Somogyi Néplap, 1960. augusztus (17. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-02 / 181. szám
Eedd, 1960. augusztus 2. SOMOGYI NÉPLAP A gyékényesfordulat AZ AUTO ZÜGÄSÄEA szétröppent egy csapat csirke. A gyékényesi Március 15. Tsz udvarán mozgalmas képet látunk. Két cséplőgép tisztítja a kombájn-gabonát, a hátsó udvarban a behordott kombájnszalmából húzzák a kazlakat a togatosdk. A szorgalom jele mindenütt. Pedig az ősszel és a tavasszal még nem nagyon dicsekedhettek ezzel. Sok hiba volt még akkor. Igaz, akad most is. A szövetkezet vezetőinek van gondja elég. Az építkezésekkel is sok a probléma, és ha összegeznénk, volna mit írni az ideiglenes mérleg passzív oldalára. Mégis hol van már az, amikor Gyékényes csak a hibákról, a megoldatlan gondokról volt híres! Arról, hogy sem a pártszervezet, sem a tanács nem állt hivatása magaslatán. Most pedig arról híres, hogy van olyan erő, amely megváltoztatja a falu képét Gyékényes tsz-község. S két szövetkezetével már sejteti a( jövőt, szinte látni lehet, mit tartogat a holnap. Pusztán az a tény, hogy Gyékényes tsz-község, nem változtatott meg egyszerre mindent. A gyerekbetegség, a bizonytalankodás, a közös munkától való húzódozás, az »enyém« érzése még itt is él. Innen is sokan jártak munka után a városba, hogy ne kelljen megbirkózniuk a kezdet nehezével, s ha jól alakul majd a közös, talán visszatérjenek. Itt is több az idős, mint a fiatal tsz-tag. Ma mégis más minden. A TANÁCS ÉLETE — ahogy az elnök mondja — teljesen felborult, ö és az elnök- helyettes szinte minden napjukat a szövetkezetekben töltik. Az új módszert jelezték azok a hajnalok, amikor a t3- nácsház előtt találkoztak a pártszervezet, a tanács és a határőrség vezetői. Együtt indultak egyik vagy másik tsz- be, hogy megnézzék, miképpen kezdenek munkához, és ha kell, tanáccsal és jó szóval segítsenek. Mindenki tudja, hogy később már nem lesz erre szükség, s nem is feladata a párt- szervezet és a tanács vezetőinek a kétkezi segítés. A hajnali ellenőrzések ideje lejárt, de az aratáskor még fontos volt e-z. S munkájukért nemcsak a helyi közös gazdaság elismerése illeti meg őket. Hiszen valamennyi községben az a legfontosabb, hogy a pártszervezet, a tanács a megváltozott helyzetben megtalálja helyét, a munka új stílusát; Ott vannak állandóan a tsz-tagok között. Meghallgatják, hogy melyik gazdaságban mi a gond, i ill ssräitsiÄ Nyüvik a lent a gyugyi Április 4. Tsz asszonyai. A képen csak egy részük látható, bár 52-en dolgoztak a mezőn, amikor a felvétel készülte A íalu népe lassan Összeve- rődött a főtéren. A templom előtti részre terelték őket. Külön sorba állították az asszonyokat meg a gyerekeket, külön a férfiakat. Háttal a templomnak. Hozták a közeli tanyák lakóit is, egész családokat együtt; volt közöttük olyan család is, amelyik három nemzedékkel vonult fel. Elöl a nagyapa, mögötte a fia és a menye, végül a gyerekek, tizenhét éves lány karján a legkisebb, aki még egyéves sem volt. Szikár, csontos, délfrancia parasztok, sokan fapapucsban, ahogy a kerti munkából elhajtották őket. Egy asszony valami csuprot szorongatott a kezében. Amikor a főtérre értek és a nácik különválasztották a férfiakat, egy fiatalasszony férje nyakába borult és zokogni kezdett. Ez volt az első emberi hang ebben a kísérteties, néma jelenetben. Az asszonyok soraiban erre felfakadt a sírás, innen is, onnan is zokogás tört fel. Kahn torkaszakadtából üvöltött: — Ruhe! Silence! Az SS-legények berontottak a sorok közé, s már-már felbomlott a rend, a rémület rendje, amikor a férfiak soraiból előlépett egy kis öregember. Csontos, napbarnított arcát hófehér szakáll keretezte, rövid bő zekét viseli, fején a dé' -franciák jellegzetes kerek sapkája. A zeke zsebéből kiállt a kerti olló hegye, éppen kedvenc mandulafáit ápolta, amikor a németek megrohanták, ö volt Oradour-sur-Glane első polgára — több mint húsz éve vezette a község ügyeit. Szerették, megbíztak benne. Most is egyszerre csend lett, amikor megjelent a zilált sorok előtt. Minden tekintet feléje fordult. — Nyugalom, emberek! — mondta csendes hangon. — A rémetek munkára toboroznak férfiaknak, ne veszítsük el a fejünket, nem lesz semmi baj! A németek egy percre elképedtek, a franciák soraiban tompa morgás és susmögás hallatszott,. de ezek már emberi hangok voltak, az állati vakrémület dermedtsége feloldódott; Kahn gúnyos mosolyát nem látta senki, és Dickmann, aki szivarral a szájában ott állt most a kis öreg mögött, zömök alakjával, kifejezéstelen, húsos arcával, inkább bizalmat- keltő jelenségnek tűnt. Nem először fordult elő, hogy a németek munkára hajtották egyik-másik falu népét. Csak az öreg tudta, hogy nem mond igazat. Amikor félórával ezelőtt két SS-legény beilöikte a kertajtót, és ő ott állott velük szemben, már tudta, hogy mi következik. »Tudom, hogy igazad volt, Robert. Mindig is tudtam. Azóta sem hagytak nyugodni a szavaid, amióta elváltunk Fleury kocsmájában... Erősebb törvények szabják meg a sorsunkat, semhfcgy óvatos félreáHással ki lehetne térni előlük,,,« S amimit kéne tenni, fii a tagság, a tsz-vezetőség véleménye.- És válaszolnak ezernyi kérdésre, bár az élet úgyis nemsokára megadná a választ. De miért várjanak, miért kételkedjenek, bizonytalankodjanak addig is a tsz-tagok? S hogy például mit jelentett ez a segítés a fiatal, első éves Máricus 15. Tsz-nek, azt nagyon nehéz lenne lemérni. A 3000 holdas közös gazdaságnak mindössze 295 tagja van, de csak 240 a munkaképes. Mégis a legnagyobb munkk, az aratás idején 500-an dolgoztak a szövetkezetben. A közös érdek munkába szólította a családtagokat és a hozzátartozókat is. Így még arra is futotta a közös összefogásból, hogy befe. jezzék a szövetkezeti klub építését, és átadják rendeltetésének. Meleg vizes zuhanyozót építettek. A Csurgói Járási Pártbizottság látva a szorgalmas munkát, jutalmul világvevő rádióval ajándékozta meg a szövetkezetei. Esténként most már a klubban jönnek össze egy kis sor melletti beszélgetésre vagy rádióhallgatásra a szövetkezet tagjai; DE A TAN ACS, a pártszervezet és a határőrség tsz-t segítő tevékenysége korántsem jelenti azt, hogy nem törődnek a lakosság többi rétegével, a községfejlesztéssel. Nem. Egy évvel ezelőtt még arról sugdo- iózott az emberek egy része, hogy bizonyára nem lesz semmi a bitumenjárda építéséből. De lett. A tanácselnök ugyan sokáig rakosgatta élére a forintokat, de addig rakosgatta, amíg össze nem gyűlt a pénz. Az idén a községfejlesztési alapból utakat, hidakat javítanák. Rendbehozták a tűzoltószertárat. 2000 forintot fordítanak a népkönyvtár bővítésére. S emellett továbbra is segítenek abban, hogy a szövetkezetek kellő időben, előrelátóan és gondosan tervezzék, szervezzék meg a munkát. Ahogy Gyékényes idei .mérlege tanúsítja, a pártszervezet, a tanács izmosodásával, segítésével, erőbeid, tudásbeli gyarapodásával nagy fordulatot lehet elérni. Németh Sándor kor a két SS rászegezett géppisztolya között végigment a falun, s látta népét páni félelemben rohanni a főtér felé az üvöltöző SS-legényék között, elszorult a szíve. Igen, milyen más lett volna, ha megfogadja Robert szavalt. »Felkészült volna a falu, és védekeztünk volna. Talán néhányan elpusztulunk, de az asszonyokat és a gyerekeket meg tudtük volna menteni. Védtük volna ezeket az öreg, kedves házakat, amelyek most tárt ajtókkal, feldúlva állanak, kiszolgáltatva az ellenség dühének. Fegyverropogás fogadta volna a boche-okat s nem ez a tehetetlen rémület, ez a megszégyenítő, baromi rohanás.;: Ez az én művem is. Az én óvatosságom, az én gyávaságom a nácik cinkosává tett. Így pusztul el hát Oradour-sur-Glane, ahol születtem, ahol dolgoztam, amelynek minden kövét ismerem, amelynek minden házához életemnek valamilyen emléke fűződik-.-..« ö tudta, hogy mi következik, s most mégis hazudni kellett a népnek, hiszen az egyik bűnből következik a másik, a gyávaságból a hazugság.:: Milyen más lett volna, ha odafciálthat- ja a falu népének: »Fogjátok meg a fegyvereket és védekezzetek!« Ahogy Robert elmagyarázta a tennivalókat, a védekezés megszervezését, az országutak figyeltetésének módját, a felkészülést és a riadót... S amire százszor is gondolt azóta, hogy hazajött Limoges-ból, és magával hozta a tulle-iek emlékét, a kis molnárét, aki oly szépen tudott meghalni... Ezt kellett volna, így kellett volna, de most már késő, most már nincs egyéb fegyvere, csak egy kis hazugság, amivel néhány percre elaltatja népe félelmét ..: Dickmann odalépett a kis öreghez, rászegezte savós-kék szemeit; A TRANSZVILL kiszeseinek is talpra kell állniuk — Gyere, menjünk el együtt a TRANSZVILL-ba, nézzük meg, mit csinál az üzem KISZ- alapszervezete — hívott Kuba cska András, a megyei KISZ VB tagja a minap. A városi KISZ-bizottságon Kovács István arról beszélt, hogy valamiképpen fel kellene rázni a fiatalokat a tespedt- ségből. Panaszáradat A titkárnak, Gilics Antalnak őszintén szólva nem nagy a tekintélye a tagság, de a vállalat vezetősége előtt sem. Ennek több oka van. Bárkivel beszélgettünk, az volt a véleménye: Gilics elvtárs képtelen már magának a vezetőségnek az összetartására is, ezenkívül: fiatal kora miatt eléggé feszá- lyezetten érzi magát például, ha a KISZ-tag műszakiakkal kell beszélnie. Másrészt hibájául róható fel — csoportvezetője állította ezt —, hogy már tökéletesen elégedett, ha munkáját csak 80 százalékra teljesíti. Hajlamos arra, hogy KISZ- munka ürügyén ellógja az időt. Ezért vált szükségessé ICIváEi lövész Horváth Istvánt, a nagyatádi járási Tóth Lajos munkás- őrszázad tagját, mint kiváló lövészt emlegetik fegyvertársai, parancsnokai. A nehézfegyverraj egyik legjobb géppuskakezelője. Nemcsak parancsnoka, hanem munkahelyének igazgatója is elégedett Horváth elv- társsal. Mint zetoros munkáját is kiválóan végzi el. Tavaly a munkásőrök országos lövészversenyén a 4. helyre került, és díszoklevelet kapott. Az elmúlt kiképzési évben példamutatóan vett részt a lőgya- korlatokon. Most a megyei lóversenyre készül. Szorgalmáért, kiváló eredményeiért parancsnoka a napokban értékes tárgyjutalomban részesítette Horváth Istvánt. korlátozni mozgási lehetőségét. Ez az egyik panasz. A másik az ifjúgárdistákra vonatkozik. — A KISZ Központi Bizottságának egyik határozata szerint az Ifjú Gárda tagjainak elsősorban alapszervezetükben kell tevékenykedniük — mondja Kubacska elvtárs Fehér Ferencnek, amikor szó esik arról, hogy a TRANSZV7'' T, gárdistái bizony hajlamosak némi avantgardizmusra, és szívesebben dolgoznak a városi KISZ-bizottság mellett. — Nem egészen így van ez nálunk — válaszolja Fehér elvtárs, de amikor megjegyezz!) ■, hogy a tények beszélnek, mérnem szól semmit. Ujj Tibor elismeri: fennáll ez a helyzet, aztán folytatja a panaszok sorolását. — Nincs a szakmunkásoknak megfelelő munkájuk. Érthető, hogy elvesztik kedvüket. Kiderül, hogy Ujj Tibor, Máté József, Ágoston Sándor meg még jó néhány fiatal szakember segédmunkát végez. S míg őket ilyen munkakörben foglalkoztatják, addig az újságban megjelenik a TRANSZVILL hirdetése: »Felveszünk lemezlakatos szakmunkásokat.« Ezt furcsállják a kiszesek. Joggal. És magyarázatot várnak. íme a válasz — Maga a polgármester? —; kércezte szelíd, szinte barátságos hangon. — Igen, uram, én vagyok a; polgármester. — Kiragasztotta a figyelmeztető falragaszokat? — öt helyen, előírás szerint...; — s a templom felé mutatott/ A templom falán a kovácsolt-' __ _______ v asból készült feszület mellett^jfjgQ egyik telepről a ott fehérlett a német parancs-^Es ez is hátráltatja Säger György, a TRANSZVILL Igazgatója a következőket mondta, amikor felvilágosítást kértünk az ügyről, — Azok a fiatal szakmunkások, akik »befutottak«, egyenrangúak az idősebbekkel. Előfordult azonban, hogy szakmai képesítéssel rendelkezőket be kellett osztani segédmunkásnak. A művezetők választották ki őket. Nyilván az a véleményük, hogy azoktól akarnak szabadulni, akik gyengébbek. Áttették őket különböző helyekre. Igaz, olyan helyre kerültek, ahol betanított segédmunkásként is lehet dolgozni, viszont a betanítás ideje három—öt hónap. Ök meg minden betanítás nélkül munkához láthatnak, termelhetnek. Lényegében a szakmájukban dolgoznak. — Fel kellene mondani nettók, de nem tesszük, mert se- ^gédmunkáshiány van, s ezért kerülnek oda dolgozni — állítja Varga elvtárs, a párt- alapszervezet titkára. Korántsem lehet egyetérteni e magyarázat minden pontjával. Igaz, a TRANSZ VILL- nál az egyesülés óta megnövekedtek a feladatok. Ezért folyik — a munkások szavaival — az emberek dobálá- másikra. a KISZ Mindenesetre nagyon jó lenne, ha a most készülő részletes második félévi teív valahogyan pontot tenne ennek az ügynek a végére. Ehhez a tervhez egyébként nagy reményeket fűz mind a gazdasági vezetés, mind pedig a pártszervezet vezetősége. Tekintettel arra, hogy közeledik a KISZ kongresszusa* a tervben foglaltak megvalósításában szerepet kapnak a kiszesek is. Mód és lehetőség lesz termelési akció beindítására, valamint a szakma ifjú mestere címért folyó verseny megkezdésére is. Új KISZ-vezetőségre van szükség Annak nem sok értelme lenne, ha a szeptemberi új vezetőségválasztásokig megbolygatnák a jelenlegi vezetőség ösz- szetételét, hiszen igen sok elv- társ becsülettel, lelkiismeretesen végzi munkáját most is. Lengyel Gyula oktatási felelős vagy Forró Magda gazdasági felelős tevékenységére aligha lehet panasz. — Csak azt kérjük: adjanak lehetőséget, hogy naponta legalább egy negyedórát a KISZ- ügyeivel foglalkozhassunk mondja Forró Magda. Jäger elvtársnak az a véleménye, hogy ennek nincs akadálya, feltéve, ha ez nem hátráltatja üzenú munkájukat. A csoportvezetők, művezetők nem gördítenek akadályt azelé, hogy a vezetőség egy-egy tagja munkaidőben KISZ-ügyeket intézzen. De azt elvárják — és joggal —, hogy jelentsék be a reszortfelelősök: most elmegyek ide és ide ezért meg ezért. Ha ez megtörténik, elejét vehetik a nézeteltéréseknek. Az új vezetőség megválasztása előtt azokat az elvtársakat kell megbízni feladatokkal, akiket a pártszervezet reszortfelelősöknek javasol majd a tószegeknek. így ők már előzetesen megismerkednek tennivalóikkal, s a tagság is lát- hátja, megvádaszthatók-e vagy sem. Sok lehetősége lesz a jövőben az aidhszervezetnek arra, hogy helyrébillenjék egyensúlya. Itt van a takarékossági mozgalom. Ha hozzálátnának például a papírgyűjtéshez vagy egyéb hulladékok felkutatásához, havonta ezer forintot is szerezhetnének. Ha a fiatal műszakiak nem húzódoznának még mindig, megalakíthatnák a fiatal műszakiak tanácsát, s ott igen sok ötlet láthatna napvilágot. Ha a kiszesek ügyesbajos dolgaikkal bátran odaáll nának az igazgató vagy a párttitkár elé, gyorsan megoldódnék minden vitás kérdés. De ezt elsősorban nekik kell akarniuk. Polesz György noksag dörgedelmes figyeimez-J tevékenységét. tetőse a fegyverre j tegetés és aj ______________________ .. - —*-----p artizánokkal való cimborálás2 következményeiről. A , . r . , — nos, ön elolvasta a faira-5 Elkészült a mar call járás partoktatasi terve gaszokat? — kérdezte Dick-J 3 1 m,éf mind'5 nyugodt| (Tudósítónktól.) hangos, de szemei mar nem* sok jót ígértek. A Marcali Járási Pártbizott— Elolvastam, uram, termé-^ság az 1960—61-es pártoktatászetesen. 3si év programjának összeállí— Helyes, akkor ön tudja,ltásakor abbó1 az elvből, iniL* hogy mi vár azokra, akik elég^du^ hi, hogy az eredményes könnyelműek voltak és nerr.^propaganda sokrétű, jól alkal- vették komolyan a figyelmez-jmazkodik az emberek, a társa- tetesunket? Az öreg nem felelt. — Beszéljen! — Nem tudok róla. hogy; valaki ebben a faluban meg-j szegte volna a parancsot — felelte az öreg nalkan, lehajtott fejjel. Hangja szomorúan; csengett, szinte fájdalmasan. — Ogy, nem tud róla' — dalmi rétegek érdeklődési kökéhez, igényeihez, ismereteihez. Ennek szem előtt tartásával a következő tanfolyamokat indítják: A marxizmus—leninizmus tanfolyam XI. évfolyamából ihárom csoportban, az elsőből — a tavalyi hárommal szemfocsattant fel most Dickmann J hangja. — ön nem tud róla. 513617 — kilenc csoportban De mi tudunk! Ez a falu fel-Slyik az oktatás. A filozófiai lázadt a Führer ellem $ tanfolyam, a politikai gazda— Ez a falu, uram, nem Iá- Jságtan második évfolyamából, zadt fel.,. — mondta az öreg csendesen. — Ez békés falu ... párton ‘Dickmann egy percig szótlanul nézte az öreget, majd ismét elővette szelíd hangját: — Ez békés falu ... És melyik nem békés? Ön biztosan tudja, hogy hol van a partlzá-: nők fő fészke... ha nem ittk van! — tette hozzá nyomaték-rc^sszesen tehát 56 kai, tagolva a szavakat. ^gyarapíthatják — Folytatjuk — a nemzetközi munkásmozgalomból egy-egy, a gazdaságpolitikai ismeretek, a magyar munkásmozgalom, a politikai gazdaságtan első évfolyamából három, illetve két-két csoportban folyik majd az oktatás. csoportban ideológiai, politikai ismereteiket a marcali járás kommunistái és kívüli dolgozói. A tanfolyamszerű képzésen kívül az elóadásos propaganda alapos megszervezésére is nagy gondot fordítanak. A termelőszövetkezeti parasztság részére olyan elvi és gyakorlati kérdéseket kell témául tűzni, amelyek közelebb segítik kerülni őket a szocializmus építéséhez. Így az év négy téli hónapjában hetenként egy-egy alkalommal a járási TIT. által biztosított szakelőadókkal tartanak előadásokat. Ezeknek mintegy fele mezőgazdasági témájú lesz, a másik négy közül kettő aktuális politikai kérdésekkel, kettő ateista jellegű témával foglalkozik. A részletes tervet a TIT járási szervezete készíti el szeptember 30-ig. Az eredményes, hatékony propagandamunka céljából okvetlenül szükséges, hogy a tö- megszervezetek figyelembe, vegyék programjuk összeállításakor a pártbizottság e tervét, elősegítve ezzel is az előadás- sorozat sikerét.