Somogyi Néplap, 1960. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-30 / 153. szám

Csütörtök, 1960. június 30. 5 SOMOGYI NÉPLAP Csaknem egymilliárd forint a Balaton környékének fejlesztésére a második ötéves tervben A Balatoni Intéző Bizottság képviselője is megjelent a So­mogy megyei Tanács VB-nek azon az ülésén, amelyen a Ba­laton környéke fejlesztésének ötéves tervjavaslatát vitatták meg. A BIB kidolgozta és egyez­tette az érdekelt főhatóságok­kal a Balaton környéke fej­lesztésének a második ötéves tervben végrehajtandó tervja­vaslatát. E javaslatot dr. László István, a Somogy megyei Ta­nács VB elnöke terjesztette elő. A fejlesztési terv a Balaton menti 75 községet két csoport­ra osztja, közülük a partmenti 42 üdülőhelyi településre ter­jed ki a fejlesztési terv. A tervjavaslat 16 települést emel ki; ezekben az öt év alatt megvalósuló új létesítmények nagymértékben fokozzák az üdülés kulturáltságát, s lénye­gesen növelik befogadó képes­ségüket. A többi 26 települést a következő ötéves tervek idő­szakában fejlesztik. A kiemelt 16 település fejlesztésénél két szempontot vettek figyelembe: 1. a Balaton környéke egészé­nek és 2. az adott fürdőhely közvetlen fejlesztésének fel­adatát.* A 16 kiemelt üdülőhelyet két ütemben fejlesztik. A közmű-bázis és az üdülőhe­lyi főközpont komplex kiépí­tése (a tömegigények kiszol­gálását biztosító létesítmények: strandok, vendéglátó és keres­kedelmi egységek, parkok és autóparkolók, utak és sétányok építése, modem közvilé' is megteremtése) történik az el­ső ütemben, s 1965-ig mind a 16 üdülőhelyen befejeződik. (Almádi, Akarattya, Bada­csony, B.-mária, Földvár, Rév­fülöp, Tihany, Hévíz, Boglár, Lelle, Szemes, Zamárdí, Sió­fok, Fonyód, Füred, Keszt­hely.) A második ütemben ala­kítják ki az alközpontokat, és teremtik meg kapcsolatukat a már kiépített főközponttal (összekötő utak korszerűsítése, a közművek gerincvezetékei­nek továbbépítése). A második ütemű fejlesztés 1965-ig Bala- tonfüreden, Siófokon és Fonyó­don történik meg. A népgazdasági beruházási tervben a BIB címén a Bala­ton környéke fejlesztésére 1961,—65»ig (az évek sorrend­jében) 41, 41, 45, 49 és 52 millió forint van biztosítva. A létesítményekre előirányzott pénzből (összesen 186 millió) Somogy területére 86,4 milliót engedélyez a terv. Az új létesítmények megosz­lanak mélyépítés jellegűekre (szennyvíz- és ivóvíz-csatorná­zás, part- és útépítés); terület- rendezésre (parkosítás, autó­parkolók, sétányok, közvilágí­tás, energiaellátás, sportléte­sítmények); magasépítés jelle­gűekre (strandok, a kereske­delmi, vendéglátó ellátást biz­tosító objektumok, szórakozta­tó, kulturális létesítmények, campingek stb.). A 186 millió e szempont szerinti megoszlá­sa az előbbiek sorrendjében: 98,7, 32,1, 55,2 millió forint. Részletezve: Szennyvízkezelés, -elvezetés (OVF-beruházással együtt): öt új szennyvíztisztító telep és 13 km hosszú fő gyűjtőcsatorna épül. Vízellátás (OVF-beruhá­zással együtt): három új víz­mű építése, három meglévő vízierőmű kapacitásának nö­velése, és 20 km vízvezeték- hálózat kiépítése — ez újabb 30 ezer ember ivóvíz-ellátását Diztosítja. 5500 folyóméter partfalat építenek, 65 hektár területet rendeznek (parkok stb.), 15 km-nyi utat és sé­tányt latnak el közvilágítással. 26 ezer főre építenek öltözőt, strandterületet (ezek egy ré­szére nem biztosít fedezetet a keretszám). 21 egység üzletház és négy új, I. osztályú cam- ping-hely építésével és a 4 meglévő bővítésével összesen mintegy 8 ezerrel több sze­mélynek biztosítanak helyet. Néhány kiemelkedő létesítmény a somogyi part üdülőhelyein: Siófok: Megépítik a X. és XI. sz. átemelőt (az előbbit 1200, az utóbbit 800 fm fő gyűj­tőcsatornával). A víztorony és 4,5 !km hálózat építésére ugyanannyit irányoz elő a terv, mint a széplaki partfal építés­re: 6—6 milliót. Széplakon 4230 méter utat és vásárló alköz­pontot építenek (ez utóbbit a Tisztviselőtelepen is), és ren­dezik a vasútállomás előtti te­rületet. Siófok fejlesztésére összesen 27,7 millió forintot irányoz elő a terv. Fonyód (11,7 millió): por­mentes, közvilágítással és so- rompós vasúti átjáróval ellá­tott út épül a rrand és a ha­lászcsatorna között. 600 méte­ren könnyű személygépkocsik­nak is alkalmas 3 méter széles sétány épül salak és murva fe­lülettel. 1963-ban vásárlóköz­pont lesz Fonyódligeten és új, I. o. camping Ordacsehiben. 800 ezer forinttal 1962-ben el­készül a vízellátás fejlesztését biztosító új kút és összekötő vezeték. Balatonmária (4,6 millió — felhasználás 1964—65-ben): 2 ezer fogasos strandöltöző, bisztró, parkosítás, 500 fm partfal-építés. Balatonlelle (5,5 millió): 250 fm partfal a strand és a hajó­állomás között, 2000 fős strand­öltöző (mellé büfé), közvilágí­tás. Balatonboglár (7,6 millió): kétszer 2000 négyzetméteres autópark a strand és a hajó­állomás előtt, strandöltöző­épület, bisztró. (A fenti össze­geken kívül Lellének és Bog­lárnak — közösen — még na­gyobb keretet biztosít a terv — így összesen 30,4 millió fo­rintot.) Zamárdi és Szemes fejlesz­tésére 4,5—4,5. Földváréra pe­dig 3 millió forint jut az öt­éves terv végén, 1964—65-ben. A BIB arra törekedett, hogy az összes érdekelt beruházó intézmény javaslatait egyeztes­se. A különböző minisztériumok, trösztök, vállalatok tervei (ez adatok még nem véglege­sek): A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium: Szabadi és Vilá­gos között kiépítik az utat. Siófokon a KPM kezelésébe veszi és korszerűsíti a hajóál­lomáshoz vezető utat, a Fogas elbontása után rendezik a for­galmi csomópontot, megjavít­ják a 7-es úton az átkelősza­kaszt és kiépítik a szekszárd— siófoki utat. Zamárditól fel­újítják a kapós vár—szántódi utat,, szélesítik a szántódi rév­hez vezető utat, és rendezik a rév előtti teret. Földvárott rendezik a Balaton Gyöngye előtti átkelőszakaszt, Fonyó­don pedig az állomás előtti forgalmi csomópontot a 7-es útnál. Pormentesítik a szabadi —sóstói bekötőutat. A MÁV Fonyódon sorompós közúti átjárót és biztosító-be­rendezést szerel fel. Siófokon vasúti hidat és a Sión gyalog­aluljárót építenek. A Posta a kis teljesítményű kézi kapcsolású központokat 11 helyen gépi kapcsolású, na­gyobb teljesítményű központ­tá alakítja át az ötéves terv fo­lyamán. Somogybán: Zamárdi, Földvár, Fonyód, Bélatelep és Fenyves községekben. Az Utasellátó Vállalat Bala- tonmárián és Bogláron létesít új, illetve korszerűsíti a meg­lévő állomási büféket. Földvá­rott melegkonyhát építenek, és bővítik a teraszt. Siófokon új, megfelelő kapa­citású transzformátor-állomás létesül (Lellén, Bogláron is), és Lengyeltóti—Siófok között 35 kW-os vezetéket építenek meg, s elkészítik a két alállomást; szerviz-állomást épít az Autó­ipari Tröszt, s malmot az Élel­mezésügyi Minisztérium. Az ÁFOR korszerűsíti és át­helyezi a földvári benzinkutat (idénykutat is felállítanak), és áthelyezi a -Lelle—Boglár kö- zöttit. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság Földvár—Za­márdinak közös, korszerű víz­műtelepet épít. A Művelődés- ügyi Minisztérium Film-fő­igazgatósága Lellén korszerű­síti a szabadtéri mozit. Az MTSH eddigi (nem vég­leges) terve szerint 0,5 milliót szán az ötéves terv során a Ba­laton környékén sportcélokra hozzájárulásnak. A SZOT két 500 személyt befogadó üdülőt épít, az egyiket Földvárott, a másikat Őszödön vagy Siófo­kon (összesen 80 millió). Az Egészségügyi Miniszté­rium 400 ágyas kórházat épít 30 millió .forintos költséggel Siófokon. A BIB tárgyal a Belkeres­kedelmi Minisztériummal, az Országos Tervhivatal kereske­delmi, beruházási és területi tervezési főosztályával a cél­ból, hogy a kereskedelmi és vendéglátó-hálózat fejlesztésé­re az Országos Tervhivatal a 228 millió forintos BIB-elő- irányzatot 50 millióval emelje meg. A minisztériummal együtt kidolgozott, az 50 milliót fel­használó terv szerint Siófokon 1964—65-ben átépítenék a Fo­gast (8 millió), 61-ben a szán­tódi révcsárdát (1 millió), Za- márdiban az étterem-szállodát 63—64-ben (2 millió); Földvá­rott mulató épülne 1,5 milliós beruházással a Galambszige­ten 65-ben, Szemesen bisztró a strandon (1 millió, 1964), Bog­láron mulató a szigeten (1,5 millió, 1964), Fonyódon pedig átépítenék a Rianást (3,5 mil­lió, 1964—65), és kilátó-ven­déglő épülne a hegyen (1,5 millió, 1963). E beruházásokon kívül a Belkereskedelmi Minisztérium saját felújítási, illetve vállala­ti eszközeiből az ötéves terv folyamán mintegy évi 10 mil­lió forintos költséggel végez korszerűsítést, bővítést, fel­újítást a kereskedelmi- és vendéglátó egységeknél. Ugyancsak e minisztérium be­ruházásából viszik él Siófokon az ipartelepekhez az üdülő- központban lévő TÜZÉP-tele- pet. Á tervezett tárcaberuházá­sok becsült értékét, a BIB-be- ruházásokat, az üdülőhelyi dí­jakat, községfejlesztést és köz­ségi költségvetéseket és a kü­lönféle BIB-támogatásokat összeszámolva pontosan 903,5 millió forint jut a Balaton környékének fejlesztésére a következő öt esztendőben. V. P. Fordítsanak nagyobb gondot a marcali járásban az állattenyésztés fejlesztésére és az építkezésekre A marcali járás 34 szövetke­zete közül 11 az új közös gaz­daság. Január elsején 2830 szarvasmarha, 3979 sertés és 5262 juh képezte a szövetkeze­tek állatállományát. Az új kö­zös gazdaságoknak ekkor még férőhely hiányában nem volt sertésállományuk. Márciusban és áprilisban átépítésekkel, át­alakításokkal az új tsz-ek is megteremtették a lehetőséget a szarvasmarha-állomány ösz- szevonására és a kért sertések fogadására. A legfrissebb fel­mérések szerint 5214 szarvas- marha, ebből 1737 tehén, 150 hasas üsző, 5983 sertés, ebből 1461 anyakoca van a járás ter­melőszövetkezeteiben. A tervek szerint a szövetke­zetek szarvasmarha-állomá­nyát az év végére 5845-re, a sertésállományt pedig 10 507- re kell növelni. Az Állatforgalmi Vállalat a terv szerint 550 hizlalásra al­kalmas szarvasmarhát ad a szövetkezeteknek, de eddig még csak 128-at szállított le. A Tenyészállatforgalmi Gazdasá­gi Iroda 480 továbbtenyésztés- re alkalmas üszőt helyez ki a termelőszövetkezetekbe. A ter­vezett 480-ból 400-at már le­szállítottak, és a tájékoztatá­sok szerint 80 üszővel többet adnak a tervezettnél. A szarvasmarha-állomány növelésének tervét már több termelőszövetkezet teljesítette. A somogyszentpáli Béke Tsz- nek az év végére tervezett 266 helyett már most 285 szarvas- marhája van. A somogysárnso- ni November 7. Tsz 23, a so- mogyfajszi Kossuth Tsz pedig 61 darabbal haladta túl a szarvasmarhák év végére ter­vezett számát. Több termelő- szövetkezetben azonban a te­nyésztési érdekeket háttérbe szorították az értékesítés szem­pontjai. A pusztakovácsi Di­mitrov Tsz-nek még 39 szarvasmarhát kellene beállí­tani tenyésztésbe ahhoz, hogy tervét teljesíthesse. A tavaszi szerződéskötésekkor ezzel nem törődtek, és 60 továbbtenyész- tésre alkalmas üszőt is hizla­lásra szerződtek le. Mód van arra, hogy ezeket az egyede- ket tenyésztésbe fogja a szö­vetkezet. Az anyakocák száma csak­nem 100-zal meghaladja az év végére tervezettet. De a ma­lac- és süldőterveket — a je­lenlegi állapotot figyelembe véve — ebben az évben még nem tudják teljesíteni a szö­vetkezetek. A saját nevelésű koca beállításában szép ered­ményt ért el a böhönyei Sza­badság és a somogyszentpáli Béke Tsz. Mindkét közös gaz­daság 70—70 saját nevelésű ko­cát állított már be. A kocaakció keretében az Állatforgalmi Vállalat járási kirendeltsége eddig 230 tsz- taggal kötött szerződést. 128 kocát már ki is helyeztek. A hizlalási tervek szerint 1680 hízott marhát kellene ér­tékesíteniük a tsz-eknek ebben az évben. A termelőszövetke­zetek eddig 1623 szarvasmar­hára kötöttek hizlalási szerző­dést. Az építkezések lassú üteme már az év első hónapjaiban is akadályozta az állatállomány összevonását. A majorhelyeket már minden szövetkezetben ki­jelölték, de az istállóépítkezé­sek lassan mennek. Ebben az évben öt korszerű, magtárpad- lásos szarvasmarha-istálló, tíz favázas növendékmarha-istálló, 13 sertésfiaztató, 44100 férő­helyes süldnszállás és két 1000 férőhelyes csibencvelő szerepel a szövetkezetek építési tervei­ben. S eddig mindössze egy magtárpadlásos istálló és négy íüldőszállás készült el. Folya­maiban is csak egy favázas nö­vendékistálló és öt süldőszáliás építése van. Az állatállomány növelése és a tervek teljesíté­se szempontjából feltétlenül szükséges az építkezések határ­időre való befejezése. ÚTRA INDUL AZ ÓVODÁSTÁSKA.« Benczes Ferenc somogvoükkősdi tanácsel­nök épiti a napközi kéményét. MILYEN NAGY GOND VOLT falu­helyen a kisgyere­kek ellátása, ami­kor megérkezett a nyár, és kérte, kö­vetelte a határ minden dolgozni bíró ember kezét!- Hány tragédia tör_ tént addig, míg a földeken a felnőt­tek a hőséggel és munkával birkóz­va azon fáradoztak, hogy meglegyen a jövő évi kenyér! Milyen jó, hogy ez már sok helyen csak emlék, és mi­lyen sajnálatos, hogy még nem mindenütt az. A csurgói járás öt községében gon­dolkodtak az idén idénynapköziről. Igaz, hogy néhol van állandó óvoda, napközi, de az is igaz, hogy több helyen se ez, se az nincs. Pedig elmúlt az az idő, amikor a falusi asszonyok idegenkedtek a napközitől. * * * SOKAT KÜZDÖTT A TA­NÁCS Porrogon, míg nem a szülőket, hanem a község töb­bi vezetőjét meggyőzte arról, hogy az idénynapközire igen is szükség van, sőt nélkülözhetet­len. Fáradságos munkáját si­ker koronázta: van helyiség, lesz napközi! Elgondolkoztató a tanács egyedülléte ebben a törekvésében. Talán másutt — Szépül a szoba. Somogybük- kösdön Horváth Elemér és testvére minden helyiséget fe­hérre fest. ahol nem viseli"ennyire szívén a tanácselnök a kicsik sorsát — éppen ez az oka annak, hogy még nincs napközi. Igaz, tavaly még Porrogon sem tettek semmit a napközi­ért. Érezték is hátrányát! Nem egy édesanya kopogott be az idén a tanácselnökhöz: »Csi­náljunk valamit, elnök elv­társ, dolgozni kell, hogy le­gyen munkaegység, de ■ kire hagyjam a gyermekem?!? — Igen, meg kell neki lenni — mondta ilyenkor az elnök, és hozzálátott, hogy helyet ke ressen a napközinek — egye­dül. Hol maradt a nőtanács? S ha erre a sok csillogó szem» re ránéz a nőtanács elnökei eszébe kell jusson, hogy őt mekkora mulasztás terheli. * * * SZEBB HELYET nem talál­hattak volna Somogybükkös- dön, mint ahová teszik az idénynapközit. Az egykori kas­télyban — ahol a tanács is székel — szorítottak helyet a kicsiknek. A gyönyörű, hatal­mas park néhány nap múlva a csöppségek vidám játékától, kacagásától lesz hangos. Könnyű volt megszervezni as idénynapközit? Nem. Igen sok fáradságot, ide-oda költöztetést kívánt, de már a tél óta for­gott a bükkösdiek fejében, hogyan csinálják meg. A moz­gató rúgó a tanácselnök és a termelőszövetkezet vezetősége volt, a nőtanács ugyanúgy tét­len szemlélő, mint Porrogon. Az egykori kastély két szo­bájában meszeläk siklónak a falon, a tanácselnök, Benczes Ferenc pedig az átalakított he­lyiség, a konyha fölé épiti a kéményt társadalmi munkában* A lázas igyekezetekből a szü­lők sem maradnak ki. Estén­ként loccsan a víz, sercen a seprű — takarítanak. Vala­hányon boldogok, örwtmeki hogy jó helyen lesznek a gyerekek. * * * BÜSZKÉK ÓVODASTASKA- JUKRA a somogycsicsói gye­rekek. Mosolyogni valóan kedves, hogy bár még itt sem nyílt meg a napközi, mégis a vállukon ott a táska, azzal sé­»lgy fogok a napközibe is járni!-« Hiszen az ő feladata lett volna elsősorban a napközi létesítésé­nek szorgalmazása! Sajnos, teljes érdektelenséget tanúsí­tott a kicsik sorsával szem­ben. A napközi hamarosan mégis megnyílik. A felszerelés nagy része már megvan. A termelő­szövetkezet iparosai — akik maguk is édesapák — társa­dalmi munkában megcsinálják a gyermekek fekhelyét. A 30 kicsi közül sokan ólálkodnak a konyha körül. Még nagy a »felfordulás«, végzik az átala­kításokat. Az apróságok tud­ják, hogy ez nekik készül. Ügy nézik csillogó szemmel, ahogy csak gyermekek tud­nak nézni, várni valami újat. tálnak, játszanak. Pintér Attila nemrég kapott biciklijét tanul­ja vezetni. Hogyisne, hiszen ezen fog a napközibe járni, s akkor már egyedül kell elin­dulni és megállni... Ami tavaly még megoldha­tatlannak tűnt, az az idén va­lóság. Nappal az iskolában tar­tózkodnak a gyermekek, ott lesz a pihenőjük is, a tanács- háznál pedig a konyha és az ebédlő. A községfejlesztési alapból vásárolták meg a tűz­helyet és az edényeket. Ha szükség volt rá, a szülők tár­sadalmi munkát végeztek- Mert akarták, lett napközi ná­luk is. Vörös Márt»

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom