Somogyi Néplap, 1960. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-26 / 175. szám

Kedd, 1960. július 26. 5 SOMOGYI NÉPLAP Visszaélések Mernyen íVMAAWVWWV^WAnM', A nyilvántartások gondat­lan kezelése, az iratok átte­kinthetetlen összevisszasága mindig jó alkalom a csalásra, de előbb-utóbb súlyos követ­kezményekkel jár. Ezt történt a mernyei Március 15. Terme­lőszövetkezetben is, ahol bi­zony nem sokat töröltek az­zal, hogy mi van az irodában, hogyan tesznek eleget köteles­ségüknek a dolgozók. Az irodaiaknak bizalmat nn rr Ír • rr fit lusarku cipó, oh! Megy a hölgy pipiskedve az utcán. Piros tűsarkú cipői pat­togó ritmust kopognak az asz­falton. S akkor hirtelen meg­áll, lehajol. Gyorsan körülnéz, nem figyelik-e, aztán megiga­zítja a bal sarkához dugott vattát. Szorít a cipő, feltörte a lábát. A kis vattapamat meg­óvja a sarkát a dörzsöléstől. Jó tíz méter után hátrakacsint, nem bukkant-e elő a vatta. De bizony, igen. Árulkodóan fe­hérük a piros cipőből. Újabb lehajlás, beljebb tuszkolás. Az­tán pattogó ritmuskopogás to­vább. Újabb lehajlás, beljebb tuszkolás ... Így megy ez egy utcahosszat. Akkor a hölgy végső cselekedetre határozza el magát. Kiveszi a vattát, tás­kájába gyömöszöli. Kicsit megsimítja a sarkán virító hó­lyagot, mintha vigasztalná Nem megyünk már messzire. S újra nekivág az utcának, össze- szorítoit foggal, harcos el- szánással kopog entire lassuló ütemben. Aztán már csak vonszolja a bal lábát, de megy, megy, megy egy modern vér­tanú hősiességével. adott a tagság, de sajnos ez­zel a bizalommal csúnyán visz- szaéltek. Azért beszélünk töb­bes számban, mert nem egy ember követett el hibát a szö­vetkezet vagyonának kezelésé­ben. Nézzük csak sorban. Ta­lán a legsúlyosabb Kiírják Sándor pénztáros visszaélése, akinek ahhoz kerekedett bá­torsága, hogy egy kis .oDblet- jövedelmet szerezzen, no per­sze a szövetkezet kasszájából. Az állatok vételekor kiállított és az eladók által aláírt nyug­tákon a súlyt több esetem ki­javította, és a többietsúly ér­tékét zsebrevágta. Egy példát mondunk erre: A szövetkezet Tóth István alsó- betényi lakostól két sertést vett 113 kg-os súlyban. A pénz­tárosnak úgy látszik kedve­sebb volt a 152-es szám, mert erre javította ki a súlyt, s így 792 forintot keresett — mun­ka nélkül. A járási tanács vizs­gálata során négy ib’en eset derült ki, ami azt jelenti, hogy a mernyei pénztáros 1026 fo­rinttal károsította meg a szö­vetkezetét. A vizsgálat még tovább folyik. Igen sajnálatos dolog, hogy felületesen kezelték az útiel­számolásokat is. Mivel elszá- moló-papír nem volt, csupán a vasúti jegyeket adták be, és nem ritka az olyan eset, hogy például egy ember február 1-i keltezéssel hat jegyet adott le! Arra már nem futotta a SZÍVESEN TAPSOLTUNK! figyelemből, hogy egy nap alatt egy ember hogy •.$ utaz­hat hat jeggyel, s hogy néme­lyik jegyen cipőlenyomatok igazolják, hogy bizony a főid­ről szedték össze őket. Ezekre a hibákra is egyetlen eset hív­ta fel a figyelmet. Lovas Ist­ván adminisztrátor Zetor-vá- sárlási indokkal Budapestre utazott. Űtjáért május 19-én fel is vett 103,60 forintot. Ha azt nézzük, egy budapesti útért ez nem is sok, de egy autóval megtett magánkiránduláséit mindenesetre az! j, dig, amelynek sikerét illetően Lovas István ugyan adottá olyan egybehangzóak lenné- két jegyet, de azt már nem vet-!’ ne^ a vélemények, mint a ték észre, hogy mindkettőt a|! Jazz Presso esetében. Érde­.... me ez az Országos Rendező Deli-palyaudvaron pecsételtek $ Irodajlak ... de bőként A nagyüzem« szarvasmüriia-tenyésztés eredményei a Baiatonnagybereki illem! Gazdaságban Ceruzajegyzetek a Jazz presso előadásáról Vártuk az Országos Ren­dező Iroda Jazz presso cí­men beharangozott vendég­műsorát, s most, miután a műsor lezajlott, el kell is­mernünk, hogy várakozá­sunkban nem csalódtunk. Városunkban kevés olyan jj vendégműsor hangzott el ed­■ t‘ Irodának is, de elsőként a kitűnő osztrák énekművész, Teddy Palmer érdeme, aki remekül előadott dzsessz- számaival, szives ráadásai­val meghódította a közönsé­get. Mondhatnánk, hogy a mű­sor címbeli pontosságát — azt ti., hogy eszpresszóban le. Pedig >'•— mindjárt világos lett volna, hogy az adminiszt­rátor nem vonattal utazott Nem bizony! S ezt nagyon jól tudta az elnökhelyettes, Szűcs] János is, aki a saját kocsijával] — de a szövetkezet benzinjét' használva - vitte fel Lovas j ülünk) ahol nem kávét> ha_ Pestre. Azt is tudta, hogy nem? nem dzsesszt kap a vendég Zetor-vásárlási ügyről van szó, hanem csupán egy stadioni jegyváltásról. Ügy látszik csukott szem­mel, kéz-kezet mos elv alap­ján dolgoztaik a szövetkezet iro egyedül Teddy Palmer bemutatkozása miatt ismer­jük el, mivel a felvonuló elő­adóműveszek közül — ide számítva Balassa Tamás ze­nekarát is, úgyszólván, egye­dül Teddy Palmer képvisel­dájában, méghozzá úgy, hogy í te * dzsesszt. Méghozzá nem J e oj, j is akárhogyan, hanem mu­a kárt a közösség szén /edje el." A jogtalanság büntetést kíván. A felderített hibák további nyomozását már a re végzi. Megfelelően és kellő időben végezzük a tarlóhántást A talajművelési munkák közül egyik leghasznosabb, a tarlóhántás. A gazdaságok mégsem értékelik megfelelően ezt a fontos agrotechnikai mű­veletet, és sokszor hanyagul, megkésve végzik el. Megyénk­ben kiadós esők voltad, így még mindig lehetőség kínálko­zik a tarlóhántás jó minőségű elvégzésére, amely most már rendkívül sürgős. A nagyatádi járásban eddig mindössze 16 —18 százalékban végezték el a tarlóhántást, de me6yeszer- te is lemaradás mutatkozik. Miért és hogyan végezzük a tarlóhántást? A tarlóhántással elősegítjük a talaj biológiai folyamatait, a talaj úgynevezett beérését. Kedvező viszonyokat terem­tünk a nedvesség felvételéhez és megőrzéséhez. Javítjuk a talaj levegő- és hőgazdálkodá­sát, elősegítjük a szerves anya­gok bomlását, kiirtjuk a gyo­mokat, és kedvező körülmé­nyeket teremtünk a Későbbi szántás-vetési munkákhoz. Azzal, hogy a talaj felszínén néhány centiméteres porha- nyós réteget hozunk létre, megszüntetjük a hajszalcsöves- séget, s elősegítjük a talajhar­mat lecsapódását. Ez a ma­gyarázata annak, hogy a meg­felelő tarlóhántás után riég száraz időben is jórrunóségű szántást tudunk végezni, mert a talaj alulról átnyirkosodik, omlóssá válik. Mire ügyeljünk a taJóhán- tás során? Először a megfeleld mély­ségre. Ha talajunkon sok az egyéves gyom, akkor 4—5 cm legyen a tarlóhántás. Ezt" a munkát éles tárcsával végez­zük. Utána hengerezünk, hogy az apró gyommagvak kikelje­nek. Nedvesebb talajokon há­tára fektetett fpgast naJznál- junk. Ha az uralkodó gyomfé- lék tarackosak, akkor ezek el­helyezkedése szerint végezzük a munkát. Ha 5—6 cm mély­ségben vannak, akkor 7—8 cm legyen a tárcsázás. Ami-.or ezek a felaprózott tarackok keídenek kihajtani a tartalék­tápanyagból — mielőtt még újabb tápanyagot raktározhat­nának —, előhántós ekével 20 —25 cm mélyen szántsuk le. Így túlnyomó részük elpusz túl. Gyakori hiba, hogy elmarad a tarlóhántás ápolása, ezért az eredmény nem kielégítő. A megh""1'11 törlő felüleíe hul­lámos és különösen kötöttebb talajon gyakran rögös is. Nem csíráznak ki a gyommagvak sem. Ezért olyan fontos a tar­lóhántást azonnal elmunkálni hengerrel, simitóval vagy fo­gassal at1''1 tc.ggően, hogy mi­lyen a talaj nedvessége. Szá­razabb talajt feltétlenül hen­gerrel -kell elmunkálni a tar­lóhántás után. Megyénk csapadékviszonyai mellett szinte minden évben számíthatunk arra, hogy tar­lóhántás után kigyomosodik a talaj. l"v a kikelt gyomok millióitól szabadulunk meg, nem f—■" ■ - vdvetkező évben talajainkat. Természe­tes ez csak akkor történik, ha a tarlóhántást ápoljuk, és a gyomoknak nem engedünk ma­got kölni. Ellenkező esetben több lesz a evőm. mint, meg­előzően volt. A tarlóhántás ápolására leghasznosabb esz­köz a kultivátor. Ha a tarlóhántást gondosan végeztük és ápoltuk, akkor a legszárazabb őszön is megfe­lelő magágyat tudunk biztosí­tani, és olcsón tudjuk a szán­tás-vetési munkákat elvégez­ni. Ellenkező esetben csak rö­gös szántást kapunk, és gyak­ran többszöri tárcsázással és rögtörő hengerrel vagyunk ké­pesek csak elkészíteni az a evő— ......-'-ij magágyat. Az i lyen talaj az első nagyobb esőre összeiszapolódik, leve­gőtlen lesz, és benne az őszi vetések gyengén fejlődnek. Az igen laza homok- és tő­zegtalajokon ne végezzünk tar­lóhántást, mert a megbolyga­tott termőtalajt a szél köny- nyen elhordja, és több kárt okozhatunk. ’---------* A gyomirtásra azonban itt is vészi módon, bebizonyítva, hogy ez a műfaj sem kíván ________ kevesebb talentumot, mint rrl" éeí a többi, ha tolmácsolására ä ’■ vállalkozik az ember. Nem túlzás, de a kitűnő osztrák énekművészt elhall­gattuk volna akár reggelig is. Ez pedig nagy dolog, hi­szen a nézőtéren számosán akadtak olyanok is, akirí odaadóbb hívei a tánczené­nek, mint a dzsessznek. Szívesen tapsoltunk Psnta Irénnek, a kultúrált előadó- művészetről számot adó Da­nube Sistersnek, a Balassa- zenekamak, de a legnagyobb siker Teddy Palmer bemu­tatkozását koronázta. Orosz András, a műsor osz- szekötője jó szándékkal, de nem mindenkor ízlésesen látta el feladatát. Szolga ion mentségére, hogy e műsor­ban nem a konferálás volt a »fő szám«, hanem a szívet pezsdítő zene. Még talán annyit, hogy a nevettetés tudományának birtokában Majláth Jenő ve­hetett volna magának a-tnyi fáradságot, hogy új számok­kal köszöntsön be másod­szorra Kaposvárra, ne a már fordítsunk nagy gondot: ka­száljuk le a gyomokat, mielőtt í ismerteket prezentálja ked- azok még virágzani kezdené- ? nek. 5 velőinek, ? Ir. I. Nemcsak látja, hanem érzi is az ember itt, a Baiatonnagy­bereki Állami Gazdaság is­tállói körül a korszerű nagy­üzemi szarvasmarha-tenyesz- tés lüktetését. Amott jön egy lánctalpas, takarmánnyal ma­gasan megrakott vontató, itt meg az istállókat összekötő sínpáron egy ló húzza a tejes- kannákkal rakott kocsikat. A képet kiegészítik a sürgő-forgó, dolgozó, az erős naptól le­barnult emberek. Mindezt ter­mészetesen csak külsőleg ta­pasztalja a szemlélő, belülről sokkal többet, sokkal szebbet mutat a gazdaság állattenyész­tése. Szakadatlan fejlődés, szün­telen előrehaladás jellemzi az itteni munkát. Csak öt évvel ezelőttre pillantsunk vissza, munka mellett állapítják meg a bikák átörökítő képességét. Jelenleg 300 ilyen ivadékvizs­gált üszője van a gazdaságnak, s ezekről az állatokról már pontosan tudjak, hogy milyen tulajdonságokkal rendelkez­nek. Aranybánya az állattenyész­tés, ez ma már mindenki előtt világos. Csak ki kell használ­ni a lehetőségeket. A gazda­ságban ritka példát mutatnak a nagymértékű szarvasmarha­hizlalás terén. Évente 900 hí­zott marhát adnak el, s az állattenyésztők jó munkáját, a minőségre való törekvést di­cséri, hogy a leszállított meny- nyiség 90 százaléka külföldre megy. A gazdaság segíti, tá­mogatja a tsz-eket. De er­re az idén nyílt először nagyobb lehetőség. Azért • JL-t . - "V , :. v i-^pj Délidőben a fejéshez az istállóba hajtották a teheneket* amikor mindössze 380 tehene volt a gazdaságnak, ma pe­dig 2607 szarvasmarha van az istállókban, s ezek közül 916 tehén. Ez az adat magában is arról beszél, hogy a gazdaság az elmúlt években az állatok számbeli gyarapítására töreke­dett, és tegyük hozzá, sikerrel. A mennyiségi javulás azonban nem jelenti azt, hogy minősé­gileg nem történt változás. mondjuk, hogy nagyobb, mert tavaly mindössze húsz marhát adtak át a tsz-eknek. Ez a mennyiség a gazdaságra nézve kötelező volt. Az idén az elő­írt húsz állat helyett százat terveztek, s az első félévben el is szállították mind a száz tenyészmarhát. így kapott igen jó tenyészanyagot többek kö­zött a balatonkeresztúri, a bo- ronkai, a szenyéri, a tapsonyi Gesztenyelevél leves Sajnálom, hogy a fenti cím­mel be kell egy kicsit csap­nom háziasszony olvasóinkat, akik a cim olvastán felvilla- nyozódva várakoznak egy so­ha nem hallott, kóstolt étel- különlegesseg receptjére. Re ceptem ugyan van, méghozzá Csurgóról hoztam, ahol úgy hallom, jól értenek a kony­haművészethez az asszonyok. Azt azonban mégsem ajánla­nám, hogy megkíséreljenek olvasóim ilyen levest beiktat­ni az étrendbe. Felelősségei ugyanis nem vállalok sem a házi panaszkönyvi beíráso­kért, sem az esetleges családi összetűzésekért! Találkozásom a vadgeszte­nyelevél levessel a csurgói fmsz vendéglőben esett, s bár kedvelője vagyok magam is az újdonságoknak, korántsem olyan derűvel »disziingvál- tam-x kifelé a levesből a szá­raz pirított (a naptól száraz­ra pirított) leveleket, mint Móra Ferenc pásztori hőse a gulyásból a cserebogarakat. Nemrég helyezték üzembe a szóbanforgó étterem kerthe­lyiségét a frissen tatarozott épület udvarában, ahol öreg gesztenyeják lombja kínál hű­vöset napközben. A kerthelyi­ség, mondom javában üze­mel, jóllehet az építők még nem felezték be egészen a. munkáink"* nz vd-nr egyik sarkában még ott hir­deti néhány szerszám, ho­mokkupac, féstékes vödör a mesterek jelenlétét. Ez ma­gában még nem hiba. A baj ott kezdődik, hogy a nyár ko­rán megszárítja a gesztenyék levelét, meg az, hogy esős, borús időben is kint terítenek ebédhez. Kérdeztük, miért? — Itt kint terítettünk meg, mert terítés előtt még jó idő volt. — Jobb lenne ilyen szeles időben bent az étteremben. Nem? Erre már nem volt ideje válaszolni az egyetlen ételki- hordónak, aki gyorsfutókat megszégyenítő cikázással la­vírozott a konyha és az asz­talok között. Megrendeltük hát a leb­bencslevest, mivel az étlapon a választékot csupán ez a le­vesféleség képviselte. Majd gyanútlanul kanalazni kezd­tük az ételt. Hopp, egy falevél! És még- egy és újra csak falevél:... Nem a konyhából, hanem fentről, a fáról. Aztán: mi ropog ilyen harsányan a fo­gunk alatt? Hamari oknyo­mozással kiderítjük, hogy ez bizony jóféle homok, ami ki­maradt a málterozásból... Innen is, onnan is elégedet­lenség szófoszlányai hallat­sszanak. La,ssü a kiszolgálás! Nem elég, hogy az ember azt is falni kénytelen, amit az esőfelhőket terelő szél prezen­tál a tányérokban Pedig az ételes derekasan dolgozik, de nem győzi.. A konyha sem győzi a sok fris- sensült rendelését. Miért? Be­kukkantunk a konyhába, és mindjárt megszűnt a csodál­kozásunk. Illetve más meder­be csapott. Hogy lehet ilyen kicsiny tűzhelyen ellátni egy éttermet? Sehogy, vagy csak nagyon lassan. S miért csak egy felszolgáló szaladgál túl­terheltsége miatt idegesen asztaltól konyháig, meg visz- sza? Hm,., kalandos étkezé­sünk tapasztalataiból néhá­nyat hadd nyújtsunk át a csurgói fmsz étteremnek. Ha már annyi pénzt fordítottak az étterem épületének külső tatarozására, a kerthelyiségre, nem lett volna célszerű a konyhát is korszerűsíteni? Több felszolgálót beállítani? Mája pedig, tekintettel lenni a vendégekre és tekintettel lenni az időjárásra is? A kerthelyiség kiválóan al­kalmas sörözgetésre, este tátiéra, de alkalmatlan az ét­keztetésre. Nemcsak a szel miatt... hanem a kerihelyi- ségre néző illemhely miatt is... Egyszóval, a külső megszé- pülés után jó lenne jobb tar talmi munkával gondoskodni a vendégekről, akik miatt üzemeltetik ezt a vendéglátó­ipari egységet! László Ibolya A fejést géppel, nagyüzemi módon végzik a. gazdaságban. 1955-ben 2509 liter volt az egy tehénre eső tejhozam, most a félévi értékelés arról ad számot, hogy a tervet túl­teljesítették, és év végére el­érik a 3250 literes hozamot. Mekkora előrelépés várható még, ha figyelembe vesszük, hogy most kezdik meg igazá­ból a minőségi szelekciót! Minél jobb szarvasmarhaál­lományt teremteni, náluk ez a jelige. Ezt célozza már a két évvel ezelőtt felállított szarvas- marha ivadékvizsgáló állomás is. Az állomáson számottevő és a buzsáM termelőszövetke­zet. Részben a szövetkezetek támogatásához tartozik az is, hogy évről évre rendszeresen 20—25 bikát adnak köztenyész­tésre, valamint a mestersége­sen termékenyítő állomások­nak. Mint valami hatalmas, pon­tosan működő gépezet, olyan itt az állattenyésztés. Az ered­mény természetesen nem is maradhatott el. Az első félévi tervét végrehajtotta a gazda­ság szarvasmarha-tenyészete. Vörös Márta Szépen fejlődnek a növendő ^marhák a szabadiartaso# istállóban,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom