, Franciaország pedig tartózkodott a szavazástól. Az elnök bejelentette, minthogy a Biztonsági Tanács egyik állandó tagja a javaslat ellen szavazott, a javaslatot elvetették. Zorin megokolta vétóját. Kijelentette, hogy a szavazás megmutatta, mik a szándékai a Biztonsági Tanács egyes tagjainak egy fiatal afrikai állam függetlenségének kérdésében. A Szovjetunió ellenzi a gyarmatosítás bármilyen formájának visszaállítását Kongóban. A gyarmatosító hatalmak és az Egyesült Államok azonban olyan célokra akarja felhasználni az Egyesült Nemzetek Szervezetét, amelyek nagyon távol vannak az ENSZ alapokmányától, A Biztonsági Tanács Kongóra vonatkozó, korábbi határozatai továbbra is érvényben vannak, s a szovjet küldöttség mindent el fog követni, hogy azokat megtartsák. Zorin bejelentette, hogy a Szovjetunió kérni fogja, az ENSZ közgyűlésének most következő ülésszakára tűzzék a következő kérdést: »A Kongói Köztársaság politikai függetlenségét és területi integritását fenyegető veszély.« Ezt memorandum formájában az ENSZ főtitkára elé terjesztik — mondta. Dean angol küldött rövid felszólalása után került sor a Biztonsági Tanács ülésének legdrámaibb mozzanatára. Wadsworth amerikai küldött emelkedett szólásra és azt állította, hogy a Szovjetunió lehetetlenné akarja tenni az ENSZ hatékony tevékenységét Kongóban. Az Egyesült Államok küldöttsége ezért kéri, hívják össze az Egyesült Nemzetek Szervezetének sürgős rendkívüli közgyűléséi. Zorin, a Szovjetunió küldöttségének vezetője ismét szót kért. Kijelentette, hogy nagyon meglepi az Egyesült Államok képviselőjének álláspontja. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének rendes közgyűlése szeptember 20-án megnyílik. Több állam államfője és kormányfője jelen lesz, beleértve számos afrikai állam vezetőjét. A napirend szerint a közgyűlés elején 14 új afrikai államot kell felvenni az ENSZ-be. Miért nem lehet ezen a közgyűlésen megtárgyalni a kongói kérdést? Miért kell két nappal előbbre hozni a kérdés megvitatását? Zorin megjegyezte, hogy az Egyesült Államok a múlt héten ellenezte a Biztonsági Tanács sürgős ülésének összehívását. Miért? Azért, mert előkészítette a kongói központi kormány megbuktatását. Ez úgy látszik sikerült, és az Egyesült Államok most szeretné szentesíttetni ezt az akcióját az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlésével. Ezek a mesterkedések az egész világ előtt lelepleződnek, új tanúbizonyság ez arra, hogy az Egyesült Államok ellenzi az afrikai országok valódi függetlenségét. Ezek az amerikai erőfeszítések azonban nem fogják befolyásolni az afrikai államokat. Ügy látszik — folytatta Zorin —, az Egyesült Államok álláspontját az szabja meg, hogy nemsokára elnökválasztásra kerül sor. Talán azt akarják megmutatni az amerikai népnek, milyen erős, kemény álláspontot képvisel az Egyesült Államok a kongói kérdésben, mennyire aggódik Afrika sorsa miatt? Ez azonban nem fogja félrevezetni Amerika népét. A rendkívüli közgyűlés semmiféle babért sem hoz majd az amerikaiaknak. Zorin ezután bejelentette, hogy a Szovjetunió az amerikai javaslat ellen szavaz. Lewandowski lengyel küldött felszólalása után az elnök elrendelte a szavazást az amerikai javaslatról. Szavazás előtt azonban Zorin bejelentette, hogy a Szovjetunió küldöttsége jogtalannak tekint minden olyan határozatot, amelyet a rendkívüli közgyűlés összehívásáról hoznak, mert ezt a határozatot az állandó tagok nem fogadták el egyhangúlag. A szavazás során nyolcán szavaztak az Egyesült Államok javaslatára, a Szovjetunió és Lengyelország ellene szavazott, Franciaország pedig tartózkodott a szavazástól. Az ENSZ rendkívüli közgyűlését szombaton New York-i idő szerint este 8 órára, magyar idő szerint éjjel 1 órára hívták össze. Accra (MTI). A ghanai kormány nyilatkozatot adott ki, amelyben kifejtette azt a véleményét, hogy lleo úgynevezett kormánya Kongóban nem rendelkezik a szükséges tekintély- lyel, és az ENSZ fegyveres erőire támaszkodik. A nyilatkozat hozzáteszi, Ghana nem hajlanPárizs (MTI). A »Jeanson- hálózat« perében a pénteki tárgyalási nap szenzációját Ben Abdallah algériai származású ügyvéd bejelentése adta. Közölte, hogy társa, Ussedik, ugyancsak algériai származású párizsi ügyvéd, névtelen levelett kapott. »Ütött az óra, fizetned kell!« — Ez volt a hadbíróság asztalára letett levélben. Aláírás helyett egy vörös kéz éktelenkedett a levélpapíron. Useddik és Ben Abdallah közeli barátságban állt az elmúlt évben ismeretlen tettes által meggyilkolt Ould Addia ügyvéddel. Az FLN tagjainak dó támogatásban részesíteni egy törvényellenesen létrehozott kormányt, amely mögött nem áll Kongó népe. A ghanai kormány úgy látja, hogy lleo előtérbe hozásában nagy szerepe volt a külföldi beavatkozásnak. pereiben sokszor bátran kiállt ügyvéd halálát párizsi baloldali körökben a »Vörös Kéz« elnevezésű szervezet bűnéül róják fel. * ♦ * A »Jeanson-hálózat« petének kapcsán látott napvilágot 121 ismert közéleti személyiség, politikus, művész, egyetemi tanár nyilatkozata. Ebben elismerik a sorköteles francia fiataloknak azt a jogát, hogy megtagadják az algériai nép elleni fegyverfogást. Pénteken délután öt polgári baloldali személyiség ellen vádat emeltek a nyilatkozat aláírása miatt. Az aláírók között volt Jean-Paul Sartre és Simoné de Az Egyesült Államok újabb kölcsönt adott Jugoszláviának Belgrád (MTI). Mint a Tan- jug jelenti, Belgrádban pénteken Jugoszlávia és az Egyesült Államok között gazdaságfejlesztési kölcsönegyezmény aláírására került sor. Az egyezmény értelmében az Egyesült Államok kormánya 23 millió dollár összegű kölcsönt nyújt J ugoszláviának. Beauvoir. Mindketten jelenleg külföldön tartózkodnak. A ki- szivárgott hírek szerint azonban ellenük is rövidesen megindul a bűnvádi eljárás. Cserélje ki régi hibás késpengéit! Üj, rozsdamentes késpengék a budapesti és vidéki Óra- és Ékszerboüokitan és a nemesfémjavitó részlegnél, BUDAPEST, V., Guszev u. 21. 1155 A „Vörös Kéz“ életjelt ad magáról
