Somogyi Néplap, 1960. június (17. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-12 / 138. szám
SOMOGYI NÉPLAP 4 Vasárnap, 1960. június 12. ..Itt a. B műszak..." A stúdióban csend lesz. Hanzli Lajos keze a magnetofon kapcsolóján van, a három bemondó: Kollárovics Anna, Albert Erzsi és Nagyvári László a mikrofon elé áll. Kezdődik az adás: — itt a B műszak. Köszöntjük dolgozóinkat... Nem, nincs semmi tévedés. Hogy kicsit furcsán hangzik egy üzemben az, hogy stúdió, bemondó, szerkesztő bizottság? Lehet. De a tényekkel nem szállhatunk szembe. A Textil- művek B műszakjának ugyanis stúdiója van. Hetenként kétszer jelentkezik, és jó munkáért szép muzsikát közvetít. A szerkesztőség tagjai fonónők, műszakiak. Az üzemrészekben tudósítók dolgoznak, s olyan pontosan tájékoztatják a 'szerkesztő bizottságot az eseményekről, hogy a hivatásos szerkesztőségek megirigyelhetnék. És milyen esemény ékről! Elég belelapozni abba a keménytáblás füzetbe, amelynek ményekbe botiok? A fonó I. borítóján ez olvasható: Bri- gyűrűs termében kis zászlókgádnapló. Kinyitja az ember a sietnek a gépekhez a műfonó II. gyűrűsben az Albert- . brigád naplójának utolsó ol- vezetők es az üzemi b g dalát, s azon ezt láthatja: »A tagjai. Czulák Rózsa gépénél Munkában az üzemi adó. Czulák Rózsa gépén a »Hónap legjobb fonónője« zászlócska. betegeket helyettesítettük, s négy gépoldal helyett öt oldalon dolgoztunk...« Vagy: »A 26-os gépet segítettük, átszerel- ni a TMK-soknak.« Aztán: »Nagy Anna 44,7, Cseh Irén 44, Egyed Margit 43,9 százalékos teljesítményt ért eL« (Ez az átlag felett van.) Kitűnik a naplóból az is, hogy legutoljára ki olvasta el az Októberi vihar című könyvet Egyszóval a napló minden sorából kicsendül az Al- bert-brigádnak az a szándéka, hogy a szocialista brigád cím tulajdonosa akar lenni. Azt hiszem, ha most itt volnának melletem a fonó L B műszakjának munkásai, közbeszólnának, hogy álljak csak meg egy pillanatra, és ha már azt kezdtem él, hogy egy brigád a szocialista címet akarja elnyerni, akkor mondjam el azt is, hogy erre törekszik az Illés-, a Püipovicsné-, az Ab- rahám-brigád megannyi fonónője is. No de miért az elmúlt nap eseményei között kutatok, amikor lépten-nyomon friss esemegállok, és olvasom a zászló felírását: »A múlt hónap legjobb fonónője.« Rózsi nem beszél, de arca mintha ezt mondaná: »Nem úgy hullik az ember ölébe ez a zászló. Keményen meg kell dolgozni érte, de talán éppen ezért szeretem, s vagyok rá büszke.« Nem csodálom, hogy egy-két brigád naplója már olyan somogyi írók nevét őrzi, akik közösséget vállaltak a brigáddal. Hogy a műszakiak is kedvet kapnak, és igyekszenek brigád- tagókká lenini. A zúgó géptermekben örökös tevékenység, mozgás van. Egykét perc alatt is sok minden történik. Míg itt zászlót helyeznek el, amott Madarász Mária, Szabó Mária, Kígyósi Margit, Filipovics Jánosné az áramszünet pillanatait kihasználva ott terem a B műszak faliújsága, a Gyűrű előtt, hogy elolvassa a legfrisebb híreket. Arra gondolok, hogy mit szólnának, ha az A vagy a C műszak ezen az újságon egyszer csak azt közölné, hogy nemcsak versenyeznek, hanem ők is több brigádot alakítottak, mert a B műszakhoz hasonlóan az eddiginé] is tevékenyebben akarnak részt venni a szocialista munkaversenyben. Esemény eseményt követ e napon is. Azt hiszem, a stúdió szerkesztő bizottságának bőven lesz miből összeállítani a holnapi ajándékműsort, ürömmel hangzik majd fel a jelentkezés: »Itt a B műszak...« Vigyázzunk a közös vagyonra A szabadi-kisgátpusztei Győző Termelőszövetkezet a közelmúltban egyesült a szabadi Kossuth Tsz-szel. Ez mentette meg a 40 tagú termelőszövetkezetet a tönkremenéstől. Hogyan jutott ez a kis tsz a tönk szélére? Ügy, hogy vezetői csupán saját hasznuk biztosítását tartották szem előtt — a közösség érdekeivel nem törődtek. Munkahely a kocsmában Bogdán Imre tsz-etnököt arról ismerték messze környéken, hogy idejének nagy részét kocsmában töltötte. A tsz ügyeinek intézésével, a munka irányításával nem törődött. 15 kh szénát nem vágatott le, s amikor az már veszített értékéből, elajándékozta. A megajándékozottak le is kaszálták, s eladták a földművesszövetkezet felvásárlójának harmad- osztályúként, 50 forintért mázsánként. A tsz-t emiatt 45 ezer forint kár érte. Az elnök arra hivatkozott, hogy nem volt embere, akivel lekaszál- tassa. De egy mételyes kaszálóról levágatta a szénát, pedig etetésre alkalmatlan volt. „A tagság érdekében tettük .. Bogdán igen jól megértette magát Bóna Ágostonná könyvelővel. A tsz vezetésébe senkit sem engedtek beleszólni. Hogy a tagság ne vegye észre visszaéléseiket, meghamisították az 1959. évi mérleget. A 40—50 kg-os malacokat 70 kg-ósnak tüntették fel. Csalást követtek el 400 mázsa szemes tengerivel is. »A tagság érdekében tettük« — védekeztek. Bogdán és Bónáné így olyan 69 ezer forintot akart az elmúlt évben részesedés címén kifizetni, ami mögött egyetlen fíllémyi termelés sem volt. Ezt pedig nem a tagság, hanem saját érdekük kívánta. Ha nem leplezik le a csalást, és kifizetik ezt az összeget, akkor ezt ehben az évben sínylik meg. Vásároltak — ugyancsak a »tagság részére« — pálinkát. Felét kiosztották, felét az elnök itta meg, s az egészet vegyesáruként számolták el. Feketefuvar, orgazdaság A bűnszövetkezet harmadik tagja Somogyi Ödön, a tsz gépkocsivezetője volt. 3,5 tonnás tehergépkocsijával a tsz 1957 óta rendszeresen fuvaroztatott, s ebben mint cinkostársuknak jóformán teljesen szabad kezet adtak Somogyinak, ö pedig — mivel Bónáné csak rendszertelenül és felületesen számoltatta el — élt is a lehetőséggel. A számlákat meghamisította, a fuvaroztatóval nem íratta alá, s« a pénzből annyit tartott meg, amennyit akart. Csak a múlt évben 4210 forintot szerzett így magának. Nagyberki háromszobás, összkomfortos házához (vajon miből építette?) a tsz gépkocsijával ellenszolgáltatás nélkül szállította az anyagot — az elnök engedélyével. Lopott alkatrészeket, differenciál-művet, önindítót. vásárolt Ékes Árpád TEFU-szerelőtől. Somogyi tudta, hogy lopott anyagot vesz, mégis kifizettette a tsz vezetőivel. A kiutalt 3700 forintból 1000 forintot magának tartott meg. — Előnyös volt ez a tsz-riek, mert olcsóbban jutott hozzá az alkatrészekhez — védekezett. Somogyi ezzel orgazdaságra bírta rá a tsz-t, s elősegítette, hogy az üzemi tolvaj megkárosíthassa az Autóközlekedési Vállalatot. Éljen jogaival a tagság Bogdán, Bónáné, Somogyi 88 ezer forinttal károsította meg a szövetkezetei;. Megtették azt is, hogy a tsz-ben dolgozó Szita Károly volt TEFU-szerelő- nek és Kurucz Józsefnek, a Dombóvári Vasipari K.tsz alkalmazottjának hivatalos: számlák nélkül különböző összegeket utaltak ki. Kurucz, bár nem volt tsz-tag, még egy hold háztáji földet is kapott használatra. Mindezt látnia kellett volna a tagságnak is. Látnia kellett volna hegy Bogdán idejének nagy részét kocsmáe-sn tölti. Azt is észre kellett volna venniük, hogy Somogyi a .fez gépkocsiját szinte maszek fuvarozóként használta, s azt, hogy Kurucz, bár kívül álló, háztáji földet kapott. Vonja le ebből minden termelőszövetkezet tagsága a megfelelő következtetést, és éljen jogaival. Ne engedjék, hogy ‘bármelyik vezető, elnök, könyvelő, brigád vezető vagy más egymással összejátszva a tagság véleményét semmibe véve megkárosítsa a közösséget. Szalai László Dr. Éber Untai kutas! körzeti orvost tizhónapi börtönbüntetésre ítélték Súlyosbításért fellebbezett az ügyész Dr. Éber Antalt 1957 szeptemberében helyezték' Kutasra körzeti orvosnak. Dr. Éber többször követett el olyasmit, ami az orvosi etikába ütközött: nem fizető betegek előtt leta- gadtatta magát; hívásra SZTK- betegekhez vagy nem ment ki, vagy csak késve; pénzért orvosi igazolást állított ki olyan esetekben is, amikor meg sem vizsgálta a hozzáfordulót. A kétéves Hérincs Piroska tavaly februárban és márciusban az influenzajárvány idején megbetegedett. A második esetkor, húsvét másnapján állapota annyira rosszra fordult az orvos megítélése szerint, hogy be kellet utalni a kapos- yári kórházba. A gyermekosztály ügyeletes orvosa megvizsgálta a beteget, és látta, hogy kanyarós kiütések vannak a testén. Akkor tatarozták a fertőző gyermekosztályt, s hely hiányában nem tudták a- kórházba elhelyezni a kislányt. Állapota ekkor még nem is volt annyira súlyos, hogy okvetlenül kórházi kezelésre szorult volna. A kanyarós megbetegedés gyakori velejárója a tüdőgyulladás, ezért penicillines gyógyszert írtak neki, s külön levélben feljegyezték a diagnózist és a kezelésre vonatkozó néhány javaslatot. A szülők kiváltották a gyógyszert, és a levéllel együtt átadták dr. Ébernek. Az orvos ekkor egy injekciót adott a kislánynak, a többit magánál fogta. Másnap nem ment az orvos, a következő napon felkereste az édesanya. Éber doktor — bár tudta, hogy fertőző beteget nem szabad a rendelőbe vinni — ekkor azt mondta Hérincs- nének, hogy hozza el este a kislányt, akinek ezen a napon végül is a védőnő adott egy injekciót. Másnap az apa ment el az orvosért •— dr. Éber ekkor sem ment ki a beteghez. Pénteken (következő nap) hirtelen annyira rosszra fordult a kislány állapota (a védőnő siettetésére ekkor elment hozzá Éber doktor is), hogy kórházba kellett szállítani. Segíteni azonban már nem tudtak rajta: szombatról vasárnapra virradó éjszaka gócos tüdőgyulladásban meghalt. A Nagyatádi Járásbíróság dr. Éber Antalt bűnösnek mondta ki az orvosi foglalkozás szabályainak tudatos megszegésével elkövetett élet- és testi épség veszélyeztetésének bűntettében, ezért tizhónapi börtönbüntetésre ítélte, s három évre eltiltotta az orvosi hivatás gyakorlásától. Véleményünk szerint csak helyeselni lehet, hogy az ügyész súlyosbításért fellebbezett az enyhe ítélet ellen. Műszak után összeül az Albert-brigád minden tagja, hogy a naplóba írják az aznap történteket. Törekes Anna, Nagy Anna, Cseh Irén, Egyed Margit, Nyúl Margit, a brigád tagjai J Kiről ír a faliújság? Szép, nagyon szép ez a mű sor, de van benne mindig va-! lami kis szorongás is. A B mű-: szakosok ugyanis attól tárta-’ nak, hogy hangjuk nem jut el a C és az A műszakig, hiszen! más-más időben jámgk be. Le-| hét, hogy amikor a stúdió jelentkezik, a mikrofon hangját éppen nem hallják az A-sok és a C-sek, de bizonyára már tud-i nak arról, hogy műszaktársaik! mire vállalkoztak, és egyszer! ők is követik a bátor kezdeményezőket. Mert a hang elrepül- ' hét, elveszhet, de a B műsza-, kosok példája marad, és vonz-, za a többieket. Szegedi Nándor A tabi irodában mindenki elmélyülten végzi munkáját. A szőke adminisztrátornő gondosan összesíti a napi jelentéseket. A két férfi pedig el- $szó.molást készít. Ügy íj tűnik, észre sem veszik, hogy odakint szikrázva süt a nap. Hiába, hónap vége van, ilyenkor sok a munka. A csendet kopogtatás zavarja meg. Mindenki bosszankodva néz fel. A kilincs többször is visszacsapódik, és furcsa kaparászás hallatszik kívülről. Végre kinyílik az ajtó, és egy kisfiú lép be. Belülről ismét nekirugaszkodik a kilincsnek, de csak az ujja. hegyével éri el. Többszöri próbálkozás után abba is hagyja ajtó-betevésl kísérleteit, és az irodában lévőkhöz fordul. Az idősebb, nagypapa formájú férfi nyerhette meg legjobban tetszését, ' intézi az mert őhozzá szavait: — Ti vagytok Állatforgalmi? A férfi egy kicsit meglepődik' a kérdébeszélni akartam veletek. A Jutka mond- . , ta, hogy ti jó emberek vagytok, és biztosan megcsináljátok. Persze ő a hibás, ő telte NEM VÁRT ÜGYFÉL sen, de látva a kisfiú komoly arcát, azonnal válaszol. — Hát akkor jó helyen járok, mert ha ti vagytok, akko‘- biztosan értetek az állatokhoz, és megcsináljátok a madaramat. Az iroda értetlenül egymásra, majdnem dolgozói néznek és már kirobban belőlük a nevetés. A kisfiú közelebb lép az idős emberhez, és kérő tekintettel néz rá: — Ügy-e megcsináljátok? Mindjárt áthozom, csak előbb tönkre. Én csak hozzányúltam és kezemben maradt a csőre. Ki tudja,‘még mindig sorolná az érveket a csöppnyi gyerekszáj, ha a férfi közbe nem szól: — Jó, hát megcs ' náljuk, csak hozd gyorsan. A kisfiú els al-.d, de még ki sem tudják elemezni a különös kérést, máris visszatér kezében egy h: - rendi porcelánból készüli sassal. Az igazi meg’epődés ekkor kö vetkezik, hiszen valamennyien élő madárra gondoltak. A fiúcska odateszi az idősebb férfi asztalára a sast és a letört darabkát. — Elhoztam, csináld meg. . A férfi pár p:llana- tig gondolkodik, aztán kezébe veszi a ragasztós üveget, és hozzálát. A kisfiú nagy figyelemmel kíséri minden, mozdulatát. — Na, tessék itt van a madarad. Csak többet ne piszkáld a csőrét — mondja a bácsi. A fiúcska ismét kiszalad az irodából, és a felnőttek megér!ő-‘n mosolyognak össze. A szőke adminisztrátor- nő az ablakhoz áll. s amikor kihajol, eszeveszi a kapuban a kisfiúé, amint egy • islánnval beszélget: — Látod, megcsinálták! Most már jöhet haza anyuka. (Németi))
