Somogyi Néplap, 1960. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-07 / 133. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam, 133. szám. ARA 50 FILLÉR Kedd, 1960. június 7. r ............ MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: Szülői szeretet? (3. o.) A vasárnap sportja (4. o.) Kitesznek magukért a mezőcsokonyai asszonyok (5. o.) : :::::: i illlilíÉ Termelőszövetkezeti napot ünnepeltünk megyénkben Országos vezetők mondtak beszédet a nagygyűléseken Fél ötkor megszólal a zene Somogyiad utcáin, hogy fel­ébressze a falu lakóit. Ám már a kora reggeli órákban ta’pon van a falu. Az asszonyok sep- regetnek, gereblyéznek a há­zuk előtt, hogy tiszta legyen az utca. Sok vendég jön ma a környékről. Meghívták az ed- dei, osztopáni, várdai, csom- bárdi, bodrogi szövetkezetek tagjait, az Alsóbogáti Állami Gazdaság dolgozóit az ünnep­ségre. Boszkovics János, az Au­gusztus 20. Tsz elnöke a vásár­tér felé veszi útját, ott lesz a nagygyűlés. Megnézi, rendb xn van-e a dísztribün. Közben új­ságolja mindenkinek, akivel találkozik: telefonáltak a me­gyéről, kilenc óra tájban meg­Vasárnap ünnepeltük meg a somogyi termelőszövetkezetek napját. Minden járásban rendeztek nagygyűlést, amelyen a kör­nyező községek szövetkezeti parasztjai is részt vettek. A nagy­gyűléseken az országos szerveknek és intézményeknek azok a vezetői mondtak beszédet, akik megyénkben születtek, megyénk­ben dolgoztak a felszabadulás utáni években, vagy más módon állnak közvetlen kapcsolatban Somogy megye népével. Barcson Losonczi Pál földművelésügyi miniszter, Csurgón dr. Nezvál Fe­renc igazságügyminiszter, országgyűlési képviselők, Buzsákon Kossá István közlekedés- és postaügyi miniszter — mindhárman a Központi Bizottság tagjai — ismertették az időszerű kül- és belpolitikai kérdéséket. Nagyberkiben Szirmai Jenő, a megyei pártbizottság első titkára, Igáiban dr. László István, a megyei tanács v. b. elnöke, Niklán Horayák Mihály, a megyei tanács v. b. elnökhelyettese, Balatonendréden Nagy Antal, a Siófoki Já­rási Pártbizottság titkára, Nemesdéden Szigeti István, a Marcali Járási Pártbizottság titkára, Tapsonyban Petrekanits Andor, a Marcali Járási Pártbizottság osztályvezetője, Nemesviden Papp Fe­renc, a Marcali Járási Tanács VB elnöke, Vízváron Tóka Lajos, a megyei tsz-csoport vezetője, B?.bócsán Virovecz Pál, a barcsi járási kiegészítő parancsnokság vezetője, Homokszentgyörgyön Csákvári János, a Népszabadság munkatársa beszélt. Másutt is tar­tottak helyi vagy körzeti ünnepséget. Lakócsán például a barcsi járás délszláv községeinek küldöttei gyűltek össze. Gyékénye­sen, Inkén, Iharosberényben és Berzencén kultúrműsorral egybe­kötött ünnepséget rendeztek. Szerte a megyében gazdag prog­ramja volt a szövetkezeti napnak. Képes riportunk a nap né­hány eseményével ismerteti meg az olvasót. lyettes. * * * Szombaton felhőbe bukott után az érdeklődők kultűrmű- Gyula tsz-elnök, Acs Károly sort nézhetnek vagy a labda- mezőgazdász szívesen kalau­érkezik a szónok, Garamvölgyi “£Sc- Valamelyikének -Íja a vendéget. _ Harminc- Vilmos belügymipiszter-he- ... ka hold közös szőlőnk van, ez ' , , , ,, , ,. régi telepítésű. Az idén öt hol­— Karán érkezett az elvtars, .... .... . hiszen két órára szerveztük az dat telepítettünk magya­ünnepséget — e szavakkal fo- rázzák. le a nap. A vasárnap is ború- gadják a kötcsei vezetők Hagy — Ha már szőlőről beázá­sán virradt ránk, ám csakha- Lászlót, a Képcsarnok Vállalat lünkj gj ne felejtsük megmon­dani, hogy 75 ezer oltványt és 210 ezer sima vesszőt iskoláz­tunk :-r- teszi hozzá a szövetke­zet elnöke. * * • Ruffy István, a nagyvásár- telepi Mezőgazdasági Rakodó Vállalat főosztályvezetője ál­landóan jön-megy a kapolyi futballpályán. Kezében film­felvevő-gép. Az ünnepély min­den érdekes mozzanatát meg akarja örökíteni. A nagygyű­lés után most az úttörők kul­túrműsorát veszi filmre, hogy »•képes beszámolót« tarthasson munkatársainak. Itt van Sán­dor Endre igazgató és Blandl György párttitkár is. Nem elő­ször látogattak él ma Kapoly- ra: régóta patronáljál? a köz­séget. Figyeljünk csak: amott filmre kívánkozó jelenetnek vagyunk tanúi. Varga Károly országgyűlési képviselő, a Me­gyei Termelőszövetkezeti Be­ruházási Iroda vezetője, az ünnepség szónoka beszélget egy idős tsz-taggal. Ha hangos volna a film, akkor e szava­kat is hallhatnák majd a pesti munkások: »Kedves képviselő kartárs! Legyen szíves, mond­ja meg a párt meg a kormány vezetőinek, hogy én, Bóka Im­rei TI éves özvegyember, a kapolyi Kossuth Termeűőszö- vetkezet tagja nagyon hálás vagyok a mi rendszerünknek a havi 260 forintos öregségi já­radékért.« Szól á zene Somogyjád utcáján nar kitisztult az ég. Misefa György, a Munka Harcosa rermelőszövetkezet elnöke fi­gyeli a rádiót, milyen idő vár­taié. »Délután felhőátvonulá- »k, helyenként eső...» — te­lát Buzsák ragyogó napfény­jen ünnepelhet a délelőtti ■nagygyűlésen. Az iskolaigazga­tó irányításával szorgos asz- szonykezek buzsáki rátétessel líszítik a színpadot. Nyolc óra /an, elkészültek. Jöhetnek a vendégek Hács, Kisberény, lengyeltóti, Táska és öreglak cözségekből. Enni- és imnivaló- •ól gondoskodik a büfé, ami iátor alatt ütött tanyát, s dél-* igazgatóját. Nagy elvtárs — aki a negyvenes évek végén tankerületi főigazgatóként dolgozott Somogybán — nem lepődik meg a hallottakon. Tudta, hogy beszéde elmondá­sára délután kerül sor, mégis útnak indult reggel. Nem csu­pán azért jött, hogy szónokla­tot tartson — érdekli, hogyan él a falu népe, milyen a határ, a közös gazdaság. Előbb a Jóreménység Tsz baromfifarmjára látogat el,- majd megnézi a mezőn a veté­seket. Még csak tízet mutat az óra, van hát idő arra is, hogy a szőlőt megtekintsék. Mikei Vilmos tanácselnök, Horváth József tanácstitkár, Schmidt — kérdezem egy fiatalember­től — Otthon, Rappaiéknál; A tengődi elágazáson innen lak­nak. Meglátja, hol ál] az autó, oda menjen be — igazít útba? Ám, Rappai elvtársra köze­lebb, másutt találok rá: az Al­kotmány Termelőszövetkezet székháza előtt, embergyűrű kö­zepén. Beszélgetnek. Egy év közös gazdálkodásának tapasz­talatairól folyik a szó, — Mondjátok el, hogyan dolgoztok — kéri ismerősiéit; — Jobban, mint tavaly. De azért néha akadozik a munka, mert meg kell szoknunk az új életformát — így summázza vé­leményét unokatestvére, Rap­pai Pád zetoros. — S a környéken mit ta­pasztaltatok, másutt miként mennek a dolgok? — hangzik az újabb kérdés. — Elmondok egy történetet. Ezen a tavaszon Bedegkérre mentem el. Délután 4 óra lehe­tett, amikar odaértem. Kér­dezem a tsz brigádvezétőjétől: hozzák-e a magot má vagy csak reggel. Azt mondta, vár­jak türelemmel. Várok, s csak­hamar megjött a kocsi; A múlt évben ilyen hozzáállásra nemigen volt példa. Miért van az, hogy nem így megy min­denütt a munka? — magyaráz­za, kérdezi a zetoros; «— Erire a kérdésre éppen te feleltél meg az előbb, Pali. Az emberek fejében is vég­be kell menni az átalakulás­nak — teszi hozzá Rappai elv­társ. A mezőgazdaság gépesítését, az ország húsellátását, a szö­vetkezet vezetését — mind- mind szóba hozza itt Is, a nagygyűlésen mondott beszédé­ben ÍS; Rappai Gyula ismerősei körében Kányán ezután is támogassa a kányái Körzeti atlétikai verseny vari Alkotmány Termelőszövetkeze- a ságvári sportpályán. Balogh tet-** Józsi, az alacsony növésű ha­Bíznak, bízhatnak a fcányaiak todikas diák könnyedén repül abban, hogy e kérésük meg- át az ugróléc fölött. A magas­hallgatásra talál; ság: 125 cm. Nagy elvtárs gra­* * * tulál az örömtől pirosló arcú gyermeknek. Meghitt, baráti összejövetel a falu egyik középületében. A fe­hér asztal mellett, poharazga- tás közben folyik a társalgás; Jó bor terem Ságváron, van nemcsak so- Csongrád és Békés megyei is, odavaló, ahon­nan a vendégek származnak? * * * Nagy Dániel, az Elnöki Ta­nács elnökhelyettese a ságvári határba érve kiszáll a gépko­csiból. Arról akar megbizonyo­sodni, hogy tavalyi látogatása óta javult-e az Egyetértés Tsz abban nóta, gazdálkodása. A tanácsházán mogyi, hanem elismerően nyilatkozik a határ­ban látottakról. A nagygyűlés után azt mondják a község ve­zetői: »Az út mellettinél szebb gabonatábláink is vannak.« S pár perc múlva gépkocsik ke­reke veri fel a dűlőút porát? Andocson még sohasem voR ilyen népes falugyűlés — így mondja Tapaszti Ernő tanács­elnök. Csenterics Sándor ne­hézipari miniszterhelyettes, aki Nagy Dániel a ságvári határban Árpát ringat a balatoni szél gyermekkorát itt töltötte, kész­kétszáz holdon. - Gyönyörű ez sógesen tett eleget a meghívás. J nak es felkeresnek: jöjjön el? Emlékszem, nemrégiben hal- a gabona. En a banknál dolgo- mondjon ünnepi beszédet. Be- lottam a kányái szövetkezet zom, s nyugodt lelkiismerettel járja a majort, megtekinti a könyvelőjétől: »Ha valamilyen alá merném írni a hitelfedezeti jószágot, s kifaggatja a tsz ve. ,,, „ , . , . ,, , . ,. , , . . , . ,, , , zetoit: miben lehetne segitse­problemánk van, telefonálunk igazolást 14 mázsás holdanken- CT^jjre Rappai elvtánsnak. Szinte min- ti átlagtermés erejéig — manó­dén héten sor kerül erre. S ő ja nagy elismeréssel Nagy Dá- mindig segít, ha megvalósítha- nielné, az ünnepi szónok fele­tóit kérünk tőle.« Most meg sóge. Közben Miilei János bá- az úttörők így köszöntik fel: esi, a balatonkiliti Dózsa , Tsz »Kedves Gyula bácsi! Nagyon elnökhelyettese büszkén jegyzi örülünk, hogy haza jött; Kö- meg Nagy elvtársinak: — Szép szönjük art a sok segítséget, ez az árpa, de a miénk még amit falunknak adott? Kérjük, ennél is szebb; Üveges táncot mutatnak be a kapolyi úttörőki — Kedves szülőfalum, itt­hon vagyok újra! — e szavak­ba önti meghatódottságát Rap­pai Gyula, a Központi Bizott­ság osztályvezetője, amint megpillantja a táblát: »Kánya, termelőszövetkezeti község.« Hozzátartozóit keresi fel elő­ször, azután pedig..; De men­jünk csak sorjában. — Hol van Rappai elvtárs? Táncolnak az audocsiab, A gyűlés után a helybeliek és a környező községből érke« zett vendégek közül számosai! kérik: segítse elintézni ügyes­bajos dolgaikat. Átnézi a hiva­talos írásokat, egyik-másik pa­naszosnak az aktáját zsebre te­szi, és ígéri: rövidesen választ ad arról, mit intézett. Aztárl búcsút vesz az ismerősöktől, de nem hosszú időre, mert néhány nap múlva ismét ellátogat fa-: lujába. Késő délutániba hajlik az idő. Az andocsi szövetkezeti pa. rasztok iddogálnak székházul udvarán. — Még egy pohárral? hadd nőjön jókedvünk; Vigad* junk ma, hiszen ez a mi na­punk — mondogatják egymás­nak; Szól a zene, táncos lábak járják a csárdást, a keringőt? Ünnep van, szövetkezeti nap? a munkások, parasztok össze­fogásának, a vezetők és veze­tettek találkozásának, kapcso­latuk erősítésének ünnepe; 5 Kutas J,—Grábner Gy,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom