Somogyi Néplap, 1960. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-30 / 231. szám

Péntek, I960, szeptember 30. 3 SOMOGYI NÉPLAP Mégis lehet Sántoson hizlalni! »A sántosi hizlalda felszá­molandó. Indok: hideg, egész­ségtelen, mély fekvésű a terü­lete, hurutos tüdőgyulladás ti­zedeli az állományt — egvszó- val nem gazdaságos« — jelen­tették ki a néhai Sertéstenyész­tő Vállalat szakemberei. így történt, hogy 1959 jú­liusában elszállították a telep­ről az utolsó hízónak valót is. — A terület most is ugyanaz, csak a vezetőség más, s a ra­gyogó eredmények azt bizo­nyítják, hogy lehet ebben a korszerű hizlaldában gazdál­kodni. — Ezt a napokban mondta Benyó Ferenc, a Ka­posvári Állami Gazdaság sán­tosi üzemegységének előadója, aki üzemgazdász, statisztikus egy személyben, s már 1944 óta itt dolgozik. Mi ragadja meg a látogatót, amikor kitárul előtte a telep kapuja? A rendezettség. A »sertésbirodalom« nyílegyenes utcái, a fehérre meszelt kerí­tések, a sínekkel átszőtt udva­rok és szállások — egyszó 'ál a mindenre kiterjedő gondos­ság. Az utakon színes dáliák mutogatják virágaikat, ősziró­zsák pompáznak, a kis utcák szegélye törökszegfűvel ékes. Az irodaház körül már meg­eredt a száz fenyőcsemete, a szállások előtt pedig kétszáz kanadai nyárfa reménykedtet, hogy lombjai árnyékot szolgál­tatnak majd az állatoknak. Svastits Andor üzemegység­vezetőt az udvaron találjuk, most érkezett teherautóval, a szállításokat intézi. Mérgelő­dik, hogy az elszállításra váró 800 sertés elirányítása nem megfelelő, mert a vasút nem képes elegendő vagont adni részükre. Azonban feledve a bosszúságot, az eredményekről szólva szerényen megjegyzi: — Megnyugtató érzés most már ezen a telepen dolgozni. De az elmúlt években sok baj volt. Hennel Béla főmezőgazdász így vélekedik: — Igen hátráltatta a gazda­ságot az, hogy induláskor nem volt meg a kellő állatlétszám. Sőt éppen ekkor kellett a ter­melőszövetkezeteknek is át­adni 2000 tenyészkocát, mert nekik is épp a meginduláshoz volt'rá szükségük. Még most sem tudjuk azonban a hizlalda kapacitását kihasználni, mert a többi gazdaság nehézkesen adja át a sertéseket. Ebben a hizlaldában egy kiló hús előál­lítása 9,70 forintba került pél­dául a múlt hónapban. Ez ki­lónként csaknem 3 forint meg­takarítást jelent. Elsőrangú eredmény ez, ha meggondoljuk, hogy jelenleg 12 ezer sertésük van. Az ömetető rendszer sokat segít. Ezt bizo­nyítja az is, hogy 140 állatot 3 ember gondoz kénvelmesen. A munkaerőmegtakarítás bér­megtakarítást is jelent. Ha­vonta 363 ezer forintot takarí­tottak meg. A műhely előtt néhány rossz vasládát látok. — Nagy érték ez — mondja Pittner Géza igazgató. — Azokból a gazdaságokból szed­tük össze, ahol már kidobálták őket. Megjavítjuk, mert nagy szükség van rájuk. Be akarjuk ugyanis vezetni az önetető rendszert az egész telepen, mert két-három százalékkal jobb takarmánvértékesülést érünk el vele. így valóban egészségesek a körülmények. A száraz takarmány után a ki­futóra mennek az állatok, ott állandóan folyik a csapról a friss víz a vályúkba. Az üzemegységvezető lucer­naliszttel kísérletezik. Egy má­zsa ebből (saját termésű) 90 forintba kerül. Ezzel pótolják a drága fehérjetakarmányt az Állattenyésztő Kutató Intézet útmutatásai alapján. De van még egy újítása Svastits An­dornak. Sokat gondolkozott azon, hogyan segíthetnének az állatokon nyáron a nagy hő­ségben. A kifutók fölé szóró­fejeket szerelnek fél, így a sertések kedvükre tusolhatnak az esőztető berendezés alatt. Négyezer sertésre 7000 forint befektetést jelent ez, de felte­hetően 150 ezer forint hasznot hoz. Ebben az üzemegységben sonkasertések »készülnek«. A bentállási idő megrövidült: 90—100 nap alatt érik el a ser­tések a kívánt súlyt. Január óta bebizonyosodott, hogy Sántoson mégis lehet sertéseket hizlalni, méghozzá eredményesen, sőt nagysze­rűen, csak a helyes módszere­ket kellett megtalálni. Ilyen például az, hogy 50 kg-os sú­lyú állatok körüliének ide — ezek már nem kényesek! Az összes somogyi állami gazda­ság ide küldi hízóba állít­ható sertését. Ahol még nincs önetető, ott éppen etetnek. Kajtár Márton állatorvos injekciós tűvel a kezében fáradhatatlanul járja a szállásokat. Bállá Mihály brigádvezető azt mondja, hogy a három önetetőben napi 50 mázsa keverék fogy el. Voj- kovics Béla, Bogdán György, Tóth Vendel és felesége, Orsós Sándor szorgalmasan végzik munkájukat. A sertések egyik csoportja ezalatt itt, az önetető szálláson mohón fal — hisz ez az egye­düli dolguk —, a többiek béké­sen pihennek. Éjszaka villany­fény csapja be őket, hogy még ekkor is tár lálkozzanak. A cél az, hogy minél gyorsabban hízzanak, és rövid idő múltán a hazai fogyasztók elé kerül­jenek, vagy valutára cseréljék ki őket külföldön. Merényi Károlyné „MIVEL FOGLALKOZIK?” Arról kérdezősködöm Bálint Miklós elvtárstól, a Tabi Gép­állomás párttitkárától, általá­ban mivel telik el egy-egy nap­ja, hogyan osztja be idejét. — Nehéz erre felelni — vá­laszolja. — Azt is mondhat­nám, semmivel, és azt is, hogy mindennel. A traktoros számot tud adni magának minden es­te, hogy jól dolgozott-e aznap vagy sem. A szerelő is, a köny­velő is mérni tudja munkáját. De a párttitkár munkáját nem lehet kifejezni sem darabban, sem munkaórában, sem száza­lékban. De elválasztani sem lehet, hogy ez pártmunka, ez meg gazdasági. Elmondok egy példát. Motorra ülök egyik nap, s mondom, kimegyek a kör­zetbe, hadd látom, hogyan bol­dogulnak traktorosaink. Ki­érek az egyik tsz-be, ott egyre csak panaszkodnak, hogy rossz a gép, áll a munka. Kimegyek a mezőre, és látom, hibás a traktor. Az emberek mérgesek, nem tudnak keresni, s kémek, hozzak nekik valamilyen al­katrészt, rrífert anélkül semmit sem tehetnek. Mit csinálhattam volna egyebet, felültem a motorra, és visszanyargaltam a gépál­lomásra alkatrészért. Azt hi­szem, fölösleges volna arról vi­tázni, hogy ez pártmunkának, párttitkári feladatnak számít-e, en akkor úgy gondoltam, ezek­nek az embereknek az a leg­fontosabb, hogy dolgozhassa­nak. Ügy vélem, jobban tet­* ÜÄ i. ______ A Csurgói Mezőgazdasági Szakiskola 18 másodéves hallgatója tanulmányi kiránduláson volt az Iharosberényi Gépállomáson. Képünkön: A diákok ismerkednek a gépekkel. tem ezt, mintha elkezdek nekik arról beszélni, milyen fontos a tervteljesítés. Ezért mon­dom, hogy nehéz, s talán nem is lehet pontosan meghatároz­ni, mi tartozik a pártmunka fogalmába és mi nem. Én azt vallom, pártmunka mindaz, ami előreviszi a vállalat ügyét. Vagy például szinte ritka az olyan nap, amikor ne jönné­nek hozzám valamilyen pa­nasszal vagy kéréssel. Az egyik nagycsaládos traktoros arra kért, hogy mivel én sokfelé já­rok, nem tudnék-e neki téli tüzelőnek való fát szerezni. Sokszor a legkülönfélébb ké­réssel jönnek, gyakran nem is rám tartozna elintézésük, de hát kinek volna szíve elkülde­ni dolgavégezetlenül akár egy embert is? Hiszen aki a párt­titkárhoz megy, az eleve azzal a tudattal megy oda, hogy a pártnál biztosan r.:«ghallgat­ják. És jó érzés az, ha tudunk segíteni valakin. Erről sem vezet nyilvántar­tást egy párttitkár sem, ez is olyan valami, amit nem lehet kifejezni számokkal, százalék­kal. Mert az eredmény a má­sik oldalon jelentkezik, hiszen mindenki magáról tudja: az elégedett ember jókedvvel, szí­vesen végzi a dolgát. Nem valami elvonatkoztatás az, ha a párttitkár és a többi kommunista munkáját a vál­lalat, a munkáskollektíva mun­kájában, köelességteljesítésé- ben mérjük le. És nemcsak ak­kor vesszük észre a kommu­nistákat, ha ott, ahol dolgoz­nak, sikerek mutathatók fel, fordítva is igaz ez. A terme­lésben való lemaradás, a külön­böző fogyatékosságok egyúttal jelzések is a pártszervezet szá­mára: arra való intés, hogy nézzenek szét saját házuk tájé­kán. Igaz, hogy Bálint elvtárs na­gyon tevékeny ember, s alud­ni sem tudna, ha úgy érezné, valamiről elfeledkezett az­nap, mégis el kell hogy gon- dolgoztassa valami a gépállo­más kommunistáit: a gyenge tervteljesítés. Most már csak a legnagyobb erőfeszítéssel, nagyon alapos szervezéssel vé­gezhetik el azt a munkát, amit számukra a terv előír. A hely­zet egyáltalán nem kecsegtető. Beszélni beszéltek már erről a pártszervezetben, de még tá­volról sem tettek meg min­dent, amit elvárnak tőlük a pártonkíVüliek. Nem arról van szó, mintha a párttag munká­sok nem állnának helyt a mun­kában, hiszen az aratásban is közülük kerültek ki a kéve­kötő gépekkel a legnagyobb teljesítményt nyújtók, és meg­állják helyüket másutt is, de mozgósító erejük lehetne na­gyobb is. Csak erényére válik a párt­titkár elvtársnak, hogy ember­séggel foglalkozik a dolgozók ügyeivel, panaszaival, s az is, hpgy törődik a termelés gaz­dasági kérdéseivel. De tahin mégis jobb lenne, ha többet foglalkozna az emberek neve­lésével és kevesebbet olyannal, ami inkább az igazgató, a fő­mérnök, a főmezőgazdász vagy éppen a szakszervezeti titkár feladata. Miért kell például a párttitkámak közbejámi, hogy a vontatós új gumit kapjon a régi rossz helyett? Vagy miért neki kell közbelépni, hogy a szerelők megjavítsák a hibás Zetort? A szakvezetők gondos­sággal, a munkások jogos ké­réseinek huzavona nélküli tel­jesítésével mentesíthetnék a párttitkárt. Végtére is nekik is érdekük, hogy a párttitkár ideje nagyobb részét az embe­rek között, az emberek neve­lésével tölthesse, mert az eb­ből származó haszon jelentke­zik a másik oldalon, a terme­lés lapján. Varga József SEJ NY IN A SIRIUS AKCIÓ Szabó-varró tanfolyam Kiállítás Könyvtárbővítés Igalbam az őszi és téli terv el­készítésébe bevonták a tömeg­szervezetek vezetőit, a pedagó­gusokat és a KISZ-szervezetet. Sok ember elképzelését hall­gatták és vitatták meg. Ennek köszönhető, hogy a terv min­den eddiginél gazdagabb prog­ramot ígér. A notanács már hozzálátott a sütő-főző és játékkészítő tan­folyam megszervezéséhez. A Csiky Gergely Színház kéthe­tenként tart előadást a műve­lődési házban, s az öntevékeny művészeti élet fellendítéséhez is segítséget nyújt. A színjátszó csoport rövidesen hozzálát »A kőszívű ember fiai« című há- romfelvonásos színmű tanulá­sához. Előadják a »Szép asz­(21) Waitzel pontosan és részle- szereznünk Leontyev titkát. ,, - - ,,, tesen beszámolt az SS-Reichs- Ezért kénytelen leszek saját fenyuzo étterem _ látogatóinál. führemek a balsikerű művelet ■egész történetéről, annak kez­detétől egészen a Kraschkéval történt szörnyű szerencsétlen­ségig. Himmler rendkívül fi­gyelmesen hallgatta szavait, legjobb ügynök-szervezetemet e feladat megoldására ráállíta­ni, még akkor is, ha ez egyéb na Sztrizsevszkaja — így hív- alatt Matilda sikerrel kijárta a ták — német anyától szárma- helybeli német iskolát, az Ari­zott, és lengyel apától, aki a nenschulót — ide járatták a forradalom előtt egy divatáru szülei — és szilárdan eltökélie,szony madara« című háromfel- cég kereskedelmi utazója volt hogy anyja nyomdokaiba lép. gvonásos vígjátékot is. Anyja valamikor pódiumi a családi tanácskozáso-S a télen a helyi TIT-szervezet énekesnő volt. Az egyik Péter- ^5<pln a sz^°k, akik ragyo-jt tagjai tizenegy előadást tarta- vár környéki vendéglő, a jól is- §óan szép leányukat egy dús-Jnak. Az áruház bevonásával mert Villa Rode pódiumán te- S^zdag földbirtokoshoz, vagy ^hamarosan lakberendezési kl­vékenykedett, tiroli nótácská- nagykereskedőhöz szerették!^ kát adott elő. Rendkívül szép volna feleségül adni, körömsza« nő volt, nagy sikert aratott a kadtáig bizonygatták, hogy leg-: jobb lesz valami jó »parti után néznie — Matilda csökö-: nyösen ragaszkodott elhatáro-i zásához. Ekkor már két eszten-i deje nem is álmodott éjsza­IGAL TÉLI TERVÉBEN állítást nyitnak. Ezenkívül még tíz különböző kiállítás megren­dezését vették tervbe, közöttük az »Igái tíz éve« címűt. A községi népkönyvtár láto­gatottsága olvasóterem híján eddig meglehetősen gyér volt, A könyvtárat most olyan épü­letben helyezték el, ahol lehe­tőség nyílik olvasóterem léte­sítésére. A könyvek számát a jelenlegi hétszázról ezerre nö­velik. A terv megvalósítása már megkezdődött, összegyűjtötték a faluban a régi szüreti mulat­ságok emlékeit. Az idei szüreti mulatságon felelevenednek — az ízléstelen viccek helyett — a hagyományos formák. A tervek szépek. Megvalósí­tásukhoz az szükséges, hogy ugyanolyan körültekintéssel szervezzenek meg minden fel­adatot, mint amilyen gondosan a tervet készítették; Uíai építenek maguknak a rácegresiek Férje, Kazimir Antonovics Sztrizsevszkáj, elegáns barna _ _ _____ _ _ _ férfiú, divatos bajuszSkájával m űveletek rovására megy. Mi pompázott, feleségét _ városról ]cáimként egyébről, mint a do- a véleménye, Kaltenbrunner? varosra kísérte »művészi« kor- bogéról, a fényárban úszó,: - A Treff-dáma - szólt kun- utjam es ezenkívül olyan tulaj- stukkódíszítésű teremről, elegáns közönségről, a tapsvi-; időnként összenézett helyette- tán Kaltenbrunner. domsaggal is rendelkezett, sével, Emst Kaltenbrunnerral, — Igen, lehet, hogy ez a he- amely felbecsülhetetlen egy a birodalmi biztonsági hivatal lyes: a Treff-dáma.;: — mon- »művésznő« férjénél: a félté- vezetőjével. Ez hallgatag ter- cotta lassan Himmler. — Ezzel kenységet hírből sem ismerte, mészetű ember volt, hosszú ló- talán fedezetlenül hagyjuk Le- Lelke mélyén büszke volt fele­arcán nagy sebforradás húzó- ningrádot, ahol most dolgozik. séSére, hogF üyen viharos " harról és az öles plakátokról, melyek őt ábrázolják tóhívóJ kacér pózban. Néhányszor vé-< gignézte a műsort, amelyben^ Hosszú évek óta ősszel, ha beállt az esős idő, Rácegres- pusztán az utakat feneketlen sár borította. Ezen az áldatlan helyzeten akart segíteni a ma- gyaratádi tanács végrehajtó bi­zottsága, amikor az idei köz­ségfejlesztési tervben szilárd burkolatú járta építését irá­nyozta elő Rácegresen. S hogy a terv megvalósuljon, abban igen sokat segít a puszta la­dott. Himmler néhány futólag a Sirius-akció azonban fomto- ^ert arat, és ilyen tekintélyes édesanyja fellépett és megál-Skossága. Az építési anyagot: a odavetett megjegyzéséből ítél- gabb. Leningrádban pedig más- a jövetelme, ama őt mentesíti nehéz ^téglát és a salakot társadalmi ve, a Gestapónak is voltak bi- saj fogjuk helyettesíteni. a 1101 toalettekre fordítandó ki- p XOTta> nogy Klsse nenez 0munká fogjuk helyettesíteni. a 1101 toaietteKre ioraitanao ki- ~ * ' ’ ^munkában rakták ki és szállí­Canaris Pickenbrock és kasoktól. Amikor pedig a Vil- kés, a tiroli kosztüm és a szen-/^^^ a helyszínre. A másfél ká járói és annak jelentőségé- Wait^^l. foaadtáke szí la. Rode eg>ik nagyherceg ven- «mentális dalocskák pedig két-gméter széles, mintegy két kiló­ról. t______j. ____ __dége is felfedezte a tiroli z onyos adatai Leontyev mun­ui- , . valkat fogalmuk sem volt ró— lo « 1,11 nó— segkivül elavultak. Himmler, miután vegighall- \ „Treff dá__„ csak tácskák kiváló eloadomuvesz­gatta a beszámolót, így szólt: „’■■_,. nőjét s udvarolni kezdett neki, — A jelenlevők előtt nem le- „ ™___ h ét titok, hogy Szovjet-Orosz­5méter hosszú járdaalap előké- ugyancsak társadalmi országnak a legközelebbi jövő­ben hadat üzenünk. Ennek tu­datában a Sirius-akció külön­leges fontosságot nyer, hiszen kétségtelen, hogy új szovjet hogy tekintélyes Gestapo-ügynökről lehet szó. Azt is megértették, hogy a Si­rius-akció végrehajtását az Abwehrtől átveszi a Gestapo. **» Matilda eltökélt leányzó volt:$szR®feí . ... , _ . ... ,, 5munkában vegeztek el. amit egyszer a fejebe vett, ar-g A munkát szeptember elején ról aligha lehetett lebeszélni. Egyszer a pétervári lapnak^- egy hirdetése ötlött a szemébe: *5 »Figyelem! Megnyílt az első5» Kazmir Antonovics elégedet­ten állapította meg, hogy há­zassága szokatlanul kitűnően sikerült. Mindezek felett meg­örvendeztette »művésznő« fele­ségének pompás gazdasági ér­A Treff-dáma, akit a Himm- zéke: az asszony ugyanis igen sanszonetí iskola! Monsieur^ fegyverről van szó, amelynek leméi tartott értekezlet ered- takarékosan, igazi német pe- Bayard énektanfolyama! hatását még hozzávetőlegesen ményeképpen a Sirius-akció dantériával vezette háztartását, vészet & eieganciai Ha.nsbeál- sem ismerjük. Erről tegnap be- folytatására irányítottak át, ré- nevelte leánykájukat és lassan, , B ' . ... ' széliem a Führerrel. ö úgy vé- ges-régi német hírszerző ügy- fokozatosan jelentősen felduz- htas es mimika. A kikészítés li, hogy bármely körülmények nők volt. Leningrádban élt, ott zasztotta folyószámlájukat a művészete. Biztos siker és szer-: közt, minden lehető eszközzel is született és úgyszólván egész kereskedelmi banknál, ahol a ződés.« meg kell állapítanunk, miféle életén át ki sem mozdult ebből háború előtt még széfet is bé­fegyverről van szó, meg kell a városból. Matilda Kazimirov- relt ékszerei megőrzésére, Ez- — Folytatjuk — kezdték meg. Mindennap fel­váltva nyolc-tíz asszony vagy férfi segédkezik a járdaépítés­nél. A szakmunkások csak a szegélyezést végzik; a salako­zást, az egvengetést a pusztaiak csinálják. Úttö ő ünnepség Csurgón Szerdán kedves kis ünnepséget rendeztek a csurgói 1-es és 2-es számú általános iskolában. Üttörő- pajtások énekszámokkal, jelene­tekkel köszöntötték egymást és a vendégül hívott szülőket az úttö­rő-évad megnyitása alkalmábóL Ott voltak az ünnepségen a me­gyei és a járási pártbizottság, a tanács és a tömegszervezetek kép­viselői, valamint a járási kiegészí­tő parancsnokság beosztottai. Ez alkalomból ünnepelték a néphad­sereg napját is. Este hatalmas tá­bortüzet gyújtottak még az úttö­rők. Érdekes szovjet fantasztikus regény líeur’i Hetvenmillió évvel ezelőtt a Mű-fíái'nosaurusok és a földet bené­pesítő egyéb óriási ősállátok különös és szörnyű fegyvernek ■estek áldozatul. Ezt tanúsítják a legújabb kutatások. De ak­koriban még nem éltek embe­rek a földön. Honnan lőttek itehát a titokzatos vadászok? Alekszej Petrovics Satrov szov­jet tudós szerint egy másik bolygóról. A Föld különös lá­togatóinak történetét Jefremov, a tudományos-fantasztikus re, gények közismert szerzője ír­ta meg »Az égbolt hajói« cím­mel.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom