Somogyi Néplap, 1960. augusztus (17. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-02 / 181. szám

Kedd, 1960. augusztus & SOMOGYI NÉPLAP Szépnek ígérkezik a dohánytermés Idős Szemes János és Balatinecz János, a kelevízi Kossuth Tsz tagjai megelégedéssel szemlélik a szép dohánylevele­ket, Törik az aljleveleket a Lábodi Állami Gazdaság 34 hol­das dohánytábláján. A 40 asszonyból álló brigád dél­előtt töri, délután pedig fűzi a leveleket. Szerteágazó munkát végez a Somogytarnócai Állami Gazdaság szakszervezeti bizottság NEHÉZ LENNE átfogó ké­pet adni a, Somogytarnócai Ál­lami Gazdaság szakszervezeti bizottságénak munkájáról Nagy a gazdaság, sok az állan­dó, még több az időszaki mun­kás — különösen nyáron. Ne­velésükkel, panaszaik orvoslá­sával nem tudna egymaga megbirkózni a szakszervezeti bizottság. Segítségre is szüksé­ge van. Húsz-huszonkét aktíva biztosítja a dolgozók és a szak- szervezeti bizottság közti ál­landó kapcsolatot. Ha például Ferenctelepen valami baj van, valamelyik szakszervezeti ak­tíva azonnal felveszi a kapcso­latot vagy az sz. b.-titkárral vagy az sz. b.-elnökkel, s kéri, segítsenek a gondok megszün­tetésében. Hogy példával is szolgál­junk, megemlítjük a következő esetet: Sc. I baj volt a hússzállítás­sal. A kocsik mindig későn vittek a húst a konyhára. Az egyik szakszervezeti aktíva fi­gyelmeztette erre az sz. b.-el- nököt. ő a vállalat vezetőivel együtt intézkedett, hogy a jö­vőben hajnalban tetővel ellá­tott ládában, s ami a legfon­tosabb, géppel kell a húst Fe- renctelepre szállítani. Egy idő­ben többször is szóvá tették az aktívák, hogy az emberek nincsenek megelégedve az étel ízével és mennyiségével A szakszervezeti bizottság úgy segített ezen, hogy állandóan ellenőrizte a konyhát, figye­lemmel kísérte az étrendet, a tisztaságot. Az utóbbi időben már nem volt nagyobb pa­nasz, az emberek meg vannak elégedve az üzemi konyhá­val. A gazdaság dolgozói minden Két esős kép a Nagybaráti Állami Gazdaságból A szitáló eső homályos ^ függönyt von az ablak elé. Bent az irodában lázas munka folyik. Koller Adám központi mezőgazdászt a vető­magminták garmada veszi kö- rüL Minták széken, a padlón és az asztalon, A különböző műszerek szinte alig látsza­nak ki a tasakoktól. — Mintegy 24 vagon gabo­na kerül a gazdaságban fém­zárolásra. Ezek mintáit vizs­gáljuk. Elsősorban a tisztasá­got és az osztályozottságot nézzük, hogy nem kell-e újra tisztítanunk — tájékoztat Kol­ler Adám, miközben a csipesz­szel szortírozza a magokat. Porosa József gyakornok a hektolitersúlyt méri éppen. Csattan a henger, mindjárt megtudjuk az eredményt A műszer 81 dekát mutat. — Nagyon jó minőségű az idei termés — mondják. Fogynak a tételek. A vizs­gálatok szerint a gyom- és az idegen kultúrmagvak százalé­kos aránya egészen minimális. Jól tisztit a gép. Mindjárt meg is nézzük, hogyan működik. A zakatolás után könnyen oda­találni a kombájnszérűhöz. Olyan ez a korszerű tisztítógép hosszú csöveivel, mint egy ha­talmas ragadozó. Csápjai a második emeletre nyúlnak. Nemcsak rostálja, szeleli a magvakat, hanem osztályozza is. A ventillátor segítségével pedig szárítja. A hosszú úton a gabona egy-két százalékot vé­szit nedvességéből. Éjjel-nap­pal dolgozhat a gép, mert az itt serénykedő Szabó Feren­cet, mint a nappali hrigád egyik tagját mutatják be. A gépóriá.s mellett még csak két embert látok. Pajzs Jenót, aki a kevés elszórt gabonát söprö- geti össze és a fiatal Balogh László gépkezelőt, aki a mag­lefolyót ellenőrzi, nem akad-e el benne a nedves szem. Révész János, a magfelelős helyettese kalauzol, hogy meg­mutassa a búza további útját. A második emeleten a leeresz­tő csatornából most kis gumi­kerekeken gördülő ládába fo­lyik a szem. Megtelt, s máris a pár méterre levő halomhoz esórja Váss István, s ott már teregetik is vékony rétegre. A nedvességtartalom-vizsgálók szerint ugyanis nem kerülhet azonnal zsákokba, száradnia kell még. Itt is gyorsan halad a munka. Novak József már újra zárja a lefolyót, tele a kiskocsi. Amikor elég száraz a gabo­na, akkor a triőrre irányítják a lefolyót, onnan egyenesen a zsákokba kerül. Naponta 75— 80 mázsa gabonát tesznek al­kalmassá a fémzárolásra. Az udvar másik felére nem úton, hanem sártengeren ke­resztül juthatunk. Tele zsákok állnak glédában a gépszínben. A 760 mázsa őszi árpát már fémzároltak, s elszállításra vár. Van közte kiváló minősí­tésű, négy tétel pedig I. osztá­lyú. 9 vagon búza itt, Pálma- jorban pedig 7 mázsa fertődi- fajta vár arra, hogy a vető­magfelügyelőség szakemberei megmintázzák és fémzárolják. Lám, a megtermelés után még mennyi munka szükséges ahhoz, hogy a termelőszövet­kezeteket tiszta, kiváló minő­ségű, fémzárolt vetögabonával láthassák el! * * • TJ uszár Endre állatte- nyésztőhöz akkor csat­lakozom, amikor az itatásosán nevelt borjakat megy ellen­őrizni. Az emberek már nem futólépésben közlekednek az udvaron — most alig csepeg az eső. Öröm a szemnek végignézni a 178 apró jószágon. Az út melletti karámban a legna­gyobbakat vesszük szemügyre. Odajönnek a kerítéshez, és nedves orrukat magasra tart­va szemlélnek bennünket. Ezeknek már csak 4—5 kilót kell hízniuk, hogy elérjék a 200 kilós súlyt, s utána még fölözött tejet sem kaphatnak, elválasztják őket. Az etetés most fejeződött be. Csicskár Pál gondozó már a kannákat hordja kifelé. Egy-két borjú most ballag kifelé jóllakottan, elégedetten saját ebédlőjéből azaz kutricájából. Igen, ilyen nagy becsben vannak ezek az állatok, tudniillik a brigádve­zető egyedenként állapítja meg hetenként a pótlási adagia­kat, így külön-külön étkeznek Életük első 21 hetében 350 li­ter teljes és 200 liter fölözött tejet kapnak. S naponta más­fél kiló abrakot, pillangósta­karmányt vagy szecskát is előír számukra. Csak enni jár­nak a kutricába, egyébként ál­landóan a levegőn tartózkod­nak, hiszen egészséges a sz&' badtartásos nevelés. Csak éj­szakára húzódnak be egy szal­más, fedett helyre. Csicskár bácsi a Rozmarin­gokat, kedvenceit mutatja ne­künk. Ezek ikrek. — Ez tisztán az anyja, a másik inkább a bikára hason­lít — mondja. Valószínűleg ezeknek a szü­leit is ő nevelte, azért ez a nagy ismeretség. — A napokban már meg kell érkeznie a salaknak — töp­reng —, idejében megrendel­tük, nagy a sár az ilyen eső­ben. Visszafelé az elletőt is útba ejtjük. Gergely Imre bácsi megmutatja a kis árvát. Pár napos, és elpusztult az anyja. Így egy másik tehén kényte­len-kelletlen szoptatja. — De nagyon mostoha a sor­sa ennek a pár napos szegény­nek! — sajnálkozik. — Míg a többiek akkor szophatnak, amikor eszükbe jut, ezt csak naponta háromszor viszem a pótanyához, mert az ki sem állhatja ezt az állatot, megis­meri mindjárt, hogy nem az övé. — A szeretet, mellyel si­mogatja a kis tarkát, mutatja, mennyire szívén viseli Imre bácsi az állatok sorsát. Végre az eső is elállt. Ahogy távolodunk a kis majortól, az egyik kocsis tréfás hangját hallom: — Hogy az a ménkű csapjon ebbe az időbe, hát nem tud már egy kis eső esni! Sokat dolgoznak a nagybará­ti állattenyésztők hajnaltól ké­ső estig, de tréfás kedvük so­hasem hagyja el őket... Merényi Kárelyné problémájukkal szívesen for­dulnak a szakszervezeti bizott­sághoz. Nemrégiben többen panaszuk orvoslását kérték a szakszervezettől. Javításra szo­rul az a ház, amelyben lak­nak. Az épület azonban nem a gazdaságé, hanem a tanácsé. S nem igen áldoznak a javítta­tására. Három ilyen többlaká­sos házból jöttek panaszra. A szakszervezet most tárgyal a tanáccsal kérve, hogy vagy javítsák meg az épületet, vagy adják át a gazdaságnak, s ak­kor ők rendbeteszik. Varga György régóta dédel­geti magában azt az álmot, hogy házat épít. A járási ta­nács építési osztálya azonban nem adott rá engedélyt. A me­gyei tanács illetékes osztálya viszont engedélyezte az épí­tést. Ezzel elkezdődött a lab- dázás. Egyik hivatal ezt mond­ta, a másik azt. A szakszerve­zeti bizottság kénytelen volt határozottan közbelépni. Az sz. b.-elnök Barcson, sőt Ka­posvárott is járt az ügyben. A MEDOSZ segítségével végül is sikerült az engedélyt meg­szerezni. ELŐFORDUL, hogy egy-egy gazdasági intézkedésre jó előre fel kell készíteni az embereket. A sömoigytamócai gazdaság­ban a gép egyre inkább kiszo­rítja a fogatokat. Már a ta­vasszal számításba vette a .gaz­daság vezetősége, milyen hely­zetet teremt az új gépek meg­érkezése. Egyrészt kiszorít­ják a fogatok felét, másrészt pedig munkaerőt igényelnek. Ki menjen a gépre, ha nem a fiatalok? »Az idősek fogaton maradnak, a fiatalok gépre mennek« — szólt a döntés. ’ Tíz-tizeinkét embert érintett ez az intézkedés. A szakszerveze­ti bizottság tagjai elbeszélget­tek azokkal akik nehezen vál­tak meg lovuktól. Ott volt például a kertészet fogatosa, Nagy János. Gyermekkora óta lóval bánó, a lovat nagyon sze­rető ember. Amikor megne- szelte a lóállomány csökkenté­sét, sokáig tűkön ült: vajon mi lesz a sorsa, maradhat-e to­vábbra is fogatos. Mihájlovics Imre sz. b.-elnök biztatta, menjen gépre. H csicsóiak elnökasszonya Tíz évvel ezelőtt sokat kel- Félek ráülni. Valami kárt gondolkodnia, miként ad­csinálok, aztán fizethetek. Két í jón választ a hozzá intézett gyermekem van. dók inkább a lovaknál — mon dotta. Akkor nem folytatódott a beszélgetés. Nagy János este azzal állt Mihájlovics elvtárs elé: — »Nem bánom, ha éjsza­ka tanít is, de vegyük át a kertészeti anyagot, leteszem a J szakmunkás-vizsgát. Ha elve- !t szik a lovakat, tesz kenyér a J kezemben.« Nem egy és nem ij két este magyarázott, érvelt V Mihájlovics elvtárs, mire Nagy Ij János belátta: meg kell barát-Ji koznia a gépre ülés gondolaté- ij val. Aztán telt-múlt az idő, 5 s Nagy János gépre ült. Egy i RS—09 Maulwulfot kapott. A J kertészetben keltett permetez- / ni. Mihájlovics elvtárs azonnal 5 segítségére sietett. Szólt Far-' kas Györgynek, mutassa meg, hogyan kell a gépet kezelni, kormányozni. Este azzal búcsú­zott Nagy János az sz. b.-el- nőktől:. — Már csak a fordu-3 Megmara-"» kérdésekre. Akkor elnökhe- lyettesként kezdte, de a tan­folyamon levő elnök helyett neki kellett irányítania a he­lyi tanács munkáját. Mint a somogycsicsói Bé­kebástya Termelőszövetkezet alapító tagja becsületes mun­kájával érdemelte ki, hogy uz államhatalom helyi szer­vének élére kerüljön. Sokat '■.elicit tanulnia, hiszen az ál­lamigazgatás munkájához nemigen értett. Az alapvető Ismereteket csakhamar meg­szerezte a szakmai tovább­képzésen, majd elvégezte az általános iskolát, és tanul azóta is. Mindig úgy dolgozott Kósz Lajosné — hiszen róla van szó —, ahogy a törvények elő­írták, s ahogy szíve diktálta. Bátor harcos lett a falu fel- emelkedéséért való küzde­lemben. Amikor a község vil­lamosítása került szóba, sa­lókban vagyok bizonytalan, s a ’> példájával mozgósította a segítség nagy önbizalmat adott Ugyanígy segítette a szak- szervezeti bizottság a többi fo- gatost is, hogy minél gyorsab­ban megállapodjanak új mun­kakörükben. Sokáig gondot okozott a szakszervezeti bizottságnak, hogy a fiatalok többnyire a kocsmában töltik szabad idejü­ket. A vállalat vezetőivel kö­zösen klubszobát rendeztek be. Könyv, újság, társasjáték, rá­dió, asztalitenisz áll a látoga­tók rendelkezésére. Hétköznap este is nagy itt a forgalom, hát még vasárnap! A lányok itt érzik magukat jól, ide jár­nak, s a fiúkat is ide vonzzák. A szakszervezeti bizottság tag­jai gyakran ellátogatnak a klubba, és elbeszélgetnek a gazdaság és a világ dolgairól. SZERTEÁGAZÓ a gazdaság ] szakszervezeti bizottságának tevékenysége. Csak egy-két dolgot ragadtunk ki belőle íze­lítőül. Ez a néhány példa is azit bizonyítja, hogy a hétköz­napok minden eseményében lakosságot társadalmi mun­kára. 1951-ben az ő javasla­tai alapján fogtak hozzá ' a művelődési ház létesítéséhez. Az ellenforradalom sem vet­te le lábáról, határozottan védte a néphatalmat. Ez a cselekedete még nagyobb bi­zalom forrásává vált. Na­ponta fordulnak hozzá ké­réssel, panasszal az emberek. Többen este a lakásán kere­sik fel, hogy űtbagazítást kérjenek tőle. Megérti őket, hiszen napközben, amikor tt szövetkezeti község határá­ban dolgoznak, nem érnek rá a hivatalba járni. Annak örül, ha orvosolhat­ja a sérelmeket. A legutóbb például Üst Jánosné és Vaj­da Jánosné öregségi járadék iránti kérelmét terjesztette fel, Glasics Györgynek pedig házhelyet juttatnak az ő köz­reműködésével. — Nem akarok nevet emlí­teni, de elmondok egy kis történetet. Egy fiatalember nem lépett be a tsz-be, csak ott van a szakszervezet segítő, jl a felesége. Itt akarta hagyni munkára kész közössége. % a falut. Elbeszélgettem — vele. Lajos Géza ^ Ma már a szövetkezetben dol- ---------------- ^ gozik. Hát nem öröm ez ne­E redmények, hibák a nagyatádi földműyesszövetkezeínél (Tudósítónktól.) Szorgalmas munkában telt el a nagyatádi földművesszö- ve.tkezet idei első féléve. A 157 dolgozó összefogásának eredményeként 114,7 százalék­ra teljesítették a kiskereske­delmi tervet. A vendéglátóipar is jó munkával dicsekedhet. Bár nem tudták minden áru­féleségből teljesíteni a meny- nyiségi tervet, mégis az álta­lános mérleg túlteljesítést mu­tat. Az eredményekhez hozzá­járult a jó gazdasági munka és a nyereségességre való tö­rekvés. A tervezett 417 700 he­lyett 686 ezer forint nyeresé­get értek el fél év alatt. Ez pe­dig lehetővé tette, hogy to­vább nőjön a saját vagyon, s ez az év végére előreláthatólag el­éri az 5 millió forintot. A szövetkezet két egységé­nek kollektívája — a ruházati szaküzlet és a 2. számú élel­miszerbolt — nyerte el a szo­cialista brigád címet. Ki váló f bolt lett a 18-as számú aján-J dékbolt és a 22. számú rövid­árubolt. Ennyi eredmény hallatán ? csalódást okoz, hogy mégsem lehet kiváló földművesszövet­kezet a nagyatádi. Az első fél­évben ugyanis nagyobb össze­gű leltárhiányuk volt. Sajná­latos az is, hogy a rész jegy be­fizetésben olyan nagyon lema­radt az fmsz. Ezeknek a hi­báknak a kijavítására azonban alkalmat ad a második félév. Jcem? — magyarázza a csi­csóiak elnökasszonya. Beszélgetésünket Takács Jánosné zavarja meg: csalá­di problémájának megoldásá­hoz kér útmutatást... V. U Művészi munka A pekingi elefántcsont-fara­gók új alkotással lepték meg a közönséget. Egyetlen hatal­mas elefántcsont-agyarból ki­faragták egy népi kommuna életének minden fontosabb epizódját. Az új kotásfc kiállították művészi al~ Pekingbem |ÚTTÖRŐKNEK\ Nagy nyári rejtvényverseny (ül.) Táborból kínai mezőgazdaság szolgálatában Kínában az idén kétszer annyi repülőgépet állítottak a mezőgazdaság szolgálatá­ba, mint a múlt évben. Je­lenleg 11 kínai tartomány­ban működnek rovarirtó­szereket szóró repülőgépek. Különösen nagy hasznát ve­szik a repülőgépeknek a sás­kák ellen vívott küzdelem­ben. Egyes csapadékban sze­gény vidékeken mesterséges eső előállításával is felhasz­nálják a polgári légierő és a ■ népi felszabadító hadsereg gépeit. 1 1 3 4 5 6 P 8 |9 10 U 12 13 ■ BUS 14, BBBB BBBB BBBB *C BBBB BBBB Ibsek r 17 ■ B«B nflBB sbbbI IBII ÍPSK EBBE EBBE 19 20 ií;;s 21 I :s::|22 ■ UBB BUBI! EBES ■ SEB EBBE BBBB BBSS BHBIB siess- ■ BEZB ::::i23 se::! BBBB! RBBB HBfcH ■ EBI if 24 25 ISSSSI26 Biti ■ őse |27 28 BEBBIOQ BBBB BBBB 1 BECS 1 30 31 SSBE 30 EBBE BBBB «BBB I 33 BBBB 2QEH BBBB BBSS 34 35 36 BSBE SBU- ssaa ■ BÚB 37 1 1 BBBB HKHH :::s 38 39 ::sij4o BBBÍ 4*11 1 BBBB A I BSMB P*1 BBBB ISBBBl 1 X Vízszintes: i. A táborozók szóra- % kozóhelye. 13. Vízi állat. 14,) Igen | ritka női név. 15. Az öröklődő tu- X lajdonság hordozója a sejtben. 17. X Mozsár magánhangzói. 18. Német i mondja. 19. Irat. 21. Állóvíz. 22. X Fővárosunk egyik része. 23. Férfi- X név. 24. Igekötő. 26. Maga előtt X lök, félmúltban. 28. Női név. 29. X Szamárhang (ékezethiány). 30. t Szófaj. 32. Nagyon sírok. 34. Szov- t jet motormárka. 35. Kettőzött sze­♦ mélyes névmás. 37. örlőberende­♦ zés. 38. Visssza: dunántúli hely­♦ ség. 39. Nehéz mezőgazdasági ♦ munkát végző. 40. Radar mással- % hangzói. 41. Állampolgári köteles­ségét teljesítő. Függőleges: 1. Ez ébreszti a paj* tásokat. 2. Azonos magánhangzók. 3. Bók szélei. 4. Többször meg­ijed. 5. Ideges félelem. 6. Világif­júsági Találkozó. 7. Név előtt használt rövidítés. 8. D. O. A. 9. A sátort védem a beázástól. 10. Vissza: hangjegyeim sora (ék. hib.). li. Ékezethibás farész. 12. Egy mássalhangzót. 16. Sokszor felcsendül a táborban. 18. Sarok. 20. Tan betűi keverve. 25. Dobó védte várát. 27. Nagyon szeretne. 28. Szovjet név. 29. Vissza': ked­velt cukorka. 31. Női név. 33. öreg angolul. 34 Szerző. 36. Műveltet^ igeképző. 38. 400 római számmal*

Next

/
Oldalképek
Tartalom