Somogyi Néplap, 1960. május (17. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-17 / 115. szám

Kedd, I960, május 11. SOMOGYI NÉPLAP IJj lendülettel dolgoznak Javult a munka a Bárdibükki Állami Gazdaságban A Bárdibükki Állami Gaz­daság hencsei üzemegységében a 30 hóldas cukorrépa-tábla csali úgy tarkállik a sok fe­hérnéptől. Ruháik élénk szín­foltja, a föléjük boruló kék ég, a tavaszi levegő illata, a föld szaga összevegyül valamivé, ami annyira jellegzetessé te­szi a májusi közös munkát. Kezükben gyorsan jár a kis egyelő kapa. Tréfálkozva cse­vegnek, közben igyekeznek minél többet elvégezni, hogy a 110 négyszögöl normát túl­teljesítsék. — Mikor úgy istenigazában hozzálátnak, akkor aztán nem érnek ám rá nézelődni — mondja Gelencsér Gyula mun­kacsapa tvezető. — Mire ránk esteledik, meg­érem a derekamat kiegyenesí­teni. De ez csak az első na­pokban van így. Már négy év óta egyelek cukorrépát, min­dent meg lehet szokni... Sze­retem ezt a munkát, ha sokan kételkednek is ebben. Ezt Kovács Jánosné, az első kapás mondja, aki úgy viszi előre a kis csapatot, mint moz­dony a vonatot. Minél nagyobb területen el­végezni — ez a törekvésük. Szabados Károly üzemegység­vezetőnek pedig az, hogy pár nap alatt mindenképpen befe­jeződjék az egyelés. Mert a tavaszi növényápolás mindig a legfontosabb munkák közé tartozik. Hogy milyen lesz á cukorrépa, burgonya termés­átlaga, az ezekben a hetekben dől el. A tábla szélén rövid tanács­kozás Köller Sándor főmező­gazdásszal, és mikor elválnak, a kézfogással az ígéretet is megkapja: — Holnap reggel a többi üzemegységből és a központi­ból, ahol már végeztek az egyeléssel, 80—100 munkást küldök. Sietni kell, mert a gyomok a sok esőben és napsütésben megerősödtek. A talaj lazítá­sát is már meg kell kezdeni. Igen, most a cukorrépa ápolá­sa a legfontosabb. A több mint ötezer holdas gazdaságban sok más munka is folyik. A fűkaszáló mögött egymás után dőlnek a lucerna­sorok. Az időjárás miatt nem tudták elvégezni teljesen. A lekaszáltnak a szárogatása is sok munkát ad. Az őszi keveréket silózzák, hogy legyen elegendő téli ta­karmány a több mint hatszáz szarvasmarhának. A gazdaság állattenyésztése gyenge. Ez is a múlt évek öröksége. A Bár­dibükki Állami Gazdaság na­gyon elhanyagolt állapotban maradt rá Tóth Lajosra, az új igazgatóra, aki eddig nyolc éven át egy 13 000 holdas gaz­daságot irányított. Most ennek a gazdaságnak a rendbehozá­sán fáradozik társaival együtt. Csak szervezett munkával lehet eredményt elérni — ez a jelszava. Az önköltséget leg­inkább a gépesítés csökkenti. Tavaly a legnagyobb munkák idején itt 16 százalékban hasz­nálták ki a gépek erejét. Az agronómia ezért felmérte a gépigényt, a műszak pedig a rendelkezésre álló munkaerőt. Kiderült, hogy a hiány 1871 normálhold szántógép kapaci­tás, azaz 2,2 szántó egység és 3,6 univerzál gépegység. Ho­gyan pótolják ezt? Kettős mű­szakkal. A gépeknek éjjel­nappal dolgozniuk kell. Ez a műszaki dolgozókra nagy fel­adatot hárít. Munkaerő dol­gában jól állnak. Szerződtetett dolgozójuk talán még több is van a kelleténél. A gazdaságnak nagy gondot okoz az állandó dolgozok la­káshelyzete. Tíz év alatt nem történt semmi intézkedés e téren. Most azonban megkezd­te az építőbrigád négy lakás helyrehozását. Üj szelek fújnak Bárdibükk felett. Áz új vezetők új szelle­met hoztak magukkal. Azonos célokért küzdenek az asszo­nyok a répaföldön, a tehené­szek az istállóban, a traktoro­sok a,gépeken s az igazgató, a főmezőgazdász az irodában. Együttes; munkájuk, összefo­gásuk kezdeti eredményei lát­tán bízhatunk abban, hogy rend lesz végre ebben a gaz­daságban. M. K.-né. Nem lehetne meggyorsítani a toiionári úti építkezést? Egy kissé csalódottan álldo­gáltam a Finommechanikai Vállalat toponári úti telepének udvarán. Tavaly novemberben voltam itt útdíjára, s akkor mindenütt gyors építkezések­ről, közeli átadásokról beszél­gettek. Azért jöttem ki, hogy megnézzem a munkát az új csarnokban. Csalódásom oka, hogy alig látni valami válto­zást. Még mindig kőművesek dolgoznak a majdani galvani­zálóban, a babakocsi-készítő­ben és a leendő kosárfonó­műhelyben. Egyedül az alsó épület nagy csarnokában termelnek. Itt készítik a görgős ekéket. A hatalmas gumigörgők hárma­sával sorakoznak a fal mellett Várva, hogy ekére szereljék őket. A helyiségben cementes zsákok, építőeszközök hever­nek rendetlen összevisszaság­ban, s ez egyáltalán nem lel­kesíti a dolgozókat. Abban bíznak, hogy hamarosan át­mehetnek a nagy szerelőcsar­nokba. A csarnok már elké­szült, már csak a villany Megkezdték gyakorlataikat a csurgói tűzoltók (Tudósítónktól.) A jó idő beköszöntével gyakori látvány a csurgói piac­téren az önkéntes tűzoltók fe­gyelmezett gyakorlata. Télen elméleti oktatáson vett részt az egyesület 47 tagja. Ehhez igen nagy segítséget adott a rendőrség is: Kontra István hadnagy több alkalommal tar­tott előadást részükre. Most hetenként három ízben gyakorlatoznak az önkéntes tűzoltók. Két célja van a fel­készülésinek. Az egyik a május 22-én megrendezésre kerülő járási verseny, a másik pe­dig, hogy a nyáron előfordul­ható tűzesetek ne érjék meg­lepetésként a tűzoltóságot. A járási1 versenyre egyébként egy fiú-, egy leány- és egy férfi­csapat indul. hiányzik belőle. Sürgősén be kellene szerezni a fénycSő-ar- matúrákat, s elvégezni a bekö­tési munkálatokat. Így végle­ges helyükre kerülhetnének a lakatosok, s megfelelő körül­mények között dolgozhatná­nak. Az alsó épület átadási ideje június 30. Elkészülnek-e ak­korra az építők? — kérdezik mindenfelé. Egyelőre csak a vakolatlan falak állnak. Az esztergaműhely belső vakolá­sát a múlt héten kezdték el. Szépen haladnak vele. De vg- jon a többi munka is így megy-e majd? Az építkezés vezetője azt állítja, hogy a külső vakolás kivételével ha­táridőre elkészülnek. Itt lesznek a szociális helyi­ségek is, a fürdő és az öltöző. Erre már nagv szükség van. Az e célt szolgáló két szűk szoba a felvonulási épületben nem megfelelő. Csupán a leg­szükségesebb tisztálkodási le­hetőségeket nyújtja. A telep udvarán hömok, tégla, meszes gödrök és sár mindenfelé. A felvonulási épü­let mellett különböző alkatré­szeli hevernek. Az alacsony, sötét falú épület mögött van az egyetlen vigasztaló pont: az új szerelőcsarnok. De amíg nincs bekötve az áram, ad­dig az sem sokat ér... (Roland) UTTOKO HÍRADÓ KIS TÖRTENELEMÍROK Lapozgatás a kaposvári járás úttörőinek „Hősök Könyvé“-ben Történelem, melyet gyermekek írtak gyöngybetűkkel formált szavakkal róva a so­rokat, idézve a múltat és a jelent. A kis tör­ténelemírók a múltat csak hallomásból isme­rik, ők már a szabadság szülöttei, az elmúlt tizenöt év gyermekei. Amit leírtak, a tények bizonyító erejével hitelesítették. Az új élet születése a Vörös Hadsereg felszabadító har­cától, a földosztástól a mai napig megeleve­nedik g könyv lapjain. A kaposfői pajtások írták: »Falunk töb­bet fejlődött az elmúlt tizenöt év alatt, mint azelőtt ötven év folyamán.« Szép, új iskolá­juk fényképét ragasztották a lapokra az új házak képei közé. Vidám, mosolygó gyermek­arcok, derűs élet árad a képekről, a sorokból. A sopiogyjádi úttörők apáik sorsát mond­ják el. Az Inkey báró birtokán cselédeske- dők kilátástalan, nyomorúságos életét ismer­jük meg a tanúk elbeszéléseiből. A kercse- ligetiek is összehasonlítják Maár uraság éle­tét cselédeiével. Az uraság tizenkét szobában lakott harmadmagával, míg tizenöt cseléd család hat lakásban zsúfolódott össze. »Éljen a Vörös Hadsereg!« — olvassuk az osztopáni úttörők munkájának lapjairól, s egy igaz történetet mondanak el Tyihonin kapitányról, a hős szovjet tisztről, aki túl­erővel szemben győzte le a visszavonuló né­met fasisztákat. A szovjet katonák hősiessé­géről, emberségéről, gyermekszeretetéről ol­vashatunk a magyaratádi pajtások írásából. »A föld azé, aki megműveli!« — írják a földosztásról. Képek, grafikonok, földhöz- juttatottak névsorát Idézik. Büssű, Visnye, Fo­nó, Cserénfa új, megváltozott élete, fejlődése szól hozzánk a lapokról. Bekötőút, villany, kultúrház, új iskola, a nevelők számának nö­vekedése, a nyolc osztály bevezetése, a ter­melőszövetkezet fejlődése egy-egy mérföld­köve az elmúlt tizenöt évnek. »Soha többé háborút!« — írják q nagy* bajomi nyomolvasók. A pusztítást idézik a lapok, a romokat, az aknák, az ágyúk szag­gatta földet, erdőt. Ne ismerjék meg sóha másképpen, csak képekről, elbeszélésekből gyermekeink a háborút — érezzük a sorok olvasása közben. S az emlékmű, mely a község határában emelkedik, a szovjet hő­sök dicsőségét, elszántságát hirdeti, hogy a békének olyan szilárd oszlopa van, mint a Szovjet Hadsereg. »De más lett az élet!« — írták le De» lecskó Pista bácsi elbeszélését a magyar­atádi pajtások. A volt cseléd tizenkét hold földet kapott, most tsz-tag, új házban lakiki boldog ember. S a mái gyermekek élete mi­lyen más ma, mint az övé volt! «•A közös munka édes gyümölcse érlelő­dik a termelőszövetkezetben«, írják Mező- csokonya történetében a nyomolvasó pajtások. Hogy a múlt és a jelen mily élesen el­válik, szemléltetik Mosdós, Kőkút, Somogy- geszti történetének lapjai. Mennyi kerékpár, rádió, bútor, motor, televízió van Göllében, Taszáron, Igaion, Zimányban, Hetesen, ahol azelőtt csak alig volt néhány kerékpár. A zselickislaki pajtások valóságos pia- kátmüvészek. Szemléltetően, képekben, raj­zokban mutatják be falujuk fejlődését. A kadarkútiak grafikonjai értékes adatgyűjte­ményt jelentenek Az igali pajtások lapjainak egyik sorát idézzük, mely méltán fejezi ki megváltozott életünket: »Szocialista községünkben már megva­lósul az egyszerű emberek álma. Ezt alkot­mányunk így fejezi ki: A Magyar Népköz- társaság a munkások és a dolgozó parasztok állama.« Dicséret, elismerés illeti úttörőinket. Kö­szönet nekik a lelkesedésért. Tanuljanak a m,aguk írta történelemből. ÚTTÖRŐBARÁTSÁG — Majd én írok először. S az Örsünkről, csapatunkról is sokat írok. Visztüátásra! — in­tegetett a siófoki vonat abla­kából Molnár Piroska, új kis barátnőm és huszonhárom sió­foki pajtás. Egész délután együtt sétál­tunk, mutogattam városunk nevezetességét, s szinte magam is újra felfedeztem a mi kis városunk szépségeit. Persze sok mindenre nem jutott idő, de büszke voltam, hogy min­A Balaton-parti vendéglátóipar felkészülve várja a nyaralókat (Tudósítónktól.) A Balaton-parti vendéglátó- ipar készül a nyárra. Tataroz­zák a fenyvesi Vigadót, a Ku­pavezért és a Küsbetyárt. Fo­nyódon jelentős forgalomnöve­kedésre számítanak a borkós­tolóban, ezért idejében gondos­kodnak megfelelő mennyiségű és minőségű áruról. Balatonboigláron a Hullám Nem érte kár a korai burgonyákats teljes a lombozat, megkezdődött a gumóképzés Május végére piacra kerül az újburgonya Országosan mintegy 30 000 holdon termesztenek az idén új burgonyát, vagyis 3000—4000 holddal nagyobb területen, mint a megelőző években. Az ellátás biztonsága érdekében a kereskedelmi szervek — az idén elősször -» 7000 holdnyi területre értékesítési szerződést kötöttek a termelőszövetkeze­tekkel. A terméskilátások eddig igen kedvezőek. Mint a Föld­művelésügyi Minisztérium nö­vénytermesztési igazgatóságán közölték, a korai burgonyák­ban az utófagyok nem okoztak számottevő kárt, s az átmeneti hűvös időjárás után most ro­hamos fejlődésnek indultak. A legtöbb helyen már kialakul­tak a burgonyabokrok, a töl- tögetést megkezdték. A telje­sen kifejlett lombozat azt mu­tatja, hogy a gumóképZés meg­indult. A jelek szerint május 25—28 körül megjelenik a piacon az idei újburgonya, jú­nius első hetében pedig már nagyobb tételekben is a fogyasz­tóközönség rendelkezésére áll, Szállót, a hozzátartozó Kuckó Büfét tatarozzák. A földműves­szövetkezet korszerűsíti ven­déglőjét. Balatonlellén a Zöldlugas megszűnik, helyén nappal ön- kiszolgáló büfé működik, ugyanott esténként népi zene hangjainál fogyaszthatnak a vendégek halászlét és egyéb halételeket. A Rózsakért valóban rózsá­kért lesz: rózsalugasokkal te­szik színessé, hangulatossá. A hajóállomás mellett büfét ren­deznek be. A Vörös Csillag konyháját korszerűsítik, bőví­tik. A Pipacsot is átalakítják: büfét és borozót helyeznek el henne. Balatonszemesen a Fasor Ét­teremhez új konyhát építettek. Balatonszárszón az Utasellátó új éttermet létesített. Balaton- földváron a Kisbetyár meg­szűnt, helyette borkóstolót léte­sítenek. Ä Motel Étterem kö­rül 800 személyes teraszt ala­kítottak ki. Siófokon a Fogas Cukrász­dát tatarozzák. A Fogas Étte­remben borpincét létesítenek, s tájjellegű borokat, gazdag választékú hideg ételeket szol­gálnak fel. A Keszegsütőt át­helyezik a Sió Büfébe. Bala- tonszabadiban a Pihenőben »Mackó­nek. jellegű büfét létesíte­Nagykanizsai úttörők Kaposvárott A járókelők figyelmét ezen a szép májusi napon öt autó­buszból álló karaván hívta fél a Dózsa-pálya előtt. A 400 kanizsai pajtás a Szabad­ság parkban nézegette az aranyhalakat. Megkérdeztem őket: — Mi tetszett legjobban Kaposvárott, és legközelebb mit néznének meg legszíve­sebben? A lányok a Cukor­gyárat, a Textilműveket és a színházat tekintették meg. Baranyai Anna és Benkő Eszter a textilművekbeli él­ményekről lelkendezett, Ké­széi Ági a színházról beszélt. Húsz Mariann figyelmét a gondozott, tiszta parkok hív­ták fed. A lányok úgy körülveszik Versényi Ilona csapatvezetőt, hogy alig jutok oda hozz;!. Tőle tudom meg, hogy a ka­nizsai úttörők április 2-án egy 8 km-es akadályverse­nyen vetek részt, mely nagy tábortűzzel zárult, 3-ám a vá­rosi, 4-én a megyei úttörő kulturális szemle zajlott le. Május 15-én volt az úttörő­avatás. Nyáron országjáró tú­rára indulnak, melynek neve­zetesebb állomásai: Győr, Esztergom, Budapest, Eger, Miskolc. Sok kisdobos is volt a ki­rándulók között. Sörlei Zsuzsa kisdobos-vezető elmondta, hogy szorgalmasan készülnek a próbázásra. Búcsúzóul üd­vözletüket küldik a kaposvári úttörőknek, s beszálltak a buszba. Felberregtek a moto­rok, és 400 leánypajtás egy szép kirándulás élményével meggazdagodva tért vissza városukba, Nagykanizsára. Eózsa Pái den tetszett a siófoki pajtások­nak. Közben nagyon sokat be- szélgettürtk. Most láttuk egy­mást először, de ez a nap e’ég volt ahhoz, hogy szoros barát­ságot kössünk. Egész véletlenül tudtam át­menni az Űttörőházba az út­törő szemle megyei döntőjére, ott ismerkedtem meg a siófoki 4900. sz. Kállai Éva csapat képviselőivel. Délután újra ta­lálkoztunk, ráértem, s nem váltunk el a vonatindulás'g. Reggel még nem kezdődött meg a döntő, amikor ott vol­tam, s bizony Giay László, a fiúk csapatvezető-helyettese, a kamarakórus vezetője jobban izgult, mint a kórus tagjai. Délután már büszkén mesélték, hogy kiváló eredményt értek el, csak az hangolta le őket egy kicsit, hogy a zsűri nem őket javasolta továbbjutásra. Tánccsoportjuk is igen jó, ne­gyedik helyezést ért el. Amikor az úttörőéletről kér­dezősködtem, Piroska és Záká­nyt Hajnalka, mindketten kró* nikások, egymás szavába vág­va mondták. — Látnád csak a mi króni­káinkat. Nagyon szépek és ér­dekesek. Amióta jó idő van, nagyon sokat kirándulunk, a múlt héten például kerékpár- túrán voltunk. Május elsején volt az úttörőavatás. Ezeket és a sok érdekesebbnél érdeke­sebb örs-gyűlést mind színesen örökíti meg krónikánk sok-sok rajzzal. — Hová mennek az idén tá­borozni? — kérdeztem a csa­patvezetőt, Bejczy Józssfnét. — Brembergbányára me­gyünk, az ottani pajtások pe­dig ide jönnek, mi látjuk őket vendégül. Izgatottan várom a siófoki pajtások levelét, úgy érzem, igazi barátság, úttörőbarátság született. Jegesy Andrea FEJTSD MEG! 1 2 3 4 S 6 7 8 9 ,u | 11 12 13 iiüli 14 ÜiiÜ 15 iüiü! 16 17 18 jjjjjj|19 20 jj:;|i|2L 22 23 24 25 | !::::: 126 27 28 29 iiíiii 30 |kk ::::: 31 32 Süli: Üüül 33 j 34 35 iüil! 36 37 .58 .39 11140 1 41 ! :::::: 42 43 44 46[_ > ülj! 47 | líülii!48 Vízszintes: 1. Aktuális kívánsá­gunk a megye úttörőinek (folyta­tása a vlzsz. 47., függ, 13. és 12.). 13. Például rövidítése. 14. Rágcsá­ló. 15. Verdi híres operája. 16. Kérdő névmás. 17. Piros, németül. 19. Vég nélkül omol! 20. NNI. 21. Maró folyadék. 22. Országgyűlésé­ről híres helység. 24. Névelős íté­letvégrehajtó. 26. Vissza: növek­szik. 27. Vissza: a szaglás szerve. 29. Régi űrmérték. 30. Elegancia. 31. Árkot ás. 33. Névelős állatla­kás. 35. ZOOL. 36. Gúnyos meg­jegyzést. 40. Fontos ásvány. 41. Forgasd meg a földet! 42. Becézett Ilona. 43. Hibáz. 45. «-Lók« betű: keverve. 47. A vízsz. 1. folytatása. 48. Gyakori kötőszó. Függőleges: 2. Becézett leánynév. 3. Ellentétes kötőszó. 4. En, lati­nul. 5. Nem tud be~zélni. 6. Gya­korlás. 7. Becézett János. 8. Hí­zásra fogott ökör. 9. Adám bece­neve. 10. Fél sajt! 11. Törekszik valamire. 12. A függ. 13. folytatá­sa. 13. A vízsz. 47. folytatása. 18. Nyalánk. 21. Sportot űző. 23. An­gol méltóság, visszafelé. 25. Gyor­san növő fafajta. 26. Vissza: dor­gál. 28. Allatlakás. 30. SA. 32. Nö­vényi szál. 34. Egyik égtáj felőli. 36. A késnek van. 37. Somogy me­gyei község a barcsi járásban. 38. Ette, félmúltban. 39. Valóság (az utolsó kockában kettősbetű!). 42. Papírra vet. 44. Személyes név­más. Beküldendő: A vízsz. 1. a folyta­tásaival. Beküldési határidő: 1960. május 25. Címünk: Üt'örő Híradó, Ka­posvár, Bajcsy-Zsilinszky u. 1/C, A helyes megfejtők között ért^ kés könyveket sorsolunk ki.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom