Somogyi Néplap, 1960. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-22 / 224. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Csütörtök, 1960. szeptember 7% G ALATT (III.) Michelangelo tér a híres Dávid-szoborral. Firenzének ezenkívül csak egy nevezetessége van, a ke­reskedelem, melynek kultu­ráltsága, a világ minden ré­szébe nyúló szálai, ragyogó üz­letei, kirakatai — melyekben jobbára külföldi holmikat lát­hat az ember — igazán magá- válragadóak. Az árakról nehéz lenne hű képet festeni, mert az áruházakat kivéve nincse­nek szabott árak, s mint a fi­renzei kalmárok idején, most is az alku az isten. Ezer lírára „SOMOGYORSZÁG“ DALBAN TÁNCBAN Kellemes meglepetést hozott a Somogy megyei Népi Együt­tes szeptember 17-én meg­tartott új évadnyitó' előadása. A szakemberek és a közönség is nagy várakozással tekintett az együttes e szereplése elé, mert a megyében ez nyitotta meg az őszi kultúridényt. A nézők kellemesen csalódtak az együttes szereplésében, az imitt-amott fellelhető hibák ellenére az egész műsor osz­tatlan síikért aratott. Legkiugróbb sikere az együttes »legfiatalabb tagjá­nak«, a tánckarnak volt, mely alig egy éve szerveződött újjá. Megállapítható, hogy a tánc­kar egyenértékű tagjává vált az együttesnek, s számaival él­ményszerűvé tette az egyéb­ként is változatos műsort. A Somogyi köszöntő ízes zamatú indítása általános si­kert keltett és hangulatilag na­gyon szépen vezette be a mű­sort. Rózsavölgyi Körmagyar és Friss melódiái pontosan, ki­dolgozottam hangzottak fel a rutinos zenekarvezető, Tóki József vezetésével. A három mamlasz legény és a három in­cselkedő kislány játékos In- cselkedője azonban — bár­mennyire kedves és ötletes volt is, nem ütötte meg a kí­vánt művészi mértéket. A Vi­rágos népdalok Somogybán szólistája, Wild Jolán — akit hangulatos cimbalomjátékkal Varga Sándor kísért — kelle­mes, iskolázott alt hangjával elismerést érdemel. Több bá­torságot kívánunk tőle, feltét­lenül tovább kell fejlesztenie előadói technikáját, hogy az együttes műsorának egyik va­lóban kiemelkedő száma le­gyen az ő szólóéneke. Csikvár József Pontozója technikailag a legnagyobb kö­vetelmény elé állította a férfi- táncosoikat. A nagy technikai felkészültséget követelő táncot metrikus pontossággal, szinte kifogástalan tartással, a tér­formák pontos megtartásával oldották meg a táncosok. Az együttes kórusa kis létszámú, ennek ellenére sikeresen oldot­ta meg Vándor József A med­vetánc és Kodály—Ady Fel- szállott a páva című kórusmű­vének előadását. Figyelemre­méltó a kórus lelkesedése, a kis létszám ellenére a bátor hangvétel. A művek további csiszolása, a kórus létszámá­nak növelése feltétlenül szük­séges. Karai Barikádra című művének kidolgozása és inter­pretálásba külön dicséretet ér­demel. A Kodály-művet dr. Kanyar József, a két utóbbi művet Klausz Róbert vezényel­te. Hatásos volt a kárusművek előtt Ady Felszállott a páva és József Attila Medvetánc című költeményének elszavalása. A verseket Pellérdi Gyula, a Munkás Színjátszó Stúdió tag­ja tolmácsolta művészi átélés­sel. Az Együd Árpád koreográ­fiájában színpadra vitt Ci­gánytáncok sikerrel zárta a műsor első részét. A jó hangu­lattal előadott tánckompozíció azonban nem volt mentes az egyéni tó 1 j átszásoktóL A második rész Csikvár Jó­zsef Rondájával (leánykariká- zó) indult. Ebben a műsor- számban az együttes leánykara remekelt, különösen tetszett Szabó Mária táncközbeni, ere­deti népi hangvételű népdal­betétje. Az együttes zenekara Somogyi csárdások és friss címmel hangulatos népdalcsok­rot adott elő. Véleményünk j szerint most már nemcsak az együttesnek kellene felfigyel­nie ifj. Tóki Gyulára — aki ebben a műsorban is fiatal ko­ra ellenére tehetségét csillog­tatta —, hanem vendéglátó- iparunknak is. Kodály—Együd Intermezzo című tánckompozí­ciójának ünnepélyes, kidolgo­zott előadása méltán aratott osztatlan sikert. A Somogyi pásztamóták című népdalcso­kor, melyet dr. Kanyar József állított össze, a legízesebb és a legsajátosabb műsorszáma volt az együttesnek. A kórus és a zenekar szép együtthang- zással, felszabadult muzsiká­lással, nagy sikerrel adta elő ezt a műsorszámot is. A kö­zönség lelkes újrázására még futotta az erőből újabb és újabb népdalok előadására. Gárdos—Csikvár Somogyi ka­lászok című műve méltó befe­jezése volt a kedves, hangula­tos estének. Ez a népdalszvit, melyhez Csikvár József kore- ografálta a táncot, kiváló rep­rezentánsa Somogy megye gaz­dag néptánc-kultúrájának. Verstroh János a megyei művelődésügyi osztály munkatársa. Visszapillantás könyvtárügyünk fejlődésére Űj nyitvatartási rend a Megyei Könyvtárban ITÁLI FIRENZÉT ma is úgy emle­getik olasz honban, mint az or­szág tudományos és művészeti életének központját. . Es való­ban, évszázadok felhalmozott kincseinek oly mérhetetlen gazdagságával, mint Firenze, kevés város dicsekedhet. Nem kell messze barangolnunk. A város központjában — kár, hogy túlságosan körülépítve — magasodik a dóm monumentá­lis épülete, s ritkán látott szí­nes márványburkolatával ejt bámulatba. Bent Michelangelo élete végén alkotott Pietája s a templom tövében a nyolc- szögű Battistero, a keresztelő­kápolna a világhírű Porta del Paradisoval, a paradicsom ka­pujával, mely minden járóke­lót megállásra kényszerít. Odább a Palazzo Vecchio, a régi városháza jellegzetes, ma­gasba nyúló tornyával s az Uffizi-képtár, melyben heteket lehetne időzni, s órákig nézni Rafael, Michelangelo, Tizian, Tintoretto, Rembrandt, Ru­A Ponte Vecchio jellege hasonlít a velencei Ponte dl Rialtőéhoz. A hídon belül — aránylag olcsón — bazárholmit árusítanak bens és ki tudja, hány óriás életművének egy-egy remekbe formált részletét. A turista fáj­dalommal lép e szentélybe, mert útja rohanás, másfél órá­ja van mindössze, s ez arra sem elég, hogy a legszebb ké­peket: Tizian Flóráját, Fekvő Vénuszát, Veronese Angyali üdvözletét, Botticelli Tavaszát vagy a Vénusz születését elmé- lyülten, hosszan megcsodálja. Az élmény mégis leírhatatlan. Aki látta, nem feledheti, mert a legmodernebb technikával készült színes reprodukció is csak vérszegény, gyenge kísér­let lehet a nagy mesterek ere­deti alkotásaihoz. tartott holmit egy kis ügyes­séggel minden további nélkül meg lehet vermi ötszázért, * Az Arno másik partján a hatalmas Pitti-palota fogad képrengetegével, s jóval odább a Michelangelo térről — mint Budáról Pestet nézve — gyö­nyörű panoráma tárul elénk az ősi városról. A téren Michel­angelo Dávidjának másolata magasodik, a másik a Palazzo Vecchio előtt, s az eredeti szob­rot az Akadémia képtárának Fontana del Nettuno — boltozatos csarnoka fogja kö­rül, fényképészektől is óva a műremeket. A S. Croce-templom előtt Dante szobra áll, s bent Macchiavelli, Dante, Michelan­gelo, Rossini síremléke. Ebben a városban minden történelem­ről, irodalomról, művészetről regél, elmondani is nehéz len­ne, mennyi élmény várja az idegent. A híres dóm színes harangtornya.. <-------------------­a Palazzo Vecchio előtt. ha valamiből kettőt vagy töb­bet vesz az ember, még talán ötven százalékon alul is. Ilyen­kor a turista úgy hiszi, jól járt, pedig még mindig busá­san lefizette a »vámot«. Vi­szonyítani nehéz lenne, mert a hivatalos árfolyam és a tu­ristaárfolyam sem adna hű képet, inkább az olasz ember, a munkás jövedelme, s így bizony nem valami elragadó az arány. Jávori Béla Új tábla került a Megyei Könyvtár fajára, .amely tájé­koztatja az olvasókat a könyv­tár nyitvatartásának megvál­tozásáról. A napi négy órás kölcsönzés helyett mindennap reggel 9-től este 7 óráig, láto­gathatják olvasóink a könyv­tárat. Ezzel az olvasók és a könyvtárosok régi kívánsága teljesül: megoldódik a két mű­szakban dolgozó olvasók és a délután tanító pedagógusok könyvtári igényeinek kielégí­tése. A háziasszonyok — akik népes táborát alkotják a könyvtár olvasóinak — szin­tén kicserélhetik könyveiket a délelőtti bevásárlás folyamán. A könyvtárosoknak tehát az ezt követő időszakban több le­hetőségük lesz segíteni az ol­vasmányok kiválasztásában, hiszen a kiszolgálás eddigi ütemében szinte szó sem lehe­tett hosszabb beszélgetésről az olvasó és a könyvtáros között. Terveink és eredményeink számbavételekor nem hagyhat­juk figyelmen kívül azt az utat, amelyet városunk könyv­tárügye az elmúlt másfél év­század alatt megtett. Kaposvárott először me-ban alapítottak könyvjárat. Feste­ttek Lajos gróf 4000 kötet könyvét adományozta a vár­megyének. Ha megnézzük a gyűjteményből alapított könyv­tár sorsát, furcsa kép tárul elénk. Az 1828-ban alakult olvasótársaság tagjai kétféle tagsági díjat fizettek: a 12 fo­rintot fizetők beleszólhattak az előfizetendő lapok kiválasztá­sába, a 4 forintos tagsági díj­--------------------\ P anoráma a Michelangelo térről -* sajnos esőben. jal csak olvasási jogukat vált­hatták meg. Az 1832-ben ké­szült könyvtári szabályzat még azt is előírta, hogy lágy köté­sű könyv kölcsönzéséért 1, ke­mény kötésűért 2, fél francia kötésűért 3, egész francia kö­tésűért 4 krajcárt kellett fi­zetni, s minden könyvért 5 fo­rint biztosítékot kértek. Ebben az évben kezdte el Sárközi István könyvtáros a kölcsön­zési napló vezetését, »az olva­sószobából könyveket kivivő urak Reversalis protocoUu- ma«-t. Az olvasók névjegyzé­kében található adatok szerint csak a vármegye urai lehettek tagjai a Reversalis protocol- lumnak, ami egyébként a ma­gas tagdíj miatt is szükségsze­rű. 1835-ben a könyvtár állomá­nya 3154 műből állt, 1913-ban különválasztották a gimnázium tanári könyvtárától — az isko­la államosítása miatt —; ekkor 3816 mű szerepelt a könyvtár lajtsromában. Az eltelt 78 év alatt mindössze 662 művel gya­rapodott a könyvtár, túlnyo­mórészt adományokból. (A Megyei Könyvtár állománya alapításának évében, 1952-ben 9143 könvvtári egység volt, 1959-ben viszont már megha­ladta az 50 ezret.) Az úri Ma mmr ország vezetői nagy nyugatimádatukban sem vettek tudomást az angol és francia könyvtári törekvések­ről, ahol polgárjogot nyert az a felfogás, hogy a könyvtár közintézmény, amelyet a társa­dalomnak kell fenntartani, használata nem kiváltság, ha­nem a polgárok jogai közé tar­tozik. Kaposvár urai képtelenek voltak arra, hogy 1913-tól 1919-ig helyiséget biztosítsanak a tanári könyvtártól szétvá­lasztott gyűjtemény részére. 1919-ben a direktórium egyhó­napos fennállása után már in­tézkedett egy nyilvános könyv­tár felállításáról, amelynek alapját a Festetich gróf ado­mányozta kallódó könyvanyag alkotta. A könyvtár szervezé­sével dr. Neubauer Ferencet bízta meg a direktórium. A tanácskormány bukása után a könyvtárügyre is rá­nyomta bélyegét a nemtörő­dömség. A könyvtár helyisé­gét a gimnáziumban; 1923-tól gabonaraktár foglalta el, s Klebelsberg Kunó németbarát kultuszminiszter a felügyelete alá tartozó iskolából nem mer­te azt kitelepíteni. A könyvtár helyet. A hányatott sorsú gyűj­teményre nemcsak az jellemző, hogy 78 év alatt alig több mint 600 kötettel gyarapodott, ha­nem az olvasók és kölcsönzé­sek gyér száma is. A könyvtárüggyel szemben tanúsított passzív magatartás csak a felszabadulás után szűnt meg. Amikor Lenin útmutatá­sát követve »nemcsak tudósok, professzorok és egyéb szak­emberek céhei' számára, ha­nem a tömegek, a nép, az utca számára is« — megnyíltak könyvtáraink. Ez 3 törekvés tükröződik könyvtárunk statisztikai ada­taiban: az 1952-es felméréskor csaknem 3 ezer olvasója volt az akkor alakult könyvtárnak, s több mint 46 ezer könyvet kölcsönzött, 1959-ben a beirat­kozott olvasók száma — a vá­rosi fiókhálózattal együtt — meghaladta a 7 ezret, a könyv­kölcsönzés pedig elérte a ne­gyedmilliót. Célunk minél több dolgozót megnyerni a könyvtár olvasó­jának, minél többet tenni azért, hogy a tömegek gondol­kodása lépést tartson a fejlő­déssel, és serkentőleg hasson az egész társadalom felemel­kedésére. Az egésznapos nyit- vatartással es*v lépést tettünk újból a párt VII. kongresszusa által megszabott feladataink megoldásához, amelyben a párt a népművelési munka célját a »művelt, magas igényű, fejlett ízlésű emberek, valóban ki­művelt emberfők sokasága le­gyen a mi népünk« megfogal­mazásában határozta meg. Szarka Antalné könyvtáros. Somogyi Népfap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: KISDEAK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kanos vár, Sztálin u. 14. Telefon ‘ 15-10, 15-11, Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó 'Vállalat, Kaposvár, Latinke S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: WIRTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár, Latinka S. u. 6. Nyomdáért felel: LÁSZLÓ TIBOR igazgató. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivat-'oknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 11,- Pfc AI É A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom