Somogyi Néplap, 1960. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-14 / 165. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap AZ MSZMP M EGY El BIZOTTSÁGA ÉS t MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam, 165. szám. * ÁRA 50 FILLÉR Csütörtök, 1960. július 14. MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: Négy év munkáját értékelte a szakszervezetek megyei küldöttértekezlete A taranyi főcsikós Emlékek nyomában (3. o.) (5. o.) (6. o.) 14567 holdon vágták le a gabonát gépállomásaink Éberhardt József balatonkiliti kombájnos vezet a megyei versenyben Szépen kibontakozó közös munka Csömenden (Tudósítónktól.) Kint jártunkkor két brigád vágta második napja a rozsot rését vetik jövőre. 'Terven fe­lüli termést ígér a burgonya, s nem vallanak szégyent a ku­koricával sem. Országgyűlési képviselők tanácskozása a parlamentben (Tudósítónktól.) Megyeszerte befejezéshez közeledik az őszi árpa aratása. Gépállomásaink aratógépei e héten a búzát is vágták. Most már elmondhatjuk: a kezdet jól sikerült Július 10-ig me­gyei szinten 9946 holdat vág­tak le aratógéppel és 4621 hol­dat kombájnnal. Az aratógé­pek teljesítményét értékelve legjobb a Darányi Gépállomás, ahol egy gépre 140 hold ara­tás jut. Nem sokkal marad el mögötte Balatonkiliti, ahol 124, Nagybajom, ahol 100 hold esik egy-egy aratógépre. A me­gyei átlag az'üzembe helyezett Eddig a tarlóhántást az ara­tás után csak egy-két hetes késéssel tudtuk elvégezni. Idén a nagyobb géplétszám és a gépállomás jó szervezése lehe­tővé tette, hogy az aratás után 48 órán belül elvégezzük a tarlóhántást. Mind a gépii mind a kézi aratás területét másnap már gereblyézzük, és a gépek máris szántanak. Hőgye József, a Fonói Gép­állomás brigádvezetője napon­ta megjelenik termelőszövet­kezetünkben, hogy intézked­jék. Néha tíz gép is dolgozik az aratás, cséplés, takarodás és tarlóbuktatás munkáiban. A tsz-tagok szorgalmas munkájával. és a gépek segít­ségével az eddig learatott te­rületen a tarlóhántást befejez­tük. 161 holdon a tarlóvetés­sel is készen vagyunk, zöld­trágyának pedig 111 hold nap­raforgót vetettünk. Unesco-Merencia Budapesten valamennyi európai ország képviselőinek részvételével Hazánk évről évre sokolda­lúbban és nagyobb súllyal vesz részt az Unesco munkájá­ban. A sokoldalú kulturális kapcsolat és tevékenység elis­meréseként is az Unesco Ma­gyarországot kérte fel az eu­rópai országok közötti nem­zetközi kiadványcsere kérdé­seinek megvitatására hivatott regionális konferencia meg­rendezésére. Az előkészületek, amelyeket az Unesco magyar nemzeti bi­zottsága, a Kulturális Kapcso­latok Intézete és a Művelődés- ügyi Minisztérium irányít, megkezdődtek. Az eseményt szeptember 13—19 között Bu­dapesten rendezik meg. 135 aratógépre 74 hold, ami szintén -jobb, mint eddig bár­melyik évben. A kombájnok munkáját te­kintve a Segesdi Gépállomás érte el a legjobb eredményt1 egy kombájnra 61 hold telje­sítmény jut. Darányban 50, Nagyatádon 46 hold az egy kombájnra eső teljesítmény. A megyei átlag 31 hold. A legjobb egyéni eredményt a Balatonkiliti Gépállomás aratógépkezelői érték eL Gas- parics János 201, Takács Jó­zsef 151, Keresztes János 145 holdon vágta le a gabonát. Da­A traktorosok közül kivá­lóan dolgoznak: Urbán Márton zetoros, aki 176 holdat ara­tott le, Fodor István és Kiss Lajos a Belorusz traktorokkal szántanak, hengereznek. Kajdi Ferenc, a büssűi Üj Tavasz Tsz mezőgazdásza. Az Állami Kereskedelmi Felügyelőség nemrégen a ven­déglátóiparban átfogó ellenőr­zést tartott, amely kiterjedt a szövetkezeti vendéglátóipari vállalatokra is. Az 1957. évi nagy ellenőrzés eredményeit összehasonlítva a legutóbbival, hatalmas fejlődés tapasztalha­tó Az elmúlt két évben ren­geteg új étterem, eszpresszó, cukrászda, bisztró és söröző épült, a régiek közül sokat átépítettek, korszerűsítettek, az üzemeket mindenütt ellát­ták hűtő- és munkagépekkel. A választék országszerte bő­vült, és javult a vendéglátó­ipari dolgozók munkája is. Lényegesen kevesebb a fo­gyasztók kárára elkövetett súlycsonkítás, a borvizezés, ás ritkábban fordul elő, hogy »rö­vidre« mérik az úgynevezett rövid italokat. Különösen sokat'fejlődött a vidéki szövetkezeti vendéglá­tóipar. Az ellenőrzések során falun meglepően kevés hibát találtak, bár szigorúan meg­követelték a pontos mérést, az áruk jó minőségét, az udva­rias kiszolgálást és a helyes áruelosztást. Az eredményeken kívül azonban még vannak javítás­rányban Gelencsér István a legjobb, 174 holdas teljesít­ménnyel. Ugyancsak darányi dolgozó Borbás Márk, aki 151 holdon végezte el az aratást. A jobbak közé sorolható még Gáspár Gyula (Balatonkiliti) 138, Bunyevácz József (Da- rány) 136, Kardos László (Iha- rosberény) 134, Cserván Pál (Kaposvár) 132 ’holdas telje­sítménnyel. A kombájnvezetők közül Éberhardt József (Balatonki­liti) szerezte meg az elsőséget 121 hold teljesítménnyel. Ko­vács Géza és Miklós István se­gesdi dolgozók 87, illetve 86 holdról takarították be a ga­bonát. Czippán Imre (Iharos- berény) 76, Szloboda Gyula (Marcali) pedig 70 holdon vé­gezte el kombájnnal a gabona betakarítását. Az eddigi eredmények biz­tatók. Igyekeznek gépállomá­saink a teljesítményeket fokoz­ni, hogy a kenyérgabona beta­karítását minél előbb befejez­zék. ra váró hibák is. Á választék bővülésével együtt még min- cug sok helyütt nem vezették be az olcsó ételadagok árusí­tását és nincs mindennap zó­naétel sem. Különösen nehéz feladat még mindig az italbol­tok hideg étel ellátása. A má­sik, szinte országszerte ta­pasztalható hiányosság a pon­tatlan ételkalkuláció. Sajnos a szakácsok és a felszolgálók sok esetben a vendég kár'ra tévednek. Az Állami Kereskedelmi Felügyelőségen végül elmon­dották, hogy egyre javul az el­adók és a vevők közötti kap­csolat is, bár még mindig több helyen előfordul, hpgy nem si­etnek a vásárlók kiszolgálásá­val. Ezért ahol erre szükség van, előadásokon oktatják a kiszolgálókat a kötelező ud­variasságra. (Tudósítónktól.) A. Dél-somogyi Erdőgazda­sághoz tartozó lábodi erdészet­ben télen-nyáron folyik, a munka. Hatvan szerződött és a csömendi határban. Az egyik, a Pintér Józsefé 13, Bo- zsoki Imréé pedig 15 kasza­erővel áll a 30—40 holdas táb­lába. Egyszerre suhantak a ka­szák, fürgén hajladoztak a ma­rokszedők, kévekötők, és ami­kor estefelé mindnyájan a ke- pézéshez fogtak, a lemenő nap rőt fényében olyan volt a le- kopasztott rozstábla, mint egy ünnepi vásár színes forgataga. Serényen, jó kedvvel, éke­lődve, tréfálkozva dolgoztak. Hiába, a közös munka — mindnyájuk állítása szerint — csak fokozza a teljesítő képes­séget, hisz élénkké teszi a megszokott munkaritmust, és az elmaradni hajlamosakat gyorsabb mozgásra serkenti. A megfeszített, szívesen végzett munkának meg is van az ered­ménye: a két brigád két nap alatt több mint 60 holdat vá­gott le a dúsnövésű rozsból, ami azt jelenti, hogy napi 1800 —1900 négyszögöl jut egy ka­szásra. Ez pedig dicsérendő eredmény. Nem kis része van ennek elérésében a bevált pre­mizálási rendszernek. Az ed­digi rendszeres előlegosztás is bizalmat adott a közös mun­kához. — Igyekeznünk is kell — mondja Tálos László, a tsz fiatal elnöke —, mert bizony egy kaszásra csaknem kilenc hold aratnivaló jut Szeren­csénkre azonban hazajöttek a különböző vállalatoktól is er­re a nagy munkára, akik szin­tén beálltak a rendbe. — Géppel nem aratnak? — A kombájnnak is jut még 160 hold. Ennyire vap ugyanis szerződésünk. A gabonák szépek, különö­sen a záb ígér gazdag termést, de a rozs, a búza is jónak mu­tatkozik. A húsz holdas mák­ból mintegy százezer forint jö­vedelemre számítanak. Meg is fogadják, hogy ebből a kétsze­150 időszaki munkás foglalko­zik a fakitermeléssel. Éves tervük 16 ezer köbméter fa kitermelését irányozza elő. Ebből már 14 ezer köométert kitermeltek. Ennek nagy része értékes bányafa. Az évi mun­kájuk által kitermelt ram >ny- nyiség értéke mintegy 12 mil­lió forint. Az elmúlt évben tiszta nyereségük 567 ezer fo­rint volt. Most az úgynevizett rontott erdők kivágását végzik. Ebben az évben első ízben al­kalmaztak nagyobb mértéiben gépeket a munkák megkóny- nyítésére. Két darab kétsze­mélyes benzinmotoros lánc­fűrész és 4 szovjet gyártmá­nyú Druzsbá gép segítségéve' végzik a kitermelést Cseme­tekertjük gondozását is Zetor segítségével végzik. Évi 350 hektáros erdősítési tervüket 15 hektárral túlteljesítették. Az utolsó tíz esztendő alatt több mint 600 hektár fiatal er­dőt telepítettek. A hozzájuk tartozó 4800 hektáros erdőhöz 2 csemetekert és 200 holdas szántóterület is tartozik. Ez utóbbin főként takarmányt A gadányi Táncsics Tsz 72 férőhelyes új nyári szállást épített a szarvasmarhák részé­re. A kint legelő 30 fejőstehéntől naponta 180—200 liter tejet fejnek és szállítják ft tej­csarnokba, A learatott területen elvégeztük a tarlóhántást A vendéglátóipar munkájáról számolt be az állami kereskedelmi felügyelet Évente 16 ezer köbméter fát termel ki a lábodi erdészet Szépen haladnak tehát a csömendiek a közös munká­ban, ha nem is hibák, problé­mák nélkül. Mert még mindig vannak itt is, akik egészséges tsz-tag létükre az aratásban sem vesznek részt, hanem el­lentétek szításával, rémhírek terjesztésével igyekeznek gá­tolni a szépen kibontakozó kö­zös munkát. A tagság követe­lésére a vezetőség nem is kés­lekedett megfelelő rendszabá­lyokat alkalmazni velük szem­ben. Mindezek azonban még min­dig a kezdeti nehézségek kö­zé sorolhatók. Az eddigiek alapján minden valószínűség szerint, teljesítik a tervet, fő­képp, ha olyan lendülettel és felelősséggel dolgoznak tovább­ra is, mint az aratás nagy munkájában. Vass Istvánnénak, az or­szággyűlés alelnökének elnök­letével szerdán az Országház goblein-termében megbeszélést tartottak az országgyűlési kép­viselők megyei csoportjainak elnökei. Péter János, a kül­ügyminiszter első helyettese tájékoztatta a képviselőket az időszerű nemzetközi kérdések­ről, s válaszolt a képviselők kérdéseire. Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizóttságá- nak tagja, az országgyűlés el­nöke ismertette a megyei kép­viselőcsoportok előtt álló so­ron következő feladatokat, a megyei képviselőcsoportok és az országgyűlési állandó bi­zottságok együttműködésének problémáit. Az ezt követő vitá­ban részt vett Barczi Gyula, Galló Ernő, Gádor Ferenc, Hankó György, Jakab Sándor, Kozma József és dr. Zsigmond László országgyűlési képvise­lő. (MTI) Kevés konzervet fogyasztunk A Belkereskedelmi Kutató Intézet érdekes tapasztalatai Érdekes vizsgálat eredmé­nyeiről számoltak be a Belke­reskedelmi Kutató Intézet szakemberei. Néhány hónap alatt több mint nyolcszáz ke­reskedőtől és kétezer család­tól tudakozódtak: mi az oka, hogy hazánkban aránylag ke­vés konzervet fogyasztanak. Amint kiderül, hazánkban az egy főre jutó konzerv-fogyasz- tás évente alig haladja meg az egy kilogrammot. Franciaor­szágban ezzel szemben átlago­san 11 kiló, Nagy-Britanniá- ban 12 kiló, az Egyesült Álla­mokban pedig több mint 28 kiló konzervet fogyaszt egy- egy lakos. A közvéleményku­tatáskor megkérdezett vásár­lók és háziasszonyok szerint hazánkban azért fogyasztanak aránylag kevés konzervet, mert ez az élelmiszerfajta még nem eléggé elterjedt. A kon­zervek népszerűségét nagyban gátolják a maradi fogyasztói előítéletek. A megkérdezettek­nek csaknem fele még soha­sem fogyasztott készételt. A rendszeres fogyasztók vélemé­nye szerint a tartósított és mélyhűtött gyümölcsféleségek és a készételek beváltak, jó az ízük és alkalmazásukkal sok­kal gyorsabb a főzés. A közvéleménykutatáskor kiderült, hogy a Mirelité mély­hűtött áruk sokkal népszerűb­bek, mint a konzervek. A bol­ti statisztikák szerint azonban a »magyar konzerv-ellenszenv« sem legyőzhetetlen. Az utóbbi években mind többen vásárol­nak készételt és gyümölcskon- zervet. Ha a gyárak tovább növelik a konzerv választékát, a készételeket és a gyümölcsö­ket még ízletesebbre készítiki fokozódik a vásárlás. Az autóközlekedés eredményei és tervei Sokat fejlődött ebben az esztendőben is az autóközleke­dés. Országszerte több utast szállítanak a MÁVAUT-autó- buszok és több árut a teher­autók. A MÁVAUT ebben az esz­tendőben 300 autóbuszt és 70 autóbuszpótkocsit kap. Ebből 150 autóbuszt és 55 pótkocsit Jól sikerült a FISZ-vezetök nyári táborozása (Tudósítónk túl.) Három megye részvételével az országban elsőként nyári tábort nyitottak a Tolna megyei Lengyel­ben a falusi ifjúsági szövetkezetek vezetői részére. Somogyból 41-en vettek részt a táborozáson. A me­zőgazdasági szakiskola 40 holdas festői szépségű parkjában ismer­kedtek a kertészet a méhészet, a kisállattenyésztés, a szőlő- és gyü­mölcstermelés módszereivel. A kis vezetőségi tagok, akik az általános iskola felső tagozatának tanulói, nagy figyelemmel hallgat­ták az előadásokat. Különösen nagy sikerük volt a gyakorlati bemutatóknak és a tapasztalatcse­réknek. Többek között megláto­gatták a jól működő hidasi falusi ifjúsági szövekezetet, amelynek szép kertészete, méhészete és kis­állattenyésztő farmja van. A szerzett elméleti és gyakor­lati tapasztalatokból le is vizs­gáztak a FISZ-vezetök és emlék­lapot kaptak. már forgalomba is állítottak. Ez azt eredményezte, hogy lé­nyegesen megjavult a távol­sági személyszállítás, sokkal kevesebb a néhány évvel ez­előtt még igen gyakori utas­lemaradás. Sikerült 70 közsé­get, illetve települést bekap­csolni a, MÁVAUT autóbusz­hálózatba. Kedvezően fejlődött a vidéki taxiközlekedés is. A regi, Sokszor már múzeumba illő kocsikat teljesen kivontuk a forgalomból, s ma már a vi­déki városokban több mint ezer Moszkvics, Warszawa és Pobjeda gyártmányú taxi iár, A tervek szerint ebben az esz­tendőben további 400 új taxit állítanak forgalomba vidéken. — Lényegesen fejlődött a teherautóközlekedés is, idén 1415 tehergépkocsival több közlekedik, mint múlt év de­cember végén. Nemcsak "több teherautó szállítja az árut, ha­nem gazdaságosabb és szerve­zettebb is az árutovábbítás. Az autóközlekedés arra törek­szik, hogy a kocsik lehetőleg oda-vissza áruval megrakva haladjanak. Ezt a törekvést 108 menetirányító kirendeltség segíti az ország különböző ré­szén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom