Somogyi Néplap, 1960. július (17. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-24 / 174. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam, 174. szám. . ÄRA 60 FILLÉR Vasárnap, I960, július 24. ..................................................... MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: Bélavári gondok (3. o.) ||j Fekete szerelem (6. o.) liliii Rejtvény, humor ,7. o.) jjjjjj AMÍG IDEJÉBEN TAN Nagyobb pontosságot kér a MÁV a vállalatoktól Közhangulat, munkaerkölcs, vezetők és vezetettek viszonya — mindez és még sok más is, fontos tényezője a szövetkezeti gazdálkodásnak. S ha bármilyen, apróságnak tűnő eseményre vagy jelzésre neiVi figyelünk fel a maga idejében, abból később bajok származhatnak. Van mód a nézeteltérések, viszályok,, kellemetlen meglepetések útjának eltorlaszolására, csupán tudatosan és előrelátóan keresni kell és felhasználni a lehetőségeket. Az elvi iránymutatások szellemében folytatott gyakorlat bőségesen szolgáltat példát az ilyen gondok megoldására. Balatonőszödön 26 forint 30 filléres munkaegységet terveztek erre az évre. Nem sikerült azonban kellő számú süldőt hízóba állítani, így előre láthatták, hogy a sertéseladásból' tervezett bevétel egy része nem lesz meg. Gondoskodtak, hát arról, hogy az előirányzottnál harminccal több hízómarhát értékesíthessenek. Más lehetőséget is találtak a bevételi hiány pótlására: nem tervezték, de 22 hold lucernát meghagytak magfogásra. Ezek a tervmódosítások is mutatják: a hozzáértő vezetés feltalálja magát bármilyen közbejött nehézségek közepette is. Az elmúlt esztendőben nem birkózott meg Gölle az összes mezőgazdasági munkával. A Béke Tsz tagjainak új és szokatlan volt a közös gazdálkodás, nem bíztak kellően az összefogás erejében, s többen elhanyagolták dolgukat S az idén? — Megnézheti bárki a határunkat — mondta a minap Rada Ernő, a szövetkezet főmezőgazdásza. Emlékszem, május elején tartott ülést a göllei pártvezetőség. Akkor már tanácskoztak az aratás megszervezéséről is, pedig még zöldelltek a gabonák. Egész évre gondosan elkészítették az ütemtervet, s ahhoz tartották is magukat. — A jó szervezés és a tagság derekas hozzáállása tette lehetővé, hogy előttünk egyszer sem engedte le a sorompót az időjárás; vagyis, ha kapálni kellett, kapálhattunk, ha a szénát kellett hordani, azt tehettük: sem az időjárás, sem más munka nem vont el bennünket a soron következő tennivalóktól — magyarázta Rada elvtárs. Ezekben a szövetkezetekben könnyű, s ha úgy tetszik: népszerű dolga lesz zárszámadáskor az elnöknek; arról adhat számot, hogy megvalósították célkitűzéseiket, elérték, megtetézték a tervezett eredményeket. Ám mit mondjon most az a tsz-vezető, akinek az irányítása alatt működő közös gazdaságban hagyták összetorlódni a munkákat, nem kapálták meg az összes kukoricát, nem szedték le a megtermelt borsót stb? Az ilyen szövetkezet vezetője sem hallgathat, ha a tagság elé áll. Mondja is meg minden köntörfalazás nélkül, hogy az anyagi nehézségeket a tagság szorgalmának hiánya, vagy a vezetőség erély- telensége okozta. Lengyeltótiban panaszkodnak: az idén még csak egyszer fizettek munkaegység előleget, mert a bank fedezet nélkül nem ad pénzt. Ezért bizony nem a járási bankfiókot kell elmarasztalni, har.em a szövetkezet hanyag, nemtörődöm, dologkerülő tagjait. Maga az elnök .is rátapint a legnagyobb hibára: a nyilvántartásba vett 29ö tag közül csupán 100 dolgozik állandóan. Ha kellő időben munkába állnak a falu közös erőfeszítéseinek tétlen szemlélői, akkor teljesíthette volna a MÉK-kel kötött szerződését a tsz, s most volna miből előleget osztani. Hasonló gondokkal küzd a balatonszentgyörgyi Csillagvár Tsz is. László István, a szövetkezet elnöke jó szándékú, talpig becsületes ember, csak egy hibája van: nem mer kellő eréllyél hadakozni a hanyagokkal szemben. Pedig nem kellene messzire mennie példáért: közel van hozzájuk Hollád, ahol az Egyetértés Tsz elnöke, Weinhoffer István másfél esztendő alatt kitapasztalta, kivel mikor, hogyan kell bánni. Weinhoffer elvtárs jól látja: »Csak az panaszkodik rám, akinek eddig csupán 25—30 munkaegysége van.-« Igaz, a szorgalmas, helytálló emberek DÉLI ITATÁS — s ők vannak többségben — megértik és helyeslik az elnök szigorú, de igazságos fellépését, mert az a közösség javát szolgálja. Persze Fonyódon, Buzsákon és másutt is akadnak, akik a saját hanyagságuk palástolása céljából kikezdik például brigádvezetőjüket. Ezt sem szabad szó nélkül tűrni. Van hivatott fórum, ami fényt deríthet az igazságra. A dolog fordítottja is áll. A vezetőség — Szöllösigyörökön és másutt is — tartsa kötelességének, hogy közgyűlésen, brigádértekezleten rendszeresen tájékoztassa a tagságot a szövetkezet gazdasági helyzetéről. Nem jó elnök az, aki hetenként csak egyszer mutatkozik a határban szorgoskodó emberek között Menjen el hozzájuk a mezőre minél gyakrabban, hadd hallja meg, hogy miről beszélnek a kukoricaföldön, a búzatarlón, a réten vagy éppen ebédszünetben az akácfa árnyékában, és adjon világos választ kérdéseikre. Mezőcsoko- nyán az a bír terjedt el, hogy nagy összeget sikkasztott a pénztáros. Nem akadt senki, aki megmondta volna: sikkasztás ugyan történt, de nem olyan mértékben, ahogy azt a szóbeszéd igyekszik feltüntetni. Ehhez mindjárt hozzátehették volna: a felelősségrevonás nem marad el. Ha a közgyűlésen, kint a mezőn tisztázzák ezt az ügyet, akkor lendületesebben halad a munka, s nem gyűrűzik tovább az a nézet, hogy »nem érdemes dolgozni, úgyis minden hasznot elzsebel a pénztáros-«. Alapvető dolog, hogy jól menjen a munka a közös gazdaságokban. De a munkát emberek irányítják és végzik, s a tagok az elnöknek nem alkalmazottai, hanem szövetkezetüknek gazdái. Joggal követelik meg — a szövetkezeti demokrácia jegyében —, hogy a vezetőség mindig idejében ismertesse velük az eredményeket, a nehézségeket, a tennivalókat. Kutas József 400 pedagógus és óvónő vesz részt nyári továbbképzésen Megyénk pedagógusai nem tétlenkednek a nyári szünidőben sem. A megyei tanács művelődés- ügyi osztálya 400 pedagógus és óvónő részére Balatons zeme- sen rendezett továbbképző tanfolyamokat. Iskolaigazgatók, könyvtárvezetők, testnevelők és óvónők egy-egyhetes tanfolyamon gyarapítják tudásukat, a népművelésben dolgozó pedagógusok pedig háromhetes továbbképzésen vesznek részt. A közlekedés állandóan fejlődik, mégis gyakran van fennakadás a MÁV szállításainál. Ennek oka, hogy a fejlőSzorgalmasan dolgoznak a lepled! tsz-tagok (Tudósítónktól.) A segesd-leplecfi Latinka Termelőszövetkezetet a’ legjobban dolgozó szövetkezetek között emlegetik a nagyatádi járásban. A szakszerű, hozzáértő vezetés és az egyetértés a jó munka titka ennél a gazdaságnál. Kapásnövényeik mind gyomtalanok, pedig a növény- ápolást mindössze 18 asszony végezte. Természetesen a férfiak is derekasan helytálltak a munkában. Az aratás nehéz munkája már csak távoli emlék náluk, pedig ugyancsak volt mit tenniük, hiszen egy kaszaerőre nyolc hold jutott: S ahogy fogyott a gabona, úgy végezték folyamatosan a tarlóhántást Húsz holdon keserű- csillagfürtöt vetettek zöldtrágyának. A homokos talajt ezzel javítják, így gondoskodnak a jövő évi dohány- és burgonyaföldek jó előkészítéséről, öt pár lófogat hordja jelenleg asztagba a gabonát mert azt akarják, hogy a járásban az elsők között végezhessenek a csépléssel. dés nem áll egyenes arányban a szállíttató vállalatok fejlődésével. A vasút mégis szeretné az üzemek szállítási igényeit mogy felett végigszáguldó vihar egy napra megtörte az aratási munka lendületét. Péntek óta azonban újból benépesedett a termelőszövetkezetek határa, teljes erővel dolgoznak a gépek és a kézikaszások is. Elsőnek a barcsi járás fejezte be a kenyérgabona aratását, és a legnagyobb járásban, a kaposváriban is alig másfél ezer holdnyi lábonálló gabona várja már csak a kaszát. Az utolsó rendeket vágják a fo- nyódi, siófoki és marcali jáAz augusztus 13-án nyíló Dél-dunántúli Mezőgazdasági Kiállításra készülődnek termelőszövetkezeteink. Húsz közös gazdaság viszi el Pécsre terményeit és állatait. Az országos hírű barcsi Vörös ^Csillag Tsz búzáját és cukorrépáját mutatja be, a csurgói Zrínyi olasz búzával és kukoricával vesz részt a kiállításon. Kertészeti termékekből a zamárdi Alkotmány és a nagyberki Kaposvölgye Tsz állítja ki áruit. Befejeződtek az állatbirálaminden tekintetben kielégíteni. Az erőfeszítések nem is maradnának eredmény nélkül, ha a szállíttatok is segítenék a MÁV-ot. Egyes vállalatok ugyanis a szállításnál — csakúgy, mint a' termelésben — a hóvégi vagy negyedévvégi »hajrára« építenek. Különösen az utóbbi teszi próbára a MÁV-ot. Jellemző a Pécsi Igazgatóság néhány adata: Ez év januárjában 119 ezer tonnával keveáebb árut adtak fel a vállalatok a tervezettnél. Márciusban a negyedév végén 114 ezer tonnával többet. Júniusban, az első félév végén 49 700 tonnával több árut kínáltaik fel szállításra Tehát a vállalatok nem teljesítik pontosan szállítási tervüket.' ’ Sok helyen már a tervet is rosszul állították össze, s ezért van eltérés a előirányzat és a végrehajtás között A MÁV eddig még az ilyen »terven felüli« szállítást is elvégezte. Azonban most, a nyári csúcsidény kezdetén nagyobb pontosságra kéri a szál- líttatókat Az egyenletes szállítás nemcsak a 'vasútnak, de az igénybe vevő vállalatnak is érdeke. rásban is. A legfrissebb jelentések szerint a megye termelőszövetkezetei szombat estig 95 százalékban végeztek a kenyérgabona aratásával. Mindössze ötezer holdnyi búza és rozs található még, főként a kötöttebb talajú, északi fekvésű tabi járásban. Kétszáz közös gazdaság a zab kivételével már letette az aratási munka gondját, s megkezdték a gabonakeresztek asztagba rakását. A barcsi és a kaposvári járásban jól halad a zab aratása is. I 'tok is, amelyek alapján több mint 110 szarvasmarha, sertés, juh és baromfi vehet részt a három megye vetélkedésében. Az öt telién közül a nagyberki Kaposvölgye Tsz egyet mutat be, és kiállítja három bikáját is. Az Országos Mezőgazdasági Kiállításon is több díjat nyert ráksi Üj Élet hét tenyészkanjával, a somogyszili Petőfi hét anyakocájával vesz részt, a berzencei Jobb Élet pedig baromfival indul a pécsi kiállításon. 20 millió forint értékű vas-műszaki árut kapnak a harmadik negyedévben falvaink Nagy fejlődés előli állnak A balatonszentgyörgyi Csillagvár Tsz learatott gabona» földjén ifjú Gergye János lógereblyéz és naponta 18 hold földet tisztit meg. Szombat estig a kenyérgabona 95 százalékát aratták le megyénkben A csütörtökre virradóra SoHúsz somogyi termelőszövetkezet vesz részt augusztusban a mezőgazdasági kiállításon Pécsett a lermelőszöyelkezeli méhészelek A mézgyűjtés fő szezonja, az akácvirágzás jó közepes ered(Tudósítónktól.) A földmüvesszövetkezeti boltokba a harmadik negyedév során 3 millió forinttal több áru kerül, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A tervek szerint 20 millió forint értékű árut kapnak, illetve vásárolhatnak a íöldmúVcs- szövetkezetek a nagykereskedelmi vállalatoktól. Úgyszólván minden áru korlátlan mennyiségben rendelkezésre áll. A boltok különös gondot fordítottak az őszi és a téli idér.y- cikkek beszerzésére. Egymillió 600 ezer r—' — máncozolt edeny, 1250 darab tűzhely, 490 mosógép, 52 Pannónia és 110 Danúvia motor, valamint ezer kályha ke zül válogathatnak a vásárlók a harmadik negyedévben. Az őszi rádióvásariások idején nagy választék áll a vevők rendelkezésére. Az 50^ forintos készülékektől kezdv> a több ezer forintosig kapható lesz minden fajta a falusi boltokban, de különösen a vas-műszaki szak üzletek ben Televízióból, amelyből szintén eeyre magasabb a falu igénye, 300 ezer forint értékű áll a somogyi falvak rendelkezésére. A földművesszövetkezetek boltjai tehát ki tudják elégíteni a szükségleteket. ménnyel zárult; most a mézelő magnövények és a tisztesfű •ígér az átlagosnál jobb nyári, őszeleji gyűjtést. A termelőszövetkezeti méhészetek az idén először jelentkeztek a piacon jelentős mennyiségű áru-mézzel, de máris többet adtak köz- fogyasztásra és exportra, mint az állami gazdaságok. A termelőszövetkezeteknek körülbelül 10 százaléka foglalkozik jelenleg méhészettel. A közös, nagyüzemi méhészetek kialakítása mellett azonban továbbra is számítanak a háztáji méhészetek termelésére, sőt fejlesztésükhöz segítséget adnak. A távlati tervek előirányzata szerint a következő 20 év alatt megkétszerezik az ország jelenlegi méhállomá- nyát, a korszerűbb kezelésmó-. dók, a bőséges méhlegelők jobb kihasználásával pedig a jelenlegi 9 kilóról 15—16 kilóra növelik országosan a családonkénti gyűjtési átlagot. Így valószínűnek látszik; hogy a legutóbbi évek mézfelvásárlási átlaga több mint háromszorosára növelhető.