Somogyi Néplap, 1960. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-05 / 157. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap MSZMP megyei bizottsága ésa megyei tanacs lapja XVII. évfolyam, 157. szám. ÄRA 50 FILLÉR Kedd, 1960. július 5. MA| SZAMUNK TARTALMÁBÓL! Szomszédok határnézőben (3. o.) Valóra váltott álmok Boron kán (5. o.) Külföldiek a KlSTEX-üdülőben (6. o.) Ad unk évről évre több, jobb és olcsóbb fát a népgazdaságnak Kaposvárott tartotta meg ez évi vándorgyűlését az Országos Erdészeti Egyesület Az Országos Erdészeti Egye­sület idei vándorgyűlését vá­rosunkban tartotta meg. A jú­lius 2-án kezdődött tanácsko­záson megjelent dr. Balassa Gyula földművelésügyi minisz­terhelyettes, az Országos Er­dészeti Főigazgatóság vezető­je, Keresztesi Béla, az Orszá­gos Erdészeti Főigazgatóság helyettes vezetője, Madas András, az Országos Erdészeti Egyesület elnöke, Sáli Emil, az Egyesület főtitkára, Fekete Gyula, az Országos Erdészeti Főigazgatóság főmérnöke, az Egyesület főtitkárhelyettese, dr. Róth Gyula Kossuth-díjas professzor. Németh Vilmos, a Közép-so­mogyi Erdőgazdaság igazgató­ja nyitotta meg a vándorgyű­lést, majd Sáli Emil számolt be az Egyesület évi munkájá­ról. Ezt követően több szak­ember előadásából ismerhették meg a résztvevők a vendéglátó gazdaság második ötéves ter­vét. Előadást tartott Marton Ti­bor, a Közép-somogyi Erdő- gazdaság főmérnöke, Sümegh Nándor főmérnök, a Kaposvá­ri Erdőrendezőség vezetője, Vajda Sándor erdőművelési csoportvezető, Radios László fahasználati csoportvezető és Szilágyi József műszaki cso­portvezető. Ezzel a délelőtti program véget ért. Az ország 32 erdőgazdaságá­nak képviselői délután újra összegyűltek, hogy megvitassák az előadások alkalmával hal­lottakat. Megjelent a tanácskozás dél­utáni ülésén dr. László István, a megyei tanács elnöke, He­vesi János, a megyei pártbi­zottság titkára és Szikszói László, a Kaposvári Járási Pártbizottság titkára is. A vitában részt vett többek között dr. Haracsi Lajos, a Soproni Erdőmémöki Főisko­la tanára, Gál János, a Sop­roni Erdőmérnöki Főiskola igazgatója, Andor József, a Dél-zalai Erdőgazdaság főmér­nöke, Halász Aladár, az Or­szágos Erdészeti Főigazgatóság Tervfőosztályának vezetője. A vándorgyűlés első nap­ján elhangzott előadásokat és hozzászólásokat Keresztesi Bé­la, az Országos Erdészeti Fő- igazgatóság helyettes vezetője foglalta össze. Keresztesi elv­társ elmondotta, hogy a vitá­ban felszólaló szakemberek nemcsak a vendéglátó erdőgaz­daság munkáját segítették, ha­nem számos olyan tennivalóra is rámutattak, mely vala­mennyi erdőgazdaság számára irányelvül szolgál. Az elhang­zott előadások és Viták ered­ményeként az Egyesület fel­hívással fordult az ország ösz- szés állami erdőgazdaságához, hogy alkalmazzanak olyan módszereket, amelyekkel több, jobb és olcsóbb fát tudnak ad­ni népgazdaságunknak. Másnap, vasárnap a vándor- gyűlés résztvevői ellátogattak a Zselicség legszebb részébe, Zselickislakra. Itt bemutatták a vendégeknek a stabilizált út­burkolatok építési technológiá­jával kapcsolatos eddigi kísér­letek, a vízmosások egyszerű módon való megkötése, a vegy­szeres gyomirtási és ápolási kí­sérleteik eddigi eredményeit. A vándorgyűlés résztvevői nagy elismeréssel nyilatkoztak a tanácskozás és a bemutató megszervezéséről, valamint a Somogybán látottakról. Ez méltó volt az ország legjobb és többszörösen kitüntetett erdő- gazdaságához, a Közép-somo­gyi Erdőgazdasághoz. Megindult az 1961. évi szerződéses sertéshizlalási akció Előnyös feltételek a nagyüzemi hizlalásra A Gazdasági Bizottság jóváhagy­ta az 1961. évi szerződéses sertés­hizlalási akció feltételeit és átvé­teli árait. Július elsején ország­szerte megkezdődtek a szerződés- kötések. Az Élelmezésügyi Minisz­térium Állati orgalmi Igazgatósá­gán adott tájékoztatás szerint hiz- lalási szerződést köthetnek a ter­melőszövetkezetek, külön a terme­lőszövetkezeti tagok, valamint az egyéni gazdálkodók. A lekötött sertéseket legkorábban 1961. ja­nuár 1-e után lehet átadni. A Gazdasági Bizottság súlycso­portok szerint állapította meg az átvételi árakat: fehér hússertésnél Megyénkben is aratják a búzát Több termelőszövetkezetben csépelik az őszi árpát Az őszi árpa után — amelyből eddig mintegy 15 ezer holdnyit arattak le megyénkben — fokozatosan a búza is kasza alá érik. Elsőnek a barcsi Vö­rös Csillag Termelőszövetke­zetben láttak hozzá hétfőn a 780 holdnyi búza betakar:tása- hoz. Négy kévekötő aratógép és egy kombájn dolgozik a nagy táblákon, a múlt év őszén be­lépett termelőszövetkezeti ta­gok parcelláin pedig húsz ka­szás vágja a rendeket. A ter­méskilátások búzából is , biztatóak: a szövetkezet nagy j tábláin holdanként 16 mázsa, J a parcellákban vetett földekről i pedig 9—10 mázsa búzára szá­mítanak. Több termelőszövetkezetben befejezték az őszi árpa aratá­sát, és megkezdték cséplését. A répáspusztai Első ötéves Terv Tsz két üzemegységében — a íészerlakiban és a somodor i ban — teljes erővel csépelnek. Az eddigi mázsálá- sok azt mutatják, hogy holdan­ként 15 mázsán felül lesz a szövetkezeti átlagtermése őszi árpából. 15,50-16 forint, hús- és hűsjellegű sertésnél 14,80—15,30, zsír- és zsír- jellegű sertésnél 14,50—14.80, a te­nyésztésbe fogott sertéseknél pe­dig 14 forint lesz a kilónkénti át­vételi ár. A mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek, a termelőszövet­kezeti csoportok és az egyszerű mezőgazdasági társulások a fenti átvételi árakon felül, meghatáro­zott mennyiségű sertéseiknek egy­szerre történő átadása esetén, nagyüzemi felárat kapnak. Még­pedig: a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek a 20—50 darab ial- kásított, egyöntetű sertések után 1,50, 50-en felüli faj áért 2 forint, a termelőszövetkezeti csoportok és az egyszerűbb társulások pedig 1, illetve 1,50 forintot kilónként. Azok a mezőgazdasági termelőszövetke­zetek, amelyek a tagok háztáji gazdaságaiban megszervezik a szerződéses sertéshizlalást, és el­érik, hogy a háztáji gazdaságok­ból egyszerre 20-nál több sertés kerüljön átadásra, lebonyolítási díj fejében 20-50 sertés esetén 0,50 forintot, 50-en felüli tételek eseté­ben pedig 1 forintot kapnak ki­lónként. Ha a termelőszövetkeze­tek a szerződéses s'ertéshizlaláshoz sertésenként legalább egy mázsa takarmányt juttatnak a tagoknak állami szabadfelvásárlási áron, a lebonyolítási díj 1 forint, illetve 1,50 lesz kilónként. A közös gaz­daságok az így kapott lebonyolí­tási díjat sertésférőhelyek építésé­re fordíthatják. A sertéshizlalási szerződéseket a múlt évekéhez hasonlóan az állat­forgalmi vállalatok kötik a ter­melőkkel. A Gazdasági Bizottság a hízott sertések állami szabadfelvá­sárlási árát a szerződéses áraknál kilónként egy forinttal alacso­nyabban állapította meg. (MTI) Hruscsov elvtárs látogatása Mauthausenben és Linzben Nem szabad megengednünk a fasizmus borzalmainak megismétlődését — mondotta Mauthausenben Hruscsov Hruscsov szovjet miniszter­elnök és kísérete vasárnap dél­után az ausztriai körutazás második állomására, az oszt­rák történelem legsötétebb napjait idéző Mauthausenbe látogatott el. Az osztrák szövetségi kor­mány nevében Joseph Afritsch belügyminiszter üdvözölte a vendégeket. Az emlékünnep­ség megnyitó beszédében a miniszter többek között a kö­vetkezőket mondotta: — Az a hely, ahol most ez a megemlékezés történik, ször­nyű emlékeket idéz fel, em­lékeztet történelmünk legszo­morúbb korszakára. Egy go­nosz ember itt több mint 335 ezer embert tartott fogságban szörnyű körülmények ' között, s közülük 122167 politikai foglyot kegyetlenül meggyil­kolt. — A mauthasenS foglyok között a legnagyobb számban szovjet hadifoglyok voltak, s közülük 32 180 hőst gyilkoltak meg itt. — Ausztria szövetségi kor­mánya a második világháború befejezése után elhatározta, hogy ezt a helyet örök intésül és emlékeztetőül nyilvános emlékhelynek jelöli ki, és eredeti állapotában tartja fenn. Emlékeztessen ez a tábor min­ket a különböző nemzetiségű foglyok szenvedéseire és halá­lára, áldozatuk nem szabad, hogy hiábavaló legyen. Afritsch belügyminiszter után Figl, az osztrák parla­ment elnöke mondott rövid beszédet. A mauthauseni hit­lerista koncentrációs tábor meggyilkolt áldozatai közül hangsúlyozottan kiemelte Kar- bicsev tábornokot, a szovjet tudóst, aki a hitlerista bandi­ták karmai között agyongyö­törve inkább hősi halált halt, de nem volt hajlandó elárulni a rábízott hadititkokat. Figl beszéde végén egy dísz- kötéses ajándékalbumot nyúj­tott át Hruscsovnak. Elmon­dotta, hogy az album doku­mentációs fényképgyűjte­ményt tartalmaz a mauthause­ni tábor szörnyű múltjáról és a borzalmas emlékeket őrző jelenéről. Hruscsov szovjet miniszter- elnök azzal kezdte beszédét, hogy egyszer s mindenkorra meg kell zabolázni must. Egyesítsük erőinket a há­ború ellen, és nem szabad, hogy akár Mauthausen­ben, akár a világ bárme­lyik részén ismét fasiszta rémtetteket éljenek át az emberek, és ismét gyilkolhassanak em­bereket, mert azok a békéért, demokráciáért és a népek ba­rátságáért harcolnak. — Nehéz szavakat találni — folytatta Hruscsov — an­nak a megindultságnak kife­jezésére, amely Mauthausen látogatóján úrrá lesz. A hit­leri koncentrációs táborok — köztük Mauthausen — a- fa­sizmus lényegét testesítették meg. — A nyugati világban — mondotta a szovjet miniszter- elnök — ismételten hallani olyan hangokat, hogy borít­sunk fátylat a múltra. Ezalatt azonban nem azt értik, hogy tegyünk pontot a második vi­lágháborúra, nevezetesen a Németországgal megkötendő, már régóta esedékes békeszer­ződéssel, ami végre lehetővé tenné a német nép törvényes alapokra helyezett, békés, nor­mális életét. Nyugati részről arra szólítanak fel bennünket, hogy nagylelkűek és megbo­csátok legyünk azokkal szem­ben, akik a második világhá­ború alatt milliók halálát okozták. Ami megtörtént, azt so­hasem felejtjük eL Mauthausen és a többi ha­sonló koncentrációs tábor fa­lai élénken emlékeztetnek a múltra. Hruscsov ezután hangsúlyoz­ta, hogy a szovjet népet sohasem vezérelte bosszú érzése más népekkel szemben, amelyek ellen háborút viselt. A józan ész és a népek lelki­ismerete tiltakozik ellene, hogy a hitleristák által elpusztított milliók hőstetteiről és szenve­déseiről megfeledkezzünk. Az egykori mauthauseni koncent­rációs tábor a fasizmus áldo­a fasiz- zatainak emlékét idézi fel. Aki a tábor múzeumát megtekin­tette, azzal a szilárd meggyő­ződéssel távózik innen, hogy nem szabad megengednünk a fasizmus borzalmainak megis­métlődését, nem szabad meg­engednünk egy újabb, még pusztítóbb háború kirobbaná­sát. Egyedül Ausztria földjén 79 ezer szovjet embert temet­tek el, akik az bsztrák nép fel­szabadításáért áldozták életü­ket. — A német imperializmus által kirobbantott második vi­lágháború lefolyása — folytat­ta azután Hruscsov — megcáfol­hatatlan bizonyítéka annak, hogy egy ország életének fasi- zálódása csalhatatlan jel, mely azt mutatja, hogy az ország ve­zetői háború kirobbantására készülnek. Ezért nagyon is érthető a világ közvéleményé­nek aggodalma és felháboro­dása, amikor arról értesül, hogy Nyugat-Németországban demokratikus szervezeteket tiltanak be, békeharcosokat ül­döznek, ugyanakkor pedig a militarista, revansista és új­náci szervezetek és azok veze­tői napról napra tevékenyeb­bé válnak. Sőt, magában a nyugatnémet kormányban is találunk náci bűnözőket, mint például a nemrégen lemondás­ra kényszerített Oberländer. — A szovjet nép és ugyan­így az összes békeszerető em­berek nem élhetnek nyugod­tan és gondtalanul — hangsú­lyozta Hruscsov —, ha olyan kijelentéseket hallanak Ade- nauertől, hogy az úristen arra szemelte ki a német népet, mentse meg Európát a kom­munizmustól. Vajon nem ugyanúgy hangzik-e ez, mint az eszeveszett Hitler kijelen­tései, azé a Hitleré, aki »új európai rendet« akart megte­remteni? Ennek az »új rend­nek« egyik előfutára volt a mauthauseni haláltábor. Hruscsov hangoztatta, nagyon jelentősnek tartja, hogy az összes országok népei utasítsák el a mili- tarizmust és a nácizmus újjáélesztésének minden kísérletét. KÉTMENETES ARATÁS Emlékeztetett a mauthause­ni emlékműre vésett jelmon- i datra: »Emberek, legyetek ébe- ] rek/«, Fucsiknak, a nagy cseh 1 (Folytatás a 2. oldalon.) Az Alsóbogáti Állami Gazdaságban az idén először vezették be a kétmenetes aratást. A viaszérésben lévő gabonát a négy és fél méteres rendre vágó aratógép levágja, és a 15 cm-es tarlón sorba lerakja. A gép 10 óra alatt 30 hold gabonát vág le, tehát negyven kaszapár munkáját végzi el. A gazdaság tulajdonában két új gép van. 1. képünkön: Szarka József és brigádja vágja az árpát. A levágott gabonát négy napi utóérés után kombájnnal szedik fel és csépelik el. Az elcsépelt gabonát a földről vontatós pótkocsira rakják, és máris szállíthatják a magtárba. 2. képünkön: Takács Lajos kombájnos és Sipos György vontatós munka közben,

Next

/
Oldalképek
Tartalom