Somogyi Néplap, 1960. augusztus (17. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-14 / 192. szám

SOMOŰY1 NÉPLAP 4 Yasámap, 1960. augusztus 14< VONAT INDUL... vonatokhoz. Az állomásfőnöki irodába is alig. Pedig az elég közel van, csak hát Palotai Ká­roly áll omásfönök gyakran me­rül gondolataiba, s ilyenkor észre sem veszi a körülötte lé­vő zajt. Százszor elemezte már, hogy ezen a főként átmenő for­galmú állomáson mit, hogyan lehetne még jobban, tökélete­sebben megoldani, hogy az idén már majdnem elért élüzem cím végre is az utóbbi időben so­kat fejlődő somogyszobi vas­útállomásnak a birtokába ke­rüljön. A párttaggyűlések és a szakszervezeti ülések nagy akarástól fűtött légkörében is állandó téma ez. Nagyon sokat haladtunk elő­re, elvtársak — hangzik ilyen­kor —, de még csak gyerünk előre! Sokan iratkoztak be szakmai tanfolyamokra, de jó lenne, ha még többen jelent­keznének. Jó a kocsikihaszná­lás, de rakjunk a vagonba 12 helyett 15 tonna rakományt, ha fér. Szót értünk már a szállító­felekkel, de ennél is jobban értessük meg velük, hogy a ko­csikra országszerte égetően szükség van, tehát még terv­szerűbben szállítsanak. Ügy ál­lítsuk össze idejében a szerel­vényt, hogy a kocsik elhelyezé­se ésszerű legyen, s a követ­kező állomáson ne kelljen az­zal időt vesztegetni, hogy hoz­záférjenek a lekapcsolásra ke­rülő kocsihoz. 1958 óta egyet­len munkás sem hagyta el az Mit hoz a 4051-es mozdonya? Somogysizobon alig néhány percet szokott időzni a vonat. Legfeljebb egy fagylaltért le­het elszaladni. Máris felhar­san a sípjel, és a kigördülő ko­csikban újra csendesen szen­deregnek az utasok. Senki se gondol vissza arra, hogy mit látott az ablakból. Éppen csak felvillantak a rön­köt rakó brigád tagjai. Nem is lett volna idő arra, hogy va­laki elsorolja, hogy a brigád­ban Karcagi Ferenc, Junota Imre, Balizs János, Orsós Im­közeledő ütközőt nézik, másik­kal az órájukra pillantanak, hiszen az a cél, hogy a szerel­vény összeállításának, a kocsik le- és felkapcsolásának idejét még jobban leszorítsák, és azt a 102 százalékos féléves telje­sítménynél is jobbá tegyék. Amikor Fülöp Józsefné táv- irász hangja felcsendül a han­gosbeszélőben: »Személyvonat indul azonnal Nagyatád, Barcs felé«, ki sejti, hogy a tíz éve becsülettel helytálló asz- szony éppen a távírószalag öl­re, Horváth György, Ignácz Gé­za, Kiss Tivadar, Varga János minden erejét megfeszítve ar­ra törekszik, hogy gyorsan megrakja a vagonokat És biztosan észre se vették a vonatból az ugyancsak itt fel- alá toporgó, kopott sapkás, esőkabátos, kissé tömzsi . vas­utast Imre László raktámo- kot aki folyton azon töpreng, hogy a teherkocsik a lehető legrövidebb ideig tartózkodja­nak az állomáson, hogy úgy rakják meg őket, hogy teher­bíró képességüket teljesen ki­használják. Mint a legkedve­sebb számra (melyet valaha is leírt), úgy néz naponként, sok­szor óránként az első félév ko­csikihasználási eredményét jelző 114 százalékra. Emberei­vel megbeszéli a megbeszélni valókat és mindig hozzáteszi: »•Ugye, tudjuk tartani ezt az eredményt, s ha jól megfogjuk Egy gyakorlott mozdulat műve a kocsikapcsolás, a dolgot növeljük is?« Kinek jut mindez eszébe az utasok közül? Ki figyeli kü­lönösebben azokat az arcokat, amelyek a kocsik ütközői kö­zött bukkannak fel, megemelik az összekapcsoló nehéz vas­gyűrűjét, kiugranak az össze­csattanó ütközők alatt, aztán futva, sípolva, integetve eltűn­nek a szerelvény mögött? Ki gondolná, hogy Szabó István kiváló tolatásvezető brigádjá­nak tagjai egyik szemükkel a vasását hagyta félbe, amelyen azt jelzik valahonnan, hogy a közeledő 4051-es szerelvény milyen kocsikat hoz Somogy- szobra, és milyeneket visz él innen. Milyen fontos ez azért, hogy a kocsitolatók jó előre felkészülhessenek a percekért folytatott kemény küzdelemre! A morze szaggatott hangja nem hallatszik ki az elrobogó állomást, társadalmi munká­ban létrehoztuk a vasutas kul- túrházat, de még jobban ösz- szekovácsolódhatunk. Figyel­mes munkával elértük, hogy csak egyetlen kisebb baleset történt, hogy nem késnek a vonatok, de gyerünk tovább egy lépéssel!... Igen, mindezt a vonatablak­ból, a fagylaltevésnyi idő alatt nem lehet látni. Az idegen nem tudhatja, hogy a váltótorany- ban éppen a párttitkár van, aki a tegnap esti gyűlésen buz­dította elvtársait, s most izza­dó homlokkal váltja a kijárati síneket. Pedig ő, Csősz Zsig- mond párttitkár van ott, és két karjával igazolja, amit az esti taggyűlésen mondott. Mi­re a fagylaltot megeszi az em­ber, mire az állomáson felvil­lanó arcok belevésődnek a tu­datába, felhangzik Szolimán Ferenc kiváló forgalmista síp­jele, és Fülöpné érces hangja figyelmeztet a hangosbeszélő­ben: »Személyvonat indul azonnal...« Aa utas felhúzza az ablakot, kényelmesen visszaül a helyé­re, és beleszendereg a robogás- ba. Pedig a vágányok mentén jólesne, ha legalább ma a fel­villanó arcoknál többre is gon­dolna. Aa acélkaroknak engedelmeskednek a váltók, Szegedi Nándor Kéf hónap múltán Lesz-e gyár a két hónappal ezelőtt létesített marcali finom- mechanikai kirendeltségből? Talán merész ez a kérdés, hi­szen gyárnak még a kaposvári anyavállalat sem mondható. Hosszú az út odáig, míg egy szolgáltató vállalat készáni- gyárto üzemmé válik. . De egyáltalán cél-e ez? Eseten­ként, a körülményektől függő­en talán igen, de alapjában véve nem. Az d helyes, ha a szolgál­tató vállalat minden erejét arra fordítja, hogy a la­kosság igényeit kielégítse. az esztergálandó anyagot nem kellene naponként Kaposvárra utaztatni. Az sem utolsó szem­pont persze, hogy sokkal gyor­sabban készülnének el a mun­kával. Rendkívül fontos, hogy na­gyobb propagandája legyen Marcaliban a finommechaniká­nak. A kirendeltség nem a község központjában van. Nem ártana a főtérre néhány transzparens vagy más hirde­tés, amely felhívná az emberek figyelmét, hogy hol javíttathat­ják meg olcsón és jól rádióikat, óráikat stb. Propaganda hiá­nyában csobban dolgozik. A jó kap­csolatok kialakításához termé­szetesen a község központjában átvevöhefy is kell. Ez — a marcali tanács és pártbizott­ság jóvoltából—a napokban már meg is lesz. De egyedül ez nem elég. Van még miről be­szélgetni a Finommechanikai Vállalat Marcaliban járó veze­tőinek. Nem ártana egyebek között arról sem tárgyalni, hogy a belülről most tatarozott épületet hogyan óvhatnák meg a beázástól, vagy hogy milyen módon létesíthetnének a tele­pen legalább ideiglenes öltözőt és mosdót. A marcali finommechanikai kirendeltségnél a kelleténél többet kacsintgatnak a kész­árugyártás felé. A gyárrá fej- iőcés gondolatának talán azok a kedvező körülmények adnak tápot, amelyek között a kiren­deltség dolgozik. (A tágas ud­var, a terjeszkedésre, építkezé­sekre alkalmas terület, a vas­útállomás közelsége, a raktár­nak használható szín' és így tovább.) Nem mondjuk azt, hogy ne foglalkozzanak a gyárrá válás goncolatával, de csak úgy, hogy egyszer, vala­mikor talán erre is nyílik ked- vező alkalom, s ne úgy, hogy már most törekedjenek rá, vagy esetleges illúziókkal félre­vezessék egymást. Ezt azért mqpdtuk el, mert a az órás részleg egyelőre kénytelen azokat az órákat javítani (egyéb rendelés hiányában), amilyeket az óráskisiparostól kap, mert ő vagy nem tudja meg­javítani, vagy nem kifizetődő számára. Azok a marcali lako­sok, akik így akaratlanul is megismerkedtek a finomme­chanika órás részlegével, öröm­mel vették tudomásul, hogy az állami vállalat mennyivel ol­A kirendeltség dolgozói megérdemlik a segítséget, hiszen máris nagyon szép ered­ményeket értek él. Több tízezer forinttal túlteljesítették tervü­ket. Kialakították a brigád­munkát. Reklamáció miatt nem kellett még pirulniuk. A kollektíva jól összeforrt, és egy célért, a lakosság igé­nyeinek kielégítéséért, a szol­gáltatás, az üzem jó hírnevé­nek öregbítésén dolgozik. fAlaposan" megjavították! Olyat gyakran hall az errJber, hogy a rossz, beázó tetőt megjavították, s többet egy szem eső sem folyt be. De £ „ Kaposvári ^B^ommechanikai í ho§y eddig mindig jó, be soha nem ázó tetőt úgy javítsák Vállalattól a marcali kirendelt- < meS’ ^ogy az első nagyobb esokor m.noen vizet ater^z- ségnél járó vezetők néha mint-í szen- fura ^lstonnaí rit,ká£ban lehet hallani. Márpedig ha egy kicsit elrugaszkodna- í megesett, mégpedig a Megyei Könyvtár épületének feluji­S tásánál. S A hétfői nagy eső után dézsával kellett a lecsorgó vi- *J zet felfogni a kölcsönzőben. Jó darab fal leszakadással fe- í 5 nyeget. Az előszobában mindenhol megmaradt a lecsorgó J V víz nyoma a friss festésen. Az esőié hogyan, hogyan nem, £ J még a bergmancsőnék vésett mélyedésbe is befolyt. J 5 A bádogosok elvégezték munkájukat a tetőn. Ellen- 5 őrizni nem ellenőrizte őket senki, mert ha ez megtörténik, nak a realitástól, amikor sokkal többet beszélnek a majdani gyárról, mint ar­ról, hogy a szolgáltató részlegek milyen problé­mával küzdenek. Pedil5 volna talán intéáked- S nem gz kelj bebizonyítania, hogy hanyag munkát ni, hogy legalább egyetlenegy j, ígérték,' nem javították, hanem elrontották, ami eddig jó esztergapadot (még ha kicsi korszerűtlen is) kapjon az órás, autószerelő, lakatos, rádiós részleggel dolgozó kirendeltség. Erre nemcsak szüksége van a 23 munkásnak, hanem a kiren­volt. No de hát az épületet hivatalosan még senki sem vet­te át, a kőművesek is dolgoznak még, most épp a kerítést javítják. Mit se változtat a helyzeten, hogy a bádogosok szerdán újra nekifogtak a munkának. Az utólag elvégzett »becsületes tatarozás« nem tünteti el a beázások nyomait a kölcsönzőből és a könyvtár előszobájából. Az ilyen »elja­deltség önköltsé-ét is számot / vitás« bizony nem válik a Tatarozó Vállalat dicsőségére. tévőén csökkenthetnék, hiszen Ipari kiállításra készülnek a tahi ktsz-ek Augusztus 19-én Kaposvá­rott a megye ktsz-ei kiállítást rendeznek jellegzetes készít­ményeikből, újdonságaikból. A Tabi Műszaki KTsz az eddig gyártott sajtprés tovább fejlesztett formájának prototí­pusát is itt mutatja be. A sajtüzemek egy-egy pré­sen eddig csak egyfajtájú és méretű árut készíthettek. Így több présre volt szükség, hogy az esetleges változásoknál ne legyen fennakadás. Gyakran előfordult, hogy egyik üzem bői a másikba kellett szállítani a sajtóiét, mivel ott hirtelen szükség volt rá. Ráadásul kü­lön helyet is elfoglaltak a ké­szülékek. A ktsz ezt a problémát ol­dotta meg az új változattal. Ezen már két méretű vagy fajtájú sajtot lehet préselni. Más újdonsága a ktsz-nek az új, modem vonalú konyhagar­nitúra. A polcszerű megoldás­sal készült különálló darabok előnye, hogy egyenként is megvásárolhatják, illetve meg­rendelhetik az érdeklődők, Előnye az is, hogy a garnitúra egészen kicsi (6 négyzetméter alapterületű) konyhában is könnyem elhelyezhető. Egy olcsó, de modern vas­kerítést és több, a munkafo­lyamatokat ábrázoló fényké­peket is bemutatnak a kiállí­táson. A Vegyesipari KTsz is ki­állítja munkáinak egy-egy da­rabját. Hat pár női cipőt mu­tatnak be. Mindegyik saját tervezésű, magas sarkú, nyúj­A Művelődésügyi Miniszté­rium a tabi gimnázium mel­lett mezőgazdasági gépszerelő szakközépiskolát szervezett, amely 1960. szeptember 1-én nyílik meg. A szakközépiskolába jelent­kezhetnek azok a 14—17 éves fiatalok, akik az általános is­kola VIII. osztályát eredmé­nyesen befejezték, és a mező- gazdaságban dolgoznak. A tanulók az iskola elvégzé­se után az érettségi bizonyít­tott orrú, csinos munka. Kö­zülük négy teljesen új mo­dell. Egy divatos női kosztüm is szerepel a bemutatásra ke­rülő készítmények között. Hét- nyolcados, elöl japán, hátul sima megoldású kabáttal. Ugyancsak saját tervezésű női és férfifelöltőt is kiállít a Ve­gyesipari KTsz. vány mellett gépszerelő szak­munkás-végzettséget is sze­reznek, amelynek birtokában vagy a termelőmunkában nyernek elhelyezést, vagy egyetemre jelentkezhetnek. A jelentkezőknek diákotthoni el­helyezést is biztosít a középis­kola. A jelentkezéseket 1960. au­gusztus 25-ig kell megküldeni a tabi gimnázium igazgatójá­nak. Mezőgazdasági gépszerelő szakközépiskola «Vilik Tabon Érettségi bizonyítványt és szakmunkás-végzettséget szereznek az iskola növendékei Fákat csavart ki, villanyvezetékeket szaggatott le, embert ölt a péntek éjszakai vihar Szokatlan erősségű vihar pusztított péntek éjszaka me­gyénkben, s igen sok gondot okozott a tűzoltóságnak, vala­mint az Áramszolgáltató Vál­lalat villanyszerelőinek. Sajnos a viharnak emberál­dozata is van. A tűzoltóságot 21.30 perckor riasztották, hogy Andella József mezőcso- konyai lakos belefulladt a nyíresi halastóba, mivel a vihar megakadályozta abban, hogy partot érjen. Éjjel fél tizenegykor azt je­lentették, hogy á vihar fát csa­vart ki a Bartók Béla utcában, és elzárta a közlekedést. A tűzoltók rövid idő alatt kivo­nultak a helyszínre, és elvon­tatták az akadályt. A vihar megrongálta a vil­lanyhálózatot is. Kaposvár déli körvezetékét három helyen csapta szét a villám, szigetelők robbantak szét, ve­zetékek szakadtak le. A Tex­tilművek előtti árbockapcsoló a villámcsapás okozta zárlat következtében jelentékenyen megrongálódott. Az áramszol­gáltatás kimaradása miatt a tűzoltóság szivattyúit kellett bevetni a villanytelep melletti szennyvízátemelőhöz, mivel a felgyülemlett víz elárasztással fenyegette a környéket. Nagy pusztítást végzett a vihar a Szcbadság-park- ban; fákat tört ketté, ága­kat szakított le. Sok helyen leomlott a ké­mény, megrongálódott a tető. Vidékről is jelentettek káro­kat. Barcs és Darány között két hatalmas fa dőlt az út­testre leszaggatva a villany- és telefonvezetéket. A Péterhidá- ra vezető bekötő úton is, kicsa­vart fa akadályozta a közleke­dést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom