Somogyi Néplap, 1960. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-24 / 148. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Péntek, 1960. június 24. Titokban és lopva ratifikálták a japán-amerikai „biztonsági szerződést“ Kisi kilátásba helyezte lemondását SZOBOLEV : Eichmannt mint háborús bűnöst kell elítélni Tokió (MTI). A japán kor­mány csütörtökön délelőtt »-raj­taütésszerűen« hajtotta végre az amerikai—japán »biztonsági szerződés« ratifikációs okmá­nyainak kicserélését, hogy ér­vénybe léptesse a japán és az amerikai kormány újabb ag­resszív megállapodását. Hírügynökségi jelentések szerint a japán külügyminisz­térium felkérte Douglas Mac- arthur tokiói amerikai nagy­követet, hogy a külügyminisz­térium helyett »hivatalos ott­honában« keresse fel Fuzsija- ma japán külügyminisztert a ratifikációs okmányok kicseré­lése végett. t Az amerikai nagykövet — akit a iapán külügyminiszté­rium csupán 54 perccel a kitű­zött határidő előtt értesített a fentiekről — japán rendőrök­kel megrakott tehergépkocsik­tól körülvéve érkezett meg Fu- zsijama külügyminiszter hiva­talos rezidenciájához, amelyet — mint az APP jelenti, 600 rend­őr védett minden eshetőséggel szemben. Macarthur csütörtökön dél­előtt helyi idő szerint 10,10 óra­kor átnyújtotta az Eisenhower és Herter aláírásával már ellá­tott amerikai okmányt, és át­vette a Hirohito császár alá­írásával szentesített japán ok­mányt. A »biztonsági szerző­dés«, amelyet a japán nép nagy tömegei elutasítanak és kárhoztatnak, az okmány-csere megtörténtével lopva és titok­ban érvényre lépett. Az AP tokiói jelentése az okmánycsere lebonyolításával összefüggésben megjegyzi: »Japán és az Egyesült Ál­lamok I szerződés ratifi­kációs okmányainak a ja­pán külügyminiszter erős fegyveres védelem alatt ál­ló palotájában végrehaj­tott kicserélésével új hi­degháborús szövetségben vállalt kötelezettségeket,« Ezen a tényen nem változ­tatnak semmit Fuzsijama kül­ügyminiszternek az okmány­csere után tett kijelentései. Fuzsijama, aki, áradozva be­szélt a »biztonsági szerződés­ről«, megkockáztatta, hogy em­lékeztesse az amerikai nagy-« követet: »Duales volt amerikai külügyminiszter, az eredeti biztonsági szerződés atyja an­nak idején hangoztatta, hogy tervbe vette a Japánnal szem­ben érvényesített amerikai jo­gok fokozatos korlátozását.« Szinte ugyanabban a perc­ben, amikor az amerikai nagy­követ átlépte a japán kül­ügyminiszter lakásának (küszö­bét, összeült a japán kormány igen kurtára fogott miniszter- tanácsa. A minisatertamács után a kormány szóvivője fogadta a sajtó képviselőit, és hivatalo­san bejelentette, Kirí miniszterelnök el­határozta, hogy lemond. A szóvivő felolvasta Kisi nyi­latkozatát, amelyben a minisz­terelnök — miután kierősza­kolta a »biztonsági szerződés« hatálybalépését — hangoztatja, hogy véleménye szerint »szük­ség van új légkör megteremté­sére a hazai közvéleményben és a politikai légkör olyan megváltoztatására, amely össz­hangban áll mind a belföldi, mind a külföldi irányzattal«. Azt áhította, hogy ezek a meg­gondolások bírták rá a lemon­dásira, lemondásának időpont­járól azonban nem szólott. Ehelyett afelett sajnálkozott, hogy a tiltakozó tüntetések — amelyek valójában a lemon­dásra kényszerítettók — a kormány megbuktatását tekin­tették céljuknak, és a ' japán nép akaratának megnyilvánu­lásait ismét »a kommunista be­I folyás« eredmény énék minősí­tette. Tokiói politikai körök vé­leménye szerint Kisi kormá­nyával együtt késeibb szándé­kozik lemondani. Ugyanezek a körök azonban hangoztatják, h»gy a lemondásnak július 15-ig, a parlament jelenlegi ülés­szaka befejezéséig meg kell történnie, hogy még kijelölhető legyen Japán követkt ző ni iniszterelnöke. A Japán Szocialista Párt közvetlenül Kisi lemondási szándékának bejelentése után nyilatkozatot adott ki, amely­ben kiemeli, hogy Japán kö­vetkező kormánya nem lehet a liberális-demokrata párt mo­nopóliuma. A nyilatkozat elfo­gadja, hogy a Japán Szocialis­ta Párt erőire is támaszkodó »ügyvivő kormány« alakuljon, de követeli, esz.1 avsák fel azon­nal a parlamentet, és az »ügy­vivő-kormány« ellenőrzése mellett tartsák meg az országos választásokat. A nyilatkozat végül elfogadhatónak tart olyan lehetőségeket is, hogy a következő japán kormányt is­mét a liberális-demokrata párt alakítsa meg »a Kisivel szem- befordult csoportok tagjaiból.« Mint az AP tokiói tudósítója jelenti, a japán szocialisták nyilatkozatukkal »némileg eny­hítették a politikai feszültsé­get«, mert lényegében arra az álláspontra helyezkedtek, hogy felha^vnak a parlament ülé­seinek bojkottálásával, és je­len akarnak lenni, ha sor ke­rül a kormányalakítással meg­bízott új miniszterelnök kije­lölésére. Csalódás Washingtonban Mint a Reuter washingtoni tudósítója jelenti, az amerikai főváros hivatalos köreit nem lepte meg, hogy megtörtént Tokióban a »biztonsági szerző­dés« aláírt okmányainak kicse­rélése, sem az, hogy Kisi be­jelentette lemondási szándé­kát. Mélységes csalódottságot éreztek viszont amiatt, hogy az okmánycsere »a szó szoros ér­telmében titokban« ment vég­be, továbbá meglepte őket, hogy a ratifikációs eljárás alig hét órával követte az amerikai szenátusban a szerződést ame­rikai részről elfogadó szava­zást. Az amerikai külügyminisz­térium szóvivője ezért még szerdán este nyilatkozott. Nyi­latkozatából — az AP jelenté­se szerint — kiderül, hogy »az Egyesült Államok szigorúan titokban tartott terv szerint eddig példa nélkül álló gyor­sasággal tette meg a szükséges intézkedéseket, hog” érvénybe léptesse a »biztonsági szerző­dést«. A szóvivő elmondotta, hogy a szerződés amerikai rati­fikációs okmányát Eisenho­wer és Hertsr külügymi­niszter még az elnök távol­keleti útjának megkezdése előtt aláírta, mégpedig úgy, hogy a keltezés­ben a nap helye üresen ma­radt. Azzal magyarázkodott, hogy azért követték ezt az el­járást, mert feltételezték, ak­kor válik időszerűvé a szerző­dés ratifikációs okmányainak kicserélése, amikor Eisenhower még »Tokióban vagy másutt« tartózkodik, tehát aláírásának megszerzése nehézségekbe üt­közhet. y A meglepő gyorsasággal To­kióba jutott ratifikációs ok­mány rejtélyéről többet árul el James Hagerty, a Fehér Ház szóvivője, aki Eisenhower kísé­retében Honoluluban tartóz­kodik. Hagerty megismételte az amerikai külügyminisztérium nyilatkozatának tartalmát, majd elmondotta, az okmányt aláírása után Tokióba vitték repülőgépen, s személyesen nyújtották át Macarthur ame­rikai nagykövetnek«. Amikor Eisenhower távirati értesítést kapott Washingtonból a szenátus szavazásának ered­ményeiről, ' haladéktalanul érintkezésbe lépett, a tokiói nagykövetséggel. Táviratban utasitotta, hogy az okmány keltezését június 22-re, a sze­nátus állásfoglalásának napjá­ra állítsák ki. A Pravda a töröli-szovjet viszonyról terjesztett nyugati rágalmak kudarcáról Moszkva (TASZSZ). Az a le­hetőség, hogy a Szovjetunió és Törökország rendezi kapcsola­tait, nem volt. ínyére Mende- resz volt miniszterelnök óceá­non túli gazdáinak — írja I. Alekszandrov a Pravda csü­törtöki számában. A cikk leleplezi azt az átlát­szó provokációs hírt, amelyet az Associated Press amerikai hírügynökség terjesztett, és több török lap, köztük a Cum- huriyet is felkapott. Eszerint olyan dokumentumokra buk­kantak, amelyek arra mutat­nak, hogy Menderesz „el akar­ta adni Törökország egy ré­szét Oroszországnak”. Nem nehéz válaszolni arra a kérdésre, kinek és miért volt szüksége ilyen szovjetellenes rágalomra — írja Alekszand­rov. — E mögött az átlátszó provokáció mögött azok az elemek állnak, amelyek fél­nek Törökország és a Szovjet­unió viszonyának rendezésétől. A cikkíró a továbbiakban kifejti, hogy az amerikai im­perialisták, miután a török te­rületen állomásozó U—2 repü­lőgépek szovjetellenes kémre­pülésével kapcsolatban súlyos vereséget szenvedtek, mindent elkövettek, hogy az új török kormány uralomra jutásának első percétől kezdve megaka­dályozzák a török—szovjet vi­szony javulását. Azzal az osto­ba kitalálással, hogy „a Szov­jetunió megvásárolta Törökor­szág területének egy részét Menderesztől”, el akarták te­relni a figyelmet az ameri­kaiak törökországi garázdálko­dásáról, ami a katasztrófa szé­lére juttatta az országot. (MTI) ROViD KÜLFÖLDI HlREK Visser holland hadügymi­niszter a parlamentben beje­lentette: Norstad tábornok, a NATO európai haderőinek fő- parancsnoka hozzájárult, hogy holland csapatokat elvonjanak Európából a nyugat-iriáni hol­land katonaság megerősítésére. * * * A norvég kormány meghívá­sára egy II—18-as repülőgépen csütörtökön délelőtt Oslóba utazott Anasztasz Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak első elnökhelyettese. Mi­kojan kormányküldöttséget ve­zet, amely részt vesz az Osló­ban megnyíló szovjet ipari ki­állításon. * * * A Newsweek című amerikai folyóirat értesülése szerint az Egyesült Államok hadügymi­nisztériuma amerikai katonák és magasrangú tisztek sötét üzelmeire készül lecsapni. A botrányok lényege: amerikai katonai repülőgépek személy­zete óriási méretű kábítószer-, gyémánt-, arany- és zsebóra­csempészést folytatott. A súlyos visszaélésekre amerikai kato­nák és magasrangú tisztek to­kiói feketepiaci botrányainak kivizsgálása közben derült fény. * * * Az amerikai nemzetbizton­sági tanács Eisenhower elnök távollétében Nixon alelnök el­nökletével szerdán ülést tar­tott. Hír szerint az ülésen Ei­senhower japáni látogatásá­nak meghiúsulásáról és annak az amerikai politikára gyako­rolt hatásáról volt szó. A Biztonsági Tanács szerda délutáni üléséről Neio York (MTI). A Bizton­sági Tanács szerda délutáni ülésén Golda Meir asszony, iz­raeli külügyminiszter, aki a tanács munkájában csak mint megfigyelő vehet részt, a töb­bi között kijelentette: Argen­tína brüsszeli nagykövetsége jegyzékben közölte, hogy Fron- dizi elnök mindaddig nem' haj­landó találkozni Ben Gurion- nal, amíg a Biztonsági Tanács állást nem foglalt az argentí­nai—izraeli vitában. Golda Meir hangsúlyozta, ha a ta­lálkozóra nem kerül sor, ezért a felelősség Argentínára hárul. Az izraeli külügyminiszter megismételte az izraeli kor­mány fenntartásait a Bizton­sági Tanácsnak az Eichmann- ügyben való illetékességét és az Argentína által előterjesz­tett határozati javaslatát ille­tően. Az izraeli külügyminiszter után Szobolev szovjet küldött emelkedett szólásra. Mint a TASZSZ jelenti, Szobolev hangsúlyozta, hogy Eichmann éveken át egészen a hitleriz- mus bukásáig a Gestapo kü­lönleges osztályának élén állt. Ez az osztály hajtotta végre a gyakorlatban a náci vezetőség­nek a zsidó lakosság kiirtására irányuló utasításait. A háborús főbűnösök felett Ítélkező nürn­bergi nemzetközi katonai tör­vényszék megállapította, hogy Eichmann nemcsak az em­berirtó náci politika felelős végrehajtója volt, hanem Párizs (MTI). Az algériai ideiglenes kormány megbízott­ja, akinek a feladata az algé­riai küldöttség párizsi útjának előkészítése, még nem indult el Tuniszból. A francia fővá­rosban szerdán délután az a hír terjedt el, hogy az algériai megbízott nem közvetlenül utazik Párizsba, hanem Frank­furtba vagy Genfbe repül, és onnan gépkocsin teszi meg az utat a francia kormány képvi­selőjével kitűzött találkozó ti­tokban tartott helyéig. A Monde tuniszi tudósítója nyomatékosan hangsúlyozza, hogy az FLN elvben egyálta­lán nem teszi kérdésessé Fer- hat Abbasz franciaországi út­ját. A tekintélyes párizsi lap kommentárjában arra hívja fel a figyelmet, hogy a közel­múltban gyakran támadtak el­térések az Elysée-palota és a Matignon, tehát a köztársasági elnökség és a miniszterelnök­ség között. Ha ez most a tár­gyalások vezetésében és a tár­gyalások mibenlétének elkép­zelésében megismétlődnék, drámai lenne — írja a Monde. Az elkövetkező francia—al­gériai tárgyalások egyik legké­nyesebb pontja a francia had­sereg algériai jelenlétének kérdése lesz. A Bled, a hadse­reg hetilapja legújabb számá­ban vezető helyen fogalmazza meg álláspontját, amely sze­rint a francia hadsereg Algé­riában maradása alapvető fon­tosságú ... A Bled cikke egye­bekben aláhúzza, hogy az FLN-nel meginduló tárgyalá­sok csak a fegyverszünet meg­kötésére vonatkozhatnak. Mendes-France volt minisz­terelnök az Express hasábjain így nyilatkozott a helyzetről: A tárgyalások sikerének ko­moly akadálya belpolitikai jel­legű, és nem más, mint a fran­cia jobboldal és a hadsereg egy részéinek ellenállása. Van­nak katonai parancsnokok, sőt egységek is leplezetlen politi­kai célkitűzésekkel. Ezek az egész hadsereg- nevében akar­nak beszélni, valójában azon­ban csak egy kisebbségről van szó. Megengedték viszont, hogy ez a kisebbség szervez­kedjék, megerősödjék, s dacol­jon a kormánnyal. Támaszra talál ez a kisebbség Algír és meg a koncentrációs tábo­rikban az emberek milliói­nak megsemmisítését. Ennélfogva a szovjet küldött­ség véleménye szerint Eich- maánt mint háborús bűnöst kell, elítélni. A szovjet megbízott emlékez- teteitt rá, hogy a háború alatt a szövetséges hatalmak, a há­ború után pedig az ENSZ deklarációkat fogadott el, me­lyednek értelmében minden államnak fel kell kutatnia a háborús bűnösöket abból a cél­ból} hogy azok ne kerülhessék el a megérdemelt büntetést. Ámde — folytatta Szobolev — áok háborús bűnösnek sike­rült] elrejtőznie, mert a nyugati hatalmak ezt eltűrték. A háborús bűnösöket le­leplező politika következté­ben sok háborús bűnös ma vezető tisztségeket tölt b? a Német Szövetségi Köz­társaságban, a NATO szer­veiben, és élénk revansista tevékenységet folytat. Tevékenységük nyomán Nyu- gat-Németországban újjászü­letik a békét veszélyeztető fa­sizmus. Az argentínai kormánynak Izrael ellen emelt panaszáról szólva Szobolev megjegyezte, hogy Argentína területén sok háborús bűnös talált menedé­ket, és az argentin kormány nem tesz intézkedéseket a bű­nösök letartóztatására és ki­adására. így járt el Eich­Párizs bizonyos politikai kö­reiben. Az elkövetkező napok­ban számíthatunk fellépésük­re. Igen hatalmas cinkosaik vannak még az államappará­tusban is. A kérdés most az, vajon De Gaulle, aki minded­dig nem akart végleg szembe­fordulni az ultrákkal, ez alka­lommal elhatározza-e, hogy el­lenáll nekik s leveri őket. Ha ugyanis francia részről a kö­zelgő tárgyalásokon csak a ka­tonai kapitulációról lesznek hajlandók tárgyalni, ha a ja­vasolt fegyverszünettel nem járnak együtt biztosítékok a népszavazás megszervezésére és ellenőrzésére, akkor a béke elmarad, és az ultrák ezen fel­buzdulva fasiszta rendszert próbálnak rákényszeríteni Franciaországra az algériai erőpróba után. Santiago (MTI). Az AP tu­dósítója dél-chilei összefoglaló helyzetjelentésében hangsú­lyozza, hogy az egy hónapja tartó elemi csapások sorától el­gyötört dél-chilei lakosság szenvedéseit most fertőzött ivóvíz, szűnni nem akaró fel­hőszakadás, csaknem állandó újabb földrengések, a kiöntés­sel fenyegető magaslati tavak okozta árvízveszély és a he­gyekben példátlan hózivatarok tetézik. Kedden nem keve­sebb, mint 16 ötös, illetve ha­tos nagyságrendű földrengés okozott újabb károkat az ár­vízveszélytől fenyegetett és nagyrészt már kiürített Valdi­via mártírvárosban. A közeli Rir.ihue-tó vízszintje az esőzé­sek következtében már 14 mé­terrel emelkedett a földrengé­sek kezdete óta. Most már ke­vés remény fűződik ahhoz, hogy a még folyó gátépítések­kel meg tudják fékezni a több mint hárommilliárd köbméter vízmennyiség lezúdulását. Valdiviában és Concepcion­mannal is, és ezzel megszegte azt a vállalt kötelezettségét, hogy nem nyújt menedéket a háborús bűnösöknek. Befejezésül Szobolev kije­lentette, hogy a Szovjetunió mindig azon az állásponton volt, hogy az államközi kap­csolatokban szigorúan meg kell tartani a szuverenitás tiszte­letben tartásának általánosan elismert elvét. Ezért megen­gedhetetlennek tart minden olyan cselekményt, amely ezt az elvet sérti. Ilyenformán — jelentette ki Szobolev — a szovjet küldöttség osztja Ar­gentínának e kérdésben elfog­lalt álláspontját. Cabot Lodge' amerikai kül­dött kijelentette, támogatja Argentina panaszát, de hozzá­tette, hogy ebben az ügyb~n három meggondolást ksll fi­gyelembe venni: 1. a Eiiton- sági Tanács ne hozzon olyan döntést, amely súlyosbítja Ar­gentína és Izrael kapcsolatait; 2. meg kell védeni a nemzet­közi jog elveit; 3. Eichmann elrablásának kérdését nem le­het elválasztani borzalmas bű­neitől. Cabot Lodge elvben helye­selte az argentínai határozati javaslatot, de két kiegészítést indítványozott: a bevezető részbe be kell venni a zsidók ellen elkövetett náci bűnök egyetemes elítélését, és a to­vábbiakban kifejezésre kell juttatni a Biztonsági Tanács­nak azt az óhaját, hogy a ba­ráti kapcsolatokat állítsák helyre Argentína és Izrael kö­zött. Sir Pierson Dixon (Anglia) elismerte, hogy az egyes orszá­gok szuverenitása olyan elv, amelyet mindenkinek alá kell írr.ia, másrészt azonban fenn­áll az az elv is, hogy bíróság elé kell állítani azokat, akik ilyen rettenetes bűnöket kö­vettek el. Helytelen lenne, ha a tanács lebecsülné az ezzel kapcsolatos érzések erejét. Né­hány év elmúlása nem töröl­heti el ilyen szörnyű esemé­nyek emlékét — mondotta. Mint a TASZSZ megjegyzi* mind az amerikai, mind az angol megbízott mélyen hallgatott arról a tényről, hogy sok háborús bűnös — mert a nyugati kormá­nyok tűrik — továbbra is büntetlenül él, sőt felelős tisztségeket tölt be Nyu- gat-Németor: zágban és a NATO-ban. Az angol küldött felszólalá­sa után a Biztonsági Tanács csütörtökre elnapolta ülését. ban, valamint a közeli Arauco, Bio Bo, Malleco és Cautin tar­tományok egyes helységeiben az állandó földrengéseik miatt a lakosság a szakadó eső és a szokatlanul nagy hideg elle­nére utcákon és tereken vagy a közeli dombokon és hegyek­ben tölti az éjszakát. Az Andokban heves hóziva­tar dúl. Talca, Maulem, Lina­res és Nuble tartomány egyes vidékein a tomádószerű viha­rok súlyos anyagi károkat okoztak. Az AP jelenti Temucóból, hogy a Puerto Saavedra-i rend­őrség letartóztatott egy arau- kán-indián kuruzslót és több más társát, mert a »természet- fölötti erők« kiengesztelésére egy hatéves fiúcskát és egy 86 éves indián öregasszonyt agyonvertek és a Csendes­óceánba dobtak. * * * Az AP jelenti, hogy a Ka­nári-szigetekhez tartozó Fuer- teventura szigetén szerdán há­rom földrengést észleltek. közvetlenül ő szervezte Francia lapok ófrancia—algériai tárgyalásokról Kedden 16 újabb földrengést jelentettek Dél-Chiléből Pusztító vihar, felhőszakadás és a hegyekben hózivatar tetőzi a földrengés sújtotta vidékek lakosságának szenvedéseit

Next

/
Oldalképek
Tartalom