Somogyi Néplap, 1960. július (17. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-10 / 162. szám
Vasárnap, 1960. július 10. s SOMOGYI NÉPLAÍ Gondoskodás az emberekről A BARCSI FŰRÉSZÜZEM pártirodájában elismerő oklevelek borítják a falat. Az élüzem címet csaknem minden alkalommal megkapta az üzem az utóbbi A dolgozók lelkes, odaadó munkáját dicsérik a kitüntetések. Az emberek szeretik az üzemet, sajátjuknak érzik, és éppen ez az alapja a szép eredményeknek. , Az emberek hangulata jó, mert a pártszervezet és a szak- szervezet minden gondjukban, bajukban melléjük áll. Igyekszik segíteni, támogatni őket. Olyan az üzem, mint egy nagy család. Ha valakinek sérelme, gondja, elintézni valója van, sokan igyekeznek rendbe tenni á dolgokat. Tordai Dénes mór nem ötödik kerék TORDAI DÉNES a körfűrészen dolgozott. Nem tudott azonban egy gépen megmelegedni, mert hol ide, hol oda dobták. Minden gépen végigvándorolt. S munkája is változó volt: egyszer dongát vágott, másszor friészt vagy seprűt. Így aztán nem tudta képességeit megmutatni. Az állandó labdázásnak az volt az oka, hogy több szakmunkás volt, és mindegyiknek nem biztosíthattak állandó gépet. Persze Tordai Dénest nem hagyta nyugodni a gondolat. Elment az igazgatóhoz, a párttitkárhoz, a szakszervezet titkárához. »Ügy érzem magam Pon- dúr elvtárs — mondta az sz. b.-titkárnak, mint a kocsiban az ötödik kerék. Segítsen hozzá a végleges munkához.« A szakszervezet, a pártszervezet megoldotta Tordai Dénes problémáját. Megadták neki az állandó gépet. Mennyire megváltozott azóta a hangulata. Jókedvvel dolgozik, a hajdani vándorlásról csak tréfálkozva beszél. A legjobb dolgozók közé küzdötte fel magát. Egy másik dolgozó nv nka- kedvét is a szakszervezet és a pártszervezet intézkedése hozta meg. Árvái György keret- mesterhelyettes volt. A művezető leváltotta beosztásából. Nagyon rosszul esett neki, úgy érezte, jogtalanul váltották le. Elpanaszolta a történteket a párttitkárnak és az sz. b.-tit- kámak. S az igazgatóval együtt kivizsgálták panaszát. Bebizonyosodott, hogy nem volt alapja a leváltásnak. Most keretmester helyettes újra, s visz- szanyerte önbizalmát, szorgalmasan dolgozik. „Szeretnék párttag lenni..." MOLNÁR JULIANNA tíz éve dolgozik az üzemben. Felírónő. Barcson van egy kis családi háza, ott él a lányával és özvegy édesanyjával. Egy nap felkereste Bencze János párttitkárt: »Háromszáz forint községfejlesztést vetettek ki rám. Az ezer forint fizetésemből nagyon nehéz ezt kifizetni. Csináljon valamit, hogy mérsékeljék.« A párttitkár beszélt a községi tanács vezetőjével, s 150 forintra csökkentették a kivetést. Amikor Bencze elvtárs közölte a dolgot, a felírónő nagyon meghatódott. »Nem gondoltam, hogy ilyen gyorsan és emberségesen intézik el az ügyemet« — mondta. Másnap a párttitkár újra összeakadt panaszosával. »Jancsi bácsi — kezdte Molnár Julianna — maga egyszer azt kérdezte tőlem, nem akarok-e a pártba belépni? Ügy mondta: nekem ott a helyem. Akkor gondolkodtam. Most az a válaszom: »Szeretnék párttag lenni«. Koósz György és Árvái Anna tovább tanul SOKAN SZÁNJÁK RÁ MAGUKAT az üzem dolgozói közül a továbbtanulásra. Persze néha egy kis bátorításra, bíztatásra is szükség van. Az egyik művezető, név szerint Koósz György, sokáig morfondírozott, hogy elvégezze-e a nyolcadik általánost vagy sem. Az sz. b.-titkárral beszélte meg szándékát, tőle várta a végső szót. Pandúr Ferenc elmondta, hogy miért jó, ha elvégzi is a nyolcadikat. S Koósz György nekivágott. Sikeresen letette a vizsgákat, s most azon töri a fejét, hogy technikumba megy. Hiába, evés közben jön meg az étvágy. Árvái Anna az általános iskola elvégzése után került az üzembe. Fizikai munkát végzett. »Okos, talpraesett lány, KISZ-tag — gondolkodott az sz. b.-titkár. Jó lenne, ha tovább tanulna.« Beszélgetett Annával, megpendítette a dolgot. S Árvái Anna nem mondott nemet. Apró ügyek AZ EGYIK PÁRTTAG ittasan állított be munkahelyére. A művezető hazaküldte azzal, hogy ezt a napot szabadságnak számítják. Az sz. b.-titkár nem hagyta annyiban, jól megmosta a fejét. »Párttag vagy, példát kell mutatnod a többieknek. Nem viselkedhetsz így, a családodra is gondolnod kell.« Pandúr elvtárs nem elégedett meg azzal az ígérettel, hogy kevesebbet fog inni. Intézkedett. Felkereste azokat, "ak.k »baráti kölcsönökkel« segítették az italozást. »A családját rövidítitek meg, ha pénzt adtok a kezébe, ne tegyétek.« Azóta jelentős változás állott be. Kevesebbet iszik, több pénzt ad haza családjának. Az sz. b.-titkár és az igazgató egy nap meglátogatta a betegeket. Zerényi Pált olyan körülmények között találták, ami nem biztosítja gyógy ulá sát. Nemrégen operált felesége nem tudta őt gondozni. Azonnal intézkedtek, s a beteget Párádra küldték ingyenes szanatóriumi beutalóval. SOKFÉLE MUNKÁT VÉGEZ a pártszervezet és a szak- szervezet a barcsi fűrészüzemben. A középpontban azonban mindig az emberek nevelése, a róluk való gondoskodás áll Lajos Géza »*4. * Szedik a burgonyát a kadarkúti Szabadság Tsz 4 holdas t blíján. Export-tehvük 6 vagon burgonya volt, de 4 vagonnal túleljesítetták. A Német Demokratikus Köztársaságba 4 vagon, Csehszlovákiába 617 mázsa burgonyát szárítottak. .vwywjsvjww Ők sem élhetnek meg munka nélkül A kaposújlaki Hetedik Párt- kongresszus Tsz tagnyilvántartásában 180 név szerepel. A mezőben azonban talán ha száz ember dolgozik rendszeresen, többségük öreg, csökkent munkaképtelen. Ez, meg a szervezetlenség a magyarázata annak, hogy 30 hold rétjük ka- szálatlan, szénájuk egy része boglyákban áll, s 20 hold kukoricájuk első kapálására még nem kerítettek sort. A szövetkezetbe mintegy 550 hold szántót vittek be a tagok. Az idén sem dolgozik több ember a határban, mint tavaly, ugyanakkor csaknem 100 hold tartalékföld került a tsz kezelésébe. A tartalékföldeket az előző években kaposvári kishaszonbérlők művelték meg. ^ A határ azt mutatja: a szövetkezet nem ura-gazdája az egész területnek. Ezt a veszélyt azonban előbb kellett volna felismerni. A szomszédos Ka- posmérő — amely példás munkájával hívja fel magára a figyelmet — a tartalékterület egy részét bizonyára elfogadta volna Más szövetkezet tagjai viszont a rét »fölösleges« hányadán vágták volna le a füvet. Napok óta serényen aratnak a kaposújlakiak. A javadalmazás meghatározása után megnőtt a munkakedvük. A kapálás ideién is bátrabban kellett volna alkalmazni az ösztönzés különféle módozatait, akkor ma a gazdag termést ígérő gabonaparcellák között nem éktelenkednének gazos kukoricaföldek. A rend megteremtéséhez a hanyagokat is jobb belátásra kell bírni. Miért tűrte a vezetőség, hogy Ferencz Jóitosné és Rreiinn Jánosné — vagy családtagjaik — nem végezték el a növényápolást? S mit képzel Ulrich László, neki mindent szabad, ő büntetlenül, durván beszélhet a felettes szervek vezetőivel? Azt is rendjén valónak tartja, hogy feleségét nem engedi a szövetkezetbe dolgozni, oda, ahol az ő bevitt földje is követeli a munkáskezet? Tudnia kellene, s ha nem tudja, feltétlenül értésére kell adni: a mi országunkban mindenkinek kell dolgozni erejéhez, képességéhez mérten. Pletykások vagy egységbontók? — Na, Juliska, add ide azt a kapát — szól a tanácselnök. — Nem áll az jól a te kezedben — felel az első kapás. — Annak a kezében áll jól, aki dolgozik vele — kontráz Kurucz Ferenc, aztán beáll a kukoricarendbe. Alig halad azonban pár métert, az asszonyok megállítják: nem arra való a tanácselnök, hogy kapáljon, hanem arra, hogy a közügyekben adjon eligazítást. Ide figyelj, Feri, állj a a mókán. Aztán komolyra fordítják a szót: — Azt beszéli a falu, hogy azért mentünk a dohányba, mert az az út mellett van, és fitogtatni akarjuk magunkat a férfiaknak — mondja az egyik tisztes családanya. — Sose törődj vele, hadd járjon a szájuk. Ha tetszel másnak, akkor jobban tetszel az uradnak — szól közbe huncutul a harmadik kapás. — De azt nem hagyom, hogy ott, amíg a nagy munkák ’meg nem kezdődnek itthon. Én helytálltam helyette is. Hordtam a trágyát, boronáltam. Május derekán hazajött, s azóta kocsis a tsz-ben. Amikor hazaért, azt mondta neki a mesztegnyői Hódos Viktor: »Megbolondultál, hogy ott hagytad a jó állásodat. A vasútnál magadnak kerestél, itt meg ezeknek dolgozhatsz«. Nem állhattam meg szó nélkül, neki támadtam: »Kik azok az ezek? Én, meg a lásar/cadra, védj meg bennünket hírbe hozzanak — csattan fel nyom és a hozzátartozóim. Ha a pletykától. Benned van a bizodalmunk. Most, hogy felgyógyultál, törődj a dolgainkkal, mert itt bizony elég lagymatagon ment eddig minden — fordul hozzá az egyik menyecske. az előbb szóló menyecske. — Azt hiszed, rólam senki sem mondott rosszat a faluban? — kérdi a tanácselnök. — Neked nem árthatnak vele, mert férfi vagy. Rajtunk viszont csúfságot ejthetnek. Hat asszony — Varga József- Lánygyerekeket nevelünk! S né, Kurucz Lajosné, Szerelem ha rosszat híresztelnek rólunk, Józsefné, Birkás Istvánné, hiába várjuk majd lányunk Suszter Ferencné és Dombi kérőit — válik szenvedélyessé Istvánné — kapálja a kukori- e9V asszony hangja ... cát a gadányi Táncsics Tsz Dolgoznak, beszélgetnek, s földjén. A vetésterület egy ré- közben fürgén jár kezükben a szén, e tiapokban kerül sor az kapa. Akadnak, akiknek ez első kézi kapálásra. nem tetszik. A dohánykertészet az uram ezeknek dolgozik, akkor nekünk dolgozik.« Erre azt felelte a Viktor: »Ez az asszony kommunista.« Mondtam neki, persze, hogy az vagyok, ha nincs is pártkönyvem. És kommunista gondolattal kell lennie minden becsületes, dolgos embernek. Pusztul a gaz, új erőre kap a kukorica az asszonycsapat kezemunkája nyomán. Közben folyik a rögtönzött röpgyűlés. Szinte egymás szájából veszik ki a szót. A beszélgetés egyre __ ... . csak a pletvkások. a hanuaook K érdeztek, vallalnank-e szorgos asszonyainak igazság- megrendszabályozásához kanyar rodik vissza. néhány napra való munkát a érzetével pedig az ellenkezik, kukoricában. Hát persze, hogy hogy néhányan kibújnak a kö- vállaltuk — mondja az asszo- z°s munka alól. Az imént erre nyok szószólója. Pedig nem ide ment a tsz kocsiján Várhelyi szól a beosztásuk: valahányon József, az ellenőrző bizottság az ötholdas dohánykertészet állandó munkásai. — Éppen ez fáj egyeseknek. Igaz, a tavasszal tréfásan elszóltam magamat. Kérdezték, mennyit keresünk a dohánynál. Mondtam, hogy a tervezett mennyiség ára a szövetkezeté lesz, a többi pénzen pedig mi asszonyok osztozunk — magyarázza egyikük. Jól derülnek most is ezen neki, hogy csak elnöke. Hajtotta a lovakat, hogy mielőbb odaérjen a feles földjére. ,— Te, elnök, miért nézed el ezt? — korholják kát az asszonyok. Suszterné ismét kifakad. — Húsz esztendeje szépen élünk az urammal, és most akarják elidegeníteni tőlem a sok gonosz mende-mondával — csuklik el egyikük hangja. addig lehet tSSSÍSXSSSSÍXSXSÍSS!SX9S$X%XXSXSX»aS!SXSSSSXX}tSXSS»SXSÍSS9ÍSSSSSSXSit$XXXS9SX Viűudúk r()itíf a-ptt.»zUhi l>lllllll[|||lllllHllllltNI[lllll!lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllil||||||||lllilll||||||||||||||||l|||||ini||||||||||||||||||||l|||||||HI||||||||||IH|||i üzemegységének vezetője, miután megmutattam neki a fent nevezett fiatalember levelét. S bár a levél főleg a KISZ korosztályához tartozó lányok sok — Kétségtelen, hogy igaza rei, de úgy vannak vele, hogy Józsa elvtárs. — Viszont kije- tát, s ilymódon váljék ismét van Teremi Jóskának, amikor egy kissé már belefáradtak az löltünk egy területet új láb- rendszeressé a filmvetítés panaszkodik: nem valami nagy örökös hadakozásba. darúgó- és röplabda-, vala- A vityai fiatalok hiánvoliák a vityapusztai fiatalok szóra- Mágiái Ferenc iskolaigazga- mint tekepályának. Mellette hogy a járási KISZ bizottság kozási lehetősége - mondja tó már nemegyszer próbálko- gyermekjátszótér is lenne, nem munkatársai bizony már több Jozsa Béla, az Alsobogati Ál- zott kulturcsoport szervezése- az utcán kell majd csatangol- mjnt PaV PVP nprn lami Gazdaság vitya-pusztai vei, de kísérlete minden alka- ni az apróbbaknak. Ha learat- “ J lommal kudarcba fulladt, ják a búzát, hozzákezdünk a Nyolcvan gyerek neveléséről földmunkákhoz és őszre el is is gondoskodnia kell emellett, készülünk vele. ami ugyancsak nem kis fel- — Nem jó politika ez — ve- adat. ti közbe a párttitkár. — Miért — Szalmaláng-íelkesedés nem a fiatalok csinálják a sa- és fiúk orvoslásra váró prob- van csak a fiatalságban, s ha ját pályájukat? lémáiról szólt, itt kint a pusz- valamibe belekóstolnak, nem Próbálkoztam én már tártán bebizonyosodott, hogy folytatják, hanem új után néz- sa<äalmi munkával nem is egynemcsak róluk van szó, ha- nek — vélekedik a puszta ki- ^’^er> de Hűt csináljak, ha nem nem az apróbb gyermekekről szeseiről a titkár, Gács József, jönnek. Most is cserbephagyis. De a felnőttek szórakozása — Az egyéni érdek, az önzés Vasárnapra vállaltunk terén sincs minden rendben, sarkallja az itteni ifjúságot — eSV munkát, de senki nem Fél éve már, hogy beszüntet- állítja Kiss János párttitkár, volt ott a földön. Már annyi— Én is sirdogáltam tegnap este. Az emberemnek egész látogatóju- nap járnia kell a határt, hogy felírja, ki mit dolgozik. Nem jöhet kaszálni aratáskor. Én meg nem merek más férfi után Tudjátok jól, amikor alá- marokszedőnek ajánlkozni, írtam, az uram elment a vas- mert akkor mindjárt felkez- útra dolgozni. Megmondtam dik a pletykát — kesereg másikuk ... Az elnök megérti a panaszt. Jól emlékezetébe vési, kik azok a felelőtlen fecsegők, akik molesztálják e szorgalmas asszonyokat. Rossz világ jön a gadányi pletykásokra, mert Kurucz elvtárs — amint búcsúzóul ígéri — módot talál arra, hogy elhallgattassa a nagyszájúnkat. Mert az egyébként szokásos pletykát a szövetkezeti faluban új névvel kell illetni — ezzel: egységbontás. Nem, ennek nem lehet teret engedni. Kutas József ték a vetítéseket. Eddig ugyan- Igen, mindkét vélemény is az volt a gyakorlat, hogy az helytálló, ha a tényeket néz- állami gazdaság központjából zük. Mert ott van például a szombat estére mindig meg- könyvtár. Van az állami gazkapták a filmet. A gazdaság daságnak 300 kötet könyve. De központja azonban abbaha- nem olvas senki. Van a kul- gyatta a vetítést azzal az in- túrteremben — mely egyben dokkal, hogy kevés a néző, és ebédlő is — televízió, de csak nem kifizetődő. Így aztán a a meccs és az operett érdekli puszta mintegy 150 lakójának a közönséget. Vesszőparipa hanem a gazdaság szakszerveszórakozása a televízióra és a manapság a labdarúgó-pálya zete. Ha »házon belül« nem kocsmázásra redukálódik, ügye. Volt, nincs. Ennek okát tudnak dűlőre jutni a moziHogy ez egyáltalán nem sze- kutatják a vityai fiatalok. ügyben, akkor az üzemegység rencsés helyzet, azt érzik és — A pályát egy építkezés vezetőit kérjék, hogy a műve- tudják a puszta vezető embe- miatt szüntettük meg — közli lődési autó ejtse útba a puszra elment a kedvem mindentől, hogy le akarok mondani — kesereg Gács József. Újra a párttitkár beszél: — Egy erélyes, kemény kezű ember kellene ide KISZ-tit- kámak. Csak ki legyen az. A pusztai vetítéseket nem a Moziüzemi Vállalát intézte, Pedig várják őket, mert bajt kell orvosolni. A KISZ-alapszervezet problémájához tartozik, hogy már hosszabb ideje húzódik az egyesítés az Alsóbogáti Állami Gazdaság alapszervezetével. Pedig ahogy a pártszervezetnek hasznára vált az egybekapcsolás, úgy a KISZ-nek is javára válnék. Ne sajnálják a járási népművelési szervek a fáradságot, hogy kijárjanak néhányszor a pusztára egy-egy ismeretterjesztő előadás megtartására, vagy más kulturális rendezvény előkészítése érdekében. Vitya-puszta eléggé eldugott hely. Ősztől tavaszig csak nehezen járható úton közelíthető meg. De megközelíthető. Másfélszáz ember él ott, akik jelenleg még mostoha- gyerekeknek tűnnek, de akiknek meg kell ismerkedniük a század kultúrájával. Polesz György A szentgáloskéri KISZ-szerveze t tagjainak nagy része Kaposváron dolgozik. A fiatalok mégis megtalálták a módját, hogyan segíthetik legjobban a Zöldmező Tsz-t. A munkából hazatérő és az otthon dolgozó KISZ-fia- talok késő délután, este járnak ki a mezőre. Hat hold kukoricát kapáltak meg, 18 hold lóherét gyűjtöttek össze. Mosit az aratógép után járnak, szorgalmasan szedik a kévéket; Huszonöt-harminc kiszes segédkezik az aratásnál gyakran sötétedésig. A tsz vezetői sem feledkeznek meg a fiatalokról Nemrégiben táncmulatságot rendeztek nekik. Aztán elvit« ték őket jutalomkirándulásra a Balatonra, /
