Somogyi Néplap, 1960. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-21 / 145. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam, 145. szám. ÁRA 50 FILLÉR Kedd, 1960. június 21. MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: Egy nyelven beszélnek a tsz vezetői és a kommunisták Holtadon (3. o.) Szellemi pálinka (5. o.) 1965-ig 360 kilométer hosszú utat korszerűsítenek megyénkben (6. o.) KÉPEK A HATÁRBÓL Véradók köszöntése Sok új létesítménnyé! A Lábodi Állami Gazdaságban minden vetett takar­mányt a 11 gépi fűkaszával vágnak le. Képünkön: Werkmann Ádám és Buzási János traktorosok szarvas- kerepet kaszálnak. Amint megjelent a koloradobogár első nemzedéke, azon­nal a kadarkúti Béke Tsz segítségére siettek a Toponári Növényvédő Állomás dolgozói. Képünkön: Mencseli Ist- eán zetoros és Papp Imre permetezőmester munka köz- ** ben. Huszonöt holdon termeszt dohányt a kőkúti Petőfi Tsz. A palántákat idejében kiültették, s amint képünk mu­tatja, az asszonyok már kapálják a dohányt. UXGS—15 típusú román traktort vásárolt az Allatfor- galmi Vállalat gyöngyöspusztai célgazdasága. A gép nyúj­tott műszakban 20 hold kapásnövény kultivátorozását végzi el. Képünkön: Magyar József traktoros és Bala- üncz János munkagépkezelő a kukoricaföldön. Emlékünnepély a színházban a véradó-mozgalom tízéves jubileuma alkalmával Szombat délután 6 órakor rendezte meg a Somogy megyei Tanács VB, a megyei tanács egészségügyi osztálya, a Me­gyei és Városi Vöröskereszt Szervezet és a kaposvári Vér- konzerváló Alközpont a tíz- éves véradó-mozgalom emlék- ünnepélyét a Csiky Gergely Színházban. A földszintet megtöltő somo­gyi véradókat Hornya}e Mi­hály, a Somogy megyei Tanács VB elnökhelyettese köszöntöt­te. Megnyitó beszédében szólott a vérellátásiban elért fejlődés­ről, mely különösen a vérellá­tás központi szervének, az Or­szágos Vérellátó Szolgálatnak életrehívása óta mutatkozik. Majd egyebek közt ezeket mondotta: — Pártunk és kor­mányunk nagy megbecsülésben részesíti a véradókat, és min­den eszközzel támogatja a vér­adó szolgálat fejlesztését, a vér­adó-mozgalom kiterjesztését. A tudomány fejlődése világszerte a vérátömlesztés elterjesztését és a vérellátás egyre színvona­lasabb fejlesztését követeli meg. Az egészségügy fejleszté­se, a technikai hálózat kiépíté­se azonban az önkéntes vér­adók tömegei nélkül értékte­len. Szocialista társadalmunk hatalmas eredménye, hogy ma már nagyszámú, aktív, önfelál­dozó véradó-gárdával rendelke­zik a véradó szolgálat. — Hor- nyák elvtárs a továbbiakban arról szólt, hogy a dolgozók egészségügyi ellátásának fej­lesztése a véradó-mozgalom to­vábbi szélesítését követeli meg. Császár Zsuzsanna, az Ápo­lónőképző II. éves növendéké­nek köszöntése után dr. Tarján László, a Vérkonzerváló Al­központ főorvosa mondta el ünnepi megemlékezését — Fővárosunkban a Vérellá­tó Szolgálat Központjában és a Vöröskereszt Központban foly­nak az előkészületek, hogy a jövő héten megnyíló jubiláns kongresszus mind tudományos tartalomban, mind külsőségek­ben méltóan fejezze ki azt a nagyszerű előrehaladást, amit a korszerű vérellátás segítségé­vel az elmúlt tíz év alatt az életmentő orvosi tevékenység felmutatott — mondotta; — Kaposvárott 1951-ben az egyik kórházi osztályon vérel­látó-szolgálat alakult, s ezzel itt is megkezdődött a szervezett vérellátás. Három évvel később a Kaposvári Véradóállomás már megyei feladatokat látott el, s ma a vérellátás szempont jából még segítségre szoruló szomszédos megyéket is hat­hatósan támogatni tudjuk. A sok ezer életmentés, felgyógyu­Jól élünk •. • Vizsgálódás a FÜSZÉRT statisztikái alapján A Fűszer- és Édességkeres­kedelmi Vállalat statisztikái, eredménytervei azt bizonyít­ják, hogy Somogybán — a tsz-ek szervezése után — a konzerv- és édesipari áruk fo­gyasztásának növekedése na­gyobb méretű a falun, mint a városban. Ez bizonnyal annak is köszönhető, hogy a MÉ­SZÖV irányításával a földmű­vesszövetkezetek (közösen a FÜSZÉRT-tel) két-három na­pos árubemutatókat rendeztek az elmúlt hónapokban, s fel­sorakoztatták a mindinkább szélesbedő áruválasztékot. Az idén jelentős mértékben bővült a kínai gyümölcskon- zervek, a szardíniák és más külföldi gyártmányú olajos ha­lak készlete. A tavalyi első ne­gyedhez viszonyítva 1960 első negyedében több mint száz százalékkal több konzervféle- ségeket vásárolt megyénk la­kossága (bár ez nem mind közvetlen fogyasztás, benne van a balatoni idényre való felkészülés is). S ha csak a tisztán mezőgazdasági járáso­kat nézzük: a barcsit, a csur­góit és a marcalit, akkor azt látjuk, hogy a konzerváruk forgalmának növekedése még nagyobb, mint összesítve a megyéé. Az előbbi sorrendben: 138, 123 és 137 százalék. A fo­gyasztás ilyen mérvű növeke­dését a választék bővülése eredményezhette. Jelenleg kb. 30—35 féle konzervet találni a FÜSZÉRT készleteiben. E számok annál is inkább sokat mondanak, mert (a vál­lalat szemszögéből vizsgálva Somogy áruellátását és fo­gyasztását) a konzervek, édes­ipari cikkek a FÜSZÉRT cik­keinek kb. 75 százalékát képe­zik. Növekedett az alapvető élelmiszerek (liszt, zsír, só stb.) forgalma is, s ez év első három hónapjában 73 százalékkal több feketekávét ittak a somo­gyiak, mint a múlt év első ne. gyedében. A narancsfogyasz­tás ez év április—májusában 230 százaléka volt a tavalyi­nak. Ugyanekkora növekedést mutat a szörpfogyasztás (első negyed). Az utóbbi időben nem tud­ták kielégíteni az igényeket az úgynevezett kiszerelt árukból. Édesipari cikkekből már mint­egy 150 féle árut kínál a kiske­reskedelem (zömmel cukorka), de a liszt és egyebek mellett megtalálható a boltokban az előre csomagolt rizs is. Hiány elég gyakran a sava­nyúságnál (uborka) mutatko­zott. A második negyed eddig eltelt időszakának áruforgal­mi adatai szerint a nagyke­reskedelmi vállalat a negyed­év végére kb. 15 százaléskal teljesíti túl tervét. lás, ami vérátömlesztés segítsé­gével sikerült, nagy részt a véradók érdeme. Tarján doktor a továbbiak­ban néhány példát említett a véradás életmentő szerepéről, majd a véradó-mozgalom fejlő­désének szükségességéről és le­hetőségeiről szólt. Hangoztatta, helyes lenne a jubileumi év tiszteletére olyan mozgalmat elindítani, mely célul tűzi ki, hogy minden véradó egy új véradót szervez be ygy eszten­dő alatt. Tavaly Debrecenben indult el egy kezdeményezés, s azóta több városban szép eredménye­ket hozott: a díjazás nélküli véradás. — Természetesen ez a moz­galom is teljesen ' önkéntes, csak lehetőséget ad azoknak, akik önzetlenül akarják gya­korolni emberbaráti cselekede­tüket — mondta dr. Tarján László, s a véradó-mozgalom és a véradók éltetésével fejezte be megemlékezését. Az ünnepségen megjelent és rövid beszédet mondott dr. Ka­tona István, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának és a Ma­gyar Vöröskereszt országos el­nökségének tagja, az István- kórház igazgató-főorvosa. Dr. Szabó Béla, a Kaposvári Kór­ház sebészeti és dr. Wirth Fe­renc, a belgyógyászati osztály főorvosának hozzászólása után dr. Berend Ernő megyei főor­vos 39 véradónak adta át a »Kiváló véradó«-óklevelet és emlékérmet. (A héten ötvenen kapják meg az »Érdemes vér­adó«, és a jövő héten 330-an a »Többszörös véradó« kitünte­tést.) A jubiluemi ünnepség máso­dik felében a Munkás Stúdió és a BM kultúrcsoportjának műsora: ének, szavalatok, tánc szórakoztatta a somogyi vér­adókat és a meghívott vendé­geket. yaiuoyuuin sou Tanácsülésen vitatták meg Tabán az ötéves községfejlesz­tési tervet, melyet a lakosság igényeinek és kívánságainak messzemenő figyelembevételé­vel állítottak össze. 1961. ja­nuár 1-től sok új létesítmény­nyel gazdagodik a község. El­sőként tűzoltószertárat építe­nek, mivel a régit a mtívelődé- si ház építése miatt le kellett bontani. Erre 150 000 forintot fordítanak. 1961-ben 300 000 forint értékben építenek szilárd burkolatú járdát, 1962-ben is ennyit költenek érré a célra, s 1963-ra már a község vala­mennyi . utcájában befejeződik a bitumen burkolatú járda épí­tése. Az ONCSA-telepiek ké­résére bővítik a villanyhálóza­tot mintegy 100 000 forint ér­tékben. 1962-ben megkezdődik a pénz tartalékolása a törpevízmű építésére, s megkezdik az anyagbeszerzést is. 250 000. fo­rintot tesznek félre erre a cél­ra, a következő évben már 350 000 forint tartalékolása vá­lik szükségessé. 1964—65-ben a községfejlesztés majdnem tel­jes összegét — 550 000 forintot — fordítják a vízmű építésére; A vízműre igen nagy szükség van, mivel a községben mind­össze két közkút van. Az elmúlt évek túlméretezett — majdnem 100 000 forint ér­tékű — társadalmi munfcater- ve körülbelül 20 000 forintra csökkent. Ez azonban igen szükséges ahhoz, hogy a tabiak megvalósíthassák szép tervei­ket. Megkezdődtek a beiratkozások az általános iskolákban Hétfőn országszerte meg­kezdődtek az általános isko­lákban a beiratások. Az új tanév elején előreláthatólag 230 000 első osztályos kezdi meg a tanulást. A középisko­lákban — ahol ma van a be­iratkozás első napja — az el­ső évfolyamokban mintegy 45 000 fiatal tanul majd a kö­vetkező oktatási évben. (MTI) Kapnak segítséget gondjaik csökkentéséhes A terebezdi üzemegységben a fehérherét petrencézik, odább a vörösherét gyűjtik az asszo­nyok, a boglyákat erős férfike­zek dobálják vontatóra, a ma­jorban elevátor hordja a kazal tetejére a pillangós takar­mányt. Mindenki igyekszik, siet, hisz az aratásig az összes más tennivalókkal végezniük kell! Ég a munka Szél József- né és társai kezében. Ám, a vezetők tele vannak gonddal. S ez különösen ebben a gazdaságban érthető is. Tud­niillik megyénk legfiatalabb ál­lami gazdaságában, a Böhönyei Állami Gazdaságban vagyunk. Az idén létesült a Sántosi Ser­téstenyésztő Vállalat öt üzem­egységéből négyezer holdon. Nehéz az átállás. A terveket tavaly készítették. Náluk a növénytermelés tizedrangú kérdés volt csupán, a terményt központi készletből kapták. Most önmagukat kell ellátni. Nagyon elaprózták a terme­lést. A 34 féle kultúra termesz­tése azt eredményezte, hogy minden üzemegységben volt például burgonya, takarmány. — Jövőre már csak 16 féle növényünk lesz, s oda kerül­nek egy tagba, ahol a talaj- adottság az illető növénynek a legmegfelelőbb — mondja Ta­kács Ignác igazgató a megbe­szélésen. Itt van Győrvári Ist­ván főmezőgazdász, Fehér Ist­ván üzemegységvezető és Ma­gyart Károly főkönyvelő is. Hogy milyen nehézségekkel küszködnek? Gép>esítettségük kétségbeej- tően rossz. A gépek 78 száza­léka elavult. Speciális gépeik nincsenek. Maulwurfot és kül- lőslkapát még csak nem is lát­tak. A bajt tetőzi, hogy az időszaki munkásokat is bele­számítva egy embernek 12 hold munkálatait kell elvégezni. — Folytathatunk-é mást, mint azelőtt: a káros részmű­velést? — kérdezik. Bizony ez nagy hiba. de legalább tisz­ták a területeik. Hogyan segíti az igazgatóság az új vezetőséget ezernyi gond­jában? Itt tartózkodik már há­rom hete Ádám Endre revizor. Maga is gazdász, és a hibák feltárásával az a célja, hogy mielőbb kijavíthassák őket. Az igazgatóságtól most kaptak ki­utalást új teherautóra. Nagy Pál főmérnök vállalta, hogy el­készítteti a szükség-kombájn- szérüt. A Kutasi Állami Gaz­daság két aratógépet ad. A Tapsonyi Gépállomáson felsze­relték részükre az új SZK—3- as szovjet kombájnt. Az alig egy órája itt járt főmezőgazdá­szuk pedig megígérte, ha a ré­gi típusú kombájnok meghibá- sodnának, kijavítják őket. So­kat segített Szabó Gyula, az igazgatóság állattenyésztési osztályvezetője, aki egy hétig gazdaságukban tartózkodott. A gazdaság fő profilja a ser­téstenyésztés. Egészségesek^ szépek, gondozottak állataik: a mintegy 600 koca, a sok hízó; a 3000 süldő és az 1700 szopós malac. A termelőszövetkezet­nek 900 tenyészkocát nevel­nek. Állatállományukra nincs pa­nasz, de van mit rendbehoz- niuk, javítaniuk a böhönyeik- nek! Ezt tapasztalta az igazga­tóság főkönyvelője, Tar Jánost amikor három napig a nyári betakarításra és' a talejelőké- szítési munkákra való felké­szülést vizsgálta. Sajnos, az igazgató éppen az aratás idején nem tartózkod­hat a gazdaságban. De hat hét múlva, az államvizsgák után már többet foglalkozik a gaz­daság vezetésével, ügyeivel. M. K..-ue

Next

/
Oldalképek
Tartalom