Somogyi Néplap, 1960. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-29 / 152. szám

Szerda, 1960. június 29.

5

SOMOGYI NÉPLAP

TUDOMÁNY - TECHNIKA

HERMAN OTTÓ

(1835^1014.)

BALSARÁTI VITUS JÁNOS

(1529—1575.)

Az első magyar orvos, akiről aránylag bőséges ismereteink vannak, Balsaráti Vitus János. 1529-ben született Dombé gy házán, egy kis községben a Körös és Maros között; Apja, Vitus Lukács vitéz a nagylaki vár kapitánya volt; Amikor a törökök a várat felgyújtották, és apját elhurcolták, a kis János mindössze három hónapos volt. Weszprémi »»isteni csodának és gondoskodásnak-» tulajdonítja, hogy a kis gyermek megmenekült a lángok közepéből. Balsarát« pusztára került egy dajkához, ő táplálta és nevelte; ezért ragadt rá a »»Balsaráti-« név. Az említett vár úrnője, Anna-, Jaksit Péter özvegye — apja érdemeire való tekintettel — nem vesztette el szem elől, jóságosán gondoskodott róla. így az ifjú az akkori leghíresebb iskolába került: Gyulafehérvárra, Erdődre, Nagybányára, és Sárospatakra. Mikor ezeket elvégezte, 1549-ben a wittenbergi egyetemre ment, s ott hét évig foglalkozott a tudományokkal. 25 éves korában bölcsészeti karon magisternek hirdették ki. Utolsó itteni évében^ 1556-ban a magyar diákság seniora volt. Ekkor tanárának; Melanchton Fülöpnek tanácsára Olaszországba utazott. Négy éven át tanulta az orvostudományt Bolognában és Pádová+ ban; különösen a növénytanban tűnt ki. Olyan híressé vált, hogy V. Pál pápa udvarába hívta, és udvari orvosának nevezte ki; ezt a tisztet hat hónapon át töltötte be. Ekkor nagy fordulat állott be életében: pártfogója, Perényi Gábor hazahívta Magyarországra. Ez a Perényi viselte Vitus külföldi tanulmányainak összes költségét, majd hazatérése után udvari orvosává nevezte ki. Később ajánlatára Miksa király nemesi kiváltság-levélel ajándékozta meg. Ezután Vitus a gyógyítás mellett orvosi problémákkal is foglalkozott, így a pestis megelőzésével és a sebek gyógyulásával. Élete utolsó tíz évében az orvosi működést egyházi és papi ügyekkel társította. Liszkán, majd Sárospatakon 1575. április 7-én vérhasban meghalt.

Művei közül kettőt említünk meg:

1. (A pestist megelőző szereiről.) 1564.

2. Magyar Chirurgia, a seb gyógyulásának mesterségéről írt négy Könyvek.

Csaknem négyszáz éve halt meg Vitus; a »múlandóság bús dohát-» űzze el emlékéről — ha csak rövid időre is — e pár emlékező sor.

Or. Franki Józsefi

a TIT tagja.

Technikai mozaik

A legnagyobb magyar tudósok egyikének — Herman Ottónak — nehéz, küzdelmekkel teli munkás élete a régi, rendi Magyarországon indult el. Látta az 1848-as idők dicső napjait, és a szabadságért lángoló ifjú lélekben egy világ dőlt le akkor, amikor szeme előtt omlott össze a szabadság, valamint a nemzeti függetlenség szent eszméje. Mint embernek, neki is voltak gyengeségei, hibái, de ezeket az idő végtelenbe forgó rostája átpergeti, és megmarad az igazi, az örök érték.

1835. június 28-án született Besztercebányán. Apja sebész volt. Fiát ez a munkaterület nem érdekelte. Alig múlt el tízéves, amikor az iskolát is otthagyta. Volt lakatosinas, gyári munkás, járt Bécsben, és itt a Természetrajzi Múzeum állattárát látogatva megtanulta a madártömést. 1857-től 1861-ig katona volt a dalmát határvidéken, majd 1862-ben részt vett a lengyel népfelkelésben. Ezután Kőszegen lett fotográfus, innen pedig hamarosan Kolozsvárra került az Erdélyi Múzeum-Egylethez. Itt Brassói Sámuel, a múzeum igazgatója mint konzervátort alkalmazta. Herman Ottó már ekkor munkálkodni kezdett, hogy a magyar művelődést hosszú aléltsága után új életre ébressze. Ezt a nemes célt szolgálta egész élete munkájával.

Az 1870-es években a magyar tudományos irodalomnak még nem volt természetrajzi monográfiája, az etnográfia a 80-as években még világszerte is gyermekkorát élte. Ekkor Herman Ottó megírta Magyarország pókfaunáját, majd A magyar halászat könyvét.

Az ősember nyomai napfényre kerültek már Közép- Európa minden kis országában, csak a hazai földből nem. Herman megnyitotta hát a Bükk barlangjait; a Szeletét és a Puskaporost. Ahol nem volt múzeum, ott megteremtette, a kolozsvári után a budapesti Néprajzát.

Herman Ottónak sem kedve,

sem türelme nem volt végigtanulmányozni mások műveit. Életeleme az alkotás volt. Rendíthetetlenül bízott erejében. Ez tette lehetővé számára, hogy bár rendszeres tudományos iskolázottság nélkül indult az életbe, mégis a tudományos művek egész sorát alkossa. Nagyra értekélte a darwinizmust, s amikor Hy- nald Lajos kalocsai bíboros érsek a Magyar Tudományos Akadémia egyik ülésén 1878- ban kigúnyolta Darwin Károly tanítását, Herman Ottó nem nyugodott. Imponáló meggyőződéssel és bátran lépett fel a darwinizmus védelmében.

:kkét az akkori napilapok ■■•erkesztőségei nem merték

özölni, ezért Herman a Természetrajz! Füzetekben jelentette meg véleményét. Hangjában nem volt semmi sértő, de sziklaszilárd meggyőződéssel merte hirdetni, hogy »a tanok tiszteletreméltósága nem az ösiségben, hanem azok igazságában gyökerezik•», s hogy »Darwin tanai nem lenézést, hanem megértést kívánnak-«. Hynald érsek méltóságában mélyen megsértve, anélkül, hogy Hermannak válaszolt volna, egyenesen a kabinetirodához fordult elégtételért. A kabinetiroda Trefort Ákos kultuszminisztert utasította intézkedésre, s ő felszólította Herman Ottót, hogy múzeumi állásáról mondjon le. Herman Ottó azonban ezt válaszolta:

»Ha majd a múzeum dotációja Kalocsa érsekének vagy a Habsburg-ház hitbizományá- nak terhére esik, eleget teszek a felszólításnak.-«

A helyén is maradt, míg a következő évben Szegeden képviselőnek meg nem választották.

Minden cselekedetében népének szeretete irányította. Bár anyanyelve a német volt, és csak hétéves korában tanult meg magyarul, lelkében mégis hamar magyarrá lett. Még nevét is megrövidítette Hermann-ról Herman-ra. Mindig önzetlenül és áldozatra készen dolgozott.

Rendkívüli sokoldalúsága már akkor is szemünk elé tárul, ha csak a számok tükrében nézzük munkásságát. Több mint háromszáz természettudományos, több mint száz néprajzi cikket írt. Mintegy háromszáz újság- és folyóirat- cikkben foglalt állást ötven esztendő politikai harcaiban.

Tizenöt éves parlamenti

munkássága idején több mint százötvenszer szólalt fel a legkülönbözőbb kérdésekben. Egyike volt azoknak az ösztönösen materialista tudósoknak, akik a materializmus több megállapítását igen sok esetben legalábbis megsejtették.

»Nekem Newton, Galilei, Darwin, Linné kell — mondotta ebbfen az időben a parlament közoktatásügyi vitájában —, akik az értelem és a tudomány fejlődését tanítják, amit az önök'klasszikus tudományaiból sohasem tanul meg az ifjúság.«

Helyes úton járt akkor is, amikor a fejlődés lényegének a mozgást jelölte meg, de az anyagot és a mozgást ő még helytelenül különválasztotta, öregkorában, amikor már az elmúlásra gondolt, a következőket vetette papírra: >»... s el kell mennünk oda, ahonnan nincs visszatérés, márhogy személyesen nincsen; de az erő örök, az anyag elpusztíthatatlan, testünk alkatrészeire bontva belekerül ismét abba a

forgatagba, alakulási menetbe, amelynek csúcspontja ismét

élet.«

Herman Ottó nem elméleti, hanem gyakorlati tudós volt. A természetet nem könyvekből, hanem a természetből tanulmányozta és ismerte.

A természet szeretete, az ismeretlen megismerésének vágya, az okkeresés hajtotta a tudóst Európa északi tájaira, az északi sarkkör madárhegyei felé is. Már 53 éves volt, amikor vállalkozott a nagy útra. Nem fárasztotta el a sokoldalú munka: a vadászat, a madártömés és a rovargyűjtés. Norvégiában megmászta a híres madárhegyet, a Svaerholt- klubbent, a hering-sirály és a háromujjú csüllő millióinak nyüzsgő tanyáját.

Az 1896-os millenniumi kiállításon a halászat és a pásztorélet az ő mesteri rendezésében jelent meg. Az ősi halászat elemei mellett felvonultak az ősi pásztorlakások: a cserény, a vasaló, a kontyos kunyhó, a hamvas, a számyék, a putri és a kunyhó; a csikós és a juhász, a gulyás és a kanász szerszámai, faragásak stb. ö szervezte meg a Magyar Or- nithológiai Központot, ezért nem csoda, ha Herman nevének említésére a madarak nagyszerű ismerőjére gondolunk.

Már az eddigiekből is láthaA Szovjet Tudományos Akadémia légkör-fizikai intézetének rádiófizikai laboratóriumában különleges akusztikai hőmérőt készítettek a sztratoszféra hőmérsékletének hang segítségével történő mérésére. A hang terjedési sebessége ugyanis a levegő hőmérsékletétől függ. Az aerológia történetében most alkalmaznak először ilyen műszert. Az új készülék két részből áll. Az egyik rész radiátort és két különleges szerkezetű mikrofont, a másik pedig generátort és a hang terjedési idetó, hogy Herman Ottónak, az utolsó nagy polihisztornak a munkásságát nem könnyű rendszerbe foglalni.

Hagy ügyeimet érdemelnek

az élete végén visszatekintő agg tudós szavai: »Engem nem értett meg kortársaim nagy része. Nem értették, rosszállották, hogy tevékenységemet szétforgácsolom, nem maradok egy tárgynál, hanem átmegyek a pókról a halra, erről a madárra, közben folyton búvom a magyar nép legősibb dolgait, hordom össze tárgyait. Menteni indultam és mentettem, amit egyes ember menthet.«

1914 decemberében, nyolcvanéves karában fejezte be munkás életét. Az élő természet rejtett világát, a magyar népélet addig ismeretlen mélységeit kutatta fel saját természettudományos megfigyelő módszerei szerint. Világos, pontos és magyaros nyelve, hű leírásai, alapos megfigyelésed napjainkban is mintául szolgálnak.

Kötelességünk tehát a nagy természettudósra való méltó emlékezés, mert nemzedékünk az ő munkás életében a legnemesebb emberi jellem legszebb' drágaköveit láthatja példaképül ragyogni, s ezek nála a természet- és hazaszeretet, az igényesség és emberség.

Horváth Zoltán tanár, a TIT tagja

jének mérésére szolgáló elektronikus sémát tartalmaz. Ismerve az Időt, amelyet a hang a radiátortól

a mikrofonig megtesz, a levegő hőmérséklete pontosan meghatározható. Az új készüléket már többször felbocsátották a sztratoszférába, s onnan ejtőernyővel érkezett vissza a Főidre. Az akusztikai hőmérő segítségével szerzett első adatok igen nagy gyakorlati jelentőségűek, mivel a közönséges hőmérő az ilyen magasságokban nem mebízható.

LONDON

A térhatású mikroszkóp mélységében mutatja az állati szövetek metszeteit.

* * *

Donald Campbell 4000 lóerős új versenyautója, a Blue Bird csaknem 800 km-es óránkénti sebességre képes.

MOSZKVA

Az új tranzisztoros telefon elfér egy zseblámpa dobozában; az új tranzisztoros rádió pedig egy gyufaskatulyában.

* * *

A Bahrens-tengerben ismeretlen állatot fényképeztek; liliomra emlékeztető, átlátszó teste van.

BELGRAD

(t

A vinkai szőlészeti intézetben atomsugárzásnak teszik ki a tőkéket, hogy a szőlő érését gyorsítsák.

NEW YORK

Az. új légcsavaros mozdony óránként 250 km sebességgel halad.

* * *

Óraművel ellátott cigaretta- tárcát árusítanak erős dohányosok számára; a tárca csak meghatározott időközökben nyílik ki.

Az amerikaiak egy évben több mint 420 milliárd cigarettát szívnak el. A becslés szerint 65 millió az amerikai dohányos, és naponta fejenként 18 cigarettát szívnak el átlagosan.

7

Hit tudunk a dohányzásról*

Bár a nikotinizmus azóta terjedt el, hogy Kolumbus felfedezte Amerikát, sokáig az ember egyik rejtélyes szokása volt. Az utóbbi időben, a nyugtalankodó dohányipar támogatásától serkentve fiziológusok, biokémikusok, farmakológusok és orvosok sok mindent megtudtak arról a kábítószerről, amely élvezetessé teszi a dohányt. A fiziológusok ezenfelül azt az alapvető problémát is tanulmányozták, hogy miért dohányoznak az emberek. Cikkünkben, amely a legújabb megállapításokon alapszik, megkíséreljük összefoglalni azt, amit a dohányzás szokásáról tudunk. A dohányzáson a cigarettafüst belélegzését értjük, mivel minden legújabb kísérlet a dohányzásnak ehhez a típusához fűződött.

Van-e különbség a cigerettafüst belélegzésében ?

Ha mellre szívjuk a cigarettafüstöt, ‘a füstben levő nikotin 75—90 százaléka — legnagyobbrészt a tüdő révén — a szervezetbe jut. Ha nem lélegezzük be, a szájon át kb. 25 százalék kerül a szervezetbe. A füstszűrőkről még nem mondhatunk végleges ítéletet; némelyikük valóban csökkenti a felszívódott nikotinmennyiséget, de a vizsgálatok azt igazolják. hogy az emberi szervezet még a kis mennyiségekre is reagál.

Miért dohányzunk annyit?

a-)

A nikotin az első egy-két szippantás után hatni kezd idegrendszerünkre. Bizonyos idegek gyorsabb működést parancsolnak a szívnek. Ekkor -jön az adrenalin — az a hormon, amely szükséghelyzetben serkent bennünket —, és megerősíti a parancsot. Az adrenalin valószínűleg részben a szívben magában elraktározott készletből származik; a fennmaradó rész abból a mirigyből, amelyik termeli. A szívverés percenként 5—20-szal gyorsul, legtöbb esetben egy kicsit erősödik is.

Más idegek — a nikotin hatására — összehúzzak a végtagok véredényeit. Ezeken az ereken kevesebb vér áramlik át — és a bőr hőmérséklete csökken. A kéz- és lábujjak hidegebbek lesznek — talán csak 1—2 fokkal, de néhány embernél több mint 5 fokkal is. (A hirtelen zaj, vagy egy pohár víz hirtelen felhajtása ugyanilyen hatású lehet.) A vérnyomás felszökik: néhány dohányosnál nem egészen 10 százalékkal, másoknál több mint 20 százalékkal is. Mindezek a változások kb. 15—20 percig tartanak.

Mi történik még?

A nikotin — legalábbis néhány embernél — elodázza az éhségérzetet, mert ideiglenesen lefékezi a gyomor é^ség- összehúzódásait. Ugyanakkor külön adrenalin-mennyiség kerül a keringésbe, és ez a májat bizonyos cukormennyiség leadására serkenti, tehát az éhségérzet csökken. F.eé«zséges embereknél a nikotin valószínűleg kismértékben haik az

emésztőrendszerre is. Ha valaki reggeli előtt — miként a legtöbben teszik — rendszeresen rágyújt egy cigarettára, ezt valószínűleg csak megszokásból cselekszi.

A nikotin hat a veseműködésre is. Az egyik kísérletben egyetemi hallgatókkal sok vizet itattak, majd pedig — 45 perc múlva — elszívattak velük egy-két cigarettát. Kiválasztó működésük hirtelen csökkent. A legtöbb megrögzött dohányosnak két cigarettára volt szüksége ennek a lassító effektusnak a kiváltásához, a legtöbb nemdohányzónak csak egyre. A 45 perctől három óráig tartó hatást egy, a hipofízis kiválasztotta hormon működésére vezették visz- sza.

Nincs semmi hatása az agyra ?

Feltehetőleg-nincs. Az egyik kutató tanulmányozta az agyban végbemenő véráramlást. Ez a mérés fontos. A vér szállítja a jó agyműködéshez szükséges oxigént és a táplálékot. Fiatal embereknél, úgy látszik, a dohányzás nem idéz elő változást az agy működésében. Az idősebb embereknél még nem fejezték be a vizsgálatokat.

Megnehezíti-e a légzést a dohányzás?

Némely tüdőbetegnél egy cigaretta elszívása ideiglenesen fokozza a légzési tevékenységet. Egészséges emberek tekintetében ennek az ellenkezőjét állapították meg. Egy újabb kísérlet arra utal, hogy a dohányzás csökkentheti a vér oxigénfelvevő képességét test- gyakorlás után.

A dohányzás az említetteken kívül a következő gyors hatásokat fejti ki:

— a nyálkiválasztás fokozódik;

— a száj, az orr és a torok

nyálkahártyáinak kismérvű ingerlése;

— az ízlelő és szagló érzékek kismérvű befolyásolása;

— a vérben szénmonoxid foglalja el egy kevés oxigén helyét, ami kellemetlen lehet, ha a dohányos vérszegény.

Csak ezeket a közvetlen hatásokat ismerjük megrögzött dohányosoknál. Fiatal korából talán néhány más hatásra is emlékszik az olvasó — heves szívdobogásra, szédülésre,

émelygésre. De ezek csakhamar elmúltak. Ha az olvasó, mint fiatal ember kitartott a dohányzás mellett, tapasztalhatta, hogy a szervezet gyorsan hozzászokott a nikotinhoz.

Mi teszi a dohányzást élvezetté?

A közvetlen testi szimptó- mák arra utalnak, hogy a dohányzásnak enyhén serkentő, stimuláló hatása van. A legtöbb dohányos azonban csillapító vagy bágyasztó hatásról beszél. A fiziológusok nem tudják, hogy ennek mi az oka. A pszichológusoknak azonban van egy sereg magyarázó elméletük:

1. A dohányzás »orális kielégülést-« ad — ugyanoly at, amilyent egykor a szopta^á«. ujjszopís, vagy ceruzavég-rá- gás révén értünk el. Az eg- ik pszichológus arról számol be,

hogy a férfiaknak egy bizonyos csoportjában azok tudtak a legnehezebben leszokni a dohányzásról, akiket nagyon korán választottak el.

2. A dohányzás segítségünkre van a társadalmi érintkezés fellazításában. Nem kell mereven ülve a fejünket tömünk, mit is mondjunk, vagy hogy mit csináljunk a kezünkkel. Elővehetünk egy csomag cigarettát, körbekínálhatjuk, fel- kattinthatjuk az öngyújtót, hamutartó után nézhetünk stb.

3. A dohányzás időt enged a gondolkodásra. Tegyünk fel valakinek hirtelen több kérdést. Valószínű, hogy mielőtt válaszolna, rágyújt egy cigarettára.

4. A dohányzás mentségül szolgál a pihenésre.

5. A dohányzás azzal, hogy valami tennivalót ad nekünk, segít a várakozás feszültségét csillapítani akkor, amikor valakire, egy repülőgépre, a szülőszobából érkező hírekre stb. várunk.

6. A dohányzás mulatság. Azt az érzést kelti, hogy elég jók vagyunk ahhoz, hogy élvezni tudjuk az élet apró örömeit. Azt is lehetővé teszi a számunkra, hogy tovább játszhassunk a tűzzel.

Így tehát a dohányzás lecsillapít, élvezetet nyújt, átmeneti megoldást kínál bizonyos problémákra. A pszichológusok azt mondják, ez az oka annak, hogy amikor elkezdjük a dohányzást — talán azért, hogy felnőtt voltunkat, vágj» azt bizonyítsuk, hogy a csapathoz tartozunk —, hajlamosak leszünk a dohányzást szokássá tenni. — Sokaknál olyan megrögzött szokássá válik, hogy szinte reflex-jellegi,

(Folytatjuk.)

Készülék a sztratoszféra hőmérsékletének * mérésére