Somogyi Néplap, 1960. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-16 / 141. szám

- TERMELŐSZÖVETKEZETI ÉLET I Az aprőmag-kártevők elleni védekezésről Igyekezzünk a sertésfiaztatók építésével Hazánk éghajlata kiválóan alkalmas aprómag-termesztés- re. A szárazságot és a nagy hideget jól tűrő, edzett, hosszú életű lucernafajtáink vető­magját a külföld szívesen vá­sárolja. A termesztőknek tö­rekedniük kell a lehető legna­gyobb terméseredményekre, hiszen az elmúlt évben a hazai szükségletek kielégítése is nagy gondot okozott. A lucerna és vöröshere pil­langós takarmánynövények maghozama tavaly rendkívül alacsony volt. A ráksi Üj Élet­ben 8 kiló vörösheremag ter­mett holdanként, a felsőmocso- ládi Petőfi Tsz-ben 4 kiló. Lü- cemamagból a somogyaszalói Béke ÍO, a somogyszili Petőfi pedig 20 kilót takarított be egy-egy holdról. A magkötés számottevően emelhető úgy, hogy a területet gyommentesen tartjuk. Tiszta magot csak tiszta növényállo­mány adhat. Arankának még mutatóban sem szabad a mag­nak hagyott táblán előfordul­nia. Magtermelésre a másod­évesnél idősebb lucernások második vagy harmadik ka­szálását hagyjuk meg. A má­sodik kaszálás a legtöbbször nagyobb termést ad. Igen nagy magtermésre számíthatunk . a nyáron vetett lucerna követke­ző évi első kaszálásával. A lucerna- és vörösheremag terméscsökkenésének legfőbb oka a hiányos és a nem meg­felelően alkalmazott növény- védelem. A lucernamag-terme- lés sikerét nagymértékben ve­szélyezteti a lucernábimbó- ffubacslégy. Ez a szúnyoghoz hasonló kis légy a zöld bimbó­kat keresi meg, és egy-egy bimbóban 6—8 tojást helyez el. A kikelő nyűvek szívogatá- sukkal elgubacsosítják a bim­bót. Az ilyen bimbó nem nyí­lik ki, hanem elszárad, és le­esik a földre. E rovar kártéte­lét tehát az üres virágzattá ten­gelyek jelzik. A legjobb véde­kezési mód a legyek rajzásakor a hálózás és a mérgezés. A másik veszedelmes kárte­vő a lucernapoloska. Száraz, meleg években a legveszedel­mesebb, és teljesen tönkrete­heti a magtermést. Ez a kárte­vő a bimbók és virágok szívo- gatásával akadályozza a mag­kötést, ugyanis a megszúrt bimbó és virág hamarosan le­esik. A kártétel képe tehát azo­nos a másik kártevőével. A lu­cernapoloska azonban a mag­kötés után is károsít, a zöld csigákat szívogatja. A megszűrt magvak laposak, töpörödöttek és sötétbarna színűek lesznek. Ez ellen a kártevő ellen is há­lózással és porozással védeke­zünk. E munkát a magnak szánt lucerna bimbózásakor kezdjük meg. A magtermesztésre szánt tábla tarlóját porozni kell hol­danként 7,5 kg HCH és 7,5 kg 20 százalékos DDT (Nikéről) keverékével. A porozást este, éjjel vagy hajnalban kell elvé­gezni, és a vegyszert küllős- kapával vagy nehéz fogassal azonnal a talajba kell dolgoz­ni. Amikor a magnak hagyott táblán az első bimbók még zöldek, esti vagy éjszakai poro­zással ugyanezt a védekezést hajtsuk végre. Helyes, ha a szé­nának meghagyott lucerna is kap tarlóporozást, de a mérge­zési veszély elkerülése végett később csak mechanikai véde­lemben részesülhet. A vörösheréről könnyebb magot fogni, mint a lucernáról. Legjobb, ha a második év má­sodik kaszálását hagyjuk meg magnak. Nagy termésre akkor számíthatunk, ha először kissé korábban, már a bimbózáskor kaszálunk, és így a sarjú dú- sabban fejlődik Kedvező idő­járás esetén a vetés évében a tarlóheréről is jó magtermést kaphatunk. Csak tiszta, gyom­mentes táblát hagyjunk meg magfogásra. A magtermés si­kerét főként az ápionok (cic­kánybogarak) veszélyeztetik. Ezek a 3 mm-es, hosszú ormá- nyú kártevők a levelek lyug- gatásával okoznak kárt. Ennél sokkal veszélyesebb a lárva, mert a magkezdeményeket pusztítja. Az elvirágzás után a gombvirágzatban gyakran megtaláljuk a fehér, ráncos kis kukacokat. Egy ilyen lárva 9— 11 magkezdeményt tesz tönkre. Az ápionok ellen rendszere­sen. kell védekezni. Sikerrel szokott járni, ha az első kaszá­láskor csíkokat hagyunk meg. Amikor a vöröshere virágozni kezd, az ápionok odaseregle- nek, s így sokat elpusztítha­tunk. A porozás akkor ered­ményes, ha az új növendéken közvetlenül a zöld bimbó meg­jelenése előtt végezzük el, hol­danként 15 kg 20 százalékos Nikerollal. A szénának megha­gyott vöröshere csak tarlópo­rozást kaphat Javában folynak a burgo­nya kora nyári munkálatai: a kapálás, gyomirtás, bogárirtás, töltögetés. Fel kell hívnunk a figyelmet vetőburgonya-táb­láink egyik legfontosabb mun­kájára: a beteg tövek kiszedé­sére, vagyis a negatív szelek­cióra. Hogy vetőburgonyánk elfo­gadható . legyen, s a következő évre jó vetőanyagot szolgáltas­son, ki kell belőle selejteznünk a beteg töveket. Enélkül — a különböző burgonyabetegségek elterjedése miatt — nem szá­míthatunk arra, hogy a ter­més egy része alkalmas lesz (Tudósítónktól.) Évről évre több húst fo­gyaszt az ország lakossága, s ez megköveteli a termelőszö­vetkezetektől, hogy egyre töb­bet törődjenek a közös állatál­lomány kialakításával és a háztáji állattartással.. Az ál­lattenyésztés fejlesztésének öt­éves tervét a nagyatádi járás­ban is az 1960. évi állatössze­írás adatai alapján készítették el. Elsősorban a sértéstenyész­tésre kell nagy gondot fordíta­ni. Jóllehet a járásban a ser­tések száma az 1954. évi 15 498 darabbal szemben jelenleg 19 539 darab, mégis szükséges nagyobb arányban növelni az állományt. A szarvasmarha­állomány egy szinten van az 1956 előttivel: 10 607 darabot írtak össze az idén. A lóállo­mány a gépesítés fokozatos be­vezetésével a felére esett, de még ez a létszám is csökken­ni fog. Az állattenyésztők és Megyénk termelőszövetkeze­tei mindinkább arra töreked­nek, hogy az alapot megteremt­ve tovább fejlesszék állatte­nyésztésüket. Evégből a TEGI az elmúlt hónapokban 3800 anyakocát küldött a közös gaz­daságokba, de maguk a terme­lőszövetkezeték is saját állat- állományuk szaporulatából is mind több sertést állítottak te­nyésztésbe. Az új kocák ellé- sének ideje rövidesen elérke­zik. Vajon lesz-e megfelelő fé­rőhelyük? Elkészülnek-e kellő időben a fiaztatók? A Megyei Termelőszövetke­zeti Beruházási Iroda összesí­vetőgumónak. Ez pedig nagy anyagi veszteséget jelent. Mihelyt a burgonya .erőtel­jes fejlődésnek indult, már megkezdődhet a szelekciós munka, s ez a tenyészidőben háromszor ismétlődhet. Az el­ső alkalommal minden sodrott, fodrozott, mozaikos színeződé- sű, foltos és erősen visszama­radt tövet kapával ki kell vág­ni. E művelet közben arra kell legfőképpen ügyelni, hogy a lombozattal együtt a gumók is kikerüljenek a földből. Egy beteg gumónak, sem szabad a földben maradni, hiszen az me­gint csak újabb fertőzési góc tsz-eik egyik legfontosabb fel­adata az állatállomány minél gyorsabb növelése, a tovább- tartásra alkalmas egyedek ki­válogatása és tenyésztésbe fo­gása. Az ötéves fejlesztési terv végrehajtása céljából a tsz-ek- nek arra kell törekedniük, hogy minél előbb kialakítsák közös állatállományukat.. Szép eredmények születtek e téren Taranyban, Háromfán, Bakhá­zán és Segesden. Az állatállo­mány fejlesztésének egyik igen fontos feltétele, hogy a tsz-ek megfelelő mennyiségű tenyész­állathoz jussanak. A szövetke­zetek az idén a TEGI útján 280 tenyészmarhát, 380 tenyész- sertést és 600 tenyészjuhot*sze­reznek be. Szükséges, hogy a háztáji állományból is minél több tenyésztésre alkalmas szarvasmarhát vásároljanak meg. tése szerint 167 szerfás fiazta- tó építését irányozták elő a kö­zös gazdaságok. Mivel az első ütemre tervezettekhez nem kapták meg á faanyagot, na­gyon sok szövetkezet — igen helyesen és gazdaságosan — hozzálátott a fiaztatók saját erőből történő létesítéséhez. Így készült el a többi között a kapospulai Ezüstkalász 20, a kapolyi Kossuth 25, a tengődi Petőfi Tsz 24 férőhelyes sertés- fiaztatója. Az építkezéseknél, de külö­nösen a fiaztatók létesítésénél döntő a saját erő felhasználása, a házilagos kivitelezés. lenne, s munkálataiinkat hiába­valóvá tenné. Az így kikerült burgonya gumója táplálkozásra felhasználható, szárát azonban semmisítsük meg. Az elhalt szárról a fertőző tetvek vissza­térnek a földre, az egészséges lombozatra, és szívogatásuk- kal újabb megbetegedéseket okoznak. Ezért legjobb ezeket a szárakat elégetni. A virágzáskori (második) szelektálás alkalmával ugyan­csak hasonló módon eltávolít- 'juk nemcsak a beteg, hanem az állományban található, at­tól elütő külsejű, másvirágszí- nű idegen bokrokat is. Érés előtt, a harmadik sze­lekció idején a közben megbe­tegedett, csenevész vagy beteg szárú töveket szedjük ki ugyan­olyan módon, mint az előb­biekben. E gondosan végrehajtott munkálatok után kaphatunk csak burgonyafajtáinkból faj­tatiszta és egészséges vetőgu­mót. Eddig a Földművelésügyi Mi­nisztérium vállalata, az AGRO- TERV készítette a termelőszövetke­zeti majortelepítések tervét, s azt Budapesten hagyták jóvá. Erre a tárgyalásra a fővárosba kellett utazniuk az érdekelt megyei, járá­si, községi és szövetkezeti vezetők­nek. Egy új rendelkezés értelmé­ben a tervkészítés a Megyei Ter­melőszövetkezeti Beruházási Iro­da telepítéstervező csoportjának hatáskörébe tartozik, s a tervet a megye székhelyén hagyják jóvá. Kaposvárott ma tartják az első tervmegerősítő tárgyalást, s azon Bárány, Kaposkeresztúr, Lakőcsa és Mike tsz-községek majortelepí­tési tervét vitatják meg és hagyják jóvá. A bizottság állandó tagja a hivatalból részt vevők mellett Ha­vasi József, a nagyberki Kapos­Csak helyeselni lehet a ka- 1 posvári járás kezdeményen j zését: két szentgáloskéri és egy kaposmérői építő­brigád szövetkezetről szö­vetkezetre megy elvégezi ni ezt a munkát, s így a járásban két hét alatt három fiaztató készül el. Azok közül a fiaztatók kö­zül, amelyeket a szövetkeze­tek a Beruházási Iroda révén a Tatarozó Vállalattal építtetnek* 9 készült el, 14-nek az építése folyamatban van. A 167 fiaz­tató faanyaga 14 kivételével rendelkezésre áll, probléma csupán a vasanyagnál és a ki­vitelezésnél adódott. A szerfás építkezések vas­anyagát az egész országnak a Szentendrei Kocsigyár szállítja* s így érthetően elég nagy a tor­lódás. A Beruházási Iroda azonban mindent megtesz, hogy Somogy — mivel sertéstenyész­tő megye — megkapja a vas­árut. A Tatarozó Vállalat a ki­vitelezések nagy részét a har­madik negyedre ütemezte, de a sertésfiaztatók építésének fontosságára való tekintettel előrehozzák ezt az időpontot. Mivel azonban elég nagyók a feladatok, szükséges, hogy a szövet­kezetek mindent megtegye­nek a saját erő felhaszná­lásáért. Tehát különösebb probléma előreláthatólag nem lesz ak­kor, mikor ellenek a kocák. Azon áll vagy bukik most - az ügy, hogy a hiányzó anyagok megérkeznek-e kellő időben, és a kivitelezők megtesznek-e minapit azért,' hogy kész kut- rica várja a fialó kocákat s a nagyszámú kismalacot. völgye Tsz elnöke és Rada Ernő, s göllei Béke Tsz főmezőgazdásza. * * * Végeznek az időszerű nö­vényápolási és takarmánybeta­karítási munkákkal az aratás kezdetéig a szentgáloskéri Zöldmező Tsz tagjai. A több mint 1000 hold kalászosból 400 holdnyit vágnak le a gépek. A kaszapárokat megszervezték, s a számítások szerint 10—12 munkanap alatt keresztekbe rakhatják a gabonát. * * * önköltségszámításhoz gyűjt adatokat megyénk három ter­melőszövetkezetében Kurucz István mezőgazdasági mérnök, a Magyar Tudományos Akadé­mia Mezőgazdasági Uzemt&ni Intézetének munkatársa. Egész évre szóló munkáját nagy fi­gyelemmel kísérik és támogat­ják az érdekelt szövetkezetek — a siófoki Egyetértés,, a bala- tonőszödi Vörös Csillag és a bedegkéri Űj Élet — vezetői. * * * Amint hírül adtuk, 118 szov­jet kombájnt kapnak az aratás előtt a megye gépállomásai. Azért, hogy minél nagyobb ha­tásfokkal dolgozhassanak a tsz-ekben az SZK—3-as kom­bájnok, a legjobb szakembe­rekre bízzák vezetésüket. Elő­zetesen egyhetes tanfolyamon vesznek részt a szovjet kom­bájnok kezelői. * * * Horváth Ferenc zamárdi fog- technikus tagként lépett be a törökkoppányi Rákóczi Terme­lőszövetkezetbe. Szerdánként rendszeresen ellátogat szövet­kezetébe, s munkaegység elle­nében végzi szakmai tenniva­lóit. A tsz háztáji földet is adott fogtechnikusának. * * * Villámsújtás következtében meghalt a múlt héten G. , Né­meth János, a balatonszabadi Űj Élet Tsz tagja. A szövetke­zet a szociális alapból gyorsse­gélyként 2100 forintot adott az özvegynek és a két árvának. A temetésen részt vettek a tsz minden brigádjának képviselői, s egy-egy koszorút helyeztek el a sírra. Kiskorpádi furcsaságok Bizony az. A Kaposvári Járási Tanács és a pártbizottság munkatársai is annak találták. Sőt, amikor egy értekezleten egyebek között ez is szóba jött, sokan meg is mosolyogták. A-ltalában mindenütt úgy tudják, hogy a termelőszövetkeze­tekben sok dolga van a könyvelőnek. De úgy tűnik, hogy Kis­korpádon, a Latinka Sándor Tsz-ben néni így van. A közel­múltban két adminisztrátort állított be a közgyűlés a köny­velő mellé kisegítőnek. S Boncz Lajos könyvelő olyannyira rendben tartott ed­dig mindent, hogy lelkiismeretjurdalás nélkül megengedte magának azt, hogy egy kis előgyakorlatban részesítse a két új könyvelőjelöltet. A két fiatal lánynak a könyvelő utasítá­sára mindössze az volt két hétig a napi munkája, hogy szép egyenes sorokban írták egy papírra a »Dohányozni szigorúan tilos* mondatot. Persze nagy szorgalommal naponta rengeteg papírt írtak tele. Lehet, hogy Boncz Lajos ezt a két hetet bevezetőnek szánta. A komolyabb anyagismertetés ezután következett volna. De vajon milyen lett volna az? Talán az egyszeregyet írták volna az adminisztrátorok újabb két hétig, vagy ha észre nem veszik, időtlen időkig. Amikor a járási emberek megkérdezték a könyvelőtől, miért csinálja ezt, azzal védekezett, hogy a két adminisztrá­tor nem irodai munkára termett. De még így is érthetetlen a dolog, és fölöttébb furcsa, mert há valóban alkalmatlanok erre á munkára, akkor nem kellett volna beállítani őket. Ha pedig álkaimasak, akkor ne viccnek tűnő »munkát« adjanak ■nekik. Furcsa az is, hogy mindezt két hétig tehették. Az irodá­ban naponta sok. ember megfordul. Csodálatosképpen senki sem vette észre, hogy mit csinál a sok munka miatt beállított két adminisztrátor. Semmit! Azaz mégis valamit: mert hó­nap végén biztosan felveszik a közgyűlés áltál megszavazott munkaegység-előleget... BGOOGOO0OO0O0ÖOOOOOOGOOOOO0OOOOOGOOOOOOGO Nyolc kocsi hordja a szöszös rozsot silónak a vései Űj Élet Tsz-ben. Varga Gyula, Zsoldos István és Bertók János két darab 120 köbméteres silógödröt tölt meg. ÉRZIK A KÖZÖS FELELŐSSÉGET — eszerint dolgozik Kutason a tanács és a tsz A termelészövetkezeti községek alakulása óta a tanácsok és a szövetkezetek közötti új viszonyt ezekkel a szavakkal jellemezhetnénk legjobban: közös felelősségérzet. A tanácsel­nök, a tanácstitkár felelősséget érez a szövet­kezetért, a tsz pedig magától értetődően be­kapcsolódik a községfejlesztésibe, a társadalmi munkába. Amikor megkérdezem Bún Imrét, a kutasd Második Ötéves Terv Tsz elnökét, miben és hogyan kapnak segítséget a községi tanácstól, a válasz előtt elgondolkodik. Hirtelen végigfut azon a sok problémán, amit közösen oldottak meg, és egyetlen mondattal adja meg a felele­tet: -A tanács az égvilágon mindenben segít­séget nyújt, és támogat bennünket úgy, mint azok, akik egy családba tartozpak.« A tanácsi vezetők nem hiányoznak a szövet­kezet közgyűléseiről, vezetőségi üléseiről, jár­ják a hatért, rendszeresen ellátogatnak az is­tállókba. A tsz mezőgazdászával összedugják a fejüket, hogyan növeljék a fejési átlagot. A tanácsoknak nem kevesebb a munkájuk a me­zőgazdaság átszervezése után sem, de talán jobban jut idő arra, hogy többet foglalkozza­nak a ■dolgozókkal. Megvizsgálják panaszos ügyeiket, rendeleteket ismertetnek, érveket so­rakoztatnak fel, magyaráznak. Ami a közösnek jobb, azzal az egyén is jobban jár. Volt vita, apelláta a háztáji földek körül is. Ám az ilyen beszélgetések után a legtöbbször megnyugod­va távoztak a tanácsházáról. Állandóan nevel­ni, tanítani kell az embereket és sok türelem­mel — ezt tartják a tanácsi vezetők. A szövetkezet ügyeit Ugyanolyan gonddal intézik a tanácsi vezetők, mint a tsz vezető­sége. A Segesdi Gépállomás brigádvezetője a tár­csázó gépet átirányította Betegre. Nagy volt a felháborodás, és a szövetkezet Papp István v. b.-elnökhöz fordult, ö felhívta telefonon a gépállomást, és az igazgatóval percek alatt el­intézte, hogy a gép visszakerülj ön a szövetke­zetbe. .Az egész falut átfogó szövetkezet négy tsz- ből olvadt össze. A volt Haladás hat tagja sé­relmezte a munkaegység elszámolását. Bár ke­vesen adtak nekik igazat, a tanácselnök mel­léjük állt, mert így diktálta a törvény. Delavics György rendszertelenül dolgozott a szövetkezetben, munkáját elhanyagolta. Négy hónap alatt csak 24 munkaegységet szerzett. Behívták a tanácshoz, s emlékeztették az is­mert igazságra: munka nélkül nem lehet meg­élni. Persze, hogy megértette a jóakaratú sza­vakat, azóta nincs is panasz rá. , A legkisebb probléma is érdekli a tanácsi vezetőket. A tsz-iroda bútorait a tanács adta. Az ilyenfajta segítségtől kezdve a vitás kér­dések megoldásáig mindenütt ott vannak a ta­nácsi vezetők. A tanácstagok zöme.tsz-tag. A községiéilesz- tési munkák — az útjavítás, az ároktisztítás, a bitumenes járda készítése, az új niűvelődé- si otthon létesítése, a telefon bevezetése Cser­pusztára a szövetkezeti tagoknak és a község­nek is érdeke. 40 ezer Forint értékű társadalmi munkát ajánlottak fel. A szállítást a szövetke­zet végzi, az építkezéshez a tsz bányájából vi­szik a homokot. így kapcsolódik, fonódik össze' a tanács és a szövetkezet munkája. >1, R.-ne A vetőburgonya-termesztés időszerű munkája a negatív szelekció 1260 tenyészállatot vásárolnak az idén a nagyatádi járás tsz-ei Barsy Sarolta burgonyanemesítő. Néhány sorban 9

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom