Somogyi Néplap, 1960. augusztus (17. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-31 / 205. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV"' é íflyan, 205. szám. ÁRA 50 FILLÉR Szerda, 1960. augusztus 3L MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: :::::: Együtt a munkásokkal (3. 0.) Miért fosztották meg trónjától az első XXIII. János pápát? (5. 0.) Hjijj Ejnye, Verái (6. o.) ijHil Jövőre kétszáznál több tsz-ünkhen vezetnek kettős könyvelést Megyénk 273 kezeiében az bruttó értéke liárd forintot. termelőszövet­állóeszközök eléri a félmil- A részesedésre csaknem fél­tervezett összeg milliárd forint. E két adat is érzékelteti, hogy milyen nagy felelősség hárul a közös gazdaságok számviteli dolgozóira, akik nyilvántartják a tsz-ek va­gyonát és több mint ötvenezer család közösből származó jö­vedelmét A közös gazdaságok­ban kétféle nyilvántartást al­kalmaznak: 171 szövetkezetben rovatos, 102-ben pedig kettős könyvelési rendszert vezetnek. A kettős könyvelés lehetővé teszi a közös vagyon fokozot­tabb védelmét, az önköltség alakulásának megfigyelését, a kiadások és bevételek időköz­beni elemzését, a rovatos nyilvántartás azonban nem, A felsorolt feladatokon kívül az üzemszervezéshez, a tsz gazda­ságos vezetéséhez is hathatós segítséget ad a kettős könyve­lés. A számvitel tehát nem ön­célú munka, hanem a gazdaság eredményes működésének hasznos segédeszköze. Ezért szükséges, hogy a ket­tős könyvelést végző tsz-ek számát növeljük a követkéz! évben. Mi a tennivalónk ezzel kapcsolatban? Elsősorban a számviteli dol­gozókat kell kioktatni megfele­lően — el kell sajátítanunk a kettős könyveléshez szükséges szaktudást A Földművelésügyi Minisztérium Pénzügyi Főosz­tálya ehhez minden lehetőséget megad. A tsz-könyvelők kép­zése céljából olyan méretű ok­tatási kampányt szervezett, amelyhez fogható e szakmában még nem volt Ezt a lehetőséget megyénk­ben a tsz-ek és a számviteli dolgozók örömmel kihasznál­ták és kihasználják. Júniusban 65-en szerezték meg a kettős képesített bizonyítványt, továb­bi 20-an tettek sikeres vizsgát a mérlegképes könyvelés tan­anyagából. Augusztusban a szabadszállási könyvelői isko­lán 45 somogyi tsz-könyvelő kapott képesített bizonyít­ványt. 13-an tanulnak a zsám- béki szakiskolán, és 25 rész­vevővel már egy év óta folyik levelező mérlegképes tanfo­lyam. örvendetes, hogy mind több termelőszövetkezetünk igyek­szik egyszerűbb módszerekkel vekszik a kettős könyvelést is­önköltséget számítani, hogy a gazdasági eseményeket a gazdálkodás szempontjából mérlegelhesse. A szövetkezeti vezetők érzik, hogy e munká­jukban gátolja őket a rovatos nyilvántartás, ezért az 1960/61- es oktatási, évben a tavalyinál többen jelentkeztek könyvelői tanfolyamra. A mérlegképes levelezői tanfolyamra eddig több mint 60-an jelentkeztek. A képesített levelező tanfo­lyam hallgatóinak száma el­éri a 200-at. Ezenfelül az év végéig és a jövő év első há­rom hónapjában egy-egy alka­lommal újabb 50—50 képesí­tett könyvelőt — tehát össze­sen 360 főt — fogunk a mi­nisztérium által indított bent­lakásos iskolákban kiképezni. Ezek szerint tehát a már végzett és képesítéssel rendel­kező tsz-könyvelők száma — ha figyelembe vesszük az idén még befejezendő tanfolyamo­kat — több mint 320. A jövő év júniusáig újabb 200-al nö­merök és 680-ra nő a szakkép zett könyvelők száma. Így meg­valósíthatjuk azt a tervet, hogy 1961-ben 200-nál több közös gazdaság vezessen kettős köny­velést. Gyarapítani akarjuk az önköltségszámítást végző tsz- ek számát is, hogy a termelés ráfordításának minél több és megbízhatóbb adat álljon a tsz-vezetők és a szakirányító szervek rendelkezésére. Célki­tűzésünk az is, hogy jövőre a barcsi és a siófoki járás minden tsz-ébem kettős köny­velést vezessenek. Oktatási programunkat e két járásra vo­natkozólag úgy állítottuk össze, hogy a személyi feltételeket megteremtsük. E széleskörű oktatás — a megyei pártbizottság téli ter­vének keretében — minden bi­zonnyal a tsz-ek számviteli munkájának, gazdálkodásának további javulásához vezeti Fábri István megyei tsz-főkönyvelő. A közlekedés fejlesztéséről tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága A Somogy megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága tegnapi ülésén a megye közlekedésé­nek ötéves fejlesztési tervét vi­tatta meg. Az ülésen megjelent Kossá István közlekedés- és postaügyi miniszter és a mi­nisztérium több vezetője is. A napirendi pontot Somogyi Jó­zsef, a megyei tanács építési és közlekedési osztályának ve­zetője terjesztette az ülés elé. Az elkövetkező öt év alatt lényeges fejlődésen megy át megyénk közlekedése. Bővítik az AKÖV autóbusz-állományát. Több községet bekapcsolnak a személyforgalomba. A jövő év­től kezdve fokozatosan növelik a kaposvári helyi járatú bu­szok számát. A piactér helyén korszerű buszállomást építe­nek. 274 km hosszú útszakaszt korszerűsítenek. Az alacso- nyobb rendű utak itatásos hen­gerlést kapnak. A megye álla­Szeptember 10-ére befejeződik a cséplés megyénkben Megyénkben a tanács irá­nyítása alá tartozó terület 174 382 holdján termett kalá­szos. Ebből több mint 146 ezer hold a termelőszövetkezeteké. A gabonabehordást a siófoki, a fonyódi és a barcsi járásban már befejezték. A kaposvári járás közös gazdaságai — a So­mogy szili Petőfi és a memyei Március 15. Tsz kivételével — szintén betakarodtak. A tabi járásban — mely fekvése miatt az aratást egy héttel ké­sőbb kezdhette meg, mint a többi járás — a kévék beszál­lítására későbben kerülhetett sor. Így még van gabona a földeken. Napokon belül azon­ban asztagba kerülnek a kévék itt is. Megyénkben eddig 157 ezer hold gabona termését csépel­ték el. Mely okok hátráltatták a cséplés ütemét? — A kadarkúti Béke, a he- tesi Vikár Béla Tsz-ben nem volt elegendő munkaerő, né­hány tsz-ben pedig nem gon­doskodtak kellő időben csép­lőmunkásokról. A mernyei Méricus 15. és a Somogyszili Petőfi munkáját nagyon lassí­totta, hogy nem rendelkeztek kazalozóval. Gépállomásaink 523 cséplő­gépe dolgozik a szövetkezetek­ben. A gépek egy részét most — a cséplés mielőbbi befejezé­se céljából — átcsoportosítot­ták. A cséplés meggyorsításáért követendő kezdeményezéseket tettek szövetkezeteink. Hámori A. Ferenc, a megyei tanács mezőgazdasági osztályá­nak munkatársa elmondotta, hogy a cséplőgépek megállapí­tott normáján felüli teljesít­mény után a tsz-tagokat pre­mizálják: a gabonaérték bizo­nyos százalékát pénzben kap­ják meg, vagy munkaegységet írnak jóvá teljesítményük ará­nyában. A cséplés — ahol még nem végeztek vele — további erő­feszítéseket követel. A kez­deti lemaradásokat, melyeket a géphibák, a tárolási tér hiá­nya, a kedvezőtlen időjárás okoztak, felszámolták. A me­gyei mezőgazdasági osztály il­letékeseinek véleménye sze­rint szeptember 10-re minde­nütt befejezik a gabonacsép- lést. mi úthálózatának 50 százalékát — 750 km hosszúságban — pormentes burkolattal látják el. Az idén öt község kap be­kötő utat. A többi 32 bekötő út nélküli községben is megkez­dődik az útépítés a lakosság társadalmi munkájának támo­gatásával. A Szántód—Tihany között közlekedő 110 lóerős motoros kompot a jövő év őszén kicse­rélik 400 lóerősre. A régi kam­pót célszerű lenne beállítani egy Balatonboglár és Révfü­löp közötti járatra; Bővül a kaposvári telefon­automata központ, kísérleti központot létesítenek Fonyó­don. Több község kap posta- hivatalt, ha a helyi szervek támogatják a postaigazgatósá­got e törekvésében. A beszámolót követő vitában felszólaló Kossá István elvtárs tájékoztatta a v. b.-t a közleke­déspolitikai helyzetről. Dr. László István, a megyei tanács elnöke és dr. Kerekes András- né, a városi tanács elnökhelyet­tese azzal a kérdéssel fordulta minisztériumhoz, hogy a ka­posvári vasútállomás bővítésé­nek, illetve a városi autóbusz­tarifa rendezésének kérdését tűzze napirendre a KPM ille­tékes osztálya; Hruscsov és Kádár János látogatása a moszkvai magyar ipari kiállításon Moszkva (MTI). Nevezetes vendégek látogatták meg ked­den délelőtt a moszkvai ma­gyar kiállítást: N. SZ. Hrus­csov, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizott­ságának első titkára, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke és Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Kádár János, aki szabadsá­gát a Szovjetunióban töltötte, felesége társaságában délelőtt kilenc óra körül érkezett a kiállításra. Hruscsov 9 óra 30 perckor érkezett meg feleségével, Nyí­rta Petrovnával, Rada lányával, menyével és Julija unokájával. Hruscsov és Kádár János megtekintette a kiállítás szer­számgépipari, könnyűiparij élelmiszeripari, gépgyártási és híradástechnikai pavilonját, a magyar járműipar, kohászat, bányagépgyártás szabadtéri be­mutatóját. A látogatás végén a vendé­gek felkeresték a kiállítás mackóbüféjét. Kádár János nyilatkozata a moszkvai magyar kiállításon Kádár János a moszkvai magyar kiállításon kedden dél­előtt a következő nyilatkozatot tette: Csak dicsérni tudom a ki­állítás vezetőit, szervezőit, minden magyar dolgozóját, mert örvendetes, milyen szem­léltetően, ízlésesen, áttekinthe­tően és szépen tudták megmu­tatni, hogy a magyar szocia­lista ipar is képes valamire, szégyenkezés nélkül állhat a szocialista országok sorában, s egyet-mást a nyugati kapitalis­táknak is megmutathat. Hruscsov tréfásan félbesza­kította Kádár János szavait.: — Nem kell szerénykedniük. Nemcsak egyet-mást, hanem az egész kiállítást is megmutat­hatják. Nekem, mint magyarnak, nem illik többet mondanom — válaszolta ugyancsak tréfásan Kádár János, majd így folytat­ta: Nekünk, magyaroknak, min­dig jólesik hallani, amikor egy­szerű szovjet emberek, szovjet alvtársaink, elismerő hangon szólnak a magyar nép eredmé­nyeiről. Ebben a hangban va­lahogy az is benne van, hogy a szovjet elvtársaktól kapott se­gítség nem volt hiábaváló, hogy az áldozat, a kiontott vér, mely- lyel segítették a magyar nép harcát, iparának fejlesztését, kezdi meghozni eredményeit Hruscsov isimét közbeszólt: — A segítség önmagában még nem minden. Meg kell tudni választani azt, akinek segítsé­get nyújtunk, hogy e segítséget fel is tudja használni — jegyez­te meg a szovjet kormányfő. Némelyek azt mondják, hogy a magyarok soviniszták — folytatta Kádár János, — Ez nem igaz. A magyar munkás- osztály internacionalista; A magyar népben ott él az inter­nacionalizmus eszméje, s van benne nemzeti büszkeség is; mi büszkék vagyunk rá, hogy megállhatunk a szovjet elvtár­sak, a többi testvéri nép előtt, hogy élni tudunk a testvéri se­gítséggel; Törpevízmű-társulás alakult Nagyatádon (Tudósítónktól.) Már hosszabb ideje dolgo­zott Nagyatádon egy előkészítő bizottság a törpevízmű-társulás létrehozásén. A szervező mun­ka eredményeképpen, augusz­tus 28-án, vasárnap megala­kult a társaság. Az alakuló ülésen megjelentek a járási és községi párt- és tanácsi szer­vek képviselői, 42 vállalat és szervezet megbízottai és mint­egy 400 nagyatádi lakos. Dr. Varga János, a Pécsi Vízügyi Igaz? =ág mérnöke vázolta a társulás műszaki tennivalóit. Kovács János, a MÉSZÖV ki­küldőt'! e az alapszabályt is­mertette. A határozatok értelmében Nagyatád huszonhat utcája kap vizet 17 km-es szakaszon. Ehhez a társulás tagjai tíz év alatt kifizetendő kétezer fo­rintos összeggel járulnak hoz­zá évi 200 forintos törlesztés formájában. A lakosság társa­dalmi munkát is vállalt. Min­denki maga végzi el háza előtt a csatornázást. A vízműhöz 3 új kútra van szükség. A tanács egy, a tár­sulás pedig két kút fúrásának a költségeit vállalta. A törpe­vízmű két és fél millió forint­ba kerül, és 1961-ben építik meg. A tervet a Vízügyi Igaz­gatóság készíti el. A társulás öttagú igazgató­ságot és háromtagú felügyelő­bizottságot választott. Az igaz­gatóság elnökévé Szabó Jánost, a községi tanács elnökhelyette­sét választották meg. Minden törekvésünk az, hogy új eredményeink szüles­senek. Jelenleg olyan a helyzet nálunk, hogy a párt, a néptö­megek, a dolgozók, a kormány teljes egyetértésben dolgoznak. Ott vagyunk a munkásosztály nemzetközi frontján, s mivel céljainktól nem tágítunk, nagyszerű eredményeket érünk eL A kiállítás megtekintése után a látogatónak az a benyo­mása, hogy Magyarországon már most is jól lehet élni. Még egy pár évig dolgozunk, s nagyszerűen fog élni a ma­gyar nép. Hruscsov ismét tréfálkozva félbeszakította Kádár János szavait: — Ügy látszik, Árpád jól választotta meg a földet — mondta. Igen, Árpád jól választotta meg a földet. A föld is jó, a klíma is, a víz is, bár Ma­gyarország egy kicsit forgal­mas helyen fekszik — vála­szolta tréfásan Kádár János. — De mi ott élünk, ott harco­lunk, s ott fog megszületni a szocialista Magyarország, akármit is tegyenek ellenségei. Még egy személyes megjegy­zést szeretnék tenni. A magyar elvtársak, a magyar dolgozók előtt nem kell sokat magyar ráznom, milyen jólesik nekem, hogy Hruscsov elvtárssal kö­zösen nézhetjük meg a magyar kiállítást. Én csak azt kívá­nom, hogy ez a jó viszony, a jó együttműködés tovább erő­södjék a nagy szovjet nép és a mi népünk között, s akkor minden jó lesz. Ez a kiállítás mindinkább megerősíti az em­bert ebben az érzésben. Úgy gondolom, hogy ez jó nap volt számunkra. Mi magyarok gyakran meg­fordulunk Moszkvában, s ez nem rossz. De úgy van, hogy ha egy év múltával tér vissza ide az ember, leírhatatlan az a gyors fejlődés, amit itt lát iparban, kultúrában, életszín­vonalban — mindenben. Szív­ből kívánjuk a szovjet népnek, hogy tovább haladjon ezen az úton. Sok öröm fogja még ér­ni, új sikereket arat, még szebb lesz majd az élete. Mi is kö­vetjük őt ezen az úton, mert ez nekünk, magyaroknak sem rossz. Köszönöm Hruscsov elvtárs­nak, Nyina Petrovnának, ked­ves családjuknak, hogy meg­tisztelték a kiállítást — mond­ta befejezésül Kádár János. (MTI) A finn sajtó Hruscsov küszöbönálló finnországi látogatásáról Helsinki (TASZSZ). Alig lett ismertté, hogy Nyikita Szerge- jevics Hruscsov szovjet mi­niszterelnök Kekkonen finn köztársasági elnök 60. szüle­tésnapjára Finnországba láto­gat, a finn sajtó máris vezető helyen foglalkozik ezzel az utazással. Majdnem minden fővárosi lap e témának szen­teli vezércikkét. Egész sor újság rámutat, hogy Hruscsov látogatása vi­lágraszóló eseménnyé változ­tatja Kekkonen születésnapi ünnepségét. A Suomen Sosiali Demokrata arról ír, hogy Hruscsov finn­országi utazása »-az egész vi­lágot érdekelni fogja függetle­nül attól, hogy annak végered­ménye mennyiben lesz világpo­litikai jelentőségű«. (MTI) Raul Roa kubai külügyminiszter nyilatkozata New York (TASZSZ). Raul Roa, kubai külügyminiszter — miután a kubai küldöttség ki­vonult az amerikai államok külü gymi n isztereinek érte­kezletéről — kijelentette, hogy az Egyesült Államok küldött­sége nyomást gyakorolt az ér­tekezlet számos résztvevőjére, rájuk akarta kényszeríteni akaratát és keresztül akarta erőszakolni a ránézve kedvező határozatot. A tanácskozások nem alakul, hattak kedvezően, amikor Nixon amerikai alelmök arra buzdított, hogy »végezzenek Fidel Castro kormányával« és a Pentagon kijelentette: »már felkészültek a csapatok Kuba megtámadására, ha a külügy­miniszteri értekezlet részéről eihangzana valamilyen felhí­vás« — mondotta. Roa elmondotta, hogy az Egyesült Államok tekintélyes személyiségei nyomást gyako­roltak a külügyminiszterekre, hogy befolyásolják az értekez­let határozati javaslatának megszerkesztését. Az első és a második pontot — amely merénylet Kuba szuverenitása ellen és agresszív cselekedet Kubával szemben — kizárólag az Egyesült Államok követe­lésére foglalták a határozati javaslatba. Arra az állításra, hogy »nincs semmiféle bizonyíték arra, hosv az Egyesült Álla­mok megtámadta volna Ku­bát, Roa a következőket mon­dotta: »ha a háromszázezer tonna elégetett cukornád és a Floridából történt berepülések nem elegendőek, akkor nem tu­dom, hogy a kubai kormány­nak és a kubai népnek milyen adatokat kellene felsorakoztat* nla az Egyesült Államok bű­nös agressziójának bebizonyí. tására«. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom