Somogyi Néplap, 1960. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-29 / 230. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Csütörtök, 1960. szeptember Az ENSZ-kizgyűlés kedd délutáni ülése Éles vita után elutasították New York (MTI). Az ENSZ- közgyűlés kedd délutáni (ma­gyar idő szerint esti) ülésén Wladislaw Gomulka beszéde után Sapena Pastor külügymi­niszter, a paraguayi küldöttség vezetője szólalt fel. Pastor az Egyesült Államok­ra célozva felhívta a figyel­met arra, hogy ha a nyers­anyagfelvásárló hatalmak nem változtatnak jelenlegi gazda­sági politikájukon, akkor Pa­raguay éppúgy, mint a többi gazdaságilag fejletlen ország, elveszti a beléjük vetett bizal­mat. A közgyűlésnek — mon­dotta a paraguayi küldött — meg kell akadályoznia, hogy a gazdaságilag fejlettebb orszá­gok a gyengébbek rovására fej­lődjenek tovább. Ezután Jesus Murillo kül­ügyminiszter, a guatemalai küldöttség vezetője vállalko­zott az Egyesült Államok 1954­ben Guatemalában végrehaj­tott beavatkozásának »megin­dokolására«. Murillo dühös ki­rohanásokra ragadtatta magát a kubai forradalmi kormány­nyal szemben, és olyan légből kapott vádakkal hozakodott elő, mintha Kuba felforgató tevékenységet fejtene ki Gua­temalában. Engedelmesen tel­jesítve gazdáinak utasításait ezután magasztalta az ENSZ- főtitkár tevékenységét, és ál­lást foglalt a szovjet javaslat ellen, amely háromtagú testü­lettel indítványozza elláttatni a főtitkári tisztséget. Szinte szánalmasan hangzott ezután az a válasz, amit a leg­csekélyebb megggyőző erő nél­kül adott Wadsworth, az Egye­sült Államok állandó ENSZ- képviselője Fidel Castro előző napi beszédére. Wadsworth egyetlen valamire való érvet sem tudott felhozni azokkal a tényekkel szemben, amelyek bebizonyítják az Egyesült Ál­lamok Kuba ellen elkövetett agressziós bűntetteit. Nem si­került Nicaragua képviselőjé­nek sem az a kísérlete, hogy megcáfolja Castro szavait a nicaraguai kormány zsarnoki diktatúrájáról. A vita folyamán elhangzott megjegyzésekre válaszoló Bis- be kubai küldött élesen eluta­sította a guatemalai külügy­miniszternek azokat az állítá­sait, amelyek szerint a kubai kormány beavatkozásra készül Guatemala ellen. Ugyanakkor nevetségesnek mondta a for­radalom exportjáról szóló daj­kameséket. »Kivitelünk — mondotta — a hős kubai nép példamutatása, azé a népé, amely minden áldozatot vál­lalt, hogy megdöntse Batista véreskezű diktatúráját.« Ezzel az ülés véget ért. Gomulka az EMSZ szószékén Va,rsó (MTI). Az MTI varsói tudósítója írja: Az ENSZ . 15. közgyűlésén Wladyslaw Gomulka ismertet­te a küldöttekkel a lengyel nép álláspontját a nemzetközi helyzet kulcsproblémáiról. Az első megállapítás — amelynek a Zycie Warszawy is hangot adott — az volt, hogy Gomulka beszédének központi részét annak a témának szen­telte, amely Lengyelország lét­érdeke, és amelyhez tapaszta­latai alapján az egyik legille­tékesebb jogán szólhat hozzá: ez a kérdés pedig a béke meg­őrzése és megszilárdítása Kö- zép-Európában. A megfigyelők hangsúlyoz­zák, hogy a lengyel küldöttség Delhi iTASZSZ). Delhiben szeptember 27-én közzétették a hivatalos látogatáson Indiában tartózkodó Cyrankiewicz „.lep- gyei miniszXereLnök és Nehru közös nyilatkozatát. A kormányfők megtárgyal­ták az indiai—lengyel vi­szonyt, valamint a két ország szélesedő gazdasági és kultu­rális kapcsolatait, s megfelelő­nek találták e kapcsolatok fej­lődését. Cyrankiewicz és Nehru nemzetközi kérdésekről is tár­gyalt, egyebek között a lesze­relés fontosságáról és megol­dásának szükségességéről az Ülést tartott az ENSZ Biztonsági Tanácsa New York (TASZSZ). A Biz­tonsági Tanács szeptember 28-án ülést tartott, amelyen megvitatta Szenegál és a Mali Köztársaság felvételi kérelmét. A tanács egyhangúlag ajánlot­ta a közgyűlésnek, hogy mind­két államot vegye fel az Egye­sült Nemzetek Szervezetébe. (MTI) a három alapvető probléma megoldására — a feszültség enyhítésére, a fegyverkezési verseny fékezésére, valamint az általános és teljes leszere­lésre vonatkozó szovjet javas­lat valóra váltására konkrét javaslatokat tett. Különösen nagy figyelmet keltett, amit Gomulka a közép-európai atommentes övezet úgyneve­zett Rapacki-tervéről, mint napjaink időszerű kérdéséről mondott. Varsóban hangsú­lyozzák, hogy ez a terv nem ellentétes az általános és tel­jes leszerelésről benyújtott szovjet javaslattal, hanem ép­pen ellenkezőleg, hozzájárul annak megvalósításához, utat akar törni a leszerelési egyez­ményhez. Fontos javaslatnak atomkorszakban. Szó esett azokról a változásokról, ame­lyek az utóbbi időben Afriká­ban történtek. (MTI) New York (TASZSZ). Mint már jelentettük, Hruscsov ked­den részt vett Antonin No- votnynak, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság elnökének fogadásán. A testvéri légkör­ben lezajlott fogadáson jelen volt még W. Gomulka, Gh. Gheorghiu-Dej, Kádár János, T. Zsivkov, K. Mazurov, N. Podgornij, A. Gromiko, V. Da­vid, A. Rapacki, A. Bunaciu, Sík Endre, K. Lukanov, L. Palmarcsuk és K. Kiszeljov. A megjelentek tapssal fo­gadták Hruscsovot. A szovjet kormányfő néhány perc alatt bekerült az amerikai és kül­földi újságírók gyűrűjébe. Az egyik amerikai újságíró meg­kérdezte Hruscsovot, hogyan értékeli Gomulka javaslatát, tartják a társadalom, a közvé­lemény fokozottabb bevonását a leszerelésért vívott harcba. A kezdeményezés értékét azonban éppen az adja meg, hogy Gomulka ismertette a módszereket is. Egyrészt világ­méretű népszavazást javasolt az atomfegyverkezés és a le­szerelés kérdéseiben, másrészt szükségesnek tartotta, hogy az ENSZ égisze alatt megala­kuló nemzetközi tudományos bizottság rendszeresen tájé­koztassa a közvéleményt a le­szerelés kedvező hatásairól és a nukleáris fegyverkezés ve­szélyeiről. A legnagyobb érdeklődést a beszédnek az a része keltette, amelyben Gomulka élesen bí­rálta a nyugatnémet kormány lengyelellenes álláspontját. A beszédnek ez a része meggyő­ző erővel körvonalazta a jelen­legi veszélyes helyzetet is. Varsói megfigyelők aláhúz­zák, hogy Gomulka az ENSZ szószékén a lengyel nép egysé­ges véleményét tolmácsolta és érzékeltette e nép elszántságát a békéért* folyó harcban. mely szerint a nagyhatalmak ne adjanak nukleáris fegyvert szövetségeseiknek. Hruscsov azt válaszolta, hogy a Szovjetunió maga is ezt javasolta. Ez egyben azt is je­lenti, hogy jó szövetségeseink vannak — fűzte hozzá. A tudósítók közül valaki is­mét felvetette a szovjet—ame­rikai kapcsolatok kérdését. »Bármilyen sötét legyen is az éjszaka — válaszolt Hruscsov — okvetlenül felvirrad a hajnal. Az ame­rikaiak okos emberek, és megértik ezt. Mi a magunk részéről mindenkor készek vagyunk ennek elébe men­ni.« A leszerelés kérdésére vála­szolva Hruscsov azt mondta, hogy el kell fogadni a leszere­lés szovjet megfogalmazását, és a Szovjetunió el fogja fo­gadni az ellenőrzés nyugati megfogalmazását. Az egyik tudósító megkér­dezte Hruscsovot, hogy a Szov­jetunió miért ragaszkodik a főtitkári tisztség megszünteté­séhez. Hruscsov azt válaszol­ta, hogy az ENSZ megalakítá­sa óta eltelt 15 évben sok vál­tozás történt a világon. Meg­nőtt a szocialista országok tá­bora. A hajdan 1 elnyomott gyarmatok független orszá­gokká váltak. »Miként lehet­séges, hogy mindössze 500 mil­lió embert képviselő nyugati hatalmak ráparancsolják aka­ratukat az egész világra? — kérdezte Hruscsov. — A dolog lényege nem Hammarskjöld személye, maradjon meg Ham­marskjöld, de mi a magunk emberét javasoljuk, és a sem­leges országok ugyancsak a sa­ját emberüket javasolják.« A beszélgetés véget ért. A tudósítók megköszönték Hrus­csov figyelmét, és sikereket kí­vántak neki. Ugyancsak kedden Hruscsov részt vett Uruguay állandó ENSZ-képviselőjének fogadá­sán. (MTI) Újabb találkozók és tárgyalások New Yorkban New York (MTI). Az ENSZ- közgyűlés ülésszakán részt ve­vő küldöttségek vezetői ked­den folytatták a közgyűlés el­ső napján megkezdett szemé­lyes tárgyalásaikat. TASZSZ-jelentés szerint Ei­sen":: i cr elnök kedden talál­kozott Macmillan angol mi- nisz! er elnökkel. Az AFP úgy értesült, hogy Macmillan egy nappal meghosszabbítja New York-i tartózkodását, és pén­tek helyett szombaton utazik el. Ugyancsak a francia hír­ügynökség jelenti, hogy lord H me angol külügyminiszter találkozik Gromiko szovjet kú 1 ügy-miniszterrel. Az AFP hírmagyarázata sze­rint az emelik i államfő Ma­rokkó, Etiópia és Kambodzsa képviselőjével tárgyalt, majd kétnapos New York-i tartózko­dás után repülőgépen vissza­utazott Washingtonba. Herter külügyminiszter szerdán követ­te az elnököt. Az UPI úgy tud­ja. hogy az amerikai külügy­miniszter csütörtökön vissza­tér New Yorkba, hogy meg­hallgassa Macmillan angol mi­niszterelnök közgyűlési beszé­dét. Nehru Indiai miniszterelnök kedden csaknem egyórás meg­beszélést folytatott Fidel Cast­ro kubai miniszterelnökkel a Theresa Szállóban. Fidel Castro rövid megbe­szélést folytatott az ideiglenes algériai kormány képviselői­vel. Tito elnök kedden a jugo­szláv küldöttség szálláshelyén megbeszélést folytatott Mac­millan angol miniszterelnök­kel. A találkozóról közleményt nem adtak ki, de az AFP tu­dósítása szerint angol ENSZ- körök úgy nyilatkoztak, hogy a megbeszélés »őszinte és szívé­lyes« volt. Nkrumah elnök szerdára tervezett hazautazását néhány nappal elhalasztotta. Az AP közli, hogy Sukarno elnök tegnap, szerdán érkezett New Yorkba. Cyrankiewicz lengyel és Neiiru indiai miniszterelnök közös nyiiatkozaia T ASZ SZ-jelentés Hruscsov keddi napjáról a Kínai Népköztársaság ENSZ-jogai érvényesítésének napirendre tűzését New York (MTI). Polgár Dé­nes, az MTI különtudósítója jelenti New Yorkból: Kedden este New York-i idő szerint háromnegyed 9 órakor az ENSZ általános ügyrendi bi­zottsága megtárgyalta a napi­rendi javaslat utolsó pontjait. Nagy vita fejlődött ki annál a kérdésnél, vajon felvegyék-e a napirendre a Szovjetunió által javasolt pontot, a Kínai Nép- köztársaság ENSZ-képviseleté- nek problémáját. Az Egyesült Államok képviselője kifejtette, hogy ellenzi a kérdés napirend­re tűzését. Nem azért — mon­dotta Wadsworth amerikai küldött —, mert az Egyesült Államok ellenzi a Kínai Nép- köztársaság társadalmi rend­szerét. Hiszen az Egyesült Ál­lamok szerint — mondotta — minden államnak joga van megválasztania, milyen rend­szerben kíván élni. A Kínai Népköztársaság magatartása az — mondotta az amerikai kül­dött —, amely miatt az Egye­sült Államok ellenzi a kérdés megtárgyalását. Wadsworth a koreai úgynevezett agressziót, Tajvan »fenyegetését«, vala­mint a tibeti kérdést sorolta fel. Az Egyesült Államok kül­dötte ellenjavaslatot terjesztett be, amelynek első pontja sze­rint az ENSZ ügyrendi bizott­sága visszautasítja a Kínai Népköztársaság felvételére irányuló javaslatot, második pontja szerint pedig ezen az ülésszakon nem vitat meg semmiféle olyan javaslatot, amely kizárná Tajvan képvise­lőjét az ENSZ-ből, és felvenné az ENSZ-be a Kínai Népköz- társaságot. Az Egyesült Államik képvi­selőjének szavaira Zorin, a Szovjetunió állandó ENSZ- képviselője válaszolt. Hangoz­tatta, hogy a Kínai Népköztársaság ENSZ-jogainak érvényesí­Az iraki küldött hangoztatta, hogy semmiképpen sem lehet indokolni, miért akarják ki­zárni a világ legnagyobb la­kosságú országát az ENSZ-ből. Ezt a habozást semmiképpen sem lehet megokolni. Eljön az idő — mondotta Irak képvi­selője —, hogy szembenézünk a realitással. Ha különböző vé­lemények vannak is ebben a kérdésben, annál inkább meg kell tárgyalni A problémát a közgyűlésen. Szudán képviselője is hason­ló érveket hangoztatott. Kije­lentette, hogy ő is a kérdésnek a napirendre való felvétele mellett fog szavazni. Ceylon küldötte a kérdés na­pirendre tűzése mellett foglalt állást, ugyanezt tette Jugo­szlávia képviselője is. Románia küldötte kifejtette, hogy az ENSZ éveken át ra­gaszkodik ama fikcióhoz, amely megakadályozza a kínai nép törvényes kormányának megjelenését az ENSZ-ben. Maga Herter amerikai külügy­miniszter jelentette ki, hogy leszerelési egyezmény esetén a Kínai Népköztársaságot is meg kellene kérni, hogy csatlakoz­zék az egyezményhez. Most ugyanez a Heifer olyan utasí­tást ad küldöttségének, hogy ellenezze a kínod ENSZ képvi­selet rendezésének megtárgya­lásét a közgyűlésen. Ez teljesen tarthatatlan — mondotta Ro­mánia küldötte. Nagy-Britannia képviselője azt mondta, hogy Anglia elis­meri a Kinai Népköztársaságot, de az ENSZ-tagság rendezésé­nek jelenlegi megtárgyalása kárt okozna. Semmi jó nem származnék belőle, és a lég­kört mérgezné, feszültté tenné, ha most vitát kezdenének róla, ki képviselje Kínát az ENSZ- ben. Panama a kérdés napirend­re tűzése ellen foglalt állást, Bulgária mellette. Végül Zorin szólalt fel ismét és azt mon­dotta, hogy Nagy-Britannia ál­láspontja rendkívül különös. Nagy-Britannia képviselő­je azt állítja, hogy a kínai kérdés megtárgyalása azért nem időszerű, mert ez megmérgezné és feszültté fenné a légkört. Ha jól em­lékszem — mondotta Zo­rin —, Nagy-Britannia képviselője megszavazta az úgynevezett magyar kérdés napirendre tűzését. Pedig a magyar kérdés megtár­gyalása is a kedélyek fel­izgatásához, a légkör fe­szültté tételéhez vezetne. Nagy-Britannia állásfoglalásá­nak valódi oka az, hogy úgy látszik, nem mer ellentmonda­ni az Egyesült Államoknak. Ezután szavazásra került a sor. Az amerikai küldött kérte, hogy az ő ellem javaslatának adjak mag az elsőséget. Ezt az ügyrendi bizottság többsége megszavazta. Az érdemi sza­vazás során 12-en szavaztak amellett, hogy a kínai ENSZ- •képviselet rendezésének prob­lémáját ne vegyék fel a napi­rendre, heten szavaztak a kér­dés napirendre tűzése mellett: a Szovjetunió, Bulgária, Ro­mánia, Jugoszlávia, Ceylon* Irak és Szudán képviselője; Egy küldött — Líbia delegátu­sa — tartózkodott á szavazás­tól. Az ülés figyelemre méltó jellegzetessége egyébként az volt, hogy az Egyesült Államok és a csangkajsekisták képviselő­jén kívül senki sem támad­ta a Kínai Népköztársasá­got. Az általános ügyrendi bizott­ság ülése szerdán magyar idő szerint 6 óra 11 perckor ért vé­get. tése egyike a legsürgősebb kérdéseknek. A Kínai Népköztársaság kor­mánya 'a kínai nép egyetlen képviselője — hangoztatta Zo­rin. — Távolléte a hideghábo­rú következménye, s aláaknáz­za az ENSZ tekintélyét. Az Egyesült Államok »okokat« talál, hogy ne engedjék be az ENSZ-be a Kínai Népköztársa­ság képviselőjét, azt állítja, hogy a Kínai Népköztársaság »méltatlan a felvételre«. Ha ezt a kérdést elemezzük, meg­állapíthatjuk, hogy hétfőn egyik latin-amerikai állam képviselője — Zorin Castrót értette ezen — hasonlókat mondott az Egyesült Államok­ra és mégis tagja az ENSZ- nek. Nem érdemes a példákat sorra venni — mondotta Zorin. Az igazi ok, amely miatt az Egyesült Államok ellen­zi ennek a kérdésnek a megtárgyalását, az, hogy egy második szocialista nagyhatalom jelenléte az ENSZ-ben kellemetlen len­ne neki. Mobutu kongói „kerekasztal- értekezlet“ szervezésére törekszik Új területekre terjed a Csombe.elleni felkelés Leopoldville (MTI). Nyugati hírügynökségek jelentése sze­rint Leopoldville-ben Mobutu ezredes sűrűn nyilatkozik. Kedden adott nyilatkozatában közölte, hogy »kerekasztal-ér- tekezletet« kíván szervezni Leopoldville-ben a törvényes kongói kormánnyal szembefor­dult lázadókból, továbbá az el­lenzék képviselőiből. Mint az Üj Kína hírügynök ség jelenti, Stanleyville-ben, Oriente tartomány fővárosá­ban kedden több ezer kongói katona tüntetett, és követelte régen esedékes zsoldjának ki­fizetését. A tüntető katonák felvonultak az ENSZ-képvise- let székházához, és behatoltak az épületbe. Elisabethville-ben az ENSZ egyik képviselője kedden, kö­zölte: Kongóból, Katanga tar­tomány egyik jelentősebb vá­rosából érkezett hír szerint a tartománynak ebben a részé­ben is a lakosság tömeges har­cot indított, hogy elkergesse az áruló Csombét és bandáját. Nosavan mégis hajlandó egyezkedni? r Újabb laoszi jelentés Vientiane (MTI). Mint az AP jelenti, a diplomáciai megfi­gyelők most úgy ítélik meg a laoszi helyzetet, hogy a pártütő Nosavan mégis hajlandó lesz egyezkedni Souvanna Phouma kormányával. Mint ismeretes, kedden a kormánycsapatok je­lentősebb sikereket értek el, megfutamították a Nosavan- klikk erőit, sőt ejtőernyős kö­telékek vágták el a felkelők fő­hadiszállásához vezető utakat. A nyugati diplomaták meg­ítélése szerint a kormánycsapa­tok sikerei ama mutatnak, hogy zetőjével üljön össze a tűzszü­net megvitatására. Az UPI viszont arról ad hírt, hogy a felkelők másik vezetője, Boun Oum herc«T egyál­talán nem hajlandó a meg­békélésre, rádióközlemény­ben jelentette be, hogy tá­madást fog indítani Vien­tiane ellen. Elmondotta, hogy új kormány felállítását tervezi, a törvényes Souvanna Phouma-kormányt pedig nem ismeri el. Ugyancsak az UPI közli, hogy két — név szerint isme­Mit keresett Globke 1941. szeptemberében Szlovákiában ? Prága (MTI). A csehszlovák levéltárakban végzett kutatá­sok újabb bizonyítékokat tár­tak fel dr. Hans Globke jelen­legi bonni államtitkár szerepé­ről a csehszlovákiai zsidók tö­meges kiirtásában. A Rudé Pravo ezek alapján hosszabb cikkben ismerteti Globke 1941 szeptemberében Szlovákiában tett látogatásá­nak hátterét. Globke " akkor dr. Friek birodalmi belügymi­niszter kísérőiéként azért ér­kezett Szlovákiába, hogy mint a zsidó kérdés »szakértője« és a nürnbergi faji törvények kommentátora segítséget nyújt­son a szlovák fasiszta állam vezetőinek a »zsidótörvény­kidolgozásában. Globke szlovákiai tartózko­dásának negyedik napján a Gárdista című fasiszta. lap már beharangozta, hogy rövi­desen életbe lép a szlovák zsi­dótörvény. Amikor Globke 1941 szeptember 8-án elutazott Pozsonyból, már készen volt a »zsidókódexnek« nevezett Nosavan napja leáldozóban van, és ezért a felkelő ve­zér tárgyalásokkal próbál­ja majd menteni a ment­hetőt. rétién — amerikai kormány­tisztviselő érkezett Savannak- hetbe, a lázadók főhadiszállá­sára, és szerdán tárgyalt a fel­kelő vezetőkkel. Ügy hírlik, jogszabály-gyűjtemény, ame­lyet a szlovák kormány más­nap életbeléptetett. A szlovák »zsidókódex« teljesen a nürn­A laoszi király már ötödíz- ben felszólította Nosavant, jöj­jön Luang Prabangba, és az ország valamennyi katonai ve­hogy az amerikai látogatók közvetíteni szeretnének a fel­kelők és a törvényes kormány között. bergi törvényeké alapult, c ennek alapján több tízezer sze­mélyt hurcoltak el Szlovákiá­ból a haláltáborokba.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom