Somogyi Néplap, 1960. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-08 / 134. szám

Szerda, 1960. június 8. s SOMOGYI NÉPLAP TUDOMÁNY - TECHNIKA KATASZTRÓFÁK FÖLDÜNK ÉLETÉBEN (II.) A földrengések elleni védekezés Ha mérlegeljük azt, hogy pl. az 1923-as japáni földrengés al­kalmával néhány másodperc alatt több ember halt meg, mint a 18 hónapig tartó 1904—1905-ös japán háborúban, és vizsgáljuk azt a pusztítást, amelyet a földrengések az el­múlt évszázad alatt végbevit­tek, jogosan felmerül bennünk a kérdés, hogyan lehetne vé­dekezni a természet e kegyet­len és annyi emberéletet kö­vetelő jelensége ellen. Mint ahogy a meteorológia elég jó közelítésben választ tud adni arra a kérdésre, hogy milyen lesz holnapután az időjárás, vajon nincs-e módszer arra, hogy elhárítsuk vagy legalább csökkentsük azokat a pusztítá­sokat, amelyek — a háborúktól eltekintve — századunkban is a legtöbb áldozatot követelték. Ha ismernénk a napot és órát, amikor a földrengés egy-egy helyen bekövetkezik, meg­menthetnénk az emberek éle­tét és a nép vagyonát. Természetes előrejelzés Magát a földrengést termé­szetesen megakadályozni nem tudjuk. De szerencsés esetben vannak jelek, amelyek alap­ján következtethetünk a be­következő földrengésre, más­részt bizonyos óvintézkedések megtételével jelentős mérték­ben csökkenthetjük a földren­gések okozta kárt. Az 1908-as messinai földren­gés egyik szemtanúja vissza­emlékezéseiben ezt írta: »Sem­mi olyan nem volt a levegő­ben, ami a veszélyt jelezte volna. Nyugodtan feküdtünk le, majd úgy 5 óra után a szobában levő macska keserve­sen nyávogni kezdett, kétség- beesetten nagyokat ugrott, és ki akart menni. Ekkor a pado­zat hirtelen nagy erővel füg­gőleges irányban felemelkedett, de nyomban szörnyű lökéssel visszazuhant. 45—50 perc múl­va rémséges üvöltéstől és mo­rajlástól kísérve a föld rette­netesen forrongni kezdett. A ház minden oldalon rázkódott és megemelkedett, és a tenger felé eső homlokfal bedőlt.*' Az 1902 májusában bekövet­kezett Martinique-szigeti Mont Palée kitörése erős vulkáni eredetű földrengéssel volt kap­csolatos. A háziállatok már áp­rilisban erősen nyugtalankod­tak, a tehenek megvadultak, a kutyák állandóan vonítottak, és az emberek mellé kuporodtak, a vadállatok elhagyták a vul­kán környékét, a madarak el­repültek az erdőből, és a kí­gyók csapatosan kúsztak a la­kóházak felé. A gyakori föld­rengéssel sújtott területek la­kói jól ismerik ezt a jelensé­get. Kubában pl. kígyókat tar­tattak otthon, és azok viselke­déséből következtetnek a be­következendő földrengésre. Ve­nezuelában a kutyát és macs­kát tekintik ilyen földrengést előrejelző állatnak. Az ilyen érdekes és megle­pő »jóslásnak« azonban nem kell valami misztikus magya­rázatot adni. Az embernél fi­nomabb érzékszervekkel ren­delkező állatok nem a jövőben bekövetkezendő földrengést érzik meg, hanem azokat a csak műszerrel kimutatható rengéseket, amelyek a nagy földrengéseket gyakran meg­előzik. A már említett földren­gést esetleg megelőző föld alatti morgást ezek az állatok sokkal érzékenyebb hallása már akkor érzékeli, amikor az ember még nem vesz tudo­mást a közvetlen veszélyről. Ezért érzékenyek különösen a föld üregeiben élő állatok (pl. kígyók) ezekre megelőző jelenségekre. találni a földrengések és olyan különböző természeti jelensé­gek között, amelyek a földren­gések kiváltói lehetnek. Külö­nösen a csillagászati és meteo­rológiai jelenségek és a föld­rengések bekövetkezése közt sikerült bizonyos összefüggést megállapítani. Pl. ősszel és té­len gyakoribbak a földrengé­sek, mint tavasszal és nyáron. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a Föld nem kör, hanem ellipszis alakú pályán kering a Nap körül, s ezért távolságuk az év folyamán állandóan vál­tozik. Ha figyelembe vesszük, hogy a tömegvonzás a távolság négyzetével arányosan csök­ken, elég természetesnek lát­szik, hogy ősszel és télen, ami­kor a Föld a legközelebb jár a Naphoz, ennek a bár csak kismértékben megnövekedő gravitációs tere alkalmas a földkéregben felhalmozódott feszültség földrengésben törté­nő feloldására. Ugyancsak megfigyelték, hogy a földrengések gyakran kapcsolódnak ahhoz a pillanat­hoz, amikor a Hold áthalad az epicentrum délkörén. A Hold vonzása, amely közönségesen az óceánok árapály-jelensé­gében nyilvánul meg, termé­szetesen a kontinensekre is hat, és szintén egyik oka lehet a földkéregben felgyülemlett feszültség kipattanásának. Már régen megfigyelték, hogy a légnyomás hirtelen je­lentős csökkenése födrengések- kel járhat együtt. Ebből azt a téves következtetést ' vonhat­nánk le, hogy a légnyomás­változás valamiképpen függ­vénye a földrengésnek. A dolog éppen fordítva áll! Egy mm légnyomás-csökkenéskor az 1 négyzetkilométer földterületre nehezedő nyomás 13 600 000 kg- mal csökken. Ha az egymás mellett elmozdulni kívánó földkéregrészek fölött jelentős nyomáskülönbség adódik, ez a kéregrészek elmozdulását, azaz földrengést válthat ki. Nagy szélviharokkal és felhőszaka­dásokkal ugyancsak gyakran állnak földrengések kapcsolat­ban. A viszony itt is az előbbi­hez hasonló, nem a földrengés váltja ki ezeket a pusztító meteorológiai jelenségeket, ha­nem fordítva, a földkéreg kü­lönböző megterhelése lehet kipattantója annak a földren­gésnek, amely előbb vagy utóbb úgyis bekövetkezett volna. Megfelelő építkezés — kisebb pusztítás A földrengések elleni véde­kezés másik eredményes mód­ja az építkezés helyének és' szerkezetének megfelelő meg­választása. A földrengések pusztítása nagymértékben függ a talaj minőségétől. A laza és nedves talajokra épített házak adott földrengés esetén sokkal nagyobb kárt szenvednek, mint amelyeket szilárd, biztos kőzetekre építettek. Ezenkívül a házak építőanyagától és szer­kezetétől is jelentős mértékben függ az okozott kár. Érdekes, hogy a könnyű fából épült hegyvidéki épületek viszonylag jól bírják a földrengést, mert egynemű és rugalmas anyaguk aránylag könnyen együtt mo­zog rengéskor a földkéreggel. Nagyvárosokban legkisebb kárt a jól megalapozott vasbe­tonszerkezetű egyszerű épüle­tek szenvedik. Ezekben a »csontvázat« képező vasbeton egységet képez a talajjal, és azzal egyszerre mozog anélkül, hogy jelentősebb • zúzódások jönnének benne létre. Az 1906-os San Francisco-i föld­rengés, amely a város nagy részét elpusztította, egyes vas­betonszerkezetű felhőkarcolók felső emeletein alig volt érez­hető, s előfordult, hogy egy ilyen épület 17. emeletén — kb. 90 m magasban — lévő kávé­házban zavartalanul folytatták a biliárdpartit, miközben alat­tuk a város nagy része össze­omlott. A téglaépületek kevésbé áll­nak már ellen a földrengésnek, de a legérzékenyebbek a vá­lyogházak. Ezek falait földren­géskor repedések szabdalják át, és a vasbeton házakhoz ké­pest nehéz és különnemű födé­mek terhe alatt viszonylag gyorsan összeroppannak. Mindezeknek a , tapasztala­toknak az alapján ma már a földrengés sújtotta területeken csak meghatározott elővigyáza­tossági intézkedések szem előtt tartásával szabad építkezni. Az 1908-ban teljesen elpusz­tult szicíliai Messina azóta ki­zárólag sokszoros biztonsággal alapozott vasbeton-házakból épült újjá. Hogy milyen döntő mérték­ben befolyásolja az építkezés minősége a földrengés okozta pusztítást, mi sem bizonyítja jobban, mint az 1960. február 29-i agadiri földrengés. A vá­rosnak az a része, amelyet csodálatos luxusszállói miatt »afrikai Miami«-nak neveztek, viszonylag épségben maradt a város arab negyedéhez képest, amely nagyrészt vályogházak­ból épült. A városnak ez a ne­gyede teljesen elpusztult. Mindezekből nyilvánvaló, hogy a földrengés jóslásának az emberéletben és vagyonban esett károk elhárítása vagy legalábbis csökkentése a tudo­mány számára bár nehéz, de nem megoldhatatlan feladat. A csillagászok ma már pontosan meg tudják jósolni a hold- és napfogyatkozások időpontját. Ök azonban már több ezer éve foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Reméljük, hamarosan eljön az idő, amikor a csillagászathoz képest még gyerekcipőben já­ró, alig 100 éves szeizmiológia ugyanilyen pontosan fogja megjósolni egy-egy földrengés bekövetkezését. P. L. Thán Károly (Megemlékezés tanári működése kezdetének 100 évfordulóján) 1831. december 20-án szül-tett Óbecsén. 17 éves korában részt vett a szabadságharcban Bem tábornok seregében eleinte mint főlövész, később mint tűzmester. A zsibói fegy­verletétel után gyógyszerészi pályára lépett, és sok kémiai ismeretet sajátított el. Egyetemi tanulmányait Bécsben vé­gezte. Itt az orvosi szaktudományok mellett főleg kémiával foglalkozott. 1858-ban a kémia doktora lett. Ebben az évben külföldi ösztöndíjjal Bunsen híres laboratóriumába került. Egy évig dolgozott ott. Ismereteinek gyarapítása céljából Párizs nevezetesebb tanintézeteit is felkereste. Ekkor új korszak kezdődött a hazai kémia történetében. Már a kiegyezés korában belátta az osztrák császári udvar, hogy egy nemzet törekvését és szabadságát elnyomni nem le­het. Tehát leváltották az idegeneket a pesti egyetemen is. Így került 1860-ban a most már önálló kémiai tanszékre Thán Károly mint helyettes tanár, akinek úgy látszik már megbocsátották, hogy részt vett a szabadságharcban. Rendes tanárrá 1862. július 18-án nevezték ki. Ettől az időtől kezd­ve minden erejével a közoktatás és a tudományos munkás­ság' ügyét szolgálta. Kiváló képességű, átfogó tudású és hatalmas szervező képességű egyéniség volt. ö tervezte és építtette 1866—1872- ben az ország első kémiai intézetét, mely abban a korban Európa legmodernebb kémiai intézete volt. Ez az Eötvös Lo- rándl Tudományegyetem Múzeum körúti telepén ma is áll. A közelmúltban átalakították és korszerűsítették. így még nagyobb mértékben tölti be hivatását a vegyész-, a gyógy­szerész- és a tanárképzésben. Első volt, aki iskolát terem­tett. A századfordulón megírta »A kísérleti kémia elemei« c. hatalmas, kétkötetes munkáját, mely a világirodalomban is párját ritkította, és sok tekintetben még ma is igen értékes munka. Benne az általános kémia akkori eredményeit, az elemek és »törzsvegyületek« leírását közli. A könyv szak­mai értékei mellett kiemelkedik magyaros nyelvezete. Köz­érthetően használja a szakkifejezéseket. Ezzel megalkotta az egyszerű, de választékos fogalmazás mintáját. A tudományos kutatás mellett a tanítást is élethivatá­sának tekintette. Didaktikus egyéniség volt. Előadásaiban vi­lágos okfejtéssel, könnyen érthető magyarázattal és főleg be­szédes kísérletekkel vezette hallgatóit a tudományos kísérle­tezésbe. Kiváló előadásainak híre csakhamar elterjedt, és a hallgatóság száma hirtelen megszaporodott. Ilosvay, volt ta­nítványa szerint »csodákat meséltek kísérleteiről, előadásai lebilincselő voltáról«. Több kísérleti berendezést szerkesztett. Ilyen például a többi között a róla elnevezett vízbontó ké­szülék is. Egyéniségét Ilosvay megemlékezésében, Medveczky Frigyesnek, a Filozófiai Társaság elnökének szavaival idézi: »Megjelenése komoly, ünnepélyes hidegség nélkül, tartóz­kodó nagyképűség nélkül.« Zárkózott természetű volt, de zár­kózottsága meleg szívet takart. Ezt bizonyítja, hogy nem egy szegény hallgatója laboratóriumi díját saját erszényéből fi­zette. »A tanár, a tudós, pedagógus, filozófus, a hazafi, az ember, a családfő versenyre kelnek benne.« (Ilosvay.) Kontra József tanár. Mennyi idős a Balaton? A Balaton-imádókat még mindig változatlanul foglalkoztatja a nagy kérdés: a tó életkora. A tudomány két irányból közel.'teíte ír eg a kérdést: mikor keletkezett a Ba­laton medencéje, és mikor töltötte meg azt a tó vize. A tudósok a Balaton fenékiszapjának és elte­metett kőzetrétegeinek vizsgálata alapján megállapították, hogy a tó medencéje az utolsó jégkorszak első harmada után süllyedheted le. A Balaton medencéje akkor kez­dett vízzel megtelni, amikor az utolsó jégkorszak már lezárult, és így újra eljuthattak a Kárp't-ne- ctcnecbe a csapadékot hozó nyu­gati szelek, és lehetővé tették ?z »előre gyártott-« medence vízzel való kitöltődését. A tó medencéje tehát körülbelül G0—70 000 évvel ezelőtt alakult ki, és azután az eljegesedés ide én még 40—50 000 évet várt, amíg — hozzávetőleg 15—20 000 éve — las­san kitöltötték a kialakuló tó hullámai. (MTI) A SOMOGYIAK önerejükből vívták ki szabadságukat 1849 tavaszán. Kaposvár elfoglalásá­val nem merült ki a Noszlo- pyak tevékenysége, és 1849 má­jusában az egész megye felsza­badítása időszerűvé vált előt­tük. A népszerű Noszlopy Gás­pár, akiért a >vnép él-hal«, nem félt a legszélesebb néprétegek­re támaszkodni. Bátor, követ­kezetes forradalmár, kérlelhe­tetlen néptribun, aki ném re HOGYAN SZÜLETETT A SOMOGYI HONVÉDSEREG 1849 TAVASZÁN hazánknak ez ideig egy fillér- megyei honvédséget a teljes műk alatt mindet elvitték. Fő jébe is került volna« — írja a létszámban nem sikerült kiállí- forrás maga az ellenség, innen Pesti Hírlap tudósítója. tani, a nemzetőrséget újból kell zsákmányolni. Az ígvr zsák­A népfelkelést továbbra is visszaállították, és az 1848-as mányolt puskákat Noszlo; y készenlétben tartották, és eze- feladatokat bízták rájuk. A 5—6 forintjával megvette, és kért a helység bírái voltak fe- június elsején tartott bízott- szétosztotta az új századok kő­1 ,-,1 őmb AT/-vc-T 1 /-.»-.ir nmrolőtw 1 Q rv>Trí iil/Acon-» •> nórií 1 nton’on- vHff K"Qrmcunmn ó.crrrn + (in ­gyorsasággal Letenyére« — küldte a választ. Ennél beszédesebb és gyor­sabb választ maga a zalai biz­tos sem várt. Katonákat nem tudott külde­ni, mert minden percben szá­molni lehetett az ellenséges betörésekkel. Noszlopy világo­san látta, hogy sor keiül erre; A kormány és a fő sereg me­papról volt szó. A megyei székhely után a legfontosabb ellenséges góc vátok »... azon hiedelemben vasságot szerveznek. Besoroz- bői az akkor felszabadult te- ban, Letenyénél újból átkeltek tartatnak, hogy a rendes erő ták a 350 főnyi gerillacsapat rületek kormánybiztosa tapa'Z- ^ rnp„inH,,lt,1, a _ . , , . , , már megérkezett«. Katonai fel- tagjait. A sorozás az 1831. ja- talt tüzéreket küldött a.z ágyú- ' ‘ ' Szigetvar volt, ahol 300 csasza- derítőket küldött május 14-én nuár elsejétől »születetteken gyártás ki tapasztalására. szabadságharcos magyar csapa­n katona állomásozott A hely- &z ellenség erejének és várba- visszafelé kezdve történend.« Az újoncok kiképzésére is tok megsemmisítésére, őrség parancsnoka ijedten kert tó katonai támadásának felde- Abban a családban, ahol már nagy gondot fordított. Régi, rítésére. szolgált egy katona, a többié- tapasztalt nyugdíjas • tiszteket Szükség volt ötletre, szelte- felmentették a kötelezett- fej tanításukra. A kikép­megsemmisítésükre. Az erősí- ürességre, mert a császáriak 3Í^Lnevi honvédsereg fel- zéssel sietni kellett, mert ú ;abb ,Z, _ imintegv 150 feeweres me§ nem mondtak le Somogy A somogyi nonveosareg iei horvát £?Sú - máj^-fe visszaszerzéséről. Május Í6-án terelése jelentette most mar összecsapásra volt kilátás. Pe~s Pécsről erősítést, mikor tudta, hogy az igali járásból 15—20 ezer népfelkelő készül va­-fö— megérkezett A derék istvándi Ibarostoerénybe törtek be, dé az a legnagyobb akadályt, mivel és Baranya elfoglalását No ~­nemzetőrök Szilágyi jegyző ve- ínkeí, csicsód ^ a páti nemzet- ««««£lopy saját seregével is segítet­Zetésével megpróbálták vissza- orok kikergettek, es üldözőbe Noszj0_ynak dolgozott Még a te- Hatszáz honvéd és 80 a-, „ fOTV,,prp, vettek okét, amíg a Kámzsán i'OsziopynaK: aoigozott. ivieg a .... túlerővel nem bírták Másnap lévő császáriak meg nem ér- környező helyiségekből is be- dasz készült a szigetvan túlerővel nem bírtak. íviasnap ) k , . kergették rendelte okét. A »... megyeház hadiszálláson« Baranya felsza azonban a felmentő magyar nézték, es szét nem kergettek ma id nem egészen u . sereg hírére ióbbnak látta a nemzetőröket. Helyisége majanem egészen baditasára. sereg nirere jooDnak íatta műhelyeikké, gyárakká alakit­Szigetvar cssszsri véd őrse rege, NOSZLOPY >ékori Iran yfoi ztos« tatott« A ruhákhoz szükséges ha elmenekül. A népfelkelők tudta, hogy reguláris, állandó és fejvfeá­így május 7-ém bevonulhattak honvédség nélkül nem tarthat- y ^ a várba. Barcsnál pedig ezek- ja tovább a megyét. Katonato- r°!ta. Ezenkívül a vármegyei ben a napokban a Kaposvárról borzast rendelt el, és szinte foglyok, akik 1844-től posztó földrengést I elszökött horvátok átkeltek a máról holnapra nőttek ki a előállításával foglalkoztak. |Dráván, de a darányi nemzet- honvédszázadok. A május 14-1 . +­♦őrök visszaverték őket. Így si- bizottmány! ülésen felvetette, Ikerült, hogy az »... odaküldött hogy » ... a még fel nem szaba- készítettek. Volt olyan nap, | megbízottak a sóháznál volt dúlt megyék közepette álló amikor ötven gyalogost és hu­lezer pengő forintokat elcsíp- Somogy ellenséges beütéseknek szonöt huszárt tudtak felsze­1 hették a horvátok orra elől.« tétetvén ki, ... ezért a ... moz- rejnj | Május 6-ig Noszlopy Gáspár gó csapat felszerelésére kivetett 2kormánybiztos »-...egy rendes adónak hátralevőségét rögtön« A LEGNAGYOBB NEHÉZ­Ezen az említett természetes*országos katona nélkül me- beszedeti. Ezt a pénzmennyisé- SÉG a fegyverek beszerzésénél tan segélykérő előrejelz^nkívül a Tzri^o-1 gyénket az ellenségtől kitisz- get az újoncok felszerelésére és biztosításánál volt. A csa- »...3000 puskatoltenyt lógia iparkodik összefüggést ttázta, a nélkül, hogy kedves fordították. Ai Összefüggés a csillagászati jelenségek és a földrengés között A somogyi sereg jó híre Zala és Vas megyére is kiterjedd »Méltóztasson mély belátása szerint... az egész Keszthely környékbeli néppel rendelkez- mértékben ní‘ kik t minden percben készen állnak... a haza védelmére fegyvert fogni.« Csertán zalai kermánybizt s állandóan segítette fegyverrel, Noszlopy intézkedett, rendez­te katonáit, de alig 2500—3000 embere volt. A megyéből július 26-án — felismerve a császári ‘úlerő megsemmisítő erejét — ' ivonult. Kalandos tervet gon­dolt ki, hogy a Bakonyban egy ryolcvan ezer főből álló parti- zónEeregat hoz létre. Augusztus 10-án Veszprémben érte a vilá­gosi fegyverletétel híre. Ez el­kedvetlenítette katonáit. Be- 'álja, hogy helyzete tarthatat­lan, és elbocsátotta katonáit. EZZEL VÉGET ÉRT a ma­gyar szabadságharc egyik leg­érdekesebb és legönállóbb hősi vállalkozása. A nép szabadság- vágyából olyan hősi tettek születtek, amelyekre méltán Addig, amíg a száriak néhány hónapos ural- indítottam lőszerrel. Július 7-én déli büszke lehet dolgozó népünk éa tizenkettőkor pár perccel Cser- elsősorban mi, somogyiak! levele után 3000 puskatöltényt meg- Andrássy Antal a legnagyobb tanár, a TIT tagja. /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom