Somogyi Néplap, 1960. augusztus (17. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-07 / 186. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! < kr & •vk;:./. ogyi Néplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam, 186. szám. ARA 60 FILLÉR Vasárnap, 1960. augusztus Ti MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL; Válaszoljunk Kaposvári öntvény Agglegény a Balatonban (3. o.) (4. o.) (fi. o.) Ismét a tóközpusztai Alkotmány őrzi a siófoki járás versenyzászlaját Magtárban a szövetkezet összes gabonája Nagy versengés folyik a sió­foki járás termelőszövetkezetei között a zászló megszerzé­séért és megtartásáért Július 20-án arról adtunk hírt, hogy a verseny zászlót a siójuti Bú­zakalász őrzi. A napokban eb­ben a községben jártunk, s eredményes munkájukról hall­va megkérdeztük: tartják-e még az elsőséget, az ő gazda­ságukat diszíti-e még a zászló? — Sajnos nem — hangzott a válasz. — Elvitte tőlünk a za- márdi Alkotmány. Nagy szorgalommal dolgoz­nak a siójútiak, a Zamárdihoz tartozó Tóközpusztáin azonban még szebb eredmények szület­tek. Ezért kerülhetett ismét hozzájuk a zászló. Az Alkotmány 124 hold ka­lászosát mind kombájn takarí­totta be, s így valóban már csak emlék ez a munka, hiszen július 16-ra magtárba került az összes gabona. Arra külön büszkék, hogy még rostálni sem kellett, mert olyan tiszta, szép magot adott az SZK—3-as szovjet kombájn. Az őszi árpa kivételével — mivel itt nagy volt a kifagyás — minden ka­lászos a tervezett fölött fize­tett. Búzából a tervezett 12 hold, s ami az őszi árpánál hiányként jelentkezett, az a ta­vaszinál a többletből visszaté­rült. A gabonaelőleg már a ta- gok padlásán van. A háztáji és a közös gazdaság búza-földadó­ját egyszerre bevitték a Ter­ményforgalmi Vállalat raktárá­ba. S míg a kombájn a kalá­szost takarította be, addig a kaszásak levágták a húsz hold borsót, és a gép ezt is elcsépel­té. Mindez három hete történt Tóközpusztán. Azóta 86 hold tarlóhántáson is túl vannak, 15 hold másodvetést terveztek, és már 21 holdon végeztek ez­zel a munkával. Van is becsülete a gépnek az Alkotmány Termelőszövetke­zetben. Nagyrészt annak az egy szovjet kombájnnak köszön­hető, hogy ilyen példás ered­ményt érték el, hogy az idén nem kellett a gabonát kereszt­be rakniuk, asztagba horda­niuk és csépelniük, s hogy újra visszakerülhetett hozzájuk a járási elsőséget jelentő ver­senyzászló. Kormányrendelet a vagyonkezeléssel megbízott termelőszövetkezeti tagok anyagi felelősségéről A Magyar Közlöny vasárna­pi száma ismerteti a vagyon­kezeléssel megbízott termelő­szövetkezeti tagok anyagi fe­lelősségéről szóló kormányren­deletet. A rendelet megállapítja, hogy a termelőszövetkezet va­gyonkezelője a társadalmi tu­lajdont megillető fokozott gon­_ dcssággal és körültekintéssel helyett 14 mázsát adott egy-egy ’'köteles a szövetkezet vagyon­tárgyait kezelni és megőrizni, valamint . azokról hiánytalanul elszámolni. A vagyontárgyakat leltár vagy jegyzék szerint, el­számolási kötelezettséggel át­vett vagyonkezelőt az esetle­ges hiányokért teljes mérték­ben felelőssé lehet tenni, kivé­ve, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső körül­mény kozta. (MTI) Elhalasztónak az ENSZ-haderők katangai bevonulását Hammarskjöld kérésére vasárnap este összeül a Biztonsági Tanács A nagyberki Kaposyölgye Tsz életéből A nagyberki , Kaposvölgye Termelőszövetkezetben a csép­lőgép normáját állapítja meg Major János, a Fonói Gépállo­más igazgatója és Havasi Jó­zsef elnök. A tíz kéve mérle­gelése után a belőle kicsépelt búza súlyából kiszámítják a szem-szalma százalékos ará­nyát Leopoldville. Nyugati hír- ügynökségek jelentik, hogy a katangai útjáról Leopoldville- be visszatérő Ralph Bunche ENSZ-főtitkárhelyettes azon­nal jelentéstételre sietett Ham­marskjöld főtitkárhoz. Bunche nem volt hajlandó nyilatkozni az újságíróknak. Hammarskjöld a délutáni órákban tanácskozásra hívta össze a legfőbb politikai és katonai munkatársait. Rendkí­vüli minisztertanácsra ült ösz- sze a kongói kormány is. Hammarskjöld tanácskozá­sának megkezdésekor egy ENSZ-szóvivő kérdésekre vá­laszolva kijelentette: Nincs tudomása róla, hogy megvál­toztatták volna a szombatra esedékes katangai bevonulás tervét. Hírügynökségi jelenté­sek szerint a délutáni órákban riadókészültségbe helyezték a svéd zászlóaljat azzal, hogy hajnali két órakor repülőgépen Katangába induljon. Mint nyugati hírügynökségek jelentik, kevéssel nyolc óra után az ENSZ szóvivője ismer- ■w* tette a tanácskozáson hozott f határozatokat. Általános meglepetésre kö­zölte Hammarskjöld főtitkár, miután meghallgatta Bunche jelentését, úgy határozott, hogy elhalasztja az ENSZ-haderők katangai bevonulását és a Biztonsági Tanács elé viszi a kérdést. A főtitkár utasította Horn tábornokot, a kongói ENSZ-haderők parancsnokát, hogy vonja vissza a katangai bevonulásra adott parancsait. Az AP jelentése szerint ^ Bunche olyan értelemben szá­molt be Hammarskjöldnek, hogy az ENSZ-csapatok »csak erőszak alkalmazásával« vo­nulhatnának be Katanga tarto­mányba. Ez viszont — mint mondotta — ellentétben állna a Biztonsági Tanács által le­fektetett elvekkel.« Ham­marskjöld határozatának indo­kolásául azt hozta fel, hogy »nem áll jogában kockáztatni a rábízott katonák életét.« Nyugati hírügynökségek je­lentették továbbá, hogy a fő­titkár táviratilag értesítette az ENSZ-tikárságot elhatározásá­ról és nyomban kérte a Biz­tonsági Tanács sürgős össze­hívását. Közölte, hogy jelen­tést terjeszt a tanács elé, amelynek szövegét szombaton hozzák nyilvánosságra. A Reuter jelenti, hogy Be­várd francia küldött, a Bizton­sági Tanács augusztus havi el­nöke Hammarskjöld kérésére vasárnap este nyolc • (magyar idő szerint hétfő hajnali egy) órára összehívta a Biztonsági Tanács ülését. Leopoldville-ben közölték végül, Hammarskjöld még pénteken éjjel repülőgépen New Yorkba utazott, hogy részt vegyen a Biztonsági Ta­nács ülésén. Mint az ADN jelentette, a kongói kormány pénteken dél­utáni minisztertanácsa Csőm­be tartományi »-miniszterel­nök« és a kongói ENSZ-pa- rancsnokság kapcsolatainak kérdésével foglalkozott. Leo- poldville-ben nagy érdeklődés­sel várják a minisztertanács­ról szóló hivatalos közleményt. Elisabethville. Nyugati hír­ügynökségek jelentéseiből ki­tűnik, hogy Bunche elutazása után a belgákkal cimboraló Csőmbe fokozta háborús ké­szülődéseit és provokációit. Elisabethville-ben közölték, hogy még a nap folyamán köz­zé teszik Katanga tartomány »alkotmányát«. A tartományi repülésügyi igazgatóság — mint a Reuter jelenti — elrendelte, hogy éj­féltől kezdve zárják le az ösz- szes repülőtereket. Elisabeth­ville repülőterének vezérlő tornyát belga katonaság vette körül és páncélgépkocsi he­lyezkedett el a torony közelé­ben. A kifutópálya mellett olajoshordókat, ekszkavátoro- kat és dömpereket helyeztek el, hogy szükség esetén hasz­nálhatatlanná tegyék a repü­lőteret. Az AFP jelentése szerint a katangai »kormány« a dél­utáni órákban megszakította a távirda-összeköttetést Katan­ga és Kongó többi része között. Brüsszel. Hogy azonban Hammarskjöld valójában nem Csőmbe háborús fenyegetőzé­se, hanem a belga gyarmatosí­tók és a mögöttük álló NA- TO-körök nyomására hátrált meg, arra világos fényt derít a belga kormány pénteken délután közzétett hivatalos nyilatkozata. Mint az AP jelenti, a nyilat­kozatban a belga kormány »felszólítja« az ENSZ-t, hogy »tartózkodjék minden elsietett akciótól Katangában«. Wigny külügyminiszter a délutáni minisztertanács után kijelentette: kormányának az a véleménye, hogy ENSZ-csa­patok Katangába küldése »be« avatkozás lenne egy másik or­szág belügyeibe«. A külügy­miniszter — még Hammarsk­jöld döntésének nyilvánosság­ra hozása előtt — azt a véle­ményét fejtegette, hogy »az ENSZ-nek el kell halasztania katangai bevonulását«. (MTI) KilencvenmiBlió japán egyperces csenddel adózott a Hirosimái áldozatok emlékének ■ Ur W*'. F . I i * |1| I ....é....g I * f 1 a-;mglgg ä mw Él ■■■ É m Ifmé rí Szorgalmasan kapálják a sárgarépát a kertészet asszonyai. Egy kis baleset. A cséplőgép vezetője már előhozta a pa­tikaládát, a sebet fertőtlenít ette, s máris kötözi. A szom­szédasszony személyében segítség is akad. RHODODENDRON A gyümölcsösből visszamegyünk a kastélyba. Évszáza­dos fák alatt állunk. Itt jegenyetölgy, amott tulipánía, mellette »lombhullató« fenyő ágaskodik az ég felé. Ritkán előforduló fák ezek: óvja, vigyázza is őket Mihalovics Im­re, a Somogytamócai Állami Gazdaság kertésze. Megbíza­tást ugyan csupán a gyümölcsfák mega konyhakerti növé­nyek gondozására kapott, de nem kerülhetik el figyelmét a termést, anyagi hasznot nem hozó hatalmas fák sem. Valamikor, a grófok idejében ültették ebbe a földbe a kis csemetéket. Ma szép látványt nyújtanak a terebélyes faóriások. S ha ezek kipusztulnak, lesznek-e fák, amikre utódaink azt mondhatják: »Tudomásunk szerint a huszadik század második felében ültették ezeket.« Lesznek bizony, hiszen idén telepített apró fenyőcskéket véd kóbor álla­toktól az új drótkerítés. Tervezik másfajta fák ültetését is, s mivel erre a merev »költségkeret« nem adna módot, hiva­talosan díjazatlan munkában ásnak gödröt a csemetéknek. Ezekben a fákban unokáink gyönyörködhetnek majd, de lesz itt rózsalugas is, ami a ma nemzedékének szép iránti vá­gyát elégíti ki. A gazdaság kertésze szubtrópusi növényhez kalauzol. Bőrszeríí, ovális alakú, örökzöld leveleken akad meg sze­münk. Rhododendron a díszcserje neve Húsz esztendővel ezelőtt ültették, s azóta meghonosodott — alkalmazkodott az itteni hőmérséklethez. Magot nem hoz, s nem tudták eddig szaporítani. Mihalovics Imre megpróbálkozott a le­hetetlennek tartott feladattal, hátha sikerül. A szakmában jártasabb bátyjától kórt útmutatást S a kísérlet meghozta eredményét: gyökeret növesztett a cserje földbe hajtott, gyűrűzött ága. Nem szabad elveszteni a türelmet: egy év kevés, két esztendő kell a szaporításhoz. S az első kis cserjék már a parkot, a dísznövényt becsülő emberek ma­gánlakásait ékesítik. A jövő tavasszal a lágymányosi ifjú­sági ligetben is virágzik majd a somogytamócai rhododen­dron és talán társa, az azálesz i& ‘ K. J. Tokió (TASZSZ). Tizenöt év­vel ezelőtt dobták le az ame­rikai imperialisták Hirosima városára az első. atombombát. Nyolc óra 15 perckor, ponto­san abban az időben, amikor 15 évvel ezelőtt Hirosima fe­lett felrobbant az atombomba, kilencvenmillió japán egyper­ces néma csenddel emlékezett meg a város áldozatairól. Tokióban megnyílt az atom- és hidrogénfegyverek betiltá­sáért és a leszerelésért küzdő nemzetközi kongresszus, amelyre 31 ország küldte el képviselőjét. A városi gimná­zium hatalmas dísztermében több mint tízezer ember előtt a Nemzetközi Lenin Békedíj« jal kitüntetett Jasui professzor, az atom- és hidrogénfegyverek betiltásáért indított mozgalom egyik kezdeményezője mon­dott beszédet. Ezután Kína, Indonézia, Szu­dán és más országok küldöttei szólaltak fel. Elmondták, hogy az ázsiai és afrikai országok­ban felkeltek a népek, hogy kivívják a függetlenséget és az atomfegyverek betiltását. A gyűlésen A. Bulgakov, a szov­jet küldöttség vezetője felol­vasta Hruscsovnak a konferen­ciához intézett üzenetét. A kongresszus folytatja munkáját. (MTI) I) ÉÉS A vörsi Kishalaién Tsz-ben 100 férőhelyes sertéshizlaldát építenek 152 ezer forintos költséggel. Az épület augusztus 15-re készül el,

Next

/
Oldalképek
Tartalom