Somogyi Néplap, 1960. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-29 / 178. szám

Péntek, 1960. július 29.

3

SOMOGYI NÉPLAP

A pártsserveset segítségétel haladnak előre

A gyugyi Április 4. Tsz másodéves. A kezdeti nehézsége ken túljutottak, az emberek sokkal jobban megfogják a munka végét, mint az első esztendőben. A termelőszövetkezet, a tanács, a pártszervezet vezetősége minden kérdésben közösen dönt, egymás meghallgatása nélkül semmihez sem kezdenek. Az előrehaladás ennek az együttműködésnek tulajdonítható. A tsz-tagok reményteljesek, bizakodóak, s ez munkájukban is érződik.

A gyugyiak elmondhatják, hogy nagyszabású fellendülés kezdődött községükben. Az utóbbi hónapokban villanyt, kövesutat és buszjáratot kaptak. Augusztus 20-án felavatják az új klubhelyiséget: rádión, televízión, sajtótermékeken kívül könyvtár is az érdeklődők rendelkezésére ál) majd itt. S aki játszani szeret, különféle társasjátékokkal ütheti el szabad idejét. A fiatalok, akik eddig inkább a kocsmában gyülekeztek a biliárdasztal körül, most már megtalálják a klubban szórakozásukat. Mindez beletartozik abba a programba, amit a pártszervezet és a termelőszö- vekezet vezetősége állított ösz- sze: olyan életet teremteni a faluban, a tsz-ben, hogy senki se kívánkozzék el innen.

— A múltbeli látástól vaku- lásig való munkát egyre jobban kiszorítja a kulturált, szórakozással, művelődéssel teli élet — mondja Németh József tsz-elnök.

Ma már a legtöbben úgy vélekednek: ha így megembereli magát az Április 4. Tsz, egykét év alatt szilárdan megáll a lábán. A kommunisták segítik az előrehaladást. Igaz, a lépések még aprók, tapogatódzóak, de nem sok kell ahhoz, hogy határozott és nagy léptekkel haladjanak előre.

Mielőtt a termelőszövetkezet valamilyen nagyobb fába vágja a fejszéjét, a kommunisták meghányják-vetik, mi a teendő. Javaslatukat a tsz vezetősége elé terjesztik. így volt ez a premizáláskor is. Az emberek nagy része az általánosan megállapított prémiumoknál jóval magasabbat szeretett volna. Többen már harmados meg negyedes munkáról suttogtak. A kommunisták megmagyarázták, miért helyesebb az általánosan elfogadott, a gyakorlatban kipróbált prémiumokat bevezetni. Az állat- tenyésztésben, a fogatoknál dolgozó férfiak szóvá tették, hogy azt az ötven százalék cukorrépát, amit a tsz a százhúsz mázsás átlagon felüli termésből magának tart meg, szintén ki kellene osztani, mégpedig közöttük. A kommunisták meggyőzték őket, jobban jár minden tsz-tag, ha nem osztják ki a cukorrépát, mert így növekszik az egy főre jutó cukor- és forintrészesedés.

A termelőszövetkezet vezetésében négy kommunista vesz részt: Németh József elnök, Kovács Sámuel, Csizmadia László és Csiga József brigádvezető. Az ő áldozatos munkájuknak köszönhető, hogy a párt szava mindenkihez eljut.

Amikor sok munka torlódott össze, a csekély munkaerőt úgy osztották be, hogy mindenhova jusson. Belekaptak a takarmány kaszálásába, gyűjtésébe, a borsószedésbe és a kukorica kapálásába, s ráadásul az árpa aratása is már küszöbön állott. Androsits Ferenc, id. Sárái Lajos, Tilk Imre, Sziroticza György elpanaszolta a párttitkámak: »Nem helyes, hogy ezeket a munkákat egyszerre indította be a vezetőség. Menjünk rá “lőször a vöröshere betakarítására. Ha ezzel végeztünk, tegyük rendbe a kukoricát. Nemsokára itt az aratás, tisztán álljunk, mire elkezdődik. Te ott vagy a vezetőségben, mondd meg nekik, úgy döntsenek, hogy teljesen végezzünk el egy-egy munkát, ne forgácsoljuk szét az erőnket.«

Az emberek hangulata rossz volt a kapkodás miatt. A gyors intézkedés azonban megnyugtatta őket. S ennek köszönhető, hogy megbirkóztak a munkával.

Bevált szokás a termelőszövetkezetben, hogy a fontos kérdések megbeszélésére kibővített vezetőségi ülést hívnak össze. Erre meghívják a legjobb gazdákat is, és kikérik véleményüket. Sok egészséges javaslat ered tőlük. Minden vezetőségi ülésre más-más gazdákat hívnak meg. »Mindenkinek joga van beleszólni az irányításba. Ha valaki hasznos megjegyzéseivel segít bennünket, azt köszönettel vesz- szük" — mondják a tsz és a pártszervezet vezetői.

— A legtöbbet a párttagok segítenek a termelőszövetkezet megszilárdításában — hangsúlyozza Németh József elnök. — Mondhatom, lehet rájuk számítani. A pártszervezet segítségével haladunk előre.

Bajos Géza

A csurgói járás felzárkózott a jók sorába

II csurgói járási évek óta

bizonyos mértékig hátul kullo- gónak tekintették az illetékes szervek, és ahány értekezleten csak lehetett, ki is nyilvánították ezt a véleményüket. Talán néhány alkalommal indokolt is volt ez. Ha azonban egy kissé alaposabban körülnézünk a járás szövetkezeteiben, akkor azt látjuk, hogy a nagyüzemi gazdálkodás útján járó több mint 4000 család munkája szép eredményekkel biztat. Pedig a kezdés itt is nagy feladatok elé állította a falvak és a járás vezetőit.

A múlt év januárjában a járás 8 szövetkezetében még csak 265 volt- a családok száma, s összesen 4500 hold szántót mondhattak magukénak. De mire kinyílott az idő, és megkezdhették a tavaszi munkákat, ezek a számok megtízszereződtek. Termelőszövetkezeti járás lett a csurgói. ,A 16 új közös gazdaságból 8 őszi kezdésre alakult. A járás vezetői is így látták ezt jónak, mert a felmérések azt bizonyították, hogy a szövetkezetek igényelte 80 ezer normálhold gépi munkát nem tudná elvégezni az Iharosberényi Gépállomás. A múlt év elején két- két szakképzett mezőgazdász és könyvelő volt a szövetkezetekben.

így nem kell csodálkozni azon, hogy akadtak hibák az első éves közös gazdaságokban. Több helyen — Iharosban, Porrogon és Porrogszent- királyon —, mivel a vezetőség még nem rendelkezett kellő tapasztalattal a nagyüzemi gazdálkodás kialakításában, szemet hunytak a túlméretezett háztáji földek láttán. És ebből lett a baj. A tagok egy része ugyanis a három-négy holdas háztájin külön gazdálkodást folytatott, s a szövetkezetek kukoricájának egy része emiatt kapálatlan maradt. Az állatállományt a tavaszi kézdésű szövetkezetekben már az új takarmányra összevonták. Ezek voltak az elmúlt évben kisebb-nagyobb hibákkal végrehajtott fontosabb feladatok.

Ahhoz, hogy meggyőződjünk

a szövetkezetek megerősödéséről, elegendő, ha szemügyre veszünk néhány alapvető

tényt.

A múlt év hasonló időszakában 550 hold kukorica volt kapálatlan, az idén pedig mindössze 30 hold. S hogy mennyire különbözik a falvak határa a tavalyitól, arról örömmel beszél minden szövetkezeti tag. Azt mondják, ilyen szép még sohasem volt a határ. A búza a próbacséplé- sek szerint 3 mázsával fizet többet, mint az előző években. Az árpa- és a rozstermés ugyancsak 2—3 mázsával felülmúlja az előző évek átlagát. A cukorrépa, a burgonya és a len párját ritkítja, s a kukorica is jó termést ígér. Ezeket az eredményeket úgy tudták elérni, hogy a szövetkezeti tagok többsége becsületesen kivette a részét a munkából. A kenyérgabona aratását befejezték, folyik a behordás, a tarlóhántás és a másodvetés.

Tavaly 80 anyakoca volt a termelőszövetkezetek tulajdonában, az idén pedig mintegy 1000. A megnövekedett állatSSBI

állomány elhelyezésére pedig 9 új, korszerű magtárpadlásos szarvasmarha-istállót, 5 favázas növendékszállást építettek, és 20 istállót hoztak rendbe. A sertésállomány elhelyezésére 9 süldőszállást és 8 új ser- tésfiaztatót építettek.

Érdemes összehasonlítani

a szövetkezetek által az államnak átadott gabona- és hízómennyiség tavalyi és idei számait. A múlt évben 170 vagon gabonát adtak, az idén pedig 260 vagonnal adnak a Termónyforgalmi Vállalataak Hízott állatból pedig csaknem ezerrel adnak többet, mint tavaly. A felmérések azt m- adják, hogy a szerződéses értékesítésnek mindenből eleget tudnak tenni a termelőszövetkezetek. Ha ennek okait próbáljuk elemezni, akkor már az első lépéseknél láthatjuk a szakirányítás eredményességét. A járás 24 szövetkezetében ma 20 mezőgazdász és ugyancsak 20 szakképzett könyvelő dolgozik. Tehát a nagyüzemi gazdálkodás kialakításának egyik fontos feltétele a nagyobb szövetkezetekben mindenütt biztosítva van.

Ha összességében vizsgáljuk a 24 közös gazdaság munkáját, akkor azt látjuk, hogy biztató lépéseket tettek a nagyüzemi gazdálkodás kialakítása felé, és nagy részük már az idén valóra váltja a tagság reményeit.

A múlt évben még nagy gondokkal küzdő szövetkezetekben is biztató a helyzet. Megszilárdult a munkafegyelem. Még véletlenül sem fordul elő — ami tavaly még gyakori jelenség volt —, hogy a tagok késve kezdenek. munkához. A problémák megoldásához, a munkaszervezetek kialakításához hathatós segítséget nyújtott a járási tanács mezőgazdasági osztálya. Több szövetkezetben hetekig kinn tartózkodott két-három szakember. Munkájukról a szövetkezetek tagjai és vezetői elismeréssel nyilatkoznak.

MegVáÜQZGtt Iharosban az

Új Erő Tsz tagjainak munkához való viszonya is. Tavaly sok növényük maradt kapá- iatlanul. Az idén háromszor kapálták meg a kukoricát, és olyan a répájuk, burgonyájuk* hogy méltán remélnek szép jövedelmet belőle. Tavaly az aratás majd egy hónapig tartott, az idén pedig hat nap alatt befejezték. Túl vannak már a tarlóhántáson, a másodvetésen, és a napokban már szállítják a lent is. A gondosan kialakított állattenyésztés is szép jövedelmet ígér. A tervezettnél több hízott sertést és több hízott marhát adnak. A baromfifarm szinte állandó készpénzforrást jelent. Hasonló a helyzet a porrogszentkirá- lyi Aranymező és a porrogi Napsugár Tsz-ben is.

Persze akadnak még hibák a járás termelőszövetkezeteiben, és ha ezeket feltárják, annak csak örülni lehet. A jóindulatú segíteni akarás csak ösztönzést adna a hibák kijavításához. Azt viszont már láthatja mindenki, hogy a csurgói járás is felzárkózott a jól dolgozó termelőszövetkezeti járások sorába.

Németh Sándor

A nágocss Szabadság Tsz-ben a kombájnnal learatott búzát szárítják. Naponta 5—6 vagonnyit szárítanak meg, utána a magtárba szállítják.

Megjavult a munka a Kutasi Állami Gazdaságban

glédába állított ceruzák között turkáltak, kiemelt a sorból egy élesre hegyezett ceruzát, és a vörös körbe fekete keresztet rajzolt, gondosan vastagítva a vonalakat, míg Oradour-sur-Vayres neve végképp eltűnt a kereszt vízszintes vonala alatt.

— És most lássuk Dublac uratl..; — mondta Lamimer- dirag, és ceruzáját lendületes mozdulattal az asztalra dobta.

Dickmamn elment Dublacért. Dublac ott ült a sarokban magába roskodva.

csínyénél. Voltak, akik sört A hangulat emelkedett volt;? vedeltek, talpas poharakból, az utolsó napok feszültsége fein ami ugyan kényszermegoldás, oldódott. Az indulás izgalma^ de ezek a franciák nem isme- magával ragadta az egész* rak a s iröskriglit. A torta után hadosztályt, pedig egyelőre? még sajtot is felszolgállak, de még csak a Führer-ezred tiszt-) az urak többsége utálta a fran- jeit búcsúztatták. Az ezred es-? cia sajtokat. A fekete inkább te indul Normandiába. Dick-* megfelelt ízlésüknek: a híg maim százada nyomban ebéd? francia café-fütre nem sokban után útnak indul, hogy elvé-í különbözött az ő »blünchenkaf- gezzen egy »speciális felada-t ié"-juiktól. Meg aztán fekeié- tot". Estére Rochechouart-nál* ht z konyakot is bontottak, csatlakozik az ezredhez. »Courvoisier"-t, amit Lammer- Dickmann nem szerette aj Közben kezéből, a fekete kerek kalap ding nagyon megkedvelt és Iá- bort, négy-öt pohár sört meg szélén odagurult Lammerding lába daszámra hozatott a párizsi ivott ugyan, de ez neki meg)

Kiegyenesedett, megropog- — Hazaviheti a flát, Dublac tatta a derekát és hosszan úr. *. — mondta szárazon, szemlélte művét, majd ismét Dublac kiejtette a kalapot a a térkép fölé hajolt, ujjal a térképasztal

elé. Dublac szemeit elfutotta a raktárból. se kottyant. A konyakos fekete^

könny: A felszolgáló katonák fehér kellőképpen felélénkítette a*

— Köszönöm, tábornok úr;: s cérnakesztyűben hordták kö- ®ár okozta lomha mámor után,! dadogta , Isten jutalmazza rail a tálakat, előírásos, gondo- ca most úgy érezte, hogy ^ kü-^ meg a jóságáért.;; san begyakorolt testtartással Jönösen alkalmas a kedélyálLammerding arca most elko nyújtva a tiszt urak elé. A a rábízott »-speciális fel-J

morult, hátat fordított Dub- r*ezsgós- és borosüvegek ezüst adait" végrehajtásához. Lam- laenak és intett Kahnnak, hogy hűtővödrökben állottak (Limo- merdmg tudta kire bízza _

vigye el a kis embert. ges valamennyi kávéházából és »speciális feladatot". Dick-:

Kahn odalépett Dublachoz, étterméből összeszedték a hű- mann nehány nappal ezelőtt az:

megfogta a karját: tővödröket); minden harmadik e§yik faluban, ahol partizan— Na, gyerünk!.s, Szedje szék mögött egy italosvödör, vadász-osztagával átrobogott, a

fel a kalapját.*= amelyet külön e faladatra be- templom előtt feüakasfctatott háDublac lehajolt a kalapért, tanított katona gondozott. rom öregasszonyt — a »hatásos

és kifelé indult, az ajtóban ügyelni kellett, hogy a tiszt látvány" kedvéért. A három

még egyszer visszafordult, és urak poharai égy percig sem öregasszony talpig feketében,:

— Vegye a kalapját, Dublac mélyen meghajolt Lammer- álljanak üresen. A konyakot kezében imakönyvvel jött ki:

úr, és jöjjön velem — mondta ding felé, aki most ott állt a Lammerding szeszlángon mele- a templomból, amikor Dick-:

Dickmann. térképasztal ^ előtt, mereven és gített öblös pohárból itta; a mann kocsija elrobogott élőtAmikcr beléptek Lammer- komoran, mint maga a germán konyak a meleg pohárban tűk* Akkor támadt Ditíkmanding szobájába, Dublac megint végzet. könnyű, bódító illatot árasz- rak az az ötlete, hogy »ezek;

V; tott> és Lammerding, mielőtt a ^kak jól fognak festeni az:

Az ebédet tortasorozat zárta kiitta az olajosán _ sima italt, a fenyegetéseket orle, rózsaszín krémtomyok és orrát hosszan belelógatta a po- ’

marcipánbástyák, égetett man- kárba, és mélyen beszívta a dito falragaszokat, amelyekkel; dulából formált horogkeresztek konyak illatát. Persze, _ nem a németek elárasztották Limo-: előtt. Lammerding alaposan pompáztak a sárga damaszttal mindenki volt ilyen Ínyenc. ges környékét — illusztrálniíben — rakják autóba a kaj- szemügyre vette a kis kövér teríteit hosszú asztalon. A po- Kahn például vizespohárból j jobban megértik őszibarackot. A termés 80 szá

embert. Nem szólt egy szót harakban már pezsgő gyöngye- itta a konyakot, mohó kortyok- ’ --------~— T’

s

em. végre kis gúnyos mosoly zott, miután tömérdek vörös ban. Dickmann a feketekávét noSy van szo»Heil Hitler" Lammerding

kísérletet tett a köszöntéssel, de leintette.

— Hagyjuk ezt, kérem;;: Dublac ott állt a tábornok

A Kutasi Állami Gazdaság

— mely tavaly oly csúfosan zárta gazdasági évét — kezd rendbejönni, s ha valami természeti csapás nem tizedeli meg terményeit, veszteség nélkül zárja az 1960-as mérleget.

Nézzük meg először az állattenyésztést a számok tükrében.

Az itatásos borjúnevelésnél tavaly ilyenkor például az egy kiló súlygyarapodás önköltsége 21,36 forint' volt. Most 17,42 forint. A tavalyihoz viszonyítva 93 ezer forinttal gazdálkodtak jobban, a tervhez képest pedig 70 ezer forintot takarítottak meg. Az üszőnevelés eredménye 240 ezer forinttal jobb a tavalyinál. Megtakarításuk összege pedig 73 ezer forint. A marhahizlalás hozama 230 ezer forinttal, a süldőnevelésé pedig mintegy 600 ezer forinttal több az előző évinél. Tehenészetük azonban ugyanolyan rossz, mint tavaly. Igaz, itt az előző évek hibáit — a silány egyedek miatt — jóval nehezebb rendbehozni. A nagybajomi üzemegység istállóátlaga ugyan már 9 literre emelkedett, azonban még sok javítanivaló akad.

A növénytermesztésben van a legnagyobb javulás — mondják. Valóban, ahogy a határt járjuk, szebbnél szebb, rekordtermést ígérő vegyszere- zett kukoricatáblákat látunk, simára elmunkált vetésre előkészített hajdani tarlókat, 100 mázsa termésre becsült burgonyaföldeket. A jákói üzemegységben 55 mázsás szénahozamú lucematáblák és atra- zinnal kezelt silókukoricák ékeskednek. A 12 ezer mázsa zabosborsót már lesilózták. A 200 ezer forint értékű, terményre csak 51 ezer forint volt a ráfordítás összege. A tavalyi gaztenger helyén teljesen tiszta, gyommentes táblákban gyönyörködhetünk.

A kiskorpádi üzemegységben nagy a forgalom. Most indul az első gyümölcsszállítmány külföldre. A helyszínen

— a 280 holdas gyümölcsösislent meg az ajkán;

bort ber.yakaltak az urak a pe- öntözte konyakkal*

i— Folytatjuk

^zaléka exportképes. Ha a ta- /valyi jég nem tesz benne fjkárt, kétszer ennyi kajszi pirosodna most a fán. Az árut innen egyenesen Csehszlovákiába szállítják. A helyszínről helyszínre történő szállítás végett adtak itt találkozót a különböző szervek megbízottai. Nagy Béla, a HUNGARO- FRUCHT megbízottja azt mondja, hogy ilyen elsőrangú kajszibarackot még nem látott az idén, pedig Kecskeméten is járt már. Dobi Jánosnak, aki a minisztérium kereskedelmi irodájától van itt; szintén hasonló a véleménye. Sipos Miklós, a Növényvédő Állomás kiküldötte az árut egészségesnek, mindenféle betegségtől mentesnek és a külföldi előírásoknak - megfelelőnek tartja. Smajda János kertész szerénykedik, pedig elsősorban az ő lelkiismeretes* fáradhatatlan munkájának köszönhető ez a sok dicséret és a gyümölcsös szép bevétele. Az első szállítást hamarosan követik majd a többiek. Az itt termett 25 hold zöldbab 200 ezer forint tiszta jövedelmet adott.

Minek köszönhető a nagy változás? Elsősorban a vezetők kicserélésének. Kopecsni Vince igazgató a múlt, év utolsó szakában került a gazdaság élére. Éleslátása, gyakorlata, szervezőkészsége és fegyelemszeretete mozdította ki a gazdaságot a tespedésből. Végh Tivadar főmezőgazdász jó gazdálkodását dicséri az egész határ, az állattenyésztés eredménye. Az eredmény okait a következőkben látja:

— Nagyon sokat segített a Nagyatádi Járási Pártbizottság titkára, Torma István és a mezőgazdasági osztály vezetője, Tóth Vendelné s az, hogy a párttagokra mindig, minden körülmények között számíthatunk. Sokat jelent, hogy megszűnt a vezetők közötti viszálykodás. A legteljesebb összhangban, egymást segítve dolgozunk. Ezenkívül a jó minőségű munka eredményezi a szép termésátlagokat. No és persze a kedvező időjárás.

A jó gazdálkodáshoz hozzájárult a kiváló szaktudású Szollár János főkönyvelő is. (Zárójelben megjegyezzük: nem ártana, ha az általános költségekkel jobban takarékoskodnának.)

M. K,-aé