Somogyi Néplap, 1960. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-14 / 165. szám

eémrtBk, m*i. jűBva 14. 5 SOMOGYI NÉPLAP Ésszerű betakarítás a nagybajomi Zöldmezőben \ Tizennyolcezer fiatal i jelentkezett egyetemre és főiskolára Meghalt Tánczos János megyei tanácstag 1420 hold a nagybajomi Zöldmező kalászos területe. A termelőszövetkezeti tagok elhar tározták, hogy gabonájuk zömét kombájnnal aratják. Gondot okozott a vezetőségnek a gabona hazaszállítása. Ha teherautóba ömlesztik, a zsákokba felmérés és a hosszú ál­lásidő miatt sok- pénzt kell kifizetniük, és így lassabban is menne a munka. De meg­találták a kivezető utat. A képen látható Gyovai Jenő főmezőgazdász ésszerűsítése. Mi ennek a lényege? Szekérre tesznek egy újonnan összeállított deszkaládát. Ebbe en­gedik a szemet, ha megtelt a kombájn tartálya. A ládából zsákokba folyik a gabona. A teli zsákokat aztán vontató viszi a magtárba, visszafelé pedig trágyát szállít. Az egész ország asztalára kell kenyér Hazánk egyetemein, főisko­láin végéhez közeledik az idei {tanév, és ugyanakkor megkez­dődtek a felvételi vizsgák. Ti- Jzennyolcezrem jelentkeztek az ifidén a felsőoktatási intézmé- {nyek nappali tagozatára. Ezek »közül hetvenkét százalék kitű- ínő, jeles vagy jó eredménnyel í érettségizett, ötezemyolcszáz ? olyan fiatal van a pályázók \ között, aki tavaly vagy még »ennél is korábban végezte a Jközépiskolát & azóta dolgozott. {Feltűnő a nők arájjyszáma a {jelentkezők között: 42 száza­lék, csaknem a fele nő. Az egyetemeken és főiskolá­ikon július 15-én befejeződnek Ja felvételi vizsgák. Az egyete- Jmek az eredményt július 25-ig {írásban közük az érdekeltek­kel. Egyes egyetemi karokon, »főiskolákon az aránytalan je­lentkezések miatt még nem {[töltötték be a helyeket, itt {pótjelentkezéseket, illetve pót- felvételit tartanak majd, és »ennek időpontját később köz­elik. A Somogy megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága fáj­dalommal tudatja, hogy Tán­czos János, a Somogy me­gyei Tanács tagja, a tanács építési és községfejlesztési állandó bizottságának titka ra 39 éves korában tragikus hirtelenséggel elhunyt. Tánczos János rövid, de tartalmában gazdag életét a közösségért áldozta. Böhö- nyén született kö~évparaszti családból, s mindvégig köz­sége felemelkedéséért mun­kálkodott. Fiatal korától kezdve részt vett a közélet­ben. Böhönye lakói az irán­ta érzett bizalmat azzal jut­tatták kifejezésre, hogy 1954-ben községi tanácstag­nak és végrehajtó bizottsá­gi tagnak választották. 1958 tavasza óta a Hazafias Népfront községi bizottságá­nak elnöke volt. A termelő­szövetkezeti mozgalomba bekapcsolódva aktív mun­kát végzett. Sok feladata mel­lett arra törekedett, hogy mindenütt becsülettel helyt­álljon. Áldozatkészsége, szor­galma példaként szolgált mások számára. Egy cél le­begett mindig szeme előtt; Lángol a nyár Ellenőrzésen a tűzvédelmi komplex-brigáddal a dolgozó népet segíteni, tá­mogatni. Ezért, és ilyen szel­lemben dolgozott mint Bö­hönye és Vése község . me­gyei tanácstagja. Korai halálával súlyos veszteség érte családját, de hirtelen elmúlása sújtja a megyei tanácsot, a Hazafias Népfrontot és a böhönyei termelőszövetkezetet is. A közösségért végzett áldoza­tos munkáját nem felejtik akik ismerték, s emlékét fa­luja népe és a megyei ta­nács tagjai kegyelettel őrzik. Arat a falu. Aki húzza a ka­szát, szedi a markot, kötözi a kévét, annak a gondolata nap­hosszat a, gabonánál időzik. De figyeli és a maga módján segíti az aratást a város is, mert kenyér nem csupán a fa­lunak kell, hanem az egész országnak. Megy a munka a mezőcso- konyai gabonaföldeken. Az Űj Erő Termelőszövetkezet tag­sága prémiumot szavazott meg a kalászosok betakarításáért. Egy hold learatásáért a mun­kaegységen felül 30 kiló gabo­na jár. Ezt a prémiumot ter­mészetben adják ki. Okosan tették, hogy a serkentésnek ezt a módját választották. Ar­ra viszont nem volt semmi szükség, • hogy a vezetőség szinte naponként alkudozzék az aratás javadalmazásáról. Keddes este például csaknem két óra hosszat tanakodtak er­ről. Vörös Vince, a járási párt- bizottság munkatársa határo­zottan rámutatott: az a fon­tos, hogy a szocialista elosztá­si elvek szerint részesedjenek gabonából az aratók, s a szö­vetkezet búzafölöslegét adja át az államnak. Bodrog egy kis küldöttséget menesztett Kaposvárra, a já­rási tanácshoz. Hosszasan csűr- ték-csavarták a szót, míg vé­gül kibökték: négy mázsás »fejadagot« szeretnének ki­mérni. Persze, a válaszból megértették (és előtte is tud­ták), hogy a begyűjtés eltör­lése óta nincs nálunk fejadag, s az is ismeretes, hogy kétta­gú család évi lisztszükségleté­nek fedezéséhez nem kell nyolc mázsa búza. Morzsolgatom a telt búzaka­lászokat Várda szövetkezeti község határában: sok is, szép is a szem. Később Rutek Gyu­la, az Üj Élet elnöke azt mondja: — Éppen emiatt fáj a fe­jünk. A tervezettnél gazdagabb termést adnak a kalászosok. Kenyér- és takarmánygaboná­ból mintegy 19 vagonnyit kel­lene tárolniuk, de csak 5 va- gonos magtáruk van. Megnéz­zük a két iskolát, meg a kul­túrtermet — itt is elfér jócs­kán. Sovány Ede tanácselnök közbeveti: — Az Alsóbogáti Állami Gazdaság igazgatója, Szép István ígérte, hogy leg­Űj román gyógyszer A kolozsvári Terápia Gyógy­szergyár kollektívájának na­gyobb mennyiségű cloramfe- nicolt sikerült előállítani. Ez áz antibioticum a hastífusz és a bélfertőzések ellen alkal­mazható eredményesen. A clorafenicol gyártási el­járásának kidolgozásához a gyógyszerészeti kutat"''ntézet munkaközösségé is hozzájárult. alább 5—6 vagonnyi férőhe­lyet juttat nekik itt a faluban. (Szép elvtárstól tudom, hogy talál módot a segítség meg­adására.) Nemcsak így lehet megolda­ni a várdaiak raktározási gond­jait. Számolgatunk, s kiderül, más lehetőség is kínálkozik. Ebben a faluban olyan gabo­nafelhasználási tervet szavaz­tak meg, amiről szükséges né­hány szót szólni. A búza hol­danként! termésátlagát 9 má­zsára vették. A papírforma szerint- a cséplőrészen és a földadón felül egy szem búza sem jutna Várdáról 'az állam raktáraiba. Talán az egész termést feléli a falu? Dehogy kell 660 embernek 360 hold búzának minden szeme, kap abból az ország is! — A terven felüli mennyi­séget nagy tételben értékesít­jük, jól jön érte a mázsánkénti 20 forintos nagyüzemi felár — mondja a szövetkezet elnöke. S ettől a nem csupán kereske­delmi ügylettől egyetlen vár- dai gazda se féltse a kenyerét. A tervben gzámoltak azzal, hogy a szövetkezeti családok minden tagjának — öregnek, fiatalnak, ágyban fekvő beteg­nek, karonülő gyereknek — meglegyen az évi búzalisztje. Most, hogy a határ többet ígér, mint a papír, még nyugodtab- ban várhatják a jövő esztendő aratását. Csak helyeselni le­het azt a gondoskodást, amivel körülveszi öregjeit a szövet­kezet: szociális alapból segíti a rászorulókat, s a magatehe­tetlen Mózs Józsefnek termé­szetben fizeti meg a föld jára­dékot. A tanácselnök hozzáteszi: — Ma délelőtt a mezőn kér­dezte tőlem Samu Imre, hogy lesz-e előcséplés, mert kelle­ne neki néhány mázsa búza. Megnyugtattam, hogy a jövő h'éten lesz miből kimérni az előleget. Kolip Lajosné, aki segít az aratásban, azt mond­ta, neki 3 mázsa kenyérgabona kellene egész évre, se több, se kevesebb ... Valóban: minek is vinne ha­za egy három tagú család 9 mázsánál több búzát? Ennyi­ből megél éven át, s ha több termett a szövetkezetben, a fö­lösleg tárolásának gondját ru­házza át a Terményforgalmi Vállalatra. Értsék meg új szövetkeze­teink gazdái: a falu kenyerét senki sem veszi el. De abból a kenyérből, ami a falvak hatá­rában termett, nemcsak a pa­rasztok, hanem a munkások és alkalmazottak is akarnak enni, Tegyen hát annyi kenye­ret a falu az ország asztalára, hogy abból kellő mennyiség­ben jusson égész népünknek. Kutas József Egész nap lángol a nyár, a mezők felett — távolabbra nézve — vibrál a levegő, s úgy látszott, az idei nyár hűvös, esős időszaka után végre meg­jött az eddig messze, az Észa­ki sark felé kalandozó igazi meleg. Kaposfő Júüus 3-án megcsinálták már a tűzoltó készenléti-szol­gálat beosztását. A szertár előtt a szolgálatos kocsin: ka­pa, kasza, eke — ahogy kell. Itt találni a lovakat is. A szakvizsgálat hibát is tálált: a 400-as kismotorfecs­kendő targoncáján nem volt fenn a szűrőkosár, az egyik tömlőben pedig nem volt tö­mítőgyűrű. (Az előbbit feltet­ték, az utóbbit kicserélték az ellenőrök, s megtöltötték a motor hűtőtartályát). Az ellen­őrzési könyvben felhívták a tűzoltóparancsnok figyelmét, hogy az üzemanyagtartály fel­töltéséről is gondoskodjék. Nagyszerű az őrszoba felsze­relése: ágy, asztal, padok. Szól a rádió, s egy falipolcon köny­vek sorakoznak: aki nem fi­gyel éppen, olvashat. A gyógy­szeres láda is itt van. Nagybajom Egy lófogatost és két gyalog­szolgálatot teljesítő tűzőrt a 'helyén találtunk. Hiba az, hogy a 73 éves Szentes József bácsit is kirendelték, bár az előírás szerint hatvan éven felüliek e szolgálatot nem lát­hatják el. A szertár gondnoka szépen rendben tartja a szereket, tisz­ta, frissen sikált a kövezet. A Nagybajom melletti ha­talmas búzatáblán a Kutasi Állami Gazdaság két rendvá- gó-gépét látni messziről. Az egyik áll. Tűzvédelmi szem­pontból rendben. Ám Ficskus József, a gép vezetője elmond­ja, hogy nem tud dolgozni, mert a rendvágóhoz kivezé­nyelt segítőmunkás nem jött el. Pedig óránként három, esetleg négy kataszteri holdat is learathatna az új típusú rendvágó. Mesztegnyő ' Böhönyén helyén találtuk a Iófogatos tűzkészültségi szol­gálatost. (Az előírt szerszámok a kocsin elhelyezve.) Meszteg- nyőn azonban senki sem tar­tózkodott a nyitott szertár kö­rül. A községi tanács titkára el­mondta, hogy névleg van tűz­oltóraj a faluban, de nem dol­goznak semmit. A tűzoltópa­rancsnok nem képes vagy nem akarja ellátni feladatát. (A Egy héten kétszer összefut a a nép Taranyban, szombaton este és hétfőn reggel Ilyenkor még az is ott bámészkodik a kerítésnek dőlve, akinek ép­pen sürgős dolga volt előbb az istállóban. Mindenfelé ilyen kiáltozással hívják csodát lát­ni szüleiket a gyerekek: »Jön a János bácsi! Itt a János bá­csi/« Ha eddig csigáztuk az olva­sók érdeklődését, illik elárulni kiről is van szó. Mester János bácsiról, a taranyi Május 1 Tsz főcsikósáról. Ilyen . csikós nem igen akad még egy a me­gyében. János bácsi ugyanis nyolcvankettedik esztendejét tapossa immár. Hogy hogyan lett csikós? Ennek története txtn. János bácsi idén kanyarítot- ta alá nevét a belépési nyilat­kozaton. Amikor a tsz vezetői számbavették, hogy milyen munkaerő áll rendelkezésükre, a Mester János névhez érve csak annyit mondtak: Mi a csudát csináljunk egy ilyen öreggel? Valaki_ rávágta: — Csak nyugdíjasnak való. — Ügy bizony — bólogatott mindenki és ebben is marad­tak. Nem úgy az öreg. Feleségé­vel gurcigombos cs-kósmentéi varratott magának. Elő zedte a tarisznyáját, s naphosszat fé­nyesítette a karikákat rajta. Jó bőven öntötte a Sidolt, nem A taranyi főcsikós j 10. n-*- yiro yvuAuyi. sajnálta se a gombokra, se a karikákra, se a lószerszámra. — Az igazi csikós csak csil­logó, ragyogó szerszámmal me­het végig az utcán — mondta feleségének. — Csak nem akar tényleg csikós lenni... ? — kérdezte meg ki tudja hányadszor az asszony. — Hát mi más lennék... — sértődött meg az öreg. A népfrontbizottság újjává- lasztása után János bácsi oda­ment a párttitkárhoz. Ez má­jus elején volt. Akkoriban hordták össze a csikókat, lova­kat. S ha már így van, csikó­sok is kellenek. Tudta ezt az öreg, azért kezdte így a szót: — En akarok a csikós lenni. A titkárnak, még az álla is leesett csudálkozásában. Hal­lott ugyan valamit rebesgetni az öreg készülődéséről, de azt amolyan tréfának 'hitte. — Nem viccel János bá? Az öreg kihúzta magát, sze­me szikrát hányt. — Viccel a majd mindjárt megmondom micsoda... — Hát el merné vállalni? ■— Még szép, öcsém! — S fel is tud ülmi a lóra? — Szeretném én azt a re- mondát látni, aki engem levet a hátaróli — Jól van Mester bácsi, csi­náltatok egy kettőslétrát, hogy fel tudjon pattanni a ló há­tára. Az öreg emelgette a lábát, olyan mozdulatokat tett, mint­ha neki akarna ugrani Horváth Vendelnek. De aztán meggon­dolta magát, s csak annyit mondott: — Gúnyt űzöl belő­lem? A titkár igyekezett megnyug­tatni: — Nagyon idős már János bácsi. Az öreg azonban csak haj­totta a magáét, és mikor el­ment, az volt az utolsó mon­data: — De én akkor is csikós leszek. A párttitkár megbeszélte a tsz vezetőivel, hogy János bá­csit feltétlen tegyék meg csi­kósnak, mert belebetegszik, ha nem valósul meg az álma. Amikor Mester Jánost kine­vezték főcsikósnak, olyan bol­dog volt az öreg, hogy mada­rat lehetett volna fogatni vele. Otthon kettőzött erővel fénye­sítette csikós felszerelését. Amikor a lovát be kellett vin­ni a közösbe, lóháton vonult be a tsz-majorba. Ügy ült a lovon, mint a cövek, s néha úgy nekieredt, hogy csak úgy porzott az út mögötte. A nagy eseményt meg is örökítették gus »lekapta az öreget« szívességből. Most a háromsarki legeli erdőn van a karámnál égé: héten. Csak szombaton néz he za az asszonyhoz, hétfőn rét gél pedig indul vissza. Oda i vissza is' lóháton. Ezért fi össze a taranyi nép, bámulni huszárosán nyargaló János be csit. Sokan igyekeznek borsot tő: ni az öreg orra alá: — Biztos a kút kávájára á és úgy ül fel a lóra. Az öreg se maradt adós válasszal ilyenkor: — Az a fő, fiam, hogy nyolc ■ vaukét éves fejjel felülök! Ha a munkája iránt érdek lödnek, szerényen. csak annyi mond: Csak virgódom, S h azt kérdik, miért akart eny nyíre csikós lenni, az a felelet — Harmincnyolc esztendei voltam csikós az uradalombar A huszároknál szolgáltam Megszoktam a lovat, nem vol étvágyam más munkára men ni... Legszebb élet a csikósság Aki egyszer Taranyban já szombaton, ne mulassza el ki várni, míg fel nem tűnik bar na lován János bácsi. . Lajos Géza siófoki alosztálynak rendet kell teremtenie a faluban!) A szertár elhanyagolt, ren­detlen, sárosak, piszkosak a felszerelések. A csukott őrszo­ba ablakán át nagyon csúnya kép látható: egy régóta poroso­dó asztal, elterített szalma az egyik fal mellett. Nem volt el- lenőrző-íuzet sem. Az erdészetnél az őszi árpa próbacséplése folyik. A cséplő­gépnél a tűzrendészeti határo­zat 18. és 21. pontjában előír­tak nem voltak teljesen bizto­sítva. A felelős vezető figyel­mét jegyzőkönyvben hívták fel a hibák kijavítására. Kéthely A nagybaj omi 400-as kismo­torfecskendő mágnesét is nem­régiben küldték tekercselni Budapestre, s az ellenőrzéskor kiderült, hogy a kéthelyi 400-as kismotor üzemképtelen: befolyik a víz az egyik hen­gerbe. Kéthelyen hiányzott a lovaskocsiról a kasza, sárosak^ porosak voltak a fecskendők. Most javítják a balatonke- resztúriak vízeslajtját is, s nem találtuk a szertárnál a ló- fogatos szolgálatost. A kulcs­tartó nincs beüvegezve, s nincs benne a kulcs. A tűzvédelmi szolgálat névsorát nem füg­gesztették ki az őrszobában. Balatonbogláron a tűzőröket a helyükön, a felszereléseket rendben láttuk, kivéve ■ a 400-as kismotorfecskendöt (megjavításáról gondoskodni kell!) hátrány Este 9-kor Látrányba ér­tünk. A Iófogatos és egyik gya­logszolgálatos nem volt a ki­jelölt helyén. A felszerelések tiszták, de a ,,szertárban nincs villanyégő — sötétben kell ta­pogatózni. Somogy túr. 22 óra: Szűcs Endre gyalogszolgálatos nem foglalta el készültségi helyét. Villany itt sincs, s nincs a lo­vaskocsin kasza. Mernye: Nem tartották a szertárnál a vízszállító lajtot. Kaposfüred, fél órával éjfél előtt: mindhárom szolgálatos az őrszobában feküdt (felvált­va egv-egy főnek az épületen kívül kell ellátnia' a figyelő- szolgálatot). A 400-as kismo­torfecskendő üzemanyag- és hűtővíztartálya nincs feltöltve. összegezés Somogybán eddig még nem pusztított a tűz a gabonákban, de az ellenőrzés tapasztalatai azt bizonyítják, hogy egy eset­leges tüzet nagyon kevés köz­ség fogadná teljes, az előírá­soknak megfelelő felkészült­séggel. A községi tanácsok ve­zetőinek nagyobb felelősség­gel, több gonddal kell meg­szervezniük'ezt a munkát. Vs 1»»

Next

/
Oldalképek
Tartalom