Somogyi Néplap, 1960. június (17. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-09 / 135. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉSA MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam, 135. szám. ÁRA 50 FILLÉR Csütörtök, 1960. június 9. MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: Munkában a siófoki MHS Termelőszövetkezeti élet Filmszínházaink műsorából (3. o.) (5. o.) (6. o.) A megye iparának első negyedévi gazdálkodásáról tárgyalt a megyei pártbizottság Tegnap a negyei tanács székházának nagytermében a megye iparának első negyedévi termelékenységi tervteljesítését, a vállalatok műszaki fejlesztési tervét vitatta meg a megyei pártbizottság ülése. A beszámoló feltárta azokat az okokat, amelyek hátráltatták az első negyedévben a termelékenységi tervek teljesítését, s Községfejíesztési vállalat létesítését határozták el a Fonyódi 1 ’ Községi Tanács Művelődési naz építését rendkívüli ülésén E hó 6-án rendkívüli, kibővített ülést tartott a Fonyódi Községi Tanács. Az ülésen részt vettek a tanácstagokon, rámutatott a műszaki fejlesztés tanácsvezetőkön kívül a Hazafogyatékosságaira. A beszámoló fias Népfront községi bizottsá- feletti vita után a megyei párt- gának tagjai, valamint a főbizottság fontos határozatokat megszervezetek vezetői, aktívái hozott a termelékenyebb mun- jiska megteremtésére, és meg-! A*“**“8 els° napirendi , . , .. , ; pontként Magyari Imre v. b.szabta a legsürgősebb feladató- . elnök javaslatát vitatta meg, kát. melynek tárgya a község fejlőA TEXTILTECHNOLÓGIA FORRADALMASÍTÁSA: fonás-szövés nélküli törölközőt vatelint, műszaki szövetet gyárt iparunk Külföldön négy-öt éve, hazánkban mindössze másfél éve foglalkoznak a szövés-fonás nélküli textíliák gyártásával, de szakembereink eredményei már felülmúlják a külföldiekét. Üj gépekkel, amelyeket az NDK egyik szakembere, H. Mauersberger szerkesztett, már nagyüzemi mértékben gyártjuk a fonás-szövés nélküli tűzött vatelint, ebben az évben több mint 300 tonnát. A gép teljesítménye harmincszor felülmúlja a szövőgépekét. Óránként 160 méter vatelint gyártunk az új techno’ó- giával, míg azelőtt 4,5 métert szőttünk. Ez a meleget jobban tartó bélésanyag, mive] termelékenyebben előállítható, 50 százalékkal olcsóbban kerül forgalomba. Az NDK-ból vásárolt gépei a Műszaki Egyetem textilipari tanszékén dolgozó szakemberek segítségével átalakítottuk, és alkalmassá tettük többféle kelme, köztük női felső ruházati anyag gyártására is. Százféle varrva hurkolt textília kísérleteit terveztük, s néhány próbánk olyan jó eredménnyel járt, hogy sikerült megelőznünk ebben több országot is. Készítettünk női felső ruhára, házikabátra, strand és kulikabátra alkalmas velúrszerű kelmét, . gyermekruhára való anyagokat, többféle műszaki szövetet, linóleum- és műbőr alapszövetet. A linóleum alaptextíliájából ebben a negyedévben kilencezer négyzetmétert gyártunk, s ennek előállítási költsége a réginek csupán egyharmada. Üzleteinkben már forgalomba kerültek a tűzéssel készült, szövés nélküli törülközők. Varrva hurkolt kelme gyártásával is kísérletezünk. Szövés nélkül, az úgynevezett mali- pol-gépen bútorszövet és szőnyeg is gyártható. Kísérleteink igen biztatóak, és a nagyüzemi gyártást előreláthatólag a jövő évben már megkezdheti ük. désével szükségszerűvé vált községfejlesztési vállalat közeli megalapítása volt. Mint mondotta, a tanács apparátusát teljesen lefoglalják a közigazgatási teendők, ébből következik, hogy gazdát kell teremteni a község fejlesztésének. A létrehozandó vállalat hatáskörébe tartoznia a szénsavas víztöltőüzem, a vízmű, a strandok, a kertészet, a parkosítás, az államosított ingatlanok keze lése és így tovább ... A tanácsülés alapos vita után elfogadta a végrehajtó bizottság elnöke által előterjesztett javaslatot azzal a feltétellel, hogy a községgazdálkodási vállalat létrehozásával kapcsolatos terveket terjessze illetékesek elé. Második napirendi pontként Fonyód rossz kulturális ellátottságának problémáját tárgyalták meg Felmerült egy művelődési ház építésének gondolata. Némi anyagi alap van is már e célra, egy bővítésre alkalmas épület megvásárlása után sor is kerülhetne az építés megkezdéséhez. A tervek szerint egy 300 személyes színház- terrnű művelődési házat építtet a tanács, hogy a község lakóinak addig is biztosítsák a művelődés lehetőségét, míg a BIB az ötéves községfejlesztési tervben hozzájárul egy kétemeletes, modern kultúrkombi- nát felépítéséhez a fürdőhelyen: A tanácsülés úgy döntött, hogy a műszaki csoport rövid időn belül dolgozza ki az átépítési terveket. A soron következő feladat a társadalmi munka megszervezése lesz. Ismerve Fonyód lakóinak régi kívánságát, bizonyára nem lesz hiány társadalmi munkásokban. Ezt ígérték a rendkívüli tanácsülésen részt vett tömegszervezetek képviselői is. A tervek szerint december 1-én adnák át a nyilvánosságnak az átépítésre szánt épületet mint művelődési házat. A tanácsülés ezután folyó ügyeket tárgyalt. Nemzetközi Erkel-énekversenyre, . melyet Budapesten szeptember 22. és október 6. között tendernek, a Magyar Zeneművészek Szövetségében lehet jelentkezni június 11-ig. A válogató meghallgatás június második felében lesz, ugyancsak a Zeneművészek Szövetségében. Finn kereskedelmi delegáció érkezett Budapestre Olavi Mattilanak, a finn külügyminisztérium osztályvezetőjének vezetésével kereskedelmi delegáció érkezett Budapestre a június 9-én kezdődő magyar—finn államközi tárgyalásokra. (MTI) Sikerrel zárult a nemzetközi mezőgazdasági műszerkiállítás budapesti bemutatója A KGST államok nemzetközi mezőgazdasági műszerkiállításának anyagát csaknem egy hónapig tették közszemlére a magyar fővárosban. Ez idő alatt 35 000 látogató tekintette meg az öt ország műszereiből összeállított bemutatót. A kiállítás egy*ik legfőbb célja az volt, hogy a bemutatók alkalmával a baráti országok szakemberei ismertessék egymással munkájukat és kicseréljék tapasztalataikat. A budapesti bemutató ennek a feladatnak is jól megfelelt: 19 magasszínvonalú előadás hangzott el több mint hatezer szakember előtt. A vándorkiállítás következő, eredeti programon kívüli állomása Kijev, majd a jövő év tavaszán a brnói mezőgazdasági kiállításon mutatják be a legújabb műszereket. (MTI) Az I960, január 1-én megtartott nénszámlálás adatai szerint Magyarország 9,97 millió lakosának 40 százaléka, 3,96 millió fő, az ország 63 városában él. Magyarország városainak lakossága 1960. január 1-én (1000 főben). 1. 10 000 lakos alatti városok: Komárom 9,9 Kőszeg 9,8 2. 10 001-20 000 lakos közötti városok: Kalocsa Kazincbarcika Keszthely Kisújszállás Mohács Oroszlány Sátoraljaújhely Szekszárd Szentendre Tata Túrkeve 3. 20 001-30 000 lakos 13.7 15.3 14,9 13.8 18,0 13,0 16,2 19.3 10.3 17.3 12,5 közötti váAjka 15,4 rosok: 20,7 Balassagyarmat 12,5 Csongrád Hajdúnánás 18,4 Esztergom 23,1 Hajdúszoboszló 19,7 Gyöngyös 28,7 Gyula Hatvan Karcag Kiskunhalas Komló Makó Mezőtúr Mosonmagyaróvár Nagykőrös Pápa Salgótarján Törökszentmiklós Várpalota Vác Veszprém Zalaegerszeg 24,6 20,1 26,1 26.5 24.9 29.9 23.6 21,2 25.9 25.6 26.9 23.6 21.5 24.7 25.5 23.7 4. 30 001-40 000 lakos közötti városok: Baja Cegléd Eger Hajdúböszörmény Jászberény Kiskunfélegyháza Nagykanizsa Orosháza Ózd Szentes Sztálinváros 30.4 37,9 35.4 32.2 10.2 33.2 34.2 32.1 34.2 31.2 31,0 5. 40 001-50 000 lakos közötti városok: Békéscsaba Kaposvár 49.4 43.4 Sopron 41,2 Szolnok 45,6 6. 50 001—60 000 lakos közötti városok: * Hódmezővásárhely 53,5 Nyíregyháza 56,9 Székesfehérvár 55,9 Szombathely 54,5 Tatabánya 52,0 7. 60 001-100 000 lakos közötti városok: Győr 70,8 Kecskemét t*J,8 Szeged 99,0 8. 100 001-145 000 lakos közötti városok: Debrecen 129 Miskolc 144 Pécs 115
