Somogyi Néplap, 1960. augusztus (17. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-23 / 198. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Kedd, I960, augusztus 33. Fidel Castro besxéde New York (MTI). A Bizton­sági Tanácsnak a kongói hely­zet megvitatására összehívott újabb ülésszakán vasárnap fel­szólalt Hammarskjöld ENSZ- főtitkár és Gizenga kongói mi­niszterelnökhelyettes. A főtit­kár igyekezett megindokolni a kongói területen működő ENSZ fegyveres erők parancsnoksá­gának tevékenységét — jelenti a TASZSZ —, de ugyanakkor bírálta a kongói kormánynak a Kongóban lévő ENSZ-sze- mélyzet ellen irányuló állítóla­gos akcióit. A főtitkár szerint az ENSZ kongói tevékenységé­nek a nemzetközi békét és biz­tonságot kell előmozdítania. Azok a nehézségek viszont, amelyekbe a köztársaság üt­közik, Hammarskjöld vélemé­nye szerint nem olyan jelle­gűek, hogy veszélyeztetnék a nemzetközi békét, ennélfogva tehát nem tartoznak az ENSZ- re. Hammarskjöld után Gizenga kongói miniszterelnökhelyettes beszélt. Rámutatott, hogy a Biztonsági Tanács segítette an­nak az összeesküvésnek a rieg­ln ásítását, amely Kongó szu­verenitása ellen irányult. Gi­zenga kifejtette, hogy Ham­marskjöld nem tájékoztatta a központi kormányt a katangai fejleményekről, amelyek csak akkor váltak ismeretessé, ami­kor a dróton rángatott Csőmbe sajtóértekezletet tartott Elisa- bethville-ben. A határozat helytelen értelmezése — mon­dotta — nem segíti elő Kongó függetlenségének biztosítását, hanem ellenkezőleg, az ország újabb meghódításához vezet­het. Kongó — hangsúlyozta Gizenga — az ország függet­lenségének megszilárdítását és területi épségének biztosítását akarja. A gyarmati rendszer ellen harcoló kongói nép mél­tóságának helyreállítását kí­vánjuk. Az ENSZ-főtitkár és a kon­gói kormány között támadt né­zeteltérésekről szólva Gizenga kijelentette: nem érti, miért nem tanácskozott Hammarsk­jöld a kongói kormánnyal, mi­előtt Katangába ment. Ugyan­akkor — folytatta a miniszter­elnökhelyettes — kínos össz­hang keletkezett a szeparatista Csőmbe feltételei és az ENSZ- főtitkár döntései között. A kongói küldöttség vezető­je ezután kifejtette kormá­nyának az ENSZ szerepére vo­natkozó nézeteit. Ezek a következők: 1. Az ENSZ a központi kor­mánnyal együttműködve és a Biztonsági Tanács határozatai­nak megfelelően folytassa kon­gói tevékenységét. 2. A központi kormányt ál­landóan tájékoztassák az ENSZ kongói tevékenységéről, hogy azonos nézetek alakuljanak ki. 3. A repülőtereken és a ten­tok teljesítsenek szolgálatot. 4. Az ENSZ-ikatonák hala­déktalanul fegyverezzék le a Csőmbe rendelkezésére álló összes belga csapatokat. 5. A kitonai és a kaminai tá­maszpontokon állomásozó bel­ga csapatokat maradéktalanul és feltétel nélkül vonják ki. Gizenga rámutatott, hogy bel­gák kivezónylése a bábkor­mány milíciájának kiképzésére ellentmond a Biztonsági Ta­nács határozatainak. 6. A Biztonsági Tanács ala­kítson csoportot az ENSZ-csa- patokkal való szoros együtt­működés és a Biztonsági Ta­nács határozatainak végrehaj­tása végett. A miniszterelnökhelyettes befejezésül hangsúlyozta, hogy ezek a szempontok teljes mér­tékben megfelelnek a Bizton­sági Tanács határozatainak és az igazságosságnak. * * * A Biztonsági Tanács va­sárnap este rövid szünet után folytatta munkáját. Mint a TASZSZ-jelentés közli, első­nek ismét Hammarskjöld szó­lalt fel, és igyekezett elháríta­ni azt a Gizenga beszéde nyo­mán kialakult benyomást, hogy ő nem teljesítette a Biztonsági Tanács által reá rótt köteles­ségeit, és lényegében a katan­gai bábkormány érdekeit szol­gálta. Árvíz Indiában Delhi (TASZSZ). Orissz ál­lamban soha nem tapasztalt méretű árvíz pusztít. Előzetes adatok szerint több mint száz­ezer ember vált hajléktalanná. (MTI) A török hadsereg tisztikarának 35 százalékát nyugdíjazzák Ankara (AFP). A török had­sereg 3611 törzstisztjét néhány napon belül nyugdíjazzák. Az augusztus 3-án nyugdíjazott tábornokokkal együtt a török hadsereg ezzel tisztikarának 35 százalékát veszíti el. Vasárnap lejárt az a határ­idő, amelyhez a nemzeti egy­ségbizottság a tisztek önkéntes nyugdíjaztatási kérelmét kö­tötte. Hír szerint a török had­sereg ezredeseinek majdnem száz százaléka az önkéntes nyugdíjaztatási kérelmet vá­lasztotta. (MTI) Tömeggyülés Rangunban Rangun (Űj Kína). A burmai nemzeti egységfront Rangun­ban tömeggyűlést hívott össze. A gyűlés résztvevői felhívták a világ valamennyi békeszere­tő népét, harcoljon az ameri­kai agresszorok ellen, és száll­jon síkra az általános és tel­jes leszerelésért. A tüntetők plakátjain a következő jelmon­datok voltak olvashatók: »-Él­jen a világbéke!« »Le az im- periali zmussal!« Havanna (MTI). Fidel Castro kubai miniszterelnök hétfőn rádióbeszédet mondott. Emlé­keztetett arra, hogy az Egyesült Al'amok az amerikai külügyi miniszterek San José-i érte­kezletét kubaellenes fórummá akarja változtatni. Kuba vá­lasza: a nép készein áll az ag­Stockholm (TASZSZ). A Ny Dag írja: Az Egyesült Államok feke­telistával fenyegette meg a svéd hajóstársaságokat, ha el­vállalják a szovjet olaj elszál­lítását a Fekete-tengerről Ku­bába. Ezt a figyelmeztetést az amerikaiak a svéd külügymi­nisztériumhoz intézték. Az Berlin (ADN). Nyugatnémet szakszervezeti vezetők baráti megbeszélést folytattak az NDK szakszervezeteinek funk, cionáriusaival. A nyugatnémet vendégek felháborodottan kö­zölték, a bonni hivatalnokok azt akarják, hogy a nyugatné­met szakszervezeti vezetők alá­írással tanúsítsák hűségüket a resszió elhárítására — hangs ű- lyozta a miniszterelnök. Mindaddig, amíg az imperia­lizmus fenyegetőzik és intri­kákat sző — folytatta — a ku­bai nép nem tehet mást, mint­hogy szervezkedik és felkészül az agresszió elhárítására.­amerikai nyomás és fenyegetés hatására a svéd hajóstársaságok kénytelenek voltak lemondani a rendkívül előnyös bérfuvaro­zási egyezményekről. A svéd tartályhajóflotta nagyrésze eközben a kikötők­ben vesztegel, mert nincs elég megbízatása. (MTI) kormányhoz. A nyugatnémet funkcionáriusok élesen tilta­koztak a bonni kormány újabb önkénye ellen. Hangoztatták, hogy a nyugatnémet szakszer­vezeteket a rrfllitarizmus és az Adenauer-féle politika elleni harci szierwé kell változtatni; (MTI) A kongói kérdés a SMztonsági Tanács előtt geri kikötőkben kongói csapa­Ki parancsol a svéd hajótulajdonosoknak? Tiltakozás a nyugatnémet szakszervezetek elnyomása ellen Hammarskjöld javaslatának megvalósítása a kongói nép gyarmati leigázásának új formáját teremtené meg A Mali Államszövetséget Szenegál szeparatisták bomlasztják New York (TASZSZ). V. Kuznyecov, a szovjet küldött­ség vezetője — aki a guinéai küldött után szólalt fel — be­széde elején hangsúlyozta, hogy a kongói helyzet tovább­ra is rendkívül feszült. Még a főtitkár által közölt rendkívül szűkös információból is látha­tó, hogy augusztus 17-én csu­pán a katangai Kamina tá­maszponton több mint három­ezer belga katona és tiszt tar­tózkodott. Az említett közle­mény azonban nem ismertet semmiféle adatot azokról a belga csapatokról, amelyek Ka- tangán kívül Kongó más pont­jain tartózkodnak. Nem szá­mol be arról sem, hová irá­nyítják a Kongó egyes vidé­keiről kivont belga csapategy­ségeket. Ehhez hozzá kell fűzni, hogy a belga kormány még mindig azt bizonygatja, csapatainak ott kell maradnia azokon a tá­maszpontokon, amelyeket Bel­gium törvénytelenül tart fenn Kongó területén. A szovjet- kormány — mon­dotta a továbbiakban V. Kuz­nyecov — határozottan támo­gatja a kongói Köztársaság kormányának azt a követelé­sét, hogy haladéktalanul ki kell vonni azokat a csapatokat, me­lyek a legutóbbi incidenseket provokálták, és amelyek nyil­vánvalóan ellenséges magatar­tást tanúsítanak a köztársa­sággal szemben. A szovjet küldöttség vezető­je elmondta, hogy értesülések szerint az ENSZ főtitkára újabb Csapatokat szándékozik Kongóba küldeni a NATO-or- szágokból. Felvetődik' a kérdés: Mit jelent mindez? Hi­szen ha Katangában vala­miféle »idegenlégiót« ala­kítanának, vagy pedig bel­ga és egyéb NATO-beli »önkénteseket« irányítaná­nak oda, ez gyakorlatilag csupán az agresszió átke­resztelését, folytatását ás kiterjesztését jelentené az ENSZ határozata ellenére. Feltétlenül látni kell, hogy ez maga után vonná önkéntesek beáramlását az afrikai orszá­gokból — ahol erre már utal­tak —, valamint azokból az országokból, amelyek más föld­részeken fekszenek, és őszinte barátai a független Kongónak. A Biztonsági Tanács három ízben — július 14-én és 22-én, valamint augusztus 9-én — hozott határozatot a Kongói 'AkanHiou f Kyrema Morpno* ®NICOSIA oVFamagusla. Larnaka s-'t v<) Limassol f*1 ® 3 §m 4 E.A.Krígyesülr Ar<H> Köztársaság Lrhbanon \ZHr/zrse/ Málta (N.Br.) CIPRUS tesnerouj Kairó® .Stueri-csatorna. Kuznyecov beszéde a Biztonsági Tanács ülésén Köztársaság ellen irányuló ag­resszió megszüntetéséről — be­leértve Katanga tartományt is —, a Kongóban tartózkodó belga csapatok haladéktalan kivonásáról, továbbá Kongó területi sérthetetlenségének -és politikai függetlenségének biz­tosításáról. A Biztonsági Ta­nács ezenkívül felhívta az ENSZ minden tagállamát, hogy hajtsa végre ezeket a ha­tározatokat, és tartózkodjék minden olyan akciótól, amely árthatna Kongó területi épsé­gének és politikai függetlensé­gének. Szükségesnek ítéljük ismé­telten emlékeztetni arra mondotta a továbbiakban Kuz­nyecov —, hogy a Biztonsági Tanács július 22-i határozatá­ban felhívott minden álla­mot, tartózkodjék az olyan cse­lekményektől, amelyek aláás­hatnák a Kongói Köztársaság területi épségét és politikai függetlenségét. E határozat megvalósításá­hoz elengedhetetlen, hogy te­vékeny segítséget nyújt­sunk a központi kongói kormánynak a törvényes­ség és rend helyreállításá­ban és abban, hogy jogait az ország egész területén gyakorolhassa, beleértve Katangát is. V. Kuznyecov ezután ismer­tette a szovjet kormány állás­pontját az ENSZ főtitkára ál­tal Kongóban javasolt ENSZ »polgári intézkedésekkel« kap­csolatban. A szovjet küldöttség vezetője kijelentette, hogy a Kongóiba küldendő szakembe­rek kiválogatásánál megsértik az igazságos földrajzi elvet, és figyelmen kívül hagyják az egyes államoknak az ENSZ költségvetéséhez való hozzájá­rulását. Az ENSZ kongói »pol­gári intézkedéseinek« terve — mondotta Kuznyecov — sérti az ENSZ alapokmányának főbb elveit. Az alapokmány nem ad jogot arra, hogy be­avatkozzanak más országok belügyeibe. Ez a terv nem áll összhangban a Biztonsági Ta­nácsnak a kongói kérdésben hozott határozataival. A főtitkár terveinek meg­valósítása nem jelent egye­bet, mint azt, hogy a füg­getlen Kongói Köztársaság jövőjét alárendelik az Egyesült Államok vezette nyi tagja támogatni fogja ezt a határozattervezetet. * * * Kuznyecov az ülés végén is­mét felszólalt, és megállapí­totta, hogy az előzetes megbe­szélések tanúsága szerint a Biztonsági Tanács tagjai nem támogatják a Szovjetuniónak azt a javaslatát, amelyben ENSZ-tagállamok képviselői­ből megfigyelői csoport létesí­tését indítványozza. Ezért a szovjet küldöttség nem ragasz­kodik javaslatának szavazásra bocsátásához. Ily módon a Biztonsági Ta­nács ezen az ülésen nem ho­zott semmiféle formális hatá­rozatot a kongói kérdésben. • * * Mint az ADN jelenti, hétfőn reggel a Biztonsági Tanács idő­pont megjelölése nélkül elna­polta ülését. (MTI) államcsoportosulás érde­keinek, s ezzel lényegében a kongói nép gyarmati le­igázásának új formáját teremtenék meg az ENSZ- zászlók égisze alatt. A szovjet-kormány ezért el­veti az említett .tervet, j A Szovjetunió kormánya re­méli, hogy a Biztonsági Ta­nács kivívja saját határozatai­nak teljesítését, megakadályoz­za a Kongói Köztársaság el­len irányuló agressziót, eléri az intervenciósok valamennyi katonájának kivonását, és biz­tosítja a Kongói Köztársaság függetlenségét és szuverenitá­sát. A szovjet kormány feltétle­nül támogatja a kongói kor­mány javaslatát, amelyet Gi­zenga miniszterelnökhelyettes ismertetett felszólalásában, és amelynek lényege, hogy ha­ladéktalanul küldjenek a Kon­gói Köztársaságba a semleges országok képviselőiből alaki tott csoportot. A fentiekkel kapcsolatban a szovjet küldöttség a következő határozattervezetet terjeszti elő: A Biztonsági Tanács meg vizsgálta a kongói helyzettel foglalkozó július 14-i és 22-i, valamint augusztus 9-i határo­zatok teljesítését. Ügy intézke­dik, hogy csoportot kell alakí­tani azoknak az ENSZ-tagál lamoknak a képviselőiből, me­lyek a Biztonsági Tanács hatá­rozatának értelmében fegyve­res erőkkel járultak hozzá a Kongói Köztársaság megsegí­téséhez. Ennek a csoportnak az ENSZ főtitkárával együttmű- kötlve a helyszínen kell bizto­sítania a Biztonsági * Tanács határozatainak, köztük a bel­ga csapatok Kongó területéről való kivonásáról, továbbá Kon- |gó területi épségének és poli­tikai függetlenségének tiszte­letben tartásáról szóló határo­zatnak a teljesítését. A Biztonsági Tanács szüksé­gesnek ítéli, hogy a tanács határozatainak teljesítése köz­ben a főtitkár és az említett csoport rendszeresen tanács­kozzék a törvényes kongói kor­mánnyal. A Biztonsági Tanács megbízza a főtitkárt, számol­jon be a Biztonsági Tanácsnak a most hozandó határozat tel-’ jesítéséről. Kuznyecov kijelentette, a szovjet kormány reméli, hogy hogy területén, Akrotiri es a Biztonsági Tanács valameny-1 Dhekelia katonai bázisok kör­Rendkívüli állapot — A csendőrség háziőrizetbe vette a miniszterelnököt Dakar (MTI); Keita, a Szenegálból és Szu­dánból alakult Mali Államszö­vetség miniszterelnöke az egész országban elrendelte a rendkí­vüli állapotot, s kormányren­delettel felmentette tisztségé­ből Dia miniszterelnökhelyet­test és hadügyminisztert, aki egyúttal a szenegáli tartományi kormány vezetője. Az intézke­désre az adott okot, hogy a szenegáli törvényhozó testület rendkívüli ülést tartott és Dia ösztönzésére elhatározta Szene­gál kiválásai, a Mali szövetség­ből. A nyugati hírügynökségek beszámolóiból kitűnik, hogy Szenegál szeparatista törekvé­seiben jelentős szerepet játsza­nak a francia gazdasági érdé* kék. A francia uralkodó körök at­tól tartanak, hogy Keita, aki a Mali Államszövetség egyik leghaladóbb személyisége, franciaellems politikát folytat­na, amely veszélyeztetné gaz­dasági érdekeiket. A legutóbbi nyugati tudósí­tások szerint Dakarban a csendőrség és hadsereg meg­szállta a középületeket. Keita miniszterelnököt és kormányá­nak tagjait háziörizetbe vették. A Földközi-tenger északke­leti részén fekvő 9250 négyzet- kilométer nagyságú Ciprus­sziget — mely 1878-tól brit gyarmat volt — 1960. augusz­tus 16-án elnyerte független­ségét. A 600 ezer lakosú új köztársaság függetlenségét je­lentősen csorbítja az a tény, zetében majdnem 100 négyzet­kilométernyi terület brit szu­verenitás alatt marad. Ezen­kívül a brit katonai egységek­nek jogukban áll a sziget fő­városának, Nicosiának repülő­terét, Limassol és Famagusta kikötőinek berendezését, az összes közlekedési útvonalakat igénybe venni, valamint a ka­tonai gyakorlótereket használ­ni. Jelmagyarázat: 1. Területek brit sjuverenitás alatt. 2. Brit katonai gyakorlóterek. 3. Leg­fontosabb imperialista támasz­bontok a Földközi-tenger kele­ti térségében. 4. Imperialista katonai tömbök tagállamai é* Izrael.

Next

/
Oldalképek
Tartalom