Somogyi Néplap, 1960. július (17. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-31 / 180. szám
Tas árnap, I960, július 31. SOMOGYI NÉPLAP HtMOR Műemlék Kaposvárott 2000-ben n n I r, ?=r~n \L> 0 IdégenvezetŐ: — Itt látható Kaposvár legrégibb átalakítása, melyet 1957-ben kezdtek, és még manapság is folyik. Változnak az árak a fonyódi cukrászdában tM, 0 rt — Mennyibe kerül ma a mignon, kartársnő? — 1,55 forintba. — Akkof kérek a tegnapi 1,25 forintosból. A MÓLÓN És mondja, Karési, a tn ebe is beleugrana ettem? Sajnos, nem tudok úszái. »1879-ben megismerkedtem egy bűbájos nyolcvanas kicsikével, de sajnos már másüak Ígérkezett...« TEXTi L — Bácsi, kéYem, ott a szemétkosár! — Nahát, hogy eddig ezt még senki sém mondta nekem ... E heti rejtvényünkben Puskin Anyegin c. költeményéből rejtettünk el két örökbecsű sort. Vízszintes: 1. Az egyik idézet (íólytátása a függ. 7.). 16. Tág. 17. Ijedtség. 18. Névelós gabonarakás. 21. Férfinév. 22. Keleti nép. 23. Dér Nándor. 24. »Fals-“ betűi keverve. 26. Hozatal ellentéte. 27. Vissza: fo- lyádéktartója. 28. Kereskedelemben használt rövid szövegű kötelezvény. 29. Énekek. 31. SES. 32. Struéchoz hasonló állatok. 33. Magyarokkal rokon nép. 34. Tartozik valakinek. 35. Orosz férfinév. 36. Téglát rak egymásra. 37. Visszarecseg! 4ó. Nyári sportét űz. 41. Gyorsan megette — félmúltban. 42. Kémiái elem. 43. Visz- sza: korunk nagy eszméje, minden ember Vágya. 45 RDI. 47. Bereteszél. 48. ITS. 49. Magasabbra juttatás. 50. Lapufajta. 51/a. Ékezethíbás tisztítószer-márka. 52. Ízesítő. 53. Az édesítőd. 54. Arcának elrejtője. 55. Gége mássalhangzói. 56. Ülőeszközt. 57. Nyári munka. 58. Negatív gyöknek hidroxillal való ve- gyülete. 59. Mozgatsz. 61. Azonos mássalhangzók. 63. ViSz- sza: dal. 64. Gyomnövény. 65. Szarvastehenek. 66. Hegycsúcs. 68. Ízesítővel. 69. Ék.-hibás kétkerekű kocsi, vissza. 71. Íróeszköz. 73. N£i név (ék.-fe- lesleg!). 74. G. O. K. S. 75. Elő- ázsial ország. 76. Menyasszony. 78. Távirati ábécé. 80. Vajon eléri? 81. A szahárai vasút kiinduló állomása. 82. Kanada fővárosa (a második kockába kettősbetű). 84. Rajna menti nagy iparvidék. 85. Személyes névmás. 86. Magamnál alacsonyabbra. 87. Szabolcs megyei község (Rakamaz) betűi keverve. 89. Csúszómászók. 91. Kenő. 93. Személyes névmás. Függőleges: 2. Növényrész 3. DF. 4. Félig védték! 5. M- mel, légiforgalmi társaság rövidítése. 6. Kiváló magyar operaénekes. 7. A vízsz. 1. folytatása. 8. Fajtiszta. 9. Magasba juttat. 10. Növény. 11. Kát •zó: a Volga jobboldali melPuskin a boldogságról lékfólyója, es kemény hing- sor. 12. Híres óligárchá-csálád tagjai. 13. Rövid szakma. 14. Takarmánygabona. 15. Évszak mássalhangzói!!! 16. A Puskin Anyeginjéből vett második idézet (folyt. függ. 44.). 20. Fej- revalót készítő iparos. 23. Női név. 25. Magával ragad. 27. A testmozgás. 28. Somogyi ősláp, a jégkorszak maradványa. 30. Nigyobb időegység. 32. Váráról híres északi városunk. 33. KáVémá#ki. 35. 16 lap. 36. Alágyújtós. 38. Tüzet szüntető. 39. Vésszé, pórit. 40. Fő étkezés. 43. Vi6szá: hiányos emlék. 44. A függ. 16. folytatása. 46. Papírfajta. 49. Egyszerű gépék. 51. Azonos a vízsz. 75- tél. 53. Megegyező. 54. Elektronok kéringése. 55. Öács megyei kö2ség. 56. Szín. 58. Vágyón. 62. Királyi szék. 64. Beteges. 67. Fém. 68. Savanyú gyümölcs. 7Ó. Haszontalan. 71. S Lendülétfttt. 72. Két szó: értéke, és kisébb kötelék. 75. Visz- sza: nagyüzemi. 76. Somogyi község. 77. Révért vajat. 79. Fordított névelő. 81. Becézett női név. 82. Látin ember visz- szafelé 83. Vissza: Arany János ördöggel cimboráló alakja. 86. AIK. 88. Mindkét nevelő. 89. Félig kéri. 90. Kicsinyítőképző. 92. Oh Féi'énc. 93. TL. V árkonyi Imréné 1 2 3 4 5 6 7 8 9~ 16 11 12 13 14 15 J V 16 Iliül 17 iiiüi Hu:: 18 ül 19 :::::: !íi:i: 20 Ül 21 iiiüi 22 UHU UHU 23 24 25 :::::: 26 ül 27 iii 28 29 30 ii 31 miss iiiüi 32 iii 33 iilüi 34 ■ 39 iiiüi 35 il 36 37 38 iii iii 40 iUiji ni:!: 41 Ili 42 :::m HR 43 44 Ii 45 46 ül 47 48 !!!!!! :::::: 49 iiiüi ::k:: 50 51 51/a :::::: :::::: Hűi: 52 :::::: :::::: :::::: 53 iii 54 UHU HUH 55Iliül 56 üli!! UHU 57 •HU: UHU 58 59 60 3f:|5 :::::: 61 62 :::::: liiíij 63 iiiüi 64 ii 65 :::::: illíli 66 67 iiiüi 9 iiiüi 68 69 70 Iliül 71 * ■ 72 iii 73 n::r. iiiüi 74 :::::: iii!:: 75 HUH HUH 76 77 iii 78 79 80 UHU üinl 81 1! 82 TT 83 ül 84 85 .... i iiüi 86 (in:: iiiüi 87 • 88 :::::: siiiÜ iiiüi 11 89 90 |P 91 92 :::::: 93 V. E > iiÜii A falu humorából A gyűlésre járó ember meg a felesége Kuti Nagy Gergelyt beválasztották a szövetkezet vezetőségébe, sokszor járt gyűlésre, és mindig későn tért haza. Felesége zúgolódott, és mindig firtatta, hogy miről gyűlésez- nek. Kuti Nagy Gergely végül elvesztette a türelmét, és azt mondta: — Arról, hogy jó volna, ha minden ember még egy asz- szonyt hozhatna a házához! Fölpattant erre az asszony mérgesen: — Nincs itt még egy asz- szony számára hely, magunk is alig férünk még! Egy másik este újra kíváncsiskodott az asszony. — Most meg arról gyűléc' zünk, hogy minden ass' még egy embert hozhat a h hoz. Csak hát egy nagy baj van ... — Mi az? — Nem férünk el. — Már hogyne férnénk! — pattant föl az asszony. — Van itt elég hely! A gyorstüzelő vadász Sugárzó képpel köszöntött be egyik vasárnapon a kocsmába a falu leghíresebb vadásza, Söveges András, — Minek örül annyira? — kérdezte a vendéglős. — Annak, hogy délelőtt a vadászaton egy óra alatt kétszáz foglyot lőttem. A vendéglős először elhúzta a száját ámulatában, de aztán észre tért. — Ne bolondozzon, hiszen egy óra alatt meg se tölthette kétszázszor a puskáját. — Törődtem is én a töltéssel — vágta ki Söveges —, mikor egyik fogoly a másik után röppent, föl! Asszonyí következetesség A betegségekről folyt a szó a társaságban, és Puhiiikáné nagy hangosan kinyilatkoztatta, hogy o még sohasem volt beteg, pedig mar harminc éves. A jelenlevő Kis Tóth Vendel nagyot nevetett erre. — Talán nem hiszi el, hogy csak harminc eves vagyok? — kérte számon az asszony. — Hogyne hinném — válaszolt a férfi —, hiszen tizenöt év óta mindig ezt bizonygatja. Elégtétel Erős orvosságot rendelt a-letör Kuti Nagy Gergelynek, olyan erőset, hegy be se merte venni. Amikor a doktor emiatt szemrehányást tett neki, a. beteg azzal védekezett, hogy az orvosság olyan, mint a méreg. — Ne törődjön vele, hánem vegye be — biztatta az orvos. — És ha meghalok? — ije- dezett a beteg. — Akkor nevezzen nyugodt lelkiismerettel gazembernek. Asszonyi panasz Két fiatalasszony beszélget. A férjére panaszkodik mindkettő. Az egyik amiatt, hogy az ura iszik, kártyázik. A másiknak egyéb kifogásai vannak: — Az én férjem nem italos, nem is kártyás, mégsem bízom benne, mert olyan csapo- dár természete van, hogy még azt sem tudom bizonyosan, hogy ő-e az apja a Gyurikámnak. A női életkorról A nők egy bizonyos életkorhoz az életüknél is jobban ragaszkodnak. .♦ * * — Azt hiszem, én vagyok az idősebb — mondta Olga Katicának. (Olga ekkor negyven éves volt, Katica húsz.) * * * Vajon miért hallunk jóval ritkábban nők érettségi talál- kózójárói, mint a férfiakéról? Egyszerű: a nők nem szeretik a dátumokat, melyek az idő múlására emlékeztetnek. * * * Milyen szép is lenne, ha a nők agancsokat növeszthetnének, melyekről pontosan tudnánk, hogy hány évesek. Sajnos ez hiú ábránd. Egyelőre csak a férfiak növesztenek agancsokat. * * * Akkor kezd Igazán öregedni egy no, amikor már azt mondják neki: asszonyom, ön napról napra fiatalabb. * « « ... És akkor lesz végképp öreg, amikor ezt már önmagának is bevallja. * * * Valahol olvastam, hogy egyszer egy különc találomra ezer nőhöz és ezer férfihoz intézett körlevelet. Azt tudakolta, hogy hány évesek. Az eredmény: az ezer nő 6000 évvel bizonyult fiatalabbnak. * * * Egy normális nő 25 éves öt esztendeig, 30 éves tíz esztendeig, és 40 éves — örökké. * * * • — öreg vagyok én már, fiam. — Figyeljük meg, hógy idősebb asszonyok mennyivel gyakrabban mondják ezt, mind idősebb férfiak. Miért? Világos. Várják a cáfolatot. * * * Kínában ha valakinek (bármely nemhez tartozik) azzal akarnak hőkölni, hogy milyen okos, azt mondják: milyen öreg. — ... Hja, Kína messze van. * * * Korok jönnek, és korok múlnak — szól a régi bölcs mondás, és ez minden korra vonatkozik — kivéve a női életkorra, ♦ * * Egy nő lelkét az első, ősz hajszál jobban felkavarja, mint egy tucat csalódás. Tabi László EGY ÉS MÁS A körút egyik fáján cédula. Szorgalmas olvasója vagyok a céduláknak, megállók előtte. Ez áll rajta: »Hathetes macskakölyköt, ki máris szobatiszta, ingyen ajándékba adok bárkinek. Az anyja jó patkányfogó volt.-“ Ott áll a cím is. Majdnem felmegyek, hogy vállaljam a máris szobatiszta cicák egyikét, amikor megtorpanok. Az anyja jó patkányfogó volt. De hátha az apja természetét örökölte? * * * Csináltattam egy pár cipőt, s amikor a mestertől átvettem, egy pillanatra visszakérte. Hosszas keresgélés után előszedett valahonnan egy apró vászoncímkét, amelyen ez állt csupa nagybetűvel: »BAKOS M.«, s ezt a címkét enyv- vel beragasztotta a jobb cipyj hátsó kérgébe, belül. A cipő ezzel rangot kapott. BAKOS M. készítette, ezt mindenki tudni fogja, aki csak a lábbelimet olvassa. Otthon jutott eszembe, hogy a bal cipőt is oda kellett volna adnom néki, ragassza be a nevét abba is. Ha már nyilvánosság, legyen egészen széleskörű. * * * Mintegy fél éve telefonismeretségben voltam F. G. elvtárssal hivatalos ügyben. Első beszélgetésünkkor tegezni kezdett, erre én persze visszategeztem, s így tegeződ- tünk azóta is. Most néhány napja személyesen is megismerkedtünk egy ankéton. Kiderült, hogy húsz éve ismerjük egymást. Sohasem állhattam őt. És ő sem engem. Most, hogy már ismerjük egymást, nyugodtan és szívből magázódunk.