Somogyi Néplap, 1960. augusztus (17. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-09 / 187. szám

Kedd, 1960. augusztus 9.

s

SOMOGYI NÉPLAP

EGY ERDŐ ÖVEZTE KIS FALUBAN

A z első horvátkútival ak- kor találkoztam, amikor éppen kijött az erdő sűrűjéből. Az évszázados fák lombjai között csak néhány ferde, megtört napsugár tud átvergődni, s a nagy csendet csupán egy- egy madárfütty .töri meg, így most itt, a józan, éles, délelőtti fényben hunyorogva néz ránk, s összerezzen a gépkocsi berregésétől. Az idős parasztasszonyok ősi öltözékét viseli. Kötényét elöl még jobban ösz- szefogja, úgy int lefelé kidolgozott, bütykös ujjaival. Mutatja a meredek, erdőt átszelő, göröngyös utat, amely a községbe vezet. Míg a falu életéről beszél, bontogatni kezdi nagy óvatosan kötényét. Szép vargányák kövérednek az ölében. Finom ebéd készül ma övéinek az erdő adta csemegéből.

Sok érdekességet hallottam tőle az alatt a rövid idő alatt, míg együtt voltunk. Főleg azokról a dolgokról, amelyek nemrégiben »újultak* a falujában.

Járom a kis falut, s keresem az újat, melyről a gombaszedő néne beszélt.

Az egyik portáról cséplőgép fordul ki, s a szomszédban már emelik a lesüllyedt kaput előtte. A kutyák csaholnak, az udvaron port vernek a jércék, ahogy szétszaladiiak c gép előtt.

— Ezért megy olyan lassan a csépiéi, a házról házra járás miatt — jegyzi meg valaki.

Pedig az összes szántó 500 holdnál alig több. Igen, egyéni parasztok élnek Horvátkú- ton, s a pályásokat is beleszámítva 804-en.

— Nagyon szorgalmas a nép ■— mondja Fodor Isttván tanácselnök. — Sokat ad faluja szépítésére.

E1 gy hónapja a házakban is felgyulladt a villany. Az emberek 30 ezer forint értékű munkát fordítottak rá, s házanként 780 forintot. A többi pénz a tavalyi községfejlesztési alapból ment.

A tanácsházán nem érezni a kinti nagy forróságot. A piros téglán még látszanak a söprés előtti öntözés kacskaringói.

— Az idei községfejlesztési alapból vásároltuk ezt a házat — jegyzi meg Fodor elvtárs. — A hozzátartozó istállót majd lebontjuk, s anyagát a kultúrház építéséhez használjuk fel.

Az összes szükséges fát a télen már lehordták az erdőből. Erre tehát nincs gondjuk. A Marcali Járási Tanácstól kapott cserháti rossz istállót is elbontották, s a 41 ezer tégla már itt pirosodik szépen összerakva azon a tágas helyen, ahol majd felépítik az új létesítményt. Társadalmi

munkában sem lesz hiány, a tanácsülésen ezt már elhatározták. S gondolatban már megtervezték, felépítették a művelődési házat. A »Né p- könyvtár«-tábla lekerül majd az iskola faláról — o könyvtár is a művelődési házban les; hisz olyan a forgalma, hogy bővíteni kell. Sokat és sokan olvasnak, s ebben a tanácstitkár jár elöl, aki »vagonnyi* könyvet vásárolt már, mégis állandó látogatója a könyvtárnak.

A tej'gyűjtöbe csak bekuk^ kantgni tudunk, mert be van zárva. Ahogy nézegelij- dünk, egy arra ballagó kocsiról leszól az egyik gazda:

— Megér ez az épület 25 ezret is — mutat az ostorral a tejgyűjtőre. Pedig úgy hallatám, hatezret adtak érte, a többi értéket két kezük munkája alkotta.

Megtudom, hogy a vávdor- mozi mindig zsúfolt nézőtér előtt játszik, s az óvodájukra is büszkék a horvátkútiak.

A tűzoltószertár nagyon szép rendben van. S a fal virít az oklevelektől. Az idén is elsők lettek a tűzoltóversenyen. Női és férfi csapatuk elhozta a kocsifecskendővel vetélkedő rajok járási és megyei első díját. Gyakorolnak is a lányok sokat! Ámer Margit és Rózsi, Szabó Ilona, Balázs Rózsi mind egész fiatal teremtések, gyorsaságuk, szaktudásuk mégis elsőrendű. Nemrég egy gyerek pajtát gyújtott fel, de sikerült eloltaniuk a tüzet, nem terjedt át a házra. Mire kiértek a hivatásos tűzoltók, már csak az elismerést fejezhették ki a bátor, ügyes önkénteseknek. 1955 óta minden évben nyertek oklevelet, s mind első díj. Három kivétel azért akad. Ezeken »csak* kiváló minősítés szerepel.

Kovács Irénke önkéntes tűzoltó még csak 15 éves. Otthon találjuk nagy főzés közben. Testvérei ott téblábolnak körülötte, várják az ebédet. Nem szeret sokat beszélni Irénke.

— Harminc másodperc alatt végeztük el a gyakorlatot, s alig volt hibapontunk — eny- nyit mond csak mosolyogva, mert közben testvéreit is kom- mandíroznia kell.

Az utcán csinos kislány szalad mezítláb, ő a legerősebb a hét tűzoltólány között.

— Sokat kellett gyakorolnunk az első díjért. A sikert vezetőnknek, Nagy Lajosnak köszönhetjük — mondja kifulladva, s már tiszteleg is tréfásan, szalad tovább, hiszen sok munka van ilyenkor, csép- lés idején.

J gy élnek a kis erdő övez- te faluban, s nagyon tudnak örülni az újnak a hor- vátkúti emberek.

Merényi Károlyné

Nagy az érdeklődés az idei pártoklatási év iránt

A gyerek lehajtotta a fejét, nem felélt rögtön, aztán halk, de' határozott hangon megjegyezte:

— A rnaquis nem szalad el.::

Robert jót nevetett és megborzölta a gyerek haját.

— Igazad van, öcsém;;: A maquis nem szalad el!

— Hát akkor miért mondta, bogy maga is elszaladt volna?

— A te helyedben... Ha én is olyan védtelen kisfiú lettem volna, mint te, amikor jöttek a boche gyilkosok, hát bizony elszaladtam volna. De gyere csak. Ne állj meg minduntalan, mert elmaradunk a többiektől.

És erősen kilépett, úgyhogy a gyereknek szaporán kellett szedni a lábát mellette. Így haladtak sietős léptekkel előre, mert a többiek már messze megelőzték őket. Jó darabig nem szólt a gyerek, csak loholt a hosszú lábú Robert mellett. De nem sokáig bírta szótlanul.

— S én most megint ilyen •édtelen kisfiú leszek, ha maguk elmennek? — kérdezte váratlanul.

»A fene egye meg — gondolta Robert —, hogy miket tudnak kérdezni ezek a gyerekek.-«

— Ne félj, most jó helyre

viszünk.

— S a mi falunk nem volt jó hely?

» Na tessék, erre felelj neki! Mit lehet felelni erre? De hát felélni kell, mégpedig az igazat, mert a gyerekész úgy reagál a hazugságra, hogy nincs az a csodagép, amely olyan pontosan kimutatná, mikor hazudik az ember, s mikor mondja az igazat.-« Most Robert állt meg, eleresztette a gyerek kezét, és megvakarta a fejebúbját.

— Ide figyelj, Roger. A ti falutok nem volt jó hely. Nem volt jó hely abban a világban, amelyet a németek meg a francia cinkosaik hoztak ránk. Azért nem volt jó hely, mert nem volt felfegyverezve, mert nem tudott megvédeni

Még benne vagyunk a nyárban, de rohamosan közeledik az ősz, a politikai oktatási év kezdete. Október elsején megkezdődik a párttagok és pár- tonkívüliek rendszeres továbbképzése.

Mi jellemzi majd az I860— 61-es oktatási évet? A tanfolyamok és a hallgatók számának növekedése. Oka, hogy Somogy termelőszövetkezeti megyévé lépett elő. Az élet olyan feladatokat adott az újonnan alakult termelőszövetkezetek párton kíyüli vezetőinek is, amiket csak akkor tudnak jól elvégezni, ha tudásukat növelik. Egy sereg olyan községben indul tanfolyam, ahol 1956 óta még nem volt. A marcali járásban például 9 ilyen »szűz területen" indítanak. S mi sem természetesebb, legjobban az »Időszerű kérdések" tanfolyamának száma nő meg. Hogy megmaradjunk a marcali járásnál: a múlt esztendőben 13 ilyen tanfolyam volt, az idén 38 lesz.

Többekben megfordult az a gondolat: nem különös-e, hogy hirtelen ennyi községben indul oktatás? Nem különös. A termelőszövetkezetek megalakulása után ugyanis igen sokan kerültek vezető posztra, s egy percig sem lehetnek meg általános tájékozottság, politikai alapműveltség nélkül. A párt- szervezetek mellett párton kívüli aktívák is dolgoznak, ök szintén szeretnék gyarapítani tudásukat. Még a legkisebb községben is akad 20—25 olyan ember, aki rászorul a tanulásra, mert mindennapi munkája megköveteli.

A politikai oktatás iránti érdeklődés növekedését bizonyítja az elmúlt esztendő is. Akkor 35 olyan helyen indult oktatás, ahol azelőtt nem volt. S ezekből az új tanfolyamokból egy se szakadt félbe. Tavaly a pártszervezetek kérése ellenére több községben nem akarták a pártbizottságok megindítani az oktatást, mert nem látták biztosítottnak az előfeltételeket. De hamarosan bebizonyosodott, hogy az emberek érdeklődése olyan nagy, hogy ennél megfelelőbb előfeltételt keresve sem lehetett volna találni.

A rendkívül nagy érdeklődésnek megfelelően a járási pártbizottságok igen körültekintően végzik a propagandisták és a hallgatók kiválasztását. A Marcali Járási Pártbizottság munkatársai kivétel nélkül részt vesznek a propagandamunkában. Főképpen az újonnan induló tanfolyamoknak biztosítanak tapasztalt, jó előadókat, akik a falusi lakosságot érdeklő minden kérdésre válaszolni tudnak.

Ebben az oktatási évben köbenneteket. A farkasokkal csak fegyveresen lehet szembeszállni. A fasiszták pedig farkasok. Ezt jól jegyezd meg egész életedre. Mindig ez jusson eszedbe, ha a faludra gondolsz, azokra a szörnyűségekre, amelyeknek tanúja voltál. Légy hű Oradour emlékéhez, és ne feledd, hogy a fasiszták farkasok, még ha emberbőrbe bújtak is.

A gyerek görcsösen fogta a nagy, vörös kezet, és a lába elé nézve ballagott; forgatta fejében a gondolatokat. Egyszer csak felkapta fejét, és a hangja tisztán csengett:

— De ugye kiirtjuk őket?

— Ki fiam;:. Kiirtjuk őket! Ha mi nem, hát ti :.; mire fel- nőttök! És a helyünkre álltok.

Éles szél futott át a mezőn. A dombok mögül már közeledett a hajnal, s vékony piros csíkot vetett a távoli napfény az ég aljára.

MÁSODIK RÉSZ i

Megint tavasz volt, megjöttek a nyárelőt hirdető viharok az óceán felől s hajtották a felhőket. A háború véget ért. Már egy hónapja, hogy az utolsó hitlerista csapatok is letették a fegyvert.

Franciaország népe még idegeiben hordozta a hitleri megszállás emlékét, de as urak

rülbelül 550—560 tanfolyam indul. Ebből mintegy négyszáz «-Időszerű kérdések" tanfolyama lesz. Lemérhető a fejlődés, ha a tavalyi tanfolyamok számát is közöljük: 469 volt. A tavalyi 8700 hallgatóval szemben az idén csaknem. 10 ezerre emelkedik az oktatásban részt vevők száma.

Az eddigi oktatási formák megállták helyüket, bebizonyították életképességüket. Ezek a jól bevált tanfolyamok indulnak meg az idén is. A hallgatók 14 féle tanfolyamon sajátítják el a marxista—leninista műveltség legfontosabb elemeit. A párttagság 60 százaléka vesz részt az oktatásban. Feltétlenül szükség van arra, hogy a kommunisták lépést tartsanak az élettel, növeljék tudásukat, hiszen enélkül képtelenek eredményes munkát végezni. Sajnos a pártbizottságoknak eleget kell még hadakozniuk egyes középkáderekkel, akik a három-négy évvel ezelőtt elvégzett tanfolyamok

babérján üldögélnek, s nem tesznek semmit sem tudásuk gyarapításáért. Nem mai keletű ez a probléma, a pártbizottságok azonban az idén teszik meg az első komolyabb lépéseket, hogy az ilyen kényelmesek is tanuljanak, ne maradjanak le »lóhosszal« beosztottjaik mögött.

A politikai oktatásban szép számmal részt vesznek pár- tonkívüliek is. A hallgatók 35 százaléka pártonkívüliekbó! kerül ki. Ez a magas szám is azt bizonyítja, hogy. a párt politikája, a marxizmus—leniniz- mus iránt állandóan növekszik az érdeklődés. A legáltalánosabb oktatási forma az »Időszerű kérdések« tanfolyama. A hallgatók elsősorban a termelőszövetkezetek megszilárdításának tudnivalóival foglalkoznak, ezenkívül a nemzetközi helyzettel, a vallásos ideológia bírálatával, a nemzeti jövedelem elosztásával, a KGST szerepével és még egy sereg más kérdéssel. Megyei

kezdeményezésre helyet kap az oktatási tervben a Szovjetunió és a népi demokráciák eredményeinek ismertetése is.

örvendetesen előretört egy Új oktatási forma: a gazdaság- politikai tanfolyam ipari és mezőgazdasági tagozata. Az 1959—60-as oktatási évben nyolc ilyen tanfolyam működött a megyében, az idén 40— 45-re szaporodik a számuk. Ez a tanfolyam megfelelő alapot ad a mezőgazdaságban és az iparban dolgozó vagy ezzel kapcsolatban lévő szakembereknek, vezetőknek.

Szeptember közepén 200 propagandista készül fel a bogiári iskolán, hogy az oktatási év megkezdődése után megfelelően tudja vezetni a tanfolyamokat.

Az idei oktatást gondosan előkészíti a megyei pártbizottság, hogy a mennyiségi növekedést gyorsan kövesse a minőségi is.

A TSZ-ÉRT ÉL

A.z egész gazdaságban nincs még egy olyan lelkes párton kívüli aktíva, mint Fonódi István, a sertés- gondozók vezetője.

A hetvenkettedik esztendőt tapossa, mégis úgy mozog itt, a gyugyi Április 4. Termelő- szövetkezetben, mintha húszéves volna. Ennek a frisseségnek, hallatlan munkabírásnak és lelkesedésnek az a forrása, hogy tisztán látja a jövőt, tud küzdeni a közösség életének jobbításáért.

— Végtelenül becsületes ember. Nem kell kétszer szólni neki, bármilyen megbízatást teljesít. A többiek hallgatnak rá, nem eresztik el fülük mellett a szavait. S ő, ha nem mondják, akkor is megy, neveli a tagokat. Ha valahol pocsékolást tapasztal, keményen megmondja a magáét a gondatlanoknak: »Otthon is ezt csináltátok, mi? Miért pazaroljátok a miénket?" — mondja a párttitkár Fonódi bácsiról.

— Az idén jobban megy a nép — magyarázza a tsz-elnöknek Fonódi bácsi.

dent, s a gyűléseken sorolja, hol szorít a cipő — magyarázza mosolyogva a tsz-elnök. Pista bácsit az ólaknál taszín malacocskák a kedvencei, ezekben látja megvalósulni munkája eredményét.

— Szeretem a malacokat, legjobban az elletéssel szeretek foglalkozni — mondja. — Ezt a csoportot leválasztom augusztus 20-ra, s akkor... — a vele szemben álló tsz-elnök- re pillog kérőén — megkérem az elnököt, adjon tíz napot. Elmennék Csisztára a kezemet gyógyítani.

— Meg hozzánk is ellátogathatna — szól közbe a fia.

— Lám csak, oda is el kellene mennem — bólogat az öreg.

— Majd elintézzük a dolgot — biztosítja az elnök a szabadságról Pista bácsit.

A termelőszövetkezetre terelődik a szó. Fonódi bácsi ezt mondja:

— Az idén jobban megy a nép. Az asszonyok előtt le a

láljuk, épp a kocákkal van kalappal. Nem számít nekik, elfoglalva, eteti őket. hogy öreg este van már, dol_ Na, milyenek? _-kérdi a goznak. Sokszor látom őket a

f

iától, aki a Balatonboglári Ál- rlaP lenyugvása után hazafelé lami Gazdaság lengyeltóti jönni. A férfiak közül azonban üzemegységében dolgozik, s sokkal igen nehéz megértetni.

hivatalos ügyben járva a közlyen Pista bácsi elő ne hozakodna okos javaslataival. Mindig akad valami a tarsolyában. Nem is csoda, hisz figyelő szemmel jár a termelőszövetkezetben. Észrevesz min-ta bácsi. Neki is ezek a rózsahogy miénk ez a gazdaság, magunknak dolgozunk. Bizony belemelegszik az, aki azzal a szándékkal áll az emberek elé, hogy kiverje fejükből azt az ostobaságot: »Nem a miénk, az államé a tsz." Akiben jó szándék van, mindent elkövet, hogy meggyőzze a maradiakat. ’jDe azért bántó, hogy néhányan

I

5*vissza akarják húzni az egész közösséget. Azt mondja a múltkor valaki: »Nem érdemes dolgozni. Ha tönkremegy

— Nincs olyan gyűlés, ame- ségben, nem mulasztotta el

megnézni a »papát«, no meg a sertésállományt.

— Szépek, de a malacok jobban tetszenek! — summázza véleményét. Erre felderül Pismáf szövögették a hatalom sem tudott arról összekuszált szálait, bogozták a tént Dublackal, a német régi rossz hálót, amely oly rancsnokségon

csúfosan szertefoszlott a viharban. Hazafias jelszavak az években, és elmerült a napiba röpködtek a levegőben, mindenki ellenéílási érdemekkel kérkedett. Ha negyedrész anytsz, előbb feloszlik." Na,

tett-vett a ház körül, de mun.: kája nem sokat ért, érzett raj-; nyi ellenálló lett volna, ami- ta, hogy gondolatai másutt jár-! kor a hitleristák rátörtek az nak. Néha beszélt magában,:

gondokban. Dublac gépiesenVtmggjmpta tőlem a magáét, jól

sí há-7. krvríil Hp mi in fi

országra, mint ezekben a napokban, nem így vonul el a

máskor meg éjszaka felriadt,! felgyújtotta a villanyt, felült az;

háború vihara Franciaország ágyban, és riadtan fülelt.

fölött. Néhány ezer árulóval leHallod? Autó állt meg a,

számoltak, de a többség el- ház előtt.,. — riasztotta fel:-odamondogattam neki. Amikor ^kissé lehiggadtam, elmagyaráz- •tam neki: Össze kell tartanunk, íkülönben nincs biztosítva a (megélhetés.

Pista bácsi olyan ember, aki szeret mindenfele szétnézni. A

tűnt vagy ügyesen álcázta ma- az asszonyt. — Jönnek. Értetni múltkor kiment a mezőre. Lát- gát. A hatalomért versengő jönnek;

polgári pártok pedig igyekez tek feledtetni a Itat.

Ugyan, maradj veszteg ...j felejtenivaló- Nem jön a kutya sem érted. J — torkolta le az asszony, és} Dublac, akit porig sújtott fia erélyes mozdulattal leoltotta a?

villanyt. De Dublac csak to-? vább figyelt a sötétben, és uj-^ Kis jai reszkettek a paplanon, dús — Meghibbant a szerencséid len... — gondolta az asszony,? de nem sokat törődött vele,;

kínhalála és a gyötrő tudat, hogy hiába vált árulóvá — árnyéka lett önmagának, hegyes pocakja lelapult, fekete haja megszürkült, arca megnyúlt, csak élénk barna

szemei forogtak még mindig elég baja volt magának is. olyan sebesen, mint azelőtt, s

ta, áll az aratógép, az emberek heverésznek. Odasietett, s megérdeklődte, mi dolog az, hogy nem aratnak. Csak akkor nyugodott meg, mikor megmondták, hogy a szerelőre várnak, elromlott a kévekötő szerkezet.

— Szép legyen az egész gazdaság, ne csak a sertésállomintha a rémület lángja még nem t^őta felfogni, hogy egy. féktelenebbüi lobogott volna férfit így osszeroppanthat a, bennük bánat. A hasznavehetetlen em_?

__, ' ,, , ,, bér az ő szemében nem számi-;

Hónapokon at nem mozdult xérfinak többé> meg aztán!

ki a házba, nem ment ernbe- ösztönösen érezte, hogy az ura} rek köze, nem mert a szemük- 4vasága & a fia elhurcolása! be nezni. Az üzletet az asszony ™ van vaUmü összefüggés> vezette, akit ugyancsak megvi- valahol mél ott, seit a gyerek halala, de szivo- sabb anyagból gyúrták, aztán nem háborgatták a lelkét kínzó gondolatok. Ű mit

Egyszerű, gyakorlatias eszével^^y _ mondja Fonódi bácsi

:—, ez az egész tagság érdeke:

ahol az?

Ezért talpalok én el mindenhova szétnézni. Ez kötelességem is, mert benne vagyok a vezetőségben. De saját megnyugtatásomra is csinálom.

— A tsz-ért él, a tsz fellendüléséért dolgozik a mi Pista

meg ^i5'~>ácsink — dicséri az öreget

i-i- óhatatlanul oss .ebocozodik. *Németh József delnők.

— Folytatjuk —

Lajos Géz»