Somogyi Néplap, 1960. május (17. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-10 / 109. szám

Kedd, 1960. május 10. i SOMOGYI NÉPLAP Gyors növényápolás — nagyobb termés? ÚTTÖRŐ HÍRADÓ A kapásnövények termésho­zamának alakulása — a vetés után — a növényápolástól függ. Az elmúlt évben láthat­tunk még kapálatlan kukori­cát, ilyennek az idén már sem­mi körülmények között sem szabad előfordulnia. A kapálásokban nagy fel­adat vár gépállomásainkra is, termelőszövetkezeteinkre is. Gépállomásaink alaposan fel­készültek, hogy minél nagyobb mértékben tudjanak segíteni a termelőszövetkezeteknek. A tsz-ek pedig jó munkaszerve­zéssel segítsék elő a növény­ápolási munkák sikerét. A megye gépállomásai sok­kal lelkiismeretesebben végez­ték el a növényápoló gépek javítását, mint az előző évek­ben. Most még egyszer felül­vizsgálják a kijavított kultj- vátorokat, nehogy a földeken bukkanjon elő valamilyen, ed­dig észre nem vett hiba. Meg­könnyíti gépállomásaink hely­zetét, hogy újabb 120 szovjet függesztett kultivátort kaptak. A rendelkezésre álló 301 sor­műves kultivátorral a terve­zett 82 300 hold növényápolást el tudják végezni. Ez a terv jóval magasabb a tsz-ek igé­nyénél, ugyanis mindössze 62 ezer hold gépi kapálásra kö­töttek szerződést. Helyes len­ne, ha a termelőszövetkezetek a gépállomás szakembereinek közreműködésével felmérnék növényápolási tennivalóikat, s az eddiginél nagyobb területre szerződnének. Gépi kapálással holdanként mintegy tíz mun­kanap takarítható meg, amely — az egy munkaegységre eső jövedelem alakulásától füg­gően — mintegy 400 forint megtakarítást jelent holdan­ként. Termelőszövetkezeti paraszt­jaink és szakembereink isme­rik a kapálás jelentőségét. Nézzük meg közelebbről, mi­ért előnyös a kapálásokat gyorsan elvégezni. A kapásnövényeknél, de kü­lönösen a kukoricánál a kapá­lás az a döntő agrotechnikai eljárás, amellyel termésátla­gaink növelését biztosíthatjuk. Az idősebb parasztemberek előtt ismeretes ez a szólás­mondás: kapanyélben a nagy termés. Ezt ma már csak át­vitt értelemben alkalmazzuk, mert a kapanyél olyan terüle­teken jön számításba, ahol a gép nem boldogul. A lényeg azonban nem változott, mert kapálni kellő időben, többször és gyorsan kell! A kapálást nem akkor kezdjük el, amikor a gyomok már elszaporodtak és kifejlődtek, hanem a gyo- mosodás kezdetén. A kései ka­pálás igen nagy veszteséget okoz. Az élelmes és gyorsan fejlődő gyomok ugyanis igen sok tápanyagot vonnak el kul­túrnövényeinktől, és sok vizet elpárologtatnak. Ha annyit ké­sünk, hogy a gyom már magot is kötött, akkor a további gyo- mosodást segítjük elő. Azt is tartja a közmondás, hogy a májusi eső minden cseppje aranyat ér. A csapa­dékot azonban tárolni kell a későbbi időre, mivel a tapasz­talatok szerint a nyári idő­szakban nem szokott kellő mennyiségű csapadék hullani. Ezért szükséges a talajba ko­rábban bejutott nedvességgel úgy gazdálkodni, hogy az a ké­sőbbi időben is rendelkezésre álljon. A növényápolás első mun-í kája a fogasolás vagy küllősí kapával való porhanyítás. AÍ kikelés után ezt azonnal el> kell végezni. Ez bár felér egye kapálással, mégsem helyette-,« sít: azt. Tehát a kapálásokon ’ legyen a hangsúly. Végezzük el idejében és gyorsan. Emel­jük fel a kapálások számát há-í romra. így terméseredmé-i[ nyeinkben sem fogunk csa-í lódni. Pecze Lajos, a Gépállomások Megyei Igazgató­ságának főmezőgazdásza. Néhány szó a marcali kézimunka-kiállításról , (Tudósítónktól.) Mintha a magyar föld min­den tája elküldte volna pom­pázatos színeit, népe dús fan­táziája szülte motívumait, hogy gyönyörű harmóniába ol­vadjon össze egy teremben — ilyen a marcali művelődési ház kézimunka szakkörének idei kiállítása. Immár har­madszor mutatják be a mar­cali lányok, asszonyok egyre kifinomultabb ízlésről tanús­kodó munkáikat, amelyeket az őszi-téli estéken varrogattak, színezgettek Wéber Eszter és Pados József né szakavatott irányításával. A kézimunka-kiállítás az el­múlt években is jelentős ese­ménye volt a járási székhely kulturális életének. Az idén azonban az eddigieknél is töb­bet nyújtottak a tű és a szép színek kedvelői: újat adtak el­rendezésben is — a csaknem húszféle tájjellegű párnákat, térítőkét, falvédőket, konyha­kézimunkákat külön csoporté-' sították eredetük szerint. És ha' az egészen belül az egyes ki­állítók munkáit vizsgáljuk, azt; kell megállapítanunk, hogy aj szakkörök tagjainak ízlése ha­tározottan csiszolódott, fino­modott, s ez mind a témavá­lasztásban, mind a színezés­ben és a kidolgozásban meg-; nyilvánul. A járási székhely e háromj éve működő szakkörének jó­tékony hatása már a járás, többi községében is lemérhe-i tő: a jó példa nyomán Két-j hely, Szőkedencs, Mesztegnyő, Kelevíz, Bize asszonyai, lányai] is kedvet kaptak e hasznos és, ízlést fejlesztő szórakozásra. A marcali művelődési ház] szakkörének igényesen és hoz­záértéssel összeállított kióllí-j tását jó egészítették ki Csá­szár Lajos marcali pályamun-j kás határozott tehetséget el-i áruló, finom kidolgozású fara gott dobozai. KEDVES ÉDESANYÁK! Boldogok vagyunk mi, gyerekek, hogy az anyák nap­ján átadhattuk virágainkat, apró ajándékainkat. El sem tudják képzelni, hogy mi mindannyian úgy szeretjük édes­anyánkat, hogy azt száj ki nem mondhatja, kéz le nem ír­hatja, csak a meleg szív érezheti meg. Mi még miniig em­lékezünk rá, mikor kicsik voltunk, édesanya ápolgatott, rin­gatott. S ha a munkából fáradtan hazajött, álomba ringatott bús, remegő altatódalával. Tudjuk, hogy szüléink nem kísérhetnek bennünket vé­gig az élet útján. Magunknak kell kijárni az élet iskoláj't megszokni a munkát. Már most készülünk rá. Megígérjük, hogy a rossz tanulók legalább hármasok lesznek, a jelesek kitűnőkké fejlődnek. Nekünk is öröm az, ha édesanyánkon' öröme telik, a mi ötös bizonyítványunkban. Ígérjük, nem felejtjük el soha, mennyi sok jót, mérni' i gondoskodást kaptunk édesanyánktól, s ha majd megöregszik szeretettel vesszük körül. Minden édesanya szereti gyermekét s a gyermek is őt. Az édesanya olyan, mint a kicsi csillagok mellett egy nagy fényes csillag. Jenei Korsika, Hámán Kató Alt. islc. ni. o. t. Helytállás Május elseje előestéjén vi­gasztalanul szakadt az eső. A barcsi pajtások szomorúan nézték a sűrű felhőket: mi lesz a régóta dédelgetett fáklyás, lámpionos felvonulással? Gyü­lekeztek. A felnőttek már rég lemondtak a látványos ünnep­ségről, az úttörőket azonban szétverni se lehetett volna. Egyszer csak fiúk és lányok, az egész csapat megindult az állomás felé. Villogtak,' csil­logtak úttörőink lámpásai a szakadó esőben, s a Sztálin té­ren lángra lobbant az óriási máglya. A pajtások lelkesedé­se leírhatatlan volt. Az embe­rek ablakaikból az esőn át alig láthatták a máglya fényét, s ők ott álltak hosszú percekig dacolva az időjárással. Igaz, ezen az estén nem vigyáztak egészségükre, de tettük igazi úttörő tett volt, helytállásuk példamutató. Kemény munkával Megjött vagon­a kis vonat, melynek szerelvényén egyszerre 5-6 -rendesi érkezik a szental vasúti rakodóra, illetve a fagyártmány- íeldolgozó telepre. Problémák a görgeteg! éjjeliőr SZTK-járulékai korul Régóta, húzódó és évekkel ezelőtt megállapított hanyag­ság okát nehéz utólag kiderí­teni. Nehéz megtalálni, ki vé­tett először, és ki tetézte még jobban a bajt. Ez a helyzet a görgetegi éjjeliőr, Kardos Fe­renc ügyében is. Hosszú évek óta látja el ezt a tisztséget. Közben már négy tanácselnök váltotta egymást. 1958-ban egy vizsgálat során kiderült, hogy Kardos Ferenc nem fizette SZTK-járulékát. Visszamenő­leg 9026, illetve a késedelmi pótlékkal együtt 11 ezer forint fizetési kötelezettséget rótt ki az SZTK. A tanács — a köz­ség tiltakozása ellenére — a lakossággal akarja kifizettetni ezt az összeget. Vajon jogosan tiltakozik-e a falu ez ellen? Kit terhel a felelősség a nagy mulasztásért? A lakosság azzal igyekszik védekezni a döntés ellen, hogy nem is tudott arról, hogy éj­jeliőr tevékenykedik közsé­gükben. Ez nem fedheti a va­lóságot, hiszen az éjjeliőr ille­tékét rendszeresen fizették, így tudniuk kellett, hogy ki­nek és miért adják a pénzt. Az természetesen nem rájuk Az illetékes válaszol "-Elment a vonat — utasok nélkül- című április 12-én megjelent cikkünk írója bírálta Baté állomás forgalmi szol­gálattevőjét, hogy nem közölte az utasokkal a vonat érkezé­sét, illetve indulását, s így azok lemaradtak. A cikkben fog­laltakkal kapcsolatban a MÁV Pécsi Igazgatósága a követke­zőket közölte: »Az érvényben lévő törvényerejű Magyar Vasúti Személy Díjszabás I. rész 11. cikk 1. paragrafus III. 1. pontja értelmében a vasút csak a vonatinditó, a csatlako­zási és elágazási, valamint, olyan állomásokon szólítja fel az utasokat a beszállásra, ahol a pályaudvaron étterem van. A többi állomáson és megállóhelyen a kifüggesztett külön jegyzék, továbbá óra alapján az utasok maguk kötelesek megfigyelni a személyszállító vonatok érkezését, indulását. Dolgozóinknak tudomása van arról, hogy a vasút van az utasokért és nem fordítva. Éppen ennek tudatában a rende­letén túlmenően felszólítják az utasokat a többi állomáson beszállásra, ha arra lehetőségük van. A kérdéses alkalom­mal málházó nem volt az állomáson, a forgalmi szolgálat- tevőnek pedig egyéb biztonsági teendői mellett elkerülte fi­gyelmét az utasok beszállásra való figyelmeztetése. Ennek ellenére mi is úgy ítéljük meg, hogy több törő­déssel el lehetett volna kerülni a kellemetlenséget, ezért a forgalmi szolgálattevőt figyelmeztetésben részesítettük. Dr. Szabó Tibor főtanácsos, az Igazgatóság vezetőjének helyettese.­készülték az úttörők és veze­tőik a kaposvári Petőfi utcai Általános Iskolában a vasárna­pi próbázásra. Takács György- né csapatvezető szombaton megbeszélést tartott az őrs-és ! rajvezetőkkel, kijelölte az ál- _ lomásvezetőket, s elmondta a Ij tudnivalókat. De sokam nem ? aludtak a vasárnapra virradó ;>éjszakán! De sok kispajtás is­ti mételte talán még álmában is ‘ a 12 pontot! Vasárnap reggel háromne­gyed hét órakor gyülekeztek az állomásvezetők a Széchenyi téren. Ragyogóan sütött a nap, s mindenki örült, hogy ilyen szép időben lehet megtartani a próbázásokat Takács György csapatvezető-helyettessel in­dultunk a törocskei erdőbe. Út­közben útjeleket, jelzéseket hagytunk a villanyducokon, fá­kon, földeken, hogy a Múzeum parkból őrsönként induló pró- bázók el ne tévedjenek. Na­gyon jó hangulatban érkeztünk meg az első állomáshelyre, s hátrahagyva a kijelölt vezető­ket, indultunk tovább. 13 ál­lomást állítottunk, engem két másik ifi-vezetővel, Deák Már­3 12. Amíg nem jöttek a próbázók, a kö­zelünkben levő két másik állo­más vezetőivel játszottunk. Kb. fél tizenegykor érkezett meg az első őrs állomásunkra: — Nem tévedtetek el egyszer sem? — kérdeztük. — De nem ám! — büszkél­kedtek. — Ismerjük mi az út­jeleket. Pedig jöttek bácsik, né­nik, osztották a tanácsokat, hogy merre menjünk, de ml csak az útjelakhez igazodtunk. — Üljetek le, vegyetek elő papírt és ceruzát, s írásban fe­leljetek a feladott kérdésekre — szólt Király Jenő. — Hogyan? Dotyit írunk? — kérdezték csodálkozva a pajtá­sok. — Nem, nem — válaszoltuk nevetve —, csak pontozzuk a feleleteket, s ki milyen felele­tet ad, annak megfelelő pont­tartozik, hogy az éjjeliőr meg' fizeti-e SZTK-járulékát. A munka megkezdésekor] Kardos Ferenc munkakönyvét' a községi ^^ vette maga-> — ^ Kmtly 7e’no>eT hoz, ezzel a törvény szerint sa-c __ / j át alkalmazottjának minősí-J W^sra .osztottak be. tette. A munkáltató — a köz-i ségi tanács — feladata lett] volna, hogy az alkalmazásá-i ban lévő dolgozó fizetési kö-] telezettségeire felügyeljen.i Legalább ugyanekkora fele-] lősség terheli a háztulajdono-, sok közösségét, mert nem el-1 lenőrizte, hogy az éjjeliőr fi-] zeti-e az SZTK-járulékot, ési egyáltalán tisztában van-e ve-] le, hogy az SZTK-nak ezzeli tartozik. A görgetegnek azzal, hogy! éjjeliőrüknek megadták a ren des bért, eleget tettek kötele-i zettségüknek. A mulasztást —! véleményünk szerint — első sorban a tanács követte el,' ugyanis ő alkalmazta Kardos] Ferencet, de nem jelentette bei az SZTK-nál. Mulasztás ter­heli a lakóközösséget és magáti az éjjeliőrt is. Mindezek figyelembevételé-i vei a község lakói'nem köte-í számot adunk. l/vrl,A+A1r ót Kcr-7űrf vnűeffi TöfO_^ . , P eregték a kerdesek, szor- , í galmas kezek írták gyorsan a Ságot, illetve eveken at hagy-í válaszokat. keztek a vezetők. A nehéz munka után mindenki hozzá­látott a jól megérdemelt ebéd­hez. Minden őrs rakhatott tá­bortüzet, s körbe guggolva sza­lonnát sütöttek. Amikor befe­jeztük a leghasznosabb, és azt hiszem, legkedvesebb tevé­kenységet, az evést, játszot­tunk, énekeltünk, s a környék felderítésére indultunk. A nagy jókedvben észre sem vettük, hogy sötét felhők ta­karják el az eget, s csak ak­kor eszméltünk, amikor már nyakunkba szakadt az eső. Sátorlapokba, pokrócokba burkolózva indultunk haza, de nemhiába mondják, hogy bolondos az április, már az út felénél újra kisütött a nap. Nosza, könyörögni kezdtünk csapatvezetőnknek, hogy for­duljunk vissza, de Margit né­ni nem engedett kérésünknek, mert néhány paj tás meglehe­tősen könnyedén volt öltözve, s bizony bőrig áztak. Kiértünk a Vaskombináthoz, s onnan rendezett sarokban, énekelve mentünk a Latinka Sándor ut­cáig, s ott szétoszlott a csapat. Strubli Márta Édes Anyukám, Legjobb asszony a világon Az én édes Anyukám, S hogy jóságát megháláljam, Szót fogadok ezután. Reggel kelek egy szavára, Me2mos?.kozom sza porán, Tudom, örül ennek az én Édes, kedves Anyukám. Fésülködöm, fogat mosok, "Undent rendben hagyok ám, "leg lesz velem elégedve Az én édes Anyukám. Megtanultam minden leckét, Ötöst kapok ma talán S amikor majd hazaviszem, Boldog lesz az Anyukám. Az étel ha uem ízlik is, Ügy eszem a vacsorám. Ne vegye azt észre rajtam Az én édes Anyukám. Szeretném, ha terveimet Valósággá váltanám, Hogy ne legyen könnyes szemű Az én édes Anyukám. Lesz maid nekem sok-sok pénzem^ Ha elvégzem iskolám, Veszek neked sok-sok csokit, Drága, jó kis Anyukám. Szemző Magdolna, Szilágyi úttörőcsapat. „Csapatom zászlaja előtt fogadom..."- Vezető elvtárs! Horváth János csapatvezető jelentem, a 163. sz. Zrínyi Miklós úttörőcsapat 186 fő­vel az ünnepélyes csapatösszejö­vetelre készen áll... 1 Minden szem a zászlóra szege- ződik. Feszes vigyázzban tiszteleg a csapat. A csapatzászló mellett vörös lobogókat lenget a szél. Ve­zényszavak hangzanak. . . A csa­pat elé sorban lépnek ki az őrsök. Az őrsvezetők jelentenek: a »Tig­ris-«, a »Mókus«, a »Sólyom«, a »Sas«, a »Pionír«, a »Barátság«* a »Kakukk« őrs tagjai letették az újoncpróbát. Varga százados elv­társ után egyszerre mondja 111 újonc-próbás, azaz úttörő: »Én a Magyar Népköztársaság ifjú út­törője. . . tetteimmel hazámat, a dolgozó népet szolgálom.« A vörös zászlóra tűzött nyak­kendőket leveszik, és az új út­törők nyakába kötik. Ezt az avató katonatiszt, az úttörővezetők és a 3. próbások végzik. Aztán a foga­dalomról szól Varga elvtárs. — Ne feledjétek el: az úttörőélet törvényét minden körülmények között meg kell tartani. A pajtások boldogan nézik az új vörös nyakkendőt, melyre mindig olyan dicsőséget kell hozni, irrnt a »hétköznapi« &rsi összejövetele­ken, a vasgyűjtésnél stb. Emlékeznek a pajtások, a régi május elsejékre, melyekről sokat hallottak, de a mostanira is: fáklyás felvonulásra, a tábortűzre, a vasárnapi díszmenetre, az út­törőavatásra. . . Kovács József, Kimpf István* a barcsi újságíró kör tagjai. Pajtásoknak üzenünk örömmel vettük tudomásul, hogy Barcson a Zrínyi Miklós út­törőcsapatnál megalakult az új­ságíró kör. Arra kérjük őket: hogy ne csak saját községükről, hanem járásuk úttörőcsapatairól Is írjanak. Sok sikert kívánunk. Út­törő üdvözlettel: az újságíró szak­kör. Vörös Aranka, Kaposfüred: Ver­sedet megkaptuk, kis javítással a következőkben közölni fogjuk. Várjuk újabb verseidet. Szeret­nénk, ha csapatod, őrsöd életéről Is küldenél tudósításokat. ta eltussolni, annak kötelessé­ge most elrendezni a dolgot. Helyes lenne tehát, ha meg-] szűnnék a tanács és a lakos ság közötti vita, helyette in i kább azt derítenék ki, hogy azi akkori tanácselnök, illetve la-] kóközösségi megbízott mulasz-, totta-e el figyelmeztetni az', éjjeliőrt, vagy Kardos Ferenc’* P°nt. a minimum 16 pont volt. hanyagolta-e el a ráháruló kö-i Mire véget értek a próbázá- telezettség teljesítését. Ssok, az állomásokról megér­Az első őrsöt követte a má­sodik, harmadik, negyedik, s mi nagy igyekezettel betűztük i[ki a hátizsákokon, térden, vi­zesüvegeken írt hieroglifákat, s pontoztuk a feleleteket. A vártnál jobban sikerültek a »dolgozatok«, a maximum 19 SZELLEMI TOTO L Mikor alakult Magyarországon az első úttörőcsapat? 1. 1945 2. 1947 2. Ki volt Lavoasier? 1. Francia forra­dalmár. 2. Belga tudós 3. Mikor lett független ország Togo? 1. 1957 2. 1960 4. Ki Ghana miniszterelnöke? 1. N. Krumah 2. Sekou Touré 3. Ki írta a »Gróf Monte Chris to«-t? 1. Ifj. Dumas 2. Id. Dumas 6. Melyik filmben szerepelt And­rej, a szovjet katona, aki né­met táborba került? 1. Szállnak a dar- vak. - 2. A béke első napja 7. Ki írta a »Golgotha« c. regényt? 1. Alekszej Tolsztoj 2. Dosztojevszkij 8. Ki alakította Hajnóczi szerepét a »Császár parancsára« c. magyar filmben? 1. Gábor Miklós 2. Bessenyei Ferenc 9. Melyik országnak az úttörő­köszöntése a Búd Pripraveny? 1. Bulgária 2. Románia 10. Ki szerezte az Aida c. operát? 1. Puccini 2. Leoncavallo a. Ki volt Toricelli? 1. Olasz zeneszerző 2. Olasz tudós 12. Ki a Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöke? 1. Vorosilov 2. Hruscsov A tippek beküldési határideje május 19. Címünk: Üttörő Híradó, Kapos­vár, Bajcsy-Zsilinszky u. 1/C. A lesutóbbi keresztrejtvény he­lyes megfejtése: Ismertess há-om ifjúsági regényt. A helyes megfejtők közül könyv-1 jutalmat nyertek: Tihanyi László, Kaposvár, Eötvös u. 4., Doktor József, Kanosvár. Damjanich u. 28., Tóth Géza, Kutas, Ady Endre u. 82. A jutalomkönyveket a kaposvá­riak szehiélyesen vehetik át a* Üttörőházbán. a vidékieknek pc^* tán küldjük el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom