Somogyi Néplap, 1960. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-19 / 144. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Vasárnap, 1960. június 19. Kádár János vezetésével megérkezett Bukarestbe az MSZMP küldöttsége Bukarest (MTI). Szombaton délelőtt fél 10 órakor megér* kezet! a f llobogózott bukaresti repülőtérre a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt küldöttsége, hogy részt vegyen a Román Munkáspárt hétfőn kezdődő 3. pártkongresszusán. A különrepülőgép ajtajában elsőnek Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a küldöttség vezetője jelent meg.'őt követték a kül­döttség tagjai: Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a kormány első el­nökhelyettese, Gádor Ferenc, a Hajdú-Bihar megyei pártbi­zottság első titkára. A küldöttséget a bukaresti Baneasai repülőtéren Gheor- ghiu-Dej, a Román Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára, Chivu Stoica, a Román Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a minisz­tertanács elnöke, Gheorghe Apostol, a Román Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, Dimitru Coliu, a Román Mun­káspárt Politikai Bizottságának póttagja, Ion Cosma, a Román Munkáspárt Központi Bizott­ságának tagja, földművelés­ügyi miniszter, Gizella Vass, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának tagja fogadták. Jelen volt a fogadtatáson a Román Munkáspárt számos ak­tivistája. Ott volt Némety Bé­la, a Magyar Népköztársaság bukaresti rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövete és a nagykövetség munkatársai. A repülőtérről a fogadtatás után Kádár János Gheorghiu- Dej és Chivu Stoica társaságá­ban gépkocsiban a küldöttség szálláshelyére hajtatott. Igen feszült a helyzet japánban (Folytatás az 1. oldalról) dott. Az amerikai elnök han­goztatta, hogy az amerikaiak- »mindig szolidárisak lesznek a tajvani rendszerrel«. Beszédé­ben szidalmazta a szocialista országokat, és »éberségre« ösz­tökélte a nyugati világot. Csang Kaj-sek válaszában a »kommunista agresszió veszé­lyéről« szónokolt, és hangoz­tatta, hogy kormányának az eddiginél is jobban együtt kell működnie az amerikai kor­mánnyal. Később Eisenhower egy újabb nyílt gyűlésen elhang­zott beszédében biztosította a csangkajsekista klikket, hogy az Egyesült Államok szilárdan Peking (MTI). Mint az Űj Kína hírügynökség jelenti, a kínai népi felszabadító hadse­reg tüzérsége Eisenhower taj­vani látogatása elleni tüntetés­képpen a fucsieni arcvonalon támogatja. Biztosította Csang Kaj-seket, hogy az Egyesült Államok bármikor kész »meg­védelmezni« Tajvant és a Csendes-óceán térségének többi »szabad« országát az esetleges támadással szemben. június 17-én tüzérségi tüzet nyitott a Nagy és Kis Csin- men- (Kimoj), Tatan- és Er- tan-szigetek. ellen, ahová a csangkajsekista csapatok be­fészkelték magukat. Tüzérségi tüntetés a fucsieni arcvonalon LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT: Automatikusan bekövetkezett a japán—amerikai biztonsági szerződés ratifikálása Tokió (MTI). Mint ismeretes, a képviselőházi május I9-én ratifikálta a szerződést és az azóta eltelt harminc nap a ja­pán alkotmány értelmében le­hetővé teszi az automatikus ratifikálást, anélkül, hogy a szenátus is állást foglalna a kérdésben. Az AP tudósítója rámutat, hogy a kormányon lé­vő Liberális-demokrata Párt a tiltakozó mozgalom hatására nem merte" a szenátusban is megvitatni a szerződésterveze­tet, jóllehet több mint ötven mandátum többséggel rendel­kezik a felsőházban. Az UPI tudósítója szerint az automatikus ratifikálás után á Kisi-kormány valószínűleg siettetni fogja a ratifikációs A négy fő szigetből és mint­egy ezer kisebb szigetből ál­ló, kereken 370 000 négyzetki- lorhéter területű, 92 millió la­kosú Japán fővárosában, To­kióban az utóbbi napokban elemi erővel tör fel a népi til­takozás hatalmas hulláma az uralmon lévő amerikaibarát Miisi miniszterelnök személye okmányok kicserélését, aminek a szerződés rendelkezései sze­rint Tokióban kell megtörtén­nie. Az amerikai szenátus még nem ratifikálta a szerződést, nyugati hírügynökségek szerint azonban a ratifikálás három napon belül várható. Az »automatikus« ratifikálás fényéről valamennyi japán rá­dióállomás azonnal tájékoztat­ta a lakosságot. A kormány fő­titkára röviddel éjfél után nyi­latkozatban jelentette be a ra­tifikálást. Szombaton az esti órákban több mint 300 000 ember tün­tetett a parlament épülete kö­rül. A tüntetők követelték Ki- si lemondását, a törvényhozás haladéktalan feloszlatását és és kormányának az agresszív katonai szerződéseket képvise­lő politikája ellen. A japán nép harcos meg­mozdulásának első eredménye­ként a Kisi-kormány arra kényszerült, hogy elhalássza Eisenhower amerikai elnök Tokióba tervezett látogatását. a szerződés hatálytalanítását. Amikor röviddel éjfél után kormánynyilatkozat jelentette be az automatikus ratifikálást, még mindig több tízezer főnyi tömeg — főleg diákok — tün­tetett a parlament épülete kö­rül. A . Szocialista Párt egyik szónoka a tömeghez fordulva bejelentette: »A harc nem ért véget éjfélkor, csak altkor ér majd véget, ha az összes ja­pán földön lévő amerikai tá­maszpontokat felszámolták. A nép nem ismeri el a szerződés érvényét.« A Japán Szocialista Párt szóvivője a rádiónak és a te­levíziónak adott nyilatkozatá­ban hangoztatta, hogy a Szo­cialista Párt szükség esetén erőszakhoz folyamodik, hogy megakadályozzon minden to­vábbi lépést a szerződéssel kapcsolatban. A Szocialista Párt vezetősége azonnal nyilatkozatban foglalt állást a ratifikálás ellen, amelyben egyebek közt rámu­tat, hogy a szerződés parla­menti ratifikálása a házszabá­lyok megszegésével történt és ezért érvénytelen. Ezen túl­menően a szerződés cikkelyei a japán alkotmányba és az ENSZ alapokmányába ütköz­nek. Egy UPI jelentés szerint rö­viddel éjfél után tízezer tün­tető diák körülzárta Kisi mi­niszterelnöknek a parlament épületével szemben lévő hiva­talos rezidenciáját, ahol ke­véssel előbb rendkívüli minisz­tertanácsot tartott a kormány. A ratifikálás hírének elterje­dése után a parlament kapui elé is tüntető diákok ezrei vo­nultak. Egyes hírek szerint még hajnal előtt meg akarják ostromolni a parlamentet. Szombaton a késő esti órák­ban tüntető diákok megtámad­ták a tokiói rendörparancsnok- ság épületét. A tüntetők és a rendőrök között verekedés kezdődött, amelyben többen megsebesültek. A rendőrök a levegőbe lőttek. A japán hatóságok szomba­ton letartóztatták a japán acél­ipari szakszervezet két vezető­jét. Az a vád ellenük, hogy »tüntetést szítottak Hagerty ellen«. Tokió térségének tábori csendőrparancsnoksága figyel­meztette a főváros közelében tartózkodó amerikai katonai személyeket, hogy »az elkövet­kező napokban a tüntetések fokozódására lehet számítani«. Felkérte az amerikaiakat, ne tegyenek megjegyzéseket, ame­lyek barátságtalan cselekede­tekre ösztönözhetnek és ne ké­szítsenek fényképfelvételeket a tüntetőkről. Japán — a távol-keleti vulkán NEMZETKÖZI ZEML E Amíg az elnök úr megértette .. Ritkán adódik olyan helyzet az életben, hogy valakit meg­hívnak valahová, s közvetle­nül a látogatás előtt közlik ve­le, hogy jelenlétére még sincs szükség. A nemzetközi politi­kai életben pedig egyedülálló, hogy egy vezető nagyhatalom államfőjével történjék meg mindez, méghozzá kétszer egy­másután. Márpedig a kapita­lista világ vezető hatalmának, az Egyesült Államoknak az ál­lamfőjével mindez a valóság­ban történt meg egy hónap alatt két alkalommal: miután a csúcstalálkozót meghiúsítot­ta, Hruscsov miniszterelnök közölte vele, hogy a Szovjet­unióban teendő látogatása »nem kívánatos«; az elmúlt héten pedig hűséges szövetsé­gese, Kist miniszterelnök érte­sítette, hogy jobban teszi, ha — a nagy előkészületek ellené­re — mégsem utazik Japánba. S az amerikai elnök — aki még néhány órával a látogatás lemondása előtt is fennen han­goztatta, nem hagyja, hogy el­határozásában »egy elenyésző kisebbség« befolyásolja — a le­mondást követően nyilatkoza­tot adott, amelyben kijelentet­te: megérti a japán kormány elhatározását... A Pentagon tervez — a Szovjetunió végez Pár hónappal Hruscsov ameri­kai látogatása és a Camp David- ben Eisenhowerrel folytatott megbeszélése után ez év ja­nuárjában Kisi miniszterelnök rövid látogatásra Washington­ba érkezett, s ünnepélyes ke­retek között aláírta az új ja­pán—amerikai biztonsági szer­ződést. E szerződés nyíltan be­vallott célja, hogy Japánt az Egyesült Államok legfontosabb távol-keleti . támaszpontjává változtassa, ahonnan agresszív támadást lehet indítani a Szov­jetunió és a Kínai Népköztár­saság ellen. A szerződés amerikai sugal- mazói és japán szövetségeseik azonban az ünnepélyes alá­írási ceremónia közepette is nagyon jól tudták, hogy az új katonai paktum ezzel még ko­rántsem elintézett »ügy« a ja­pán nép részéről. Az aláírást követő tiltakozás hullámai még el sem ültek, amikor Washington váratlan bejelentéssel lepte meg a vi­lágot. Közölték, hogy Eisen­hower elnök a Szovjetunióba teendő látogatása után Japán­ba utazik, ahol ekkor ünnep­ük — úgymond — a japán— amerikai kapcsolatok felvéte­lének 100. évfordulóját. Azt csak később tették hozzá, hogy Eisenhower látogatásakor akar­ják keresztülhajszolni az űj katonai szerződést. Az ameri­kai katonai körök tehát úgy számítottak: Eisenhower a Szovjetunióba utazik. Ott ked­vesen mosolyogva biztosítja a szovjet embereket az amerikai kormány »béketörekvéseiről«, majd folytatja útját Japánba, ahol a béke »mosolygó hírnö­keként« ünnepélyes fogadta­tásban részesül. S miközben a békeszólamok ■ mögött háttér­be szorul az út lényege, szinte észrevétlenül ratifikáltatni le­het a gyűlöletes katonai pak­tumot, amely a Pentagon »re- pülőgép-anyahajójává« változ­tatja Japánt. A Washingtonban gondosan kiagyalt tervek azonban sú­lyos kudarcot vallottak. Mi­után lelepleződtek az amerikai katonai körök agresszív cse­lekményei, és nyilvánvalóvá vált Eisenhower szerepe ezek­ben az akciókban, a Szovjet­unió lemondta az amerikai el­nök szovjetunióbeli látogatá­sát, s ezek után, amikor vég­legessé vált — a most már át­alakított — elnöki úti prog­ram, akkor pőrére vetkőztetve ott állt az utazás valóságos cél­kitűzése: a távol-keleti csatló­sok ellenőrzése, a véres verí­tékkel kiépített támaszpont­rendszer megtekintése. A »béke követéről« pedig kiderült, hogy nem más, mint a »Pen­tagon utazó ügynöke«. Az agresszív amerikai ter­vek nyílt lelepleződése pél­dátlan visszahatást váltott ki Japánban. A tiltakozás olyan hulláma -söpört végig az orszá­gon, amilyenre kevesen számí­tottak. A japánoknak egyéb­ként is kevés illúziójuk van az amerikai »szövetségest« il­letően, hiszen az egyszerű ja­pánnak, ha az Egyesült Álla­mokra tekint, az atombombá­tól sújtott Hirosima és Naga- szaki jut eszébe. Ha mindehhez járul még az új szerződés, amelyet Kisi — finoman kifejezve — »némi rendőri segédlettel« ratifikál- tatött az alsóházban, és hoz­zászámítva ehhez Eisenhower tervezett látogatásának célját, teljesen érthető az egész népet átfogó tiltakozás, amely az or­szág minden részére kiterjed. Ilyen körülmények között Washington számára csupán két választás maradt, és egyik 6em kecsegtetett túl sok siker­rel. Egyik megoldás lett volna a távol-keleti utazás lemondá­sa vagy elhalasztása, a másik pedig — és mint ismeretes. Ei­senhower emellett döntött — a kedvezőtlen körülmények el­lenére mégiscsak nekivágni az útnak abban a reményben, ha a japán tömegek nem is, de a rendőrség majd biztosítja az »ünnepélyes« fogadtatást. Ma már nyilván Eisenhow: r is »megértette«, jobb lett vAna az első megoldást választani. A harc folytatódik Eisenhower útjának lemon­dása az agresszív amerikai po­litika látványos kudarca, mely­ről a nagy példányszámban megjelenő angol napilap, a Daily Mail washingtoni tudó­sítója megállapítja: »Az ame­rikai külügyminisztérium a to­kiói út lemondását diplomáciai katasztrófának tartja. Ha a biztonsági szerződés is meg­hiúsul, ez közel jár a katonai katasztrófához.« A Japánban törtéht esemé­nyek azonban nemcsak az ame­rikai külpolitikai irányvonal bukását mutatják, hanem a je­lenlegi japán kormányét is. Nem kétséges, hogy a japán nép, amely most hatalmas győ­zelmet aratott, folytatja har­cát az amerikai—japán bizton­sági szerződés ellen, hiszen Kisi miniszterelnök nyíltan be­ismerte, hogy mindaddig nem áll szándékában lemondani, il­letőleg a japán parlamentet feloszlatni, amíg nem erősza­kolta keresztül a ratifikálást. Az még nem dőlt el, hogy Ki- sinek vagy esetleges utódjának sikerül-e erőszakkal ratifikál­tatni a felsőházban a háborús szerződést, de az bizonyos, hogy az agresszív politika Dél- Korea és Törökország után Ja­pánban is súlyos vereséget szenvedett. Eisenhower megkezdte tanácskozásait Csang Kaj-sekkel Tajpej (MTI). Eisenhower el­nök és Csang Kaj-sek szomba­ton megkezdte tárgyalásait Hagerty a tanácskozás után tartott sajtóértekezletén közöl­te, hogy a két fél áttekintette a nemzetközi helyzeet és kü- lön-külön kifejtette a Távol- Keleten és a világ más részei­ben meglévő »kommunista ve­szélyről« kialakult elképzelé­seit. Párizs (TASZSZ). Az AFP szerint Washingtonba, rendel­ték Macarthurt, az Egyesült Államok tokiói nagykövetét, hogy jelentést tegyen azokról az eseményekről, amelyek kö­vetkeztében le kellett monda­ma Eisenhower látogatását. A legjobbkor — New York (MTI). Mint az UPI hírügynökség jelenti, New Yorkban pénteken kö­zölték, hogy Hirohito japán császár képviselője kedden Macarthur tábornoknak át­nyújtotta a Felkelő Nap rend­jének nagyszalagját. Ügy mondják, ez a legnagyobb ki­tüntetés, amelyet hódító tá­bornok meghódított országtól valaha is kapott. Hagerty a partmenti szigetek kínai ágyúzásával kapcsolat­ban feltett kérdésekre válaszol­va hivatkozott Eisenhower ama kijelentésére, amely szerint »az Egyesült Államok segít Tajvan megvédelmezésében minden esetleges támadással szemben, amely Tajvan megtámadása előjátékának tűnnék«. Egyes értesülések szerint Macarthurt esetleg leváltják, mert helytelenül tájékoztatta a washingtoni hivatalos körö­ket a Japánban kialakult hely­zetről. (MTI) Négy évvei ezelőtt hagyta el az utolsó angol katona Egyiptomot Kairó (TASZSZ). Négy év­vel ezelőtt hagyta el az angol gyarmati csapatok utolsó ka­tonája Egyiptom földjét, s ez­zel véget ért Egyiptom 74 éves angol megszállása. Az Egyesült Arab Köztársa­ság egyiptomi részében nem­zeti ünnepként emlékeznek meg az évfordulóról. (MTI) Á Belügyminisztérium közleménye A Belügyminisztérium szer­ved június 13-án őrizetbe vet­ték Karl Schmidt 33 éves nyu­gatnémet állampolgárt, mert az amerikai hírszerzőszervek megbízásából kémtevékenysé­get folytatott a Magyar Nép* köztársaság ellen. (MTI) Rövid külföldi hírek 19 hallgató vizsgázott p z idén magyar nyelvből a keleti nyel­vek párizsi főiskoláján. A Pá­rizsi Magyar Intézet a főiskolai hallgatókat vendégül látta, és megajándékozta őket. Pénteken véget ért az ame­rikai műszaki sztrájk, amely* ben 26 000 technikus vett részt* A sztrájk több amerikai raké­tatámaszpontra is kiterjedt. A Szovjetszkaja Rosszija ér­dekes népmozgalmi adatokat közölt az Orosz Szocialista Szőr vetségi Szovjet Köztársaságok életéből. 1959-ben a köztársa­ság lakosságának természetes szaporulata az előzetes adatok szerint 1,9 millió volt. Minden nap mintegy 5100 fővel szapo­rodott a lakosság, s egy-egy napon átlagosan 7600 újszülött látta meg a napvilágot. A ter­mészetes szaporalat jóval na­gyobb volt, mint a világ leg­több országában. Az OSZSZSZK lakóinak háromnegyed része már az Októberi • Forradalom után született. Jelentéstételre Washing ónba rendelték Macarthurt

Next

/
Oldalképek
Tartalom