Somogyi Néplap, 1960. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-23 / 147. szám

TERMELŐSZÖVETKEZETI ÉLET A kutatások tapasztalatainak hasznosításával a* állatienyéísziés fejlesztéséért Termelőszövetkezeteink kor­szerű, belterjes, helyesen gaz­dálkodó és jól jövedelmező szocialista nagyüzemekké való formálását a kormány határo­zata alapján egyre több szak­ember segíti. Ennek a határo­zatnak a nyomán vállalkoztam arra, hogy régi munkahelye­met, a budapesti Állattenyész­tési Kutató Intézetet újjal cse­rélem fel: egy évig a Tabi Já­rási Tanács Mezőgazdasági Osztályán dolgozom. Célul tűztem magam elé, hogy a já­rás szövetkezeteiben megismer, tetem a nagyüzemekben jól bevált kutatási eredményeket: a tej­termelés növelésének a lehető­ségeit, az abraktakarékos hiz­lalást, a vágósúly, a gyapjú­hozam magasabb szintre való emelésének módjait. Ki kell használni mindazokat a lehető­ségeket, amelyekkel a tsz-ek csökkenthetik a termelési költ­ségeket, és fokozhatják az ál­lattenyésztés jövedelmezőségét. A sikeres állattenyésztés döntő feltétele a helyes és gaz. daságos takarmányozás, hisz az összes üzemi ráfordítás há­romnegyede takarmányozási roljuk a takarmányt. Tavasz- szal a legelőre járó állat több emészthető fehérjéhez jut, mint amennyire szüksége van, és néhol azt gondolják, hogy a hiányzó keményítőt pótolni le­het a fölöslegben lévő fehérjé­vel is. Ez nagyon drága, nem fizetődik ki. Igyekezzünk más növényekből pótolni a kívánt mennyiségű keményítőt. Jártam olyan termelőszövet­kezetben, ahol a nem vemhes anyakocának is ugyanannyi ta­karmányt adtak, mint amelyik szoptatott, illetve közel állt az elléshez. Amilyen hiba az anyakocák gyenge takarmá­nyozása, ugyanolyan zavart okoz túletetésük is. A túletetett, hizlalt kocák gyakran csene- vész magzatot hoznak a világ­ra, gyakrabban vetélnek el. Fontos a süldők és a hízók helyes falkásítása. A kiegyenlítet'en falkát nem lehet megfelelően takarmá- nyozni, ugyanis más összetéte­lű takarmányt kell adni a na­gyobb súlyú sertéseknek, mint a kisebb súlyúaknak. Ha el akarjuk érni a megfe­lelő takanmányértékesítést, ügyeljünk az ásványi anyag- és vitaminszükséglet kielégítésére is. Szenteljünk nagy figyelmet költség A takarmányozás csak1 a mész & 3 foszfor heIyes ag­akkor lehet szakszerű és ol­csó, ha a mezőgazdászok és az állattenyésztési brigádveze­tők kellő takarmányismereti és takarmányozási tudással rendelkeznek. Mivel a földterület nem nö­velhető, a tsz-eknek arra kell törekedniük, hogy a legkeve­sebb költséggel a legnagyobb tápláló értéket teremtsék elő. Sok helyen tapasztalható, hogy a föletetett takarmány- adagban nincs meg a megfelelő keményítő érték és emészthető fehérje arány. Az állattenyész­tési brigádvezetők talán nem is sejtik, hogy a jószág így milyen drágán termel. Köztu­domású, hogy a fehérje nitro­gént tartalmazó része a kifej­lődött állatok szervezetéből könnyen eltávozik, és csak kis része értékesül. Ezáltal paza­nyára, tudniillik akár a mészből, akár a foszforból adunk a kel­leténél többet az állatoknak, ugyanolyan kórelváltozásokat szenved a szervezet, mintha ke­veset kapnak belőle. Fordít­sunk tehát nagy gondot a fia­tal, vemhes, tejelő állatok mész- és foszfor-ellátására. A fiatal szervezet erre a legérzé­kenyebb; a magzat fejlődése is megköveteli, és a tejtermelés is ennek a függvénye. A borjúknál csökkenthető a felnevelési költség a fölözött tej itatásával, ugyanis tejzsírt takarítunk meg. Az egyedi ta­karmányozás bevezetésével fo­kozhatjuk a tehenek tejterme­lését, és csökkenthetjük a ta­karmányozási költséget. Fontos követelmény, hogy a zöldtakarmányokaf­szecskázva etessük. Ügyeljünk azonban arra, hogy a szüksé­ges mennyiségű szárazanyagot ekkor is megkapják az állatok. Megbízatásam idején e szak­mai ismereteket átadom a ter­melőszövetkezeteknek. Bízom abban, hogy a tudomány és a gyakorlat szarosabbra fűzésé­vel, a szövetkezeti tagok segí­tésével jelentős eredményeket érünk el az állattenyésztés fej­lesztésben. Száraz Gyula, az Állattenyésztési Kutató Intézet munkatársa. A múlt évi terület kétszeresén termelnek aprómagot közös gazdaságaink Megyénk közös gazdaságai és egyéni parasztjai tavaly mint­egy 3 ezer holdon termeltek lu­cerna- és vöröshere-magot. A ter­melőszövetkezet felismerve a mag­fogás jelentőségét és gazdaságossá­gát, az idén ennél sokkal nagyobb területre kötöttek szerződést a MEZÖMAG Vállalattal. Az eddigi megállapodások szerint a múlt évi területnek kétszeresén, mintegy 4300 holdon fognak vöröshere- és több mint 1800 hold lucemamagot. A szerződéskötés még tart. A so- mogyszili Petőfi Termelőszövetke­zet 100 hold lucerna és vöröshere magfogására szerződött. Megyénk közös gazdaságai' az idén mintegy 6 ezer mázsa — 18 millió forint ér­tékű lucerna- és vöröshere-magot termelnek. Ebből nemcsak me­gyénk szükségleteit fedezhetjük, hanem jut belőle az ország más részeire, sőt kivitelre is. Fii man János és Ergábec József, a taszári Üj Barázda Tsz kovácsai javítják a lókapákat. Hogyan készül a mikei istálló? A Somogy megyei Építőipari Vállalat vezetőinek figyelmébe Folyik a takarmánybetakarítás a gölleszentiváni Közös Erő Tsz-ben. Képünkön: a szövetkezeti gazdák negyven hold lóhere szénatermését hordják és rakják kazalba. Nem kell bizonygatnunk, hogy milyen jelentőségük van a termelőszövetkezeti építkezé­seknek. A közös állatállomány létrehozását majd minden tsz- ben a megfelelő gazdasági épü­let hiánya késlelteti. Ezért sző. vetkezeteimk tőlük telhetőén mindent megtesznek, hogy megteremtsék a közös állatál­lomány kialakításának legfon­tosabb alapját. így történt a miked Rákóczi Tsz-ben is. A szövetkezet egy ötven férőhelyes fehérlistái) ó építését bízta a Somogy me­gyei Építőipari Vállalatra. Ab­ban állapodtak meg, hogy a vállalat július 1-én átadja ren­deltetésének az épületet. Az építkezés ellenőrzésekor azon­ban a Megyei Termelőszövet­kezeti Beruházási Iroda mű­szaki ellenőre és a Nagyatádi Járási Népi Ellenőrzési Bizott­ság több hiányosságot állapí­tott meg. Maga az a tény is, hogy az építkezést már az ötö­dik brigád végzi, arra enged következtetni, hogy az épít­kezés körül valami nincs rend­ben. Mik a hibák? A beton itatóvályú lejtése a vízleeresztő csatornáéval el­lentétes. Noha az építési terv azt írja elő, hogy az itatóvá­lyút 2 cm-es vastagságú ce­mentvakolással kell elkészíte­ni, mégis cementtejjel meszel­ték be. A padláson lévő víz­tartály levezető csövét 25—30 cm-rel a padlószint felett he­lyezték el, emiatt a padlásteret nem használhatnák magtárnak (könnyen baleset történhet). Ez utóbbi hibát már kijavítőtták. Az istálló betonpadozatát a terv 12 cm vastagságúra írja elő. Ezzel szemben a padozat mindössze 5—6 cm vastag, azt cipősarokkal is könnyedén fel )ehet tömi és kézzel szétmor­zsolni. (Egy jókora darab a járási NEB irodájában is van belőle bizonyítékként. (Mi lesz akikor, ha az ötven tehén be* megy az istállóba? Ki a felelős mindezért? Ho­va lett a felhasználatlan ce­ment? Hány ezer forinttal ká­rosodott a népgazdaság a két­szeres munka és az anyagpo­csékol ás miatt? Miért nem ve­zetik megfelelően az anyagfel­használása kartonokat, miért nincs pontos anyagszámadás? Ideje, hogy az Építőipari Vállalat vezetősége megvizs­gálja a mikéi tsz-istálló építke­zésénél elkövetett mulasztáso­kat, és okuljon belőlük. D. S. NÉHÁNY SORBAN Hírt adtunk arról, hogy éves versenyt hirdetett a termelő- szövetkezetek számára a me­gyei tanács mezőgazdasági osztálya. A felhívás megjele­nése óta naponta két-három benevezés érkezik a megyei tsz-csoporthoz. Elsőként a so­modon Kossuth Tsz jelentet­te be részvételét. A legtöbben a kaposvári járásból neveztek be a versenybe. Szórványosan kapcsolódtak be a barcsi és a siófoki járásból, legkeveseb­Fekszik a betegágyban. Sá­padt, kimerült. Az apró, füg- gönyös ablakon betűz a korai napsugár. A takarón a csipke­minták árnyéka táncol, ha az ablakot megrezzenti a szél. Egyedül van. Lánya kint ma­tat a konyhában, ebédet főz. Vass néni bánata lettét is. Biztosan azért, mert mindig a betegségére gondol. Mit csinálhatnak a gyermekei? Behallik néha az edénycsörgés, Bánatosak-e, vagy jól érzik vagy ahogy a jércéket hessege- magukat? Fáj-e valamijük?- ti kifelé, amikor bemerészked- Tizenöt gyermeket Só- i dolgozhatnék.' szólni rá: »Te, angyalom, ha elveszitek; ez a bosszú műve lesz.« Aztán elment, otthagy­ta. Igaz, hogy van neki futni- valója elég, nem ér rá öreg­szonyok valahányon. A tükör- szedi a házat, ellátja a barom- asszony-beszédet hallgatni. De hoz nem lát, pedig mindegyik- fiakat, megfőz, így ehet meleg legalább az orvosi igazolását nek ott van kint az esküvői ételt este a kisfia is. Igaz, éj- mutatta volna meg neki! képe. Későbbi képük már jel lesz, mire hazaér a Textil- hajt. »Bárcsak nincs. Csak az 'unokáké. Szé- művekből, hozott a pék ezek a gyerekek, és jól öl- Rossz iyen tehetetlenül fe­nek Érdekes, milyen régen világra. Arcok, nevek, szüleié- tözöttek. Ez jó. Ennek nagyon küdni. Mennyi minden megfor­nem hallotta a madárcsicser- si és temetési dátumok kava- lehet örülni. dúl ilyenkor az ember fejében! gést. Most ráér. Milyen szé- rognak az agyában. Nem mind. Az utcán egy kamasz fütyül A minap is nagyon gyenge pen kórusban mondják olyan egyikre emlékszik pontosan, valami új, ismeretlen dalia- volt. Azt mondta a brigádveze­kedves a hangjuk... Most hall- Ha balra fordítja fejét, az ágy mot. Kocsi zörög. Milyen kelle- tője, Sámson Pali: ha nem bír szokott benne dolgozni, a fo­gathatja kedvére. Es elgondol- felett, a falon látja a nagy mellen! Mintha itt zörögne a J-' - -- •*" kodhat. Hogy elsuhantak az képet. A huszonegy éves 1st- szobában. évek a küzdelmesek, a fajdal- vánt ábrázolja. Halála után Hová is széledtek gyermekei? masak! nagyíttatta megf hogy mindig Irmája itt él a fáluban. Nagy Mintha csak most történt lássa, ha bejön a szobába. Hogy keresztet mért rá a sors. Az ő volna, hogy elvitték Kaposvár- küzdött az életéért, de a tüdő- gondozására, szolgálatára vár a ben a nagyatádi, a marcali, a csurgói és a fonyódi járásból. * * * 260 juh gyapjáért 50 ezer forintot kapott a bábonyme- gyeri Üj Élet Termelőszövet­kezet. Az 54 hold étkezési borsó értékesítéséből ISO ezer forintot várnak. E két összeg — a számítások szerint — ele­gendő az esedékes banktarto­zás kiegyenlítésére és az üzemviteli költségek fedezésé­re. ... Hat hónapos időtartamra vállalt munkát a kőkúti Pető­fi Termelőszövetkezetben Fe- renczi István, a budapesti Ál. latorvostudományi Főiskola terv- és pénzügyi osztályának dolgozója. A szakképzett könyvelő május 1. óta segíti a termelőszövetkezet számvi­teli teendőinek elvégzését. ... Május 12-én lapunk e he­lyén közöltük Kiss József ádándi tsz-tag levelét »Vi­mint a korombeliek. Tegnap is >’yék el a goromba bikát* hallottam, milyen jól beszél­gettek, mikor csoportosan itt mentek el az ablak alatt. Lesz is munkaegységük.« A háztáji földet is kapálni kéne. A fia ra férjhez Olyan könnyen vet- gyulladásból nem gyógyult ki szegény, mindkét lábára nyo- te az életet akkor. Annak soha. A két kis Zsófiként is morék ura, 76 éves apósa, a ugyan nem örült túlságosan, koporsóba kellett fektetnie. Az- három gyerek, ha hazajön a hogy városi asszony lett. Vá- tán még két kisfiát kísérte el a földekről. Laci itt postás. Jani gyott is vissza mindig falujába, temetőbe. Olyan hosszú volt az Látrányban tanító, A Annuska Somogyjádra. Kívánsága telje- út. Eszébe jutott aza'att min» Pincehelyen él gépésztechnikus Kaposvárról, itt kapálta vele a sült de közben öregasszony den kedves szavuk, mozdnla- férjével. Ápolónő volt. Pesten kendert. lett’ tűk, szokásuk, s a könnyektől ismerkedtek össze. Ám amióta Meg kelleni igazítani a pár- alig látott. férjhez ment, egyszer sem I dolgozni, segítsenek a gyerekei, morék lábú, mikor este nem — Melyiket kötelezzem? — olyan fáradt, kérdezte tőle. — Hiszen aki Milyen csend van a szoba- tudott, az segített már. Mind- ban, csak egy légy dong az ab- i egyiknek megvan a maga dől- lakpárkányon. Ha hallja ezt az ga, baja. Mindig nem lehetnek átkozott döngést, még rosszabb, i itt. Gyuszi is eljött Várdáról. mintha vaspánt szorítaná a szí- Tgen, ő mindig, mindenben se- vét. A gyerekei szerteszóród- gít. Jólelkű a felesége is. Nász- tak a nagyvilágba. Egyik-má- asszonya is eljött egy napra sik nem is tudja, hogy beteg répát egyelni. Magdus meg az anyja. »De ha tudnák is, melyiket kötelezzem, hogy hagyja a családját, és jö.i­lá­, A többiek azok élnek. Tíz togatta meg. Biztosan szégyel­inkább hagyja, olyan ’ jj gf és szerény házukat. Pe­él, neki köszönhetik életüket. djff hQgy szeretné látni> azt Keresgéli az arcokat emlékeze- mondják, csinosan jár, A nát. De fáradt. Túl van a hatvanon', igaz, de még élhetne egy dara­big. Milyen jó azoknak, akik egészségesek! Neki súlyos baja van, operáltatnia kellene fében. Olyan mások voltak még messzebbre Miklós mint gyerekek. Csak ő volt a fontos nekik, az édesanya. Reá gát.’A betegség egészen légyért, nevettek először, neki ríttak, gítette. A szíve nyugtalan. Né- őhozzá bújtak, neki panasz­ba olyan bolondul ver, mintha kodtak. Hatalmasnak látták, ő nem volna jó helye, s ki akar- volt az igazságos, a bíró, a ke- na ugrani. A napraforgó kapa- nyérosztogaló, a leveskimero. lásakor is annyira rosszul lett, Milyen boldogok voltak, mikor csak Erzsébet maradt es Ala hogy haza kellett vánszorogn a, egyiket-másikat megsimogatta, jós, aki 22 éves kora ellenére Pedig hogy be akarta fejezni ölbe vette... Most más arcuk rokkant. Szerencsétlenül járt a megkezdett sort! Hiába! Most van, gondokkal' tele, a legtöb- katonaidejében. Kaposvárott megint úgy fullad, mint akkor, hé már barázdált — meglett dolgoznak mind a ketten. Jó, bár fekszik és bevette a tab- családapák, menyecskék, asz- hogy Erzsi délutános, Rendbe­le g- ment el, akire olyan büszke volt. Hon­védtisztként szolgált Szegeden, de itt hagyta a családját, any­ját, hazáját. Most Belgiumban él, onnan küldözget leveleket. Az özvegyi hajlékban már Az utcán dobszó hangzik. Csak hangfoszlányokat fog el. Kár, hogy nem közelebb állt meg egy kicsit, hogy hallaná. Motorok berregnek, autók su­hannak tova. Az apró csibék vajon kaptak-e darát? Szitálni kéne még nekik. Reggel még Termelőszövetkezet irodájában jön kapálni helyettem. Nem az én kenyeremet eszik, nem pa­rancsolhatok nekik» — és töp­reng tovább. »Mi les? velem, ha azt a ki1 segélyt sem kapom meg?...« ... A somogyjádi Augusztus 20. tett-vett valamit, de úgy kime­rült, hogy le kellett feküdnie. A brigádvezető szavait csak nem tudja kiverni a fejéből. Erélyes ember, összefogja a népet, de hát miért nem tudja megérteni őt? Azt kiabálta az utcán: ha nem bír dolgozni, se­gítsenek a gyerekei, máskép­pen nem kapja meg a járadé­kot. Csak annyit tudott vála­Mihálovics Jenő adminisztrátor a következő felvilágosítási: ad­ta: A munkaképtelenségi iára- ■; . k h k |j dék odaítéléséről háromtagúi j konyhakerti orvosi bizottság dönt maid Ka­posvárott az SZTK-ban. Vass nénit értesítjük, mikor kell ott megjelennie. Ügy gondoljuk, megkapja. Reméljük, így lesz! Merényi Károlyné? nek, címmel. Az írás arról szólt, hogy a goromba állat kétszer látört gondozójára, azért ké­rik az ádándiak az illetékese­ket. hogy vigyék el szövetke­zetükből a bikát. Munkatár­sunk a Siófoki Járási Tanács Mező-gazdasági Osztályán fel­világosítást kért arról, hogy mi lett a sorsa ádándi levél­írónk javaslatának. »Megálla- píása-nk szerint gondozója durvám bánt az állattal, s el­vadította. Ezért más kezére bízták az apaállatot. Üj gon­dozója naponta jártatja a bi­kát, ezt az ismét megszelídí­tett állatot, s nem. kell vágó­hídra vinni — közölte nyilat­kozatában Tóth József járási frálla'tenyésztő. * * » A Rinya folyó két ága, a forró vizű kutak és később a gázfűtés megnöveli a babó- csai Üj Világ Tsz kertészeti lehetőségeit. A isz a falu bér­ből és fizetésből élő lakossá­gát és az üzemi konyháikat el- növények- kel. Az öt hold cukorborsó terméséből szállítottak a Nagyatádi Konzervgyárnak is. A csíráztatott burgonya után öt holdon uborkát vet-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom