Somogyi Néplap, 1960. július (17. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-13 / 164. szám
TUDOMÁNY - TECHNIKA Az élet szép, Azonban az emberiség már az ősidőktől fogva törte a fejét azon, hogy tulajdonképpen mi az életnek a lényege, az értelme. Eleinte egészen nyilvánvalónak látszott, hogy az élőlények és az élettelen tárgyak között éles határ, van. Hiszen a madarak röpködnek, csicseregnek, táplálkoznak, vagyis az állatvilág minden egyes tagja olyan megnyilatkozásokat tesz, amelyeke élesen megkülönböztethetők az élettelentől. A növények* birodalmában már kissé nehezebb az élet jelenségek észlelése. Az állatvilágra jellemző egyik legfontosabb jelenség: a mozgás. Itt alig, vagy egyáltalán nem tapasztalható. Ha ösz- sze- akarjuk foglalni azokat az életjelenségeket, amelyek az élővilágra jellemzőek, a következőképp sorolhatjuk fel: táplálkozás, tágabb értelemben anyagcsere, szaporodás, érzés, tágabb értelemben a környezethez való alkalmazkodás, mozgás, helyzetváltoztatás. Ezek az életjelenségek általában a magasabbrendű élőlényeknél észlelhetők jól, melyeknek szervezete számos sejtből épül fel. A sejt, mint az élő szervezet leekisebb építő köve, nagy általánosságban a sejthártyából, a sejtanyagból (plazma) és a sejtmagból áll. Ezeken kívül más egyéb, igen fontos alkotórészek (mito- chondrium stb.) is hozzátartoznak a sejt egészéhez. Ha nagyságrendi sorrendben a kisebb, szabadszemmel már nem látható élőlényeket vizsgáljuk, a gombákat, baklíriu- mokat, vírusokat, akkor az előbbiektől eltérően sok különbséget találunk a szaporodás módjában, az anyagcserében, sőt a sejt felépítésében is. A baktériumok, melyek jelenlegi tudásunk szerint a gombák csoportjához tartoznak, csupán egy sejtből állanak. Ez azonban nem mutatja az előbb felsorolt, sejtre jellegzetes tulajdonságokat, amennyiben a baktériumokban sejtmag nem található. A pontosabb vizsgálatok azonban kimutatták, hogy az az anyag, mely koncentrált formában a sejtmagot alkotja, a baktériumok plazmájában is megtalálható, azonban nem koncentrált, hanem elosztott állapotban. Anyagcserét is találunk e parányi élőlényeknél, amely nagyságukhoz viszonyítva több ezerszeres, mint az emberi anyagcsere. Jól kifejezett mozgást is láthatunk, sőt több baktérium-faj a mozgás végzéséhez külön készülékkel is rendelkezik, az úgynevezett csillókkal. A legérdekesebb az ún. vírusok viselkedése, amennyiben ezek az élő és élettelen határán állanak. Néhány vírust, vagyis élőlényt, mely anyagcserével, környezethez való alkalmazkodási képességgel, általában tehát élet jelenségekkel rendelkezik, sikerült kristályos formában, vagyis vegyületként előállítani. Ilyen vírus a dohány mozaik betegségét okozó vírus, mely tehát előállítható kristályos formában, azonban bizonyos körülmények között életjelenségeket is mutat. Minthogy az élet hordozói lényegében a különböző bonyolult összetételű fehérje molekulák, csak ezeknek beható vizsgálata deríthet fényt az élő-élettelen eddig még homályban levő határmezsgyéjére. Az élőlények életműködései során végeredményben szakadatlanul alkalmazkodnak a külvilág változásaihoz. Ha ez az alkalmazkodási képességük megszűnik, akkor tulajdonképpen meg- izünnek élni, elpusztulnak. A fentiekben lényegében vázoltuk az életjelenségeket, az élőlények különböző formáinál. Ezeknek a* kérdéseknek a vizsgálata elsősorban a természettudományok feladata, míg az élet lényegének felderítése, filozófiái, világnézeti kérdés. Nyilvánvaló, hogy ez a világnézeti álláspont a természettudományi kutatást is befolyásolja és ezért érthető, hogy ezen a téren — különösen a következetes materialista alapon álló szövjet kutatók értek el igen nat>v eredményeket. Engels azon megállapítását, hogy »Az élet a fehérjetestek létezési módja, melynek lényeges mozzanata, a folyamatos anyagcsere a külső természettel, melynek megszűnésével megszűnik az élet is«. A természettudományok legújabb kutatásai nemhogy megcáfolták volna, hanem igen sok ténnyel támasztották alá. Az emberi szervezet is sejtekből épül fel, ezek a sejtek, illetőleg ezeknek egy-egy csoportja bizonyos működés irányában módosulhat, s így hozzák létre a szöveteket. A különböző szövetek pedig szerveket, szerv- rendszereket alkotnak. Bármennyire is darabkáira szedjük szét az emberi szervezetet, és ügy vesszük vizsgálat aláí azt kell látni, ho“v az ember több, mint az alkotó részeinek összege. Ezt a pluszt az emberi idegrendszer adja, mely egyrészt más mechanizmusokkal együtt a szervezet milliónyi sejtjét egységbe rendezi, másrészt pedig a külvilág felé a kapcsolatot lehetővé teszi, és végül, de nem utolsó sorban a nagyagy-kéreg révén módot ad a pavlovi, úgynevezett második jelzőrendszer kialakítására, vagyis lehetővé teszi a beszédet, írást, gondolkodást és elvont fogalmak megalkotását. Az emberi szervezet is természetszerűleg rendelkezik az életjelenségekkel. Ha tehát ezek az életjelenaégek fennállnak, akkor azt mondjuk, hogy az ember él. Közvetlenül a szervezet működését tekintve lényegében a szívműködés, és a légzés akadálytalan működése biztosítja az életet. Ha a légzés és a keringés megszűnik, beáll a halál. A fentiekből következik azonban, hogy a légzés és a keringés megszűnésének pillanatában az emberi szervezetet alkotó sejtek nem mind pusztulnak el azonnal és egy időben, Tehát előbb következik az embernek, mint egésznek a halála, és ezt követi a sejtek fokozatos pusztulása. A szervezeten belül a keringés juttatja el az oxigént és egyéb tápanyagokat a sejtekhez, mely az emésztés és légzés révén kerül a vérbe. A vérellátás hiánya iránt a leeérzékenyebb az agyszövet, mely jóformán pár perces keringési zavar miatt is maradandó elváltozásokat szenvedhet. Minthogy .pedig az ideg- rendszer az agyvelő szövetei és az embert alkotó sejttö- megek irányítói és összetartói, nyilvánvaló, hogy az agyműködés megszűnése a szfv és légzés működésének egyidejű bénulásával az ember halálát idézi elő. Az ember halála természetes és nem természetes okok folytán következhet be. Természetes halál tulajdonképpen a végelgyengülés lenne, ez azonban á legritkább esetek közé, tartozik, mért rendszerint valamely betegség veti végét az életnek. E betegségek ■ bármelyike lényegében vagy a keringés, a szív, vagy pedig a légzés bénítása által okozza a halált. Pl. a tüdőgyulladásnál a gyulladás következtében a tüdők kisebb- na — '-b része a -sből kiesik. Ez a szívizom működését megterheli, de ezen kívül magát a betegséget okozó kórokozók mérgező termékei, toxin- jai károsítják a szívizmot, és így bizonyos esetekben a szívizom kimerülése, bénulása folytán hal meg a beteg. Azokat az elváltozásokat, amelyek révén a halál beálltát megállapítáni tudjuk, hullajelenségeknek nevezzük. Ilyen a hullafolt képződése, mely azáltal jön létre, hogy a keringés megszűntekor a vér a nehézségi erőnek engedelmes- kedve a test legmélyebb pontjára süllyed. Hasonfekvő holttestnél a hason, háton fekvő holttestnél a háton, függőleges helyzetben levő pl. akasztott holttestnél pedig az alsó végtagon mutatkoznak a hullafoltok. Bizonyos esetekben, súlyos keringési elégtelenségnél már élőkben is keletkezhetnek a hullafoltokhoz hasonló foltok, ha a keringés már oly gyenge, hogy a nehézségi erőt alig képes leküzdeni. Hullajelenség a test kihűlése is. Ez azonban helytelen kifejezés, mert a holttest tulajdonképpen nem kihűl, hanem a környezet hőmérsékletét veszi fel. Ebből következik, hogy nyári melegben a holttest esetleg alig, vagy egyáltalán nem hűl ki, a halál pedig már kétségtelenül órák, vagy napokkal előbb beállt. A halál beállta után bizonyos idővel az izmokban végbemenő bomlási folyamatok következtében az izmok megmerevedése jött létre, mely azonban a bomlási folyamatok előrehaladásával rendszerint egy-két nap múlva magától oldódik is. További hullajelek a kiszáradás, felázás és rothadás. A halál bekövetkeztének megállapítása bizonyos esetekben komoly körültekintést igényel, mert előfordulhat — igen ritkán ugyan —, hogy a szív- és légzésműködés megvan, de igen gyengén, és csak nagy gonddal mutatható ki e működések jelenléte. Különösen bizonyos behatások után alakul ki légzés, illetve keringés bénulás, pl. áramütés, villámcsapás következtében. Ha nem következik be azonnali halál, rendszerint légzésbénulást észlelünk, többé-kevésbé ép szívműködés mellett. Attól függően, hogy a behatás menynyire volt súlyos, a mesterséges légzést addig kell folytatni, amíg vagy magától megindul a légzés, vagy pedig a halál beáll a keringés teljes bénulása miatt. Közismert dolog ma már, hogy működésük közben az izmok és egyéb szervek is elektromos áramot termelnél». Az elektrokardiográí (EKG) készülék a szív működési áramát jelzi. Intézetekben, ha kétség merül fel, hogy van-e szívműködés vagy sem, ezzel a -készülékkel a szívműködés jelenléte teljes biztonsággal megállapítható. Lehetnek olyan állapotok is, mikor rövid időre megszűnik a légzés és keringés. Ez az úgynevezett klinikai halál állapota. Ilyen1 esetekben megfelelő eljárásokat alkalmazva sokszor -- '’’-Ihatok az életműködések. Ilyen módszerek a túlnyomásos verőérbe való vérátömlesztés, magába a szívbe adott különböző —ógy- szereket tartalmazó befecskendezés, és- legújabban lyan elektromos készülék, mely megfelelő elektromos rezgések útján szinte természete? módon ingerli a légző és keringési központokat. (Bio-sti- mulátor.) Van még egy mesterségesen előidézhető átmeneti állapot is, mely néhány állatnál a természetben is előfordul. \ Megfigyelték ugyanis, hogy a téli álmot alvó állatok, medve, mormota anyagcseréje rendkívül lecsökkent. Ezt a megfigyelést használták fel a szervezet mesterséges hűtésére, hibemációjára, melynek az a lényege, hogy gyógyszerekkel és fizikai hideghatással a szervezet hőmérsékletét a normális 37 fokról 25—26, vagy még ennél is mélyebbre leszállítják. Ezáltal az életműködések nagy fokban lecsökkennek, és így lehetővé válik, hogy agy- és szívműtéteket végezhessenek ebben az állapotban. Amint látjuk, a halál bekövetkezése több jelből megállapítható, melyeket adott esetben azonban gondosan mérlegelni kell. Ma már nem temethető el senki anélkül, hogy orvos, vagy vizsgázott halottkém a halál bekövetkezését meg ne állapítaná. Ennek a ténykedésnek egyébként, a halál beálltának megállapításán kívül az is a célja, hogy bizonyos fokig tisztázza a halál bekövetkezésének az okait, és gyanús esetekben (külsére- lem, mérgezés gyanúja, fulladás stb.) jelentést tesznek a megfelelő hatósághoz, mely a halál körülményeit részletesen kivizsgálja. Régebben, amikor ez az intézmény nem volt megszervezve, sokan féltek attól, hogy kellő vizsgálat nélkül esetleg élve, a tetszhalál állapotában lesznek eltemetve. Erre vonatkozólag számos példát is emlegettek, bizonyságul hozván fel azt, hogy kihantoláskor a holttest eredeti helyét megváltoztatta, uj- ján a kíntól rágási nyomok vannak stb. Egyesek végrende- letileg is meghagyták, hogy temetés előtt szívüket szúrják át, hogy ezáltal az esetleges élve temetést elkerüljék. Természetesen nem zárható ki, hogy ilyen esetek ezelőtt előfordultak. Ma azonban az előbb említett rendszabályok következtében az élve eltemetés lehetősége teljesen kizárt. Ezt szolgálják azok az intézkedések, hogy a halál után bizonyos ideig a holttestet nem szabad eltemetni. Ma is előfordul, hogy kihantoláskor a holttestet megváltozott helyzetben találjuk, vagy esetleg az ujjakon. vagy egyebütt rágáshoz hasonló elváltozások észlelhetők. Tudni kell, hogy bizonyos helyeken a talajvíz olyan magas szintet érhet el, hogy behatol a sírokba, szétáztatja a koporsót és lassú sodrásával a holttesten," illetve annak helyzetén változtatásokat vihet végbe, sőt adott esetben a holttestet idők folytán eredeti eltemetési ffelyétől több méterre is odébb moshatja. A rágáshoz hasonló elváltozásokot az oszlás, a különböző rovarok és férgek, esetleg bomlás okozhatja. A természetben tehát állandó, nagy körforgás van, melynek mi is részesei vagyunk. Az élő .anyag, a halál után újabb életnek lesz forrása, s mint Madách mondja: »... Portested is széthullaná így, igaz, De száz alakban újólag felélsz . . .« Dr. Zavilla Norbert, a BM megyei vezetőorvosa, a TIT tagja. A mezőgazdasági munkák porártalmairól A mezőgazdasági munkák során többféle forrásból eredő por okozhat egészségkárosodást. A műtrágyák közül különösen a mésznitrogénpor káros az emberi szervezetre. Bőrgyulladást és szemgyulladást okoz, főként a vele szemben érzékeny szervezetűeknél. A bőr nedvessége fokozza a por maró hatását. Belélegezve a por szintén mérgező. Az alkohol fogyasztás a por mérge ző hatását sokszorosára emeli; ezért munka közben az alkoholt minden formában kerülni kell. Ha fedetlen bőrünket a porozás előtt zsírral vagy olajjal bőven bekenjük, akkor a por maró hatása erősen lecsökken, sőt megszűnik. A kabát ujját és a nadrág száréi a munka megkezdése előtt ie kell kötni, vagy csizmaszálba bedugni. A szem védelmére az oldalt is záró védőszemüveget kell használni. Mindennemű műtrágya szórásánál ügyeljünk a széljárásra! Sohase szórjunk a széliránnyal szemben, mert a szél visszafú. ja ránk a port. Akár cigarettám gvújtunk, akár étkezés elfiti vagyunk, ne feledkezzünk meg az alapos kézmosásról. Munka közben .feleslegesen szájunkhoz ne nyúljunk. Általában minden por i Talmas, s mivel a belélegzett por a tüdőbe kerül, igen sok tüdö- rombolást végez. Cséplés alkalmával gabonaport szívunk magunkba. A cséplőgép okozta tömény por ellen alig tudunk védekezni. Csépléskor sok a szemgyulladásos és lég- csőhurutos, köhögős munkás. Ismeretes, hogy a gabonák pora sok gombát tartalmaz, 'és így az többféle gombás megbetegedést is okozhat. A gabonaszárak rágcsálása helytelen szokás, mert ezeken is bőven van gomba. A porártalom elkerülésére a cséplőgépet az uralkodó szélirány figyelembevételével kell felállítani. Az erős porban dolgozók szájuk elé kössenek kendőt, szeműket piszkos-poros kézzel ne törül- gessék, hanem viseljenek jól záró, könnyű védőszemüveget Ha a szembe vagy fülbe idegen testecske (polyya, toklász stb.) esik, azt ne dörzsölges- sük, hanem a sérültet azonnal küldjük orvoshoz. Fülünket kevés fülbedugott vattával jót védhetjük. Mindennemű porártalom ellen védőberendezéssel védekezik az emberi test. Az or. ban lévő szőrszálacskák, valamint a csillőszűrők megszűrik a levegőt, a1 köhögési reflex pedig kiköhögéssel távolítja el a bejutott port. A szervezetbe be- jutottat pedig a fehér vérsejtek igyekeznek felfalni, ártalmatlanná tenni. A szervezet védekezése azonban korlátolt. A porral doleozókat a munka- védelmi, egészségügyi felelősöknek ki kell oktatni az ártalom elkerüléséhez szükséges teendőkre.. Biztosítani kell számukra a megfelelő tisztálkodási lehetőségeket. Ilyen esetekben nem elég a mosdás. A lehetőséghez képest zuhanyozókat kell beállítani, hogy a port a vízsugár lemoshassa a testről. A mezőgazdasági munkákkal kapcsolatos megfelelő egészségvédelemmel a porártalmak a minimálisra lecsók- kenthetők. Dr. Tóth Sándor KÖJAn igazgató, a TIT tagja. Adóállomás a kemencében Az édességgyárban a kekszet különleges hosszúkás kemencékben sütik, amelyékben a keksz lassú ütemben futószalagon halad végig, miközben a kemence hőmérsékletének mindig egyenletesnek kell maradnia. A kemence hőfokának szabályozása és ellenőrzése eddig nem volt tökéletes, miután a hőmérőket rögzítve szerelték fel, tehát a mozgásban lévő keksz körül a hőfokot nem mérték. Egy ausztráliai kutatóintézetbén most kis rádióadót építettek be a kemencébe. Az adó egy speciális hőmérővel együtt végighalad a kemence futószalagján. Az adó szigetelése olyan tökéletes, hogy 3Q0 C-fok hőmérsékletet is kibír. Rövid időközökben automatikusan közli a hőmérsékleti adatokat, s a kemence belsejében lévő antenna továbbítja azokat a művezető asztalán elhelyezett vevőkészülékhez. Ilyenformán az egész sütési folyamat tökéletesen ellenőrizhető és a hőfok pontosan beállítható. \ A szintetikus mosószerek veszélyeztetik a vízellátást Nyugat-Németország egyes ipari városaiban a várost átszelő folyót nemegyszer mi- teres habréteg borítja. Ezt a habréteget az új, szintétikuo ínosószerek okozzák, amelyek a csatornából a folyó vízbe 'kerülnek. A szintétikus mosószerek, a természetes szappannal ellentétben egyáltalán nem veszélytelenek: megölik ugyanis a vízbe lévő apró élőlényedet melyeknek fontos feladata, hogy megtisztítsák a vizet a különféle mérgező anyagoktól. Az egyik nyugatnémet városban egy hidrobiológusokból alakult bizottság megállapította, hogy különösen ahol a turbinák vagy malmok levegővel keverik a vizet, ott a mosószerekkel szennyezett vízből annyi hab keletkezik, hogy elzárja a víz szintjét a napsugártól. A fényhiány és a mosószerek különböző mérges anyaggal megölik a vízben élő apró élőlényeket, amelyek elvégzik a folyóvíz »öntisztítását«. Nagy kárt okoznak a szintétikus mosószerek a halakban is, amelyeknek nagy része éppen az előbb említett apró élőlényekkel táplálkozik. Fémet vonnak ki a tengervízből ’ A tengervíz, mint ismeretes, különféle vegyi elemeket, köztük aranyat, rezet, cinket, koÚj térkép a holdról A szovjet csillagászati és geodéziai társaság üzbek tagozata háromszínnyomású térképet adott ki a Holdról. A térkép a Hold terepalakulatainak valamennyi elnevezését tartalmazza. Szemléltetően bemutatja a »tengereket«, hegyvonulatokat, krátereket és a holdfelszín más képződményeit. A térkép feltünteti a »Lunyik—II.« becsapódásának' helyét is. Az új térképen rajta van a Hold túlsó, tőlünk nem látható oldala is. baltot stb. tartalmaz dővel az óceánokat mint számos fém kimeríthetetlen forrását fogják kiaknázni.' A leningrádi technológiai intézet mikroelemek laboratóriumában V. Alekszkovszkij professzor vezetésével kutatásokat végeznek a vegyi elemek tengervízből való kivonására. A Bering-téngerben kísérletező expedíció a laboratóriumban szerkesztett különleges elnyelő készülék segítségével máris számos fémet választott ki a tengervízből. A laboratórium dolgozói olyan elnyelő készüléket is szerkesztettek, amellyel at ipari hulladékvizekből lehet az értékes fémeket kivonni.
