Somogyi Néplap, 1960. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-20 / 170. szám

Szerda, 1960. július 20. 8 SOMOGYI NÉPLAP VONJAK BE ŐKET IS Zákány lakói gondjukban-1 tudod intézni, segíts, ha nem, bajukban felkeresik a párt-j közöld a panaszossal. S ha szervezetet, segítséget, tanácsot J csak máshol tudnak intézked- kéroek. Egyre nagyobb támo-1 ni, igazítsd el a tagokat. Csak gatást várnak a kommunisták- abban az esetben követik a tói a Csokonai Tsz mindennapi munkájához. Varga László állattenyészté­si brigádvezető a kapásnövé­nyek kiosztása után felkereste Imre János párttitkárt. El­mondta, hogy az állattenyész­tésben dolgozók nem tudják, etessenek-e, vagy menjenek az első kapálást elvégezni. Az ál­latösszehordás folyik, munka van a jószágokkal, de nem tud­ják, most mi a teendőjük. — Nyugtasd meg, Laci, az embereket. A jelenj égi kapá­lásnál nem osztunk rájuk részt — mondta a párttitkár. Varga László este újra fel­kereste a párttitkárt, s elújsá­golta, hogy a jószággondozók hangulata jó, megnyugvással vették tudomásul ezt a dön­tést — Nekem is ez volt a véle­ményem. De magamtól nem mertem dönteni. Jó, hogy a tit­kár elvtárs felvilágosított ben­nünket. Máskor- is bizalommal fordulunk a pártszervezethez — mondta a brigádvezető. Egy apaállat-istállót lóistál­lóvá alakít a tsz. Egyik nap az építkezésnél kifogyott a ce­ment. Elküldték az egyik fo- gatost cementért Félreértette az utasítást rossz helyre ment, s üres kézzel tért vissza Az építőbrigád meg várta a ce­mentet, Varga József találko­zott a párttitkárral és gyors se­gítséget kért: — Ha ml futko­sunk a cement után, elrabolja az időnket, csináljon valamit Egy kocsi vizet hordott az építkezéshez. Leküldte Zá­kánytelepre. Nemsokára meg is érkezett a cement Este Keszthelyi János tsz-elnökhe- lyettes azzal állította meg a párttitkárt: »Látom, ha meg­szorulunk, a pártszervezet tud nekünk segíteni.« . Egyre többen fordultak a pártszervezethez olyan panasz- szaL, hogy durva a tsz-elnök, goromba a tagokkal. — Dolonec elvtárs rendes ember, meg vagyunk elégedve vele. Ért a mezőgazdasághoz. De a durvaságát el kell hagy­nia — mondták mindenfele. S a pártszervezet is tapasz­talta ugyanezt. Nem foglalko­zott az emberek problémáival. »Nem érdekel, nem tárgyalok. Végeztünk, hatszáz« — küldte ed a tagokat. — Helytelen ez a magatar­tás — mondta a titkár a párt­taggyűlésen Dolonec Istváné­nak. Ha valakinek panasza van, meg kell hallgatni. Ha el dolgozók az elnököt, ha törő­dik velük. Az eddigi magatar­tásoddal csak azt érheted el, hogy elfordulnak tőled. Párt­tag vagy, neked mindig pél­dát kell mutatnod az emberek­kel való törődésben is. A taggyűlés után javulás ta­pasztalható. Azonban van még változtatni való. »Ha a tsz- elnök kimegy a mezőre, ne csak azt nézze meg, mennyit nőtt a kukorica, hanem az em­berekkel is beszélgessen el« — panaszolták a tagok. S a pártszervezet most olyan meg­bízatást adott a tsz-elnöknek: foglalkozzék többet az embe­rekkel. A Csokonai Tsz-ben ma már mindenki tudja, hogy a párt­titkárhoz, s még egy-két kom­munistához bármikor fordul­hat problémájával. S hogy az emberek segítséget kérnek, s várnak a pártszervezettől, ez eredmény. Azonban nagy hi­ba, hogy csak néhány kommu­nista, nem az összes foglalko­zik az emberek nevelésével, a termelési feladatok megoldá­sával. Pedig sokkal több pozi­tív példa akadna, ha minden párttag egyformán részt vál­lalna a feladatok megoldásá­ból. — Időnként kapnak párt- megbízatást a többi tagok is — magyarázza a párttitkár. Igen ám, de az »időnként« semmiképp se teszi rendszeres­sé az amúgy is »hallgató« párt­tagok tevékenységét. Állan­dóan kellene megbízatásokat adni. Csak ez segíthetne, ez biztosíthatná a kis pártszerve­zet munkájának megjavulását. Nagy baj, hogy a párttagok jobbára csak a taggyűlésen ta­lálkoznak egymással, a tsz-el- nökön, tanácselnökön és párt­titkáron kívül más nem tartja a kapcsolatot. Ebből aztán az is következik, hogy ez a három ember dolgozik. Persze ez is csak látszat, mert a tanácsel­nök és a tsz-elnök is végzi a napi munkáját, s bizony az emberek nevelése inkább a párttitkárra hárul. A záká- nyiak ma már tudják, hogy a pártszervezet minden kérdés­ben igyekszik segítséget nyúj­tani. Ezen azonban túl kellene lépni: sokkal nagyobb befo­lyást kellene gyakorolni az egész tagságra. A párttitkár úgy vélekedik: négy-öt lelkes párttag kellene még. Ez nem megy máról holnapra. Más­képp is lehetne eredményt el­érni. A párton kívüli aktívá­kat nem veszik igénybe, pedig az ő segítségükkel megsokszo­rozhatnák erejüket. A párt- szervezet egy cseppet sem tá­maszkodik a tömegszerveze­tekre, jóllehet tisztában van­nak azzal, hogy a pártszerve­zet gyengesége épp abban mu­tatkozik meg, hogy csak két- három ember tevékenykedik. S mégis lemondanak — ké­nyelmi okokból — a tömeg­szervezetek bevonásár®. Pe­dig ha a nőtanácsot, a nép­front-bizottságot, a párton kí­vüli aktívákat a pártszervezet maga mellé állítaná, mindjárt negyvenen, sőt ötvenen hirdet­nék Zákányban a párt szavát. L. G­A Aaletsfó ura Sí kobrák Istvánnak hívják, 43 éve halász, s az osztopáni 40 holdas halastó ura. Erede­tileg már tavaly nyugdíjba ment, de kérte a tsz elnöke, hogy legyen még gazdája a tónak; a szíve is azt diktálta: bírod még. Hát vállalta a meg­bízatást. Minden nap megjele­nik, eteti^a hallébe való pon­tyokat, próbahalászatot végez, s örömmel nyugtázza, hogy a három és fél dekás kis ivadé­kok már elérik a 10—80 de­kát, gyarapodnak nap-nap után, s augusztus 20-ra, épp úgy, mint tavaly, el lehet kül­deni őket Kaposvárra aiz ün­neplőknek. Míg Pista bácsi a dobóháló­val egy-két szép példányt sze­retne fogni mutatóba, lefény­képezzük. Aztán arról kérdez­zük, hogy mennyi a terv, mennyi halat akar az idén kifogni. Mondja a számot: lűjzzájárul az is, hogy tavasz- zik. S még hosszú ideig sze- holdanként 3 és fél mázsát, szál egy 6 holdas új tavat esi- retné folytatni a mesterségét, ami a tavalyi 90 mázsás ossz- náltak. mert úgymond: »Az igazi ha* terméshez viszonyítva igen Az egykori simongáti halász lászatot soha sem lehet elég­szép eredmény. Igaz, ehhez ma Osztopánban él és dolgo- gé megtanulni* Mennyit fejlődtek a halak egy hét alatt? Skobrák István és ifjabb Bajzik József ellenőrzi a pontyok súlyát. ' l| a fi / 'Ú ■ fc'ffwkv' *• i 4 Szakemberképzés az fmsz-ekben (Tudósítónktól.) A MÉSZÖV több tanfolyamot szervez és szervezett azért, hogy növelje a földművesszövetkezeti dolgozók szakmai kép­zettségét. Júniusban fejeződött be a terv- és statisztikai tan­folyam. Nyolcvan földművesszövetkezeti levelező hallgató vizsgázott le a hosszú hónapok alatt elsajátított anyagból. A képesített könyvelők levelező oktatása 'jelenleg folyamatban van. Ezen a másodízben megrendezett könyvelői tanfolya­mon 45 szövetkezeti dolgozó vesz részt. Az oktatás a megle­hetősén nagy könyvelőhiányon igyekszik segíteni. Az első kö­telező beszámoló sikeresen megtörtént. Sok szövetkezeti dolgozó akarja megszerezni az érett­ségi bizonyítványt. Harmincán iratkoztak be a Közgazdasá­gi Technikum levelező tagozatára. A szakemberképzés sem szünetel. Ebben az évben öt kereskedelmi tanuló fejezi be tanulmányait, és a vas- és műszaki szakmában fog dolgozni. Most először állt pult mögé két szakácstanuló, egy cuk­rász, két vas- és műszaki, négy textiles és tizenhat vegyes szakos kereskedő tanuló. Az egy hónapos próbaidő alatt be kell bizonyítaniuk, hogy van rátermettségük, szakmai szere tetük, méltók arra, hogy megszerezzék a kereskedelmi szak­mát. Nagy részük érettségi után választotta ezt a pályát. A SZÖVOSZ budatétényi és szekszárdi technikumában 13 somogyi fiatal végzett ebben az évben. A MÉSZÖV kivé­tel nélkül mindegyiküket elhelyezte az fmsz-eknél. Repül a dobóháló Korszerűsítik a csurgói tejüzemet A Csurgói Tejüzemben au­gusztus elején három hónapra leáll a munka. Körülbelül fél­millió forintos költséggel újjá­építik az üzemet. Az alacsony épület falait 80 centiméterrel felmagasitják, a bolygó keve­rőkádakat pedig talpazatra ál­lítják. A tejüzem az átalakítás kez­detéig az évi export 70 száza­lékát elkészíti, hogy a. munkák után hátralévő idő elegendő legyen az exportterv teljesíté­séhez. Óvjuk üdülőtelepeinketí (Tudósitónktól.) A Balaton-part az elmúlt három esztendőben nagyon sokat fejlődött. Az érdekelt szervek több tízmillió forint­ból tették szebbé, kulturáltab­bá üdülőtelepeinket. Ez idő alatt ugrásszerűen megnöveke­dett a bel- és külföldi idegen- forgalom Különösen megsok­szorozódott a hétvégi kirándu­lók és víkendezők száma. Ma már egy-egy derűsebb hétvé­gen csakugyan tízezres töme­gek pihennek Siófokon, Fo­nyódon, Földváron, Leltén. Sajnos, egy-egy ilyen hétvégi víkend után a strandok, par­kok, törött sörös- és borosüve- képén mérhető le a csúcsfor­galom. Szétdobált ételmaradé­kok, töröt sörös- és borosüve- gek, konzervdobozok, gyü­mölcshulladék, papírok ékte­lenkednek mindenhol. Hiába növelik állandóan a hulladék- gyűjtők számát, a kirándulók nemtörődömségből, gondatlan­ságból mégis szanaszét szórják a szemetet. Ez nemcsak eszté­tikai, hanem egészségügy} is súlyosan kifo­§ ásóiható. hadvezér«. Akkor sétáltunk Robert vörös képe sárga lett a ta, aki az egész beszélgetés^ 1G^fk.°riak. a rongálások is: bele ebbe a kutyaszorítóba. haragtól, csontos öfkle nagyot alatt ijedten forgatta Tabml — És a te kommunistáid, koppant az asztalon: dióbamna szemeit és szemmel^csapoK> a IeiszaK1 1 Hébert? — Hát igenis, a becsület, ha láthatóan szorongatta szívét:* _ Ne kezdjük megint elöl- éppen tudni akarod. Ha több a rémület. Arca valósággal él­ről, uraim, ennek most már lett volna belőle ebben a sze- kékült, mintha már a nyaká- nincs sok értelme. Inkább pró- rancsétlen nemzetben, nem ju- ban lenne a hurok, báljuk legyőzni magunkban az tottunk volna Ide. Mit akarsz? — Ostobaság. A sors elől, idegességet és a féléimet.;: Még mélyebbre süllyedni,^ ép- xnáar erről beszélünk, úgy a felszakított kabin­ajtók, a leszaggatott vízlehú­zóláncok, az eltört evezek mu­tatják, hogy vigyázatlan em­berek jártak ott. A sok tíz­ezer forintért rendbehozott és állandóan karbantartott par­(3) _ . _ —----- ------ -------------. — T?kok is nagyon megsínylik a — Én nem félek.;; most’ a™*01:. Frarlclac,r- sem tudsz elfutni. Ha még?*hétvégét Sokan a parkok, ró­— Nana, nem akartam sen- SZ3-f megmutathatja a vua=- olyan mélyen dugod is a fejedS;zsaligetek virágaiból pótolják — Nos hát, határozzunk, rém adhatunk parancsot, hogy megbántani, tudom, öreg nak, hogy ki tud emelkedni a a homokba, a fenekedbe rug,£nagy sjetve az elfelejtett csok­urak mert ránk esteledik... engedjék szépen elvonulni a Qastan, hogy nem vagy gyáva gyalázatból?! Előbb a kommu- hogy a föld másik végén re­_ mondja egy szikár, vörös németeket. Ez árulás lenne, ember, de a félelem emberi rastazat emlegetted. Hat igen- pülsz ki a mennyországba... képű ember, Oradour-sur- piszkos munka, a legpiszko- dolog, nem kell szégyelleni. ’s> tudjak, hogy mit kel^ — így yarn. S ezen mncsmit Vayres polgármestere. sabb, amire francia embernek Csak éppen helytelen lenne, terma, akkor is tumak, amiKOT tűhődni. Ha a te falud hatá­— És mit jelent az, ha mi még gondolni sem szabad. ha a félelem elvakítana ben- a 10 raffikaiisaid pontosan ezx rában támadják meg a náci­mo6t határozunk? Ki követ Meg aztán nincs is módunk nünket ebben a nehéz hely- “ cinikus megalkuvó kat a partizánok, a németek bennünket? Ki viszi a bőrét érrg, ha rá is vinne a félsz, zetben. Okosan kell viselked- kenyszeritettek _ az prszagra, feTjkötnek a templom előtt a na? Mi nem parancsolunk a par- nünk. Nemcsak rólunk van a™ meg most is kibújik ne tára. Ebben biztos lehetsz. a vásárrá: Ezt a kérdést egy alacsony, tizánoknak, urak, erről ne fe- szd; hanem a gondjainkra bí­kommunistákon — Talán lehetne beszélni aj rókát. Sok hétvégi vikendező »ro­mantikusnak« találja, ha az éjszakát valamelyik csendes j kévehal máz tövében töltheti el, A kévékben is kárt okoz­hatnak, de legnagyobb veszélyt a gondatlanságból eldobott gyufa vagy cigaretta jelenti. "■ Có.y — — Száj, lUttienil <x gv/iiujoauaia rru'tli.b- nolnfvt nem kövérkés arcú ember veti fel, ledkezzünk meg. S aztán az zott emberekről is. Hát lássuk w’sui™ apró párnás kezeivel idegesen igazat megvallva; ha én köz- Te azt mondod, Róbert, forgatja a poharat maga előtt tűk lennék, és valaki ilyen le- hogy fegyverezzük fel a falva- . ... , ,-r,— - «•------- — a z asztalon. Nem néz szom- beszélő szándékkal jönne hoz- kat, és ha a németek túszokat ey^_. „ *_etszlk> az^ erdőben J°gl£kikötök környékén is kis go. vannak. Nálunk van a tulle-i fegyve­rek javarésze. Oradour-sur­szédja szemébe, igyekszik ke- zám, azormyomban beleeresz- szednek, vagy sor kerül a rülni a tekintetét. tenék egy sorozatot. »Vergeltung«-ra (rnegt óriási, — Nem árról van szó, hogy — Igazad van, Robert. S ha védekezzünk. Férfias állás­ki hallgat ránk és ki nem — már meg kell dögleni, én is pont,, de vajon megvalósít­feleli nyugodt hangon Óra- inkább a német puskák elé ható-e? Van-e elég fegyve­dour-sur-Vayres polgárfneste- állok. Még az unokáim tjőrét rünk? ijc. . re —, hanem .arról, hogy vá- ^ égetné a szégyen, ha par- — Elég... Hát istenem, elég •'(T1Jj[ok lasztanunk kell. Mit akarunk: tizángollyótój kellene’ elpusz- nincs, de van valami. Annyi • fegyverrel a kézben szembe- tulnom. mindenesetre van, hogy ne _ nézni a boche-okkal, vagyvál- _ Pokoli kutyaszorítóba va- jussunk a tulle-iek sorsára, és csönd. Kint mar alkonyodott, szaka megkaphatja nálunk, lelni a tulle-iek sorsát? A gym^k. legalább harc közben pusztul- kekesszinu nyár eleji^este ko- — jó, de hogyan szállítjuk Nem . . , , , > Sokan fittyet hányva a gya­esik folt a francia becsületen, partizánokkal... Skori parti szeleknek, közvetle­Hagyjuk most ezt, Ro- — Próbáld meg, ha jobban£nai a partok mellett, a hajó­tszik, hogy az erdőben Iógjfckikötők környékén is kis gö- Arról beszélj, hogy vannak-e és moCskos nevet hagyj a fia<3-Sdörb rakott tűzön akarnak fegyverek? r<a *2'- —— «-*■ ' - Elég TOK, urak, AW„«k gyávaság annyira elvette áz& p y’ ' eszét, hogy a • limoges-i lakta-£ Nagy feladat hárul a hato­négy-öt falut. Magunkért én "Al van sző, annak hiába: magyarázunk. Döntsünk. Aki Csönd lett. Sűrű, nyomasztó fegyvereket akar, még ma éj­Vayres fel tud fegyverezni nv>a udvarán sem értette megä haza a fegyvereket? Ságra, a rendészeti szervekre. Legtöbbet azonban a közön­ség, a helyi lakosság segíthet. A közösségnek kell összefog­nia az üdülőtelepek védelmé­ben: azonnal figyelmeztetni a »Reich« hadosztály erre ké- _ Miért nem mondtad ezt junk el... ahogy a becsület zeledett a mezőkön át. szül, itt vonul át Normandia őszén a radikális bará- meS a józan ész diktálja. — Én azt mondom, ne te- Először jelent meg halvány?hanyagokat, a rendbontókat, s felé. A németek mindenáron ' readier ~ Becsület! Sokra mész a tézzük a bajt, urak... ne hív- m0Soly az oradourl polgármes A n szükséges, a hatóság segít­biztosítani akarjak a nyugodt iciianaiK, amiKoi ua^acuei |-ecsüiettel, ha a fűbe harap- 1uk ki a sorsot magunk el- ter barázdás, vörös arcán: ^ Vrtr,r,i * átvonulást. A maquis-knak* örömrepesve jött vissza Műn- ^ len. «így hívták a partizánokat, chemből, mint egy »győzte* Többen is felhorkantak erre. Ezt a kis kövér ember mond Folytatjuk igével felelősségre vonni A £io szóból nem értőket.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom