Somogyi Néplap, 1960. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-28 / 177. szám

Csütörtök, 1960. július 28. 5 SOMOGYI NÉPLAP Az állattartók segítsenek az állatok egészségének megvédésében A gyakorlatban előforduló járványos állatmegbetegedé­sekkel szemben rendszeres ol­tásokkal védekezünk. Hazánk állategészségügye világviszony­latban is magas fokon áll. Ezt az is igazolja, hogy telje­sen felszámoltunk olyan be­tegségeket, melyek a szomszé­dos és távolabbi országokban jelenleg is pusztítanak. Ezek a betegségek állati termékek­kel, tárgyakkal, pénzzel, levél­lel, sőt az emberek közvetíté­sével is messze vidékekre el­hurcolhatok, és járványok gó­caivá válhatnak. Ezért szükséges, hogy álla­taink egészségének megóvása végett a betegségek megelőzé­sének fáradságos, aprólékos figyelmet igénylő munkájában az állattartók is támogassák az állatorvosok munkáját. A gazdák és állatgondozók fontosabb tennivalóit röviden az alábbiakban foglaljuk ösz- sze. Állatot csak vészmentes helyről, piacokról vásároljunk. Űjonnan vásárolt állatainkat legalább három-négy hétig el­különített helyen tartsuk. Ok­vetlenül mutassuk meg ezeket az állatorvosnak már csak azért is, mert ő a vidék állat­egészségügyi helyzetének is­meretében a szükséges védő­oltásokban részesíti azokat, a megbetegedett állatokat gyógy­kezeli, és állapotukat figye­lemmel tudja kísérni. Istálló­ink, ólaink környékén idege­neket ne engedjünk járni, csak ha fertőtlenítik kezüket, láb­belijüket, s ha szükség van rá, védőruhát vesznek magukra. A takarmányokat tároló és szállító eszközöket állandóan tisztán kell tartani. Ha takar­mányt vásárolnak, legjobb az illetékes hatósági ' állatorvos véleményét a helyi állatbeteg­ségekről kikérni. Az üzemi konyhákról származó moslé­kot minden esetben jel kell forralni. A moslék, az író, a savó és általában az állati ere­detű nyerstermék, a nyers és fagyasztott hús, annak mosó- leve csak felforralás után ke­rüljön állataink elé. A hús csomagolópapírja, a csont, a toll, a szaru, a bőr, a déligyü­mölcs papírgöngyölege is sok­szor terjeszthet állatbetegsége­ket, ezért ezeket égessük el. Ügyeljünk arra is, hogy ma­darak, ebek, macskák, legyek ne szennyezhessék állataink tartási helyét, vályúját, élel­mét, mert ezek távolabbi vidé­kekről hurcolhatnak be külön­böző fertőző betegségeket. Kü­lönösen a kutyákat tartsuk tá­vol az ólaktól és istállóktól, mert az ellő állatok magzat­burkával a fertőző elvetélés kórokozóit elhurcolhatják, és sok parazitás betegséget is térj eszthetnek. Az állatok tartózkodási he­lyét rendszeresen fertőtlenít­sük. Az ólak és istállók állan­dó tisztogatásával és meszelé­sével, a jó almozással és pon­tos, szakszerű etetéssel növel­jük állataink ellenálló képes­ségét. Ha betegség gyanúját észlel­jük állatainkon, azonnal je­lentsük az állatorvosnak, hogy az esetleges fertőző betegsége­ket még csírájában elfojthas­sa. Közös és figyelmes munká­val védjük meg állataink egészségét! Dr. Dómján Béla városi állatorvos. úttörőtáborban Kedden este ünnepélyes zászlóbevonással befejeződött Csillebércen a kéthetes nem­zetközi úttörő nagytábor.; A záróünepségen részt vett Marosán György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, s szívélyesen elbeszélgetett a magyar és külföldi úttörőveze- tőkkel. (MTI) A kapolyi Kossuth Tsz 100 férőhelyes sertéshizlaldát épít saját erőből. A favázas épület e hó 25-re készült el. Könnyebben boldogulnak, ha meghallgatják a jó szót a drávaszentesi Új Barázda Tsz gazdái Drávaszentes rendezett kis­község. Jó termőföldje és adottságai vannak. Határa mégsem olyan szép, mint a szomszédos faluké. Az Űj Ba­rázda Tsz gabonavetései gyen­gébbek. A kukorica és a töb­bi kapás is nyurgább, gyomo- sabb, mint Komlósdon. Ez a látvány lehangolja a szemlé­lőt, gondolkodásra készteti: mi ennek az oka? A szövetkezet megalakítása után az új vezetők sok nehéz­séggel találták szembe magu­kat. A tervkészítésnél, a vető­magvak összegyűjtésénél, a munkában a tagok nem mindig tanúsítottak és tanúsítanak kellő megértést. A járási párt- bizottság és a járási tanács ezt látva, oda küldte egy mun­katársát, hogy segítsen a hibák V>>. :vv*AW;»v NÉHÁNY SZÓ Ä BURGONYÁRÓL A burgonya, ez a fontos élelmezési cikk különféle vál­tozatokban kerül szinte naponta asztalunkra, és igen gazda­ságosan lehet felhasználni állataink takarmányozására is. C- vitamin tartalmánál fogva préselt nyers leve tejben, cu­korral ízesítve igen jó hatású gyermektápszer. A régiek is­merték a burgonyasajtot és a burgonyavajat is, s kiváló ér­téket tulajdonítottak neki. Igen gazdaságosan használható fel állataink takarmányozására is. A ma termesztett burgonyafajták őse, a Chilében és Pe­ruban honos vadburgonya 1570 körül került Európába. Ha­zánkba a Németországban tanuló diákok hozták. A burgonya eredetileg nem volt olyan bőtermő, mint a ma ismeretes faj­ták. Apró, mogyorónyi gumókat termett. Ahhoz, hogy kivá­ló minőségű, bőven termő és egyéb tulajdonságú fajtákat kapjunk, nemesíteni kellett. A magyar burgonyanemesítés az 1800-as éveikben indult meg. Angelli József Csáton 1876-ban nemesített burgonyát. Legjobb fajtája, a Kincsem még ma is megtalálható a Kecs­keméti Kísérleti Gazdaság fajtagyűjteményében. A nemesített burgonya háromféle hasznosítású lehet: ét­kezési, átmeneti és ipariburgonya-fajta. Az ipari fajtáktól megköveteljük, hogy fehér húsuak le­gyenek, és sok keményítőt tartalmazzanak Az étkezési faj­táktól azt kívánjuk, hogy kevesebb keményítőt tartalmazza­nak, s gyorsan, könnyen főzhetők legyenek, tetszetős _alakkal, hússzínnel rendelkezzenek, és a könnyű hámozhatósag vé­gett szemeik ne legyenek bemélyedők Jóízű legyen, nem üveges, szappanos vagy fojtós. Hazánkban három burgonyanemesítő üzem működik: a Szabolcs megyei Kisvárdán, Kecskeméten és a Somogy megyei Marietta-pusztán. Barsy Sarolta ^ burgonyanemesítő. A marcali Vörös Csillag Tsz repceföldjén másodnövény­ként csalamádét vet Laki József és Bálint Imre traktoros. kijavításában. Az új vezetők ugyanis nem rendelkeznek nagyüzemi tapasztalattal. Job­bágy Vendel, a tsz elnöke és a vezetőség tagjai egyik nap­ról a másikra tértek át a nagyüzemi gazdálkodásra. Megszaporodtak gondjaik és feladataik. Jobbágy elvtárs és a vezetőségi tagok közül töb­ben a nagy nehézségek láttán elkeseredtek, munkakedvük csökkent, és le akartak mon­dani. Jobbágy elvtársnak és a ve­zetőség tagjainak, igaz, van min gondolkozniuk, mert a termelőszövetkezetben akad­nak hibák, de nincs okuk ar­ra, hogy elkeseredjenek, hi­szen van bennük annyi erő és tudás, hogy tennivalóiknak megfelelhessenek. Természete­sen csak akkor, ha a tagság szakít helytelen nézeteivel. Többen ugyanis azt mondják, sok a föld, kevés a munkaerő. Mások pedig azt hangoztatják, hogy ők a tsz-ben nem tud­nak úgy dolgozni, mint dol­goztak a kisparaszti gazdaság­ban. Valóban, mi a helyzet Drá- vaszentesen? A falu megművelésre váró földje 1960-ban nem szaporo­dott, hanem csökkent. A ter­melőszövetkezet a szomszédos állami gazdaságnak 250 hol­dat adott át. Tehát egy főre kisebb földterület jut, mint tavaly. Elegendő munkaerővel rendelkeznek. Egy-egy tagnak átlag 3,5 hold kapásterületet kell megművelnie. S ha ezt Könyvek és Emberek őszinek kora, nyárinak meg szokatlan mérgű eső pacskolja Nagyatád utcáit. Aki csak te­heti, fedél alól kémleli az ólomszürke eget. Engem kivé­telesen jó helyen ért el az eső. a járási Székhelyek könyves- — Nem, a nővéreim A járási könyvesbolt köny- boltjait átvette a földműves- otthon a könyvet, vektől roskadó polcai között szövetkezet az Állami Könyv- — Hát te szeretsz-e olvasni, szívesen időzök. terjesztőtől, az csak most lát- és mit szeretsz? mat bonyolít le havonta, jólle­het itt kisebb a munkáslét­szám, mint a Fonalgyárban. Ez utóbbi helyen kevés könyv ta­lál gazdát. Nem szeretnek olvasni a fo­nalgyáriak? Bizonyosan sze­retnek ők is, csak nem mindig Paczek Mihályné, a bolt ve- szik meg igazán. Az elmúlt zetője elsőként arra a kérdésre évben már tízezer forint nye- válaszol, hogy milyen a reségetkönyvelhetett el a jól könyvforgalom, igazolódik-e működő nagyatádi könyves- az a tétel, hogy nyáron nem bolt. kívánják az emberek a könyv Szeretik-e az atádiak ezt az társaságát. ízléses, kívülről is csalogató Úgy mondja, nincs panaszra üzletet? oka, mert aki ismerősként tér De még mennyire! Hiszen a várja Meglepően nagy a választék mind a könnyűzenei felvétele­ket, mind pedig a komoly ze­nei felvételeket illetően, álla- idejében kínálja a könyveket a. bizományos Visszakanyarodva a köny- _ Hozott-e változást a for- ..oa »»»»* — «=■<• - vekhez a boltvezetono elmondja, galambon az üzlet korszerűsí- harcos könyveket szeretem. — s°kolyan vásárlója tése, hogy válogathatnak a vé­ti már A,± « keresztül az van> akl csaUtdl könyvtarat in- sárUtk a könyvek között? — Igen is, nem is, mivel bár] szabálytalanul, de korábban is- Én? - „mm tel . szeme, miközben az inge alá csúsztatja a könyvet — én a S már fut is ázott úttesten. keresztül ,,. , nen gyarapítja rendszeresen. , — S tetszik tudni, mi ebben — Mindig megkérdezem, a megkapó? Az emberek már kinek vásárolnak a gyerekek, -nemcsak az olcsó könyveket könyvkiadó ide talál. Az is előfordul,'hogy sunk legfrissebb termékei. Az a polcokon való tallózgatás új meg új kiadványok vonz- kőzben megfeledkezik a vásár- zák az embereket. Olyannyira, ló, hogy eredetileg csupán egy hogy a bolt szüntelenül bővü- könyv vásárlását * --irányozta— lő, állandó vásárlói kórt mond- elő. Egyszóval az előző év hat -magáénak. Néhány adat, azonos időszakához viszonyít- mely ezt példázza: 150 előfi- va növekedett a könyvforga- zetője^ van a havonta megjele- lom. Tavaly nyáron megengedtük a válogatást. Vi­szont meglepően sok vidéki parasztasszony tér be hozzánk- piaci napokon vásárolni. — Hiszen úgyszólván min­den földművesszövetkezeti boltban vannak könyvek. Igen, csak helyben meg be a könyvesboltba válogatni, roskadásig megtöltött polcokon bizony előfordul, hogy keresik, azt is megnézik, mi­böngészni az félem—nyáron megtalálhatók könyvkiadó- életkorukhoz nem kívánatos iyen a könyv kiállítása. Leg­--- --- ....... —• . olvasmányt választanák ma- szorgalmasabb vásárlóink Le­ónknak sokszor a címek hang- vdk Jánosné, Szabó Gézáné és zatossága miatt magyaráz- Zentai József vasutas. De a za az iménti érdeklődést a pedagógusokra sem mcmd­boltvezető asszony. Egyéb- hatok rosszat. Fülöp Gyula és ként érdekes módon vizsgáz- Varga Mária magyar szakos félnek könyvet vásárolni ne­nak itt a boltban felnőttek, tanárak például rendszeresen hányon. A megszólástól tarta­■jir.v«.- - ____ gyerekek, fiatalok egyaránt, bejárnak megnézni, milyen új nak. Ahogy egyik szorgalmas _ 15__20 nő Aranyikönyvtár-sorozatnak, óbból, hogy ki mit keres, mit könyvek jöttek. S nem állnak látogatónk -megjegyezte, néhol e zer forint ára könyvet vittek a negyedévenként megjelenő szeretne olvasni, megvásárol- meg annál, hogy ők maguk még megszólják azt az asz­á hnrtn-ntn „ vásárlók most Kultúra Világára hatvanon fi- ni> Pompásan össze lehet ájlí- vásárolnak. Ebből adódik, szonyt, aki könyvek között tál ... ,, ebben a mén le nem zárt hó- zettek elő. Húszán rendelték tani egy-egy ember egyénisé- hogy ahol tanítanak, az álta- lóz, hogy -»ma, ez is olyan rá-^erest. De a jovoben elorela- eooen a meg te nem zart no ---------- — -- —— Mik- Óét, világnézeti hovatartozá- lanos iskolában a könyvbizo- érő fehérnép«. jobbaknak kell lenni, mert A — il ______£ _ 7Át voníoóö ic von vr-i 1 nOAn n em végzik el kellő gondosság* gal, akkor a hiba a tagság munkához való hozzáállása körül van. Az igazság az, hogy nem mindenki tekinti magáé­nak a termelőszövetkezetet. A tagok túlnyomó többsége azon­ban becsületesen jár dolgozni. A szilárdan helytálló emberek fogjanak össze, és segítsék a vezetőket, hogy a nagyhangú és munkakerülő tagokat át­neveljék. Ehhez a munkához eddig is sok segítséget adott a közsé­gi tanács elnöke, Siposs Já­nos, a megyei tanács tagja. De még hatékonyabban kell se­gítse a termelőszövetkezet ve­zetőit abban, hogy rendes ke­rékvágásba zökkenjen a kö­zös munka. A nemrégiben tartott köz­gyűlésen is kitűnt, hogy a tagság nem mindig van egy­séges állásponton. A közgyű­lés egyik napirendi pontja az aratási munkák megszervezése volt. A barcsi járás vezetői javasolták: vegyék igénybe az új kombájnokat, főleg azért; mert »kevés« a munkaerő. Amikor ezt tárgyalták, a tag­ság egy része kivonult a te­remből, másik része pedig nem mert dönteni. A vezetőség vé­gül úgy határozott, hogy nem aratnak kombájnnál. Helyte­len volt ez a döntés. A tavasz- szal ugyanis csak hosszú ví­vódás után kötöttek szerző­dést gépi munkákra. Bíztak abban, hogy 50 fogattál el tudják végezni a tavaszi munkákat. Nem gondolko-tak rosszul, mert tíz nap alatt — szorgalommal — minden fel­adatot teljesíthettek volna. A valóságban azonban a foga­tok csak 50 holdat, a többi munkát pedig nagyrészt — szerződés nélkül — a gépállo­más traktorai végezték el. Az élet újra a járási szerve^ két igazolta. A drávaszente- siek kézzel kevesebbet arat­nak, mint kombájnnal. A kom­bájnmunka jó nekik, mert ol­csóbb. A hiba az, hogy a ta­gok most is határozatlanok voltak, nem tudtak állást fog­lalni. De amikor megismerték az új gép munkáját, akkor kér­tek egy kombájnt. A gépállomás teljesítette a napban pedig már 26 500 torin- Tneá az 1957-ben indított 1 . .. . . , tos forgalmat bonyolított le a számsorozatot, melyet ötven sat- Az ilyen mzsgaztatas bolt. Ha arra gondolok, hogy kötetesre tervez a kiadó. S hadd említsük meg, hogy a megrendelők panaszkodnak a °Í~ ™ányos szép eredménnyel tud Derülünk ezen a kiveszőfél-$ffZSZ*™?f/* Vw,„v 1954-ben még majdnem csúcs- kiadó emlékezve arra, hogy forgalomnak könyveltük el, ha eredetüeg ^ évre tervezték a Mikszáth-sorozat ötven kő­halmával aztán érik meglepe- dolgozni'”*' íJTiZT a épeket csak úgy ide-oda tések is az embert. Sokan van- , „ , ben levő gonőőlkodázmMon,*dobálni> késön bejelentett igé­A javasban negyvenegyne- mert akárhogy vesszük, ídm'rijnyeket teljesíteni nem lehet. hány kön%fvbizományos műkő- csak olyan természetes lesz# A hibák forrása a tagság és élő írók műveiből. Csak kiasz- flfc’ Mint me&udorn, viszony- meg a legkisebb faluban is a*a vezetőség egy részének ha- szikusokra vadásznak, de akad la° .lgen keretes eredmeny- könyvvásárlás, mint teszem £ tározatlanságában és nemtö­’ nó/töl rci/nnri a 77^-w»n a CJ.ö'T hői ICPYIA 1PT£>T 1 \og~ nak például olyanok, akik vi­lágért sem vásárolnának ma , , ■ r,..- - . olyan latoaatank is aki reá nyel’ csuPán a gépállomások- azt, ha kenyeret vesz az em-*rődömségében található. A jö­tetenek kiadhat. Eddig mind- J'. írókat keres és csa- kül Van ^ Ez a terület ber• Hiszen lám, milyen nírcT/Svőben sokkal nagyobb körül­ÖSSZe 19 kötet látott napvila— 1 * sok- n f.nr t.oti -m on n SoilZrlóeh^r, 0-7 __i j-i-----------1_ — ö ssze 19 kötet látott napvilá got... . . „c U.OWJ. Erik, mintha dézsából önts- m^^yzet,^ ^ ^ péídáuí a évvel ezelőtt lódottan távozik. Azért nem pa- ™k jetent fehér foltot, utat tett meg a fejlődésben ez* tekintéssel H Persze akadnak megbecsulen- a kis járási könyvesbolt is! Hét# munkákat meg dolgozzanak, a szervezettebben^ boMo0o7ce<;ervszenjbh-ín és pontosabban gát, akinek halaszthatatlan út­ötezer forint értékű könyvet sikerült havonta eladnunk, mindig mosolyognom kell — mondja nevetve. — Abban az esztendőben lett önálló a könyvesbolt, és hárman dol­goztunk itt, ami önmagában véve ráfizetés volt. bői. melyhez a zuhogó eső fán "örömmer' ^nézünk °össze, 9usok Szabó Magda könyveit. “ uvezeWK magú* is a nőnap szolgáltatja az aláfestő zen-it, mert nyiuk az ajtó, és egy tál- De a legnagyobb népszerűséget szeretik a könyvet, ott nincs annyi könyvet vásároltak már*íat voinla ieieiossegre. az derül ki. hogy igazi úttörő pig megázott kamasz fiú lép ™é9 ma is a magyar klasszika- — ***** .......... - * m ódon szoktatni kellett az az üzletbe, Kuprin Boszor- s°k élvezik, embereket a könyvhöz. Az öl- kény című kisregényéért jött. Most egy tizennyolc év kö- vasáshoz is meg a vásár'áshoz Akadozón lélegzik a legényke, rüli nagylány toppan az üz- ós. futva jöhetett idáig mégis ki- letbe. L^hat^an törzsvendég ő Hogy mennyire volt ered- jutott néki az esőből. is, mert kö'zövés után megy Jnényes az a gazdacsere, hogy — Kinek viszed, magadnak? egyenesen a lemezpolchoz. 2—3 ezer forint értékű forgal­, , , .... Rerkpsi^^kö-nn Segesdbogáti Gépállomás, ahol voltak dolgozói, ha havonta ö'-Svégezzék. A vezetőség követel­t ZkineVZliZ^tali^t- veit, Molnár Gizella Hulláin- a Mzomónyosi tisztet maga a ezer forintos forgalmat tudtak*^ meg a tagoktól a feladatok csendes szavú emlékezés- I, “S ál- rerés című könyvét, a pedagó- igazgatom végzi. lebonyolítani. Most meg, rii^rivégzését, rendszeresen ellen­lebonyolitani. Most meg, — Ahol a vezetők maguk is valamivel túl a hónap derekén ^őrizzen, a kötelességmulasztó­haj — teszi hozzá a boltvezető „ ia\i $ Ha 3 drávaszentesi Üj Ba­asszony. a nagyatádiak, amennyit 19Si-$..ázda gazdái a hibákból he]ye9- S mi a helyzet a járási ^ oí ho1Mp aUtt U következtetéseket vonnak le, a székhely üzemeiben? nagy megszorítással... Kell e>o szót meghallgatják, a segi­— A Konzervgyáré a- -Vő ínyhez kommentár? Únv «o - ^ 1=5 kezet elfogadják, akkor a Ainzervgya e a i o- > ->kkal könnyebben fognak seg, ahol Pacsi Anna att/ig dőljük, nem kell .. - boldogulni. László Ibjlya Kékesi Jet#

Next

/
Oldalképek
Tartalom