Somogyi Néplap, 1960. május (17. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-15 / 114. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Vasárnap, 1960. május IS, Párizsban megkezdődtek a nyugati államférfiak előzetes megbeszélései Párizs (MTI), Diplomáciailag mozgalmas hétvége kezdődött szombaton — negyvennyolc órával a csúcsértekezlet meg­nyitása előtt — a francia fő­városban. Hruscsov szovjet miniszter- elnök és Adenauer kancellár megérkezése után szombaton Párizsba érkezett Selwyn Lloyd angol külügyminiszter is. . Mint nyugati hírügynöksé­gek jelentik, Selwyn Lloyd el­utazásakor a londoni repülő­téren mondott rövid beszédé­ben hangoztatta, hogy »-az el­múlt két hét eseményei még szükségesebbé tették a csúcs- értekezletet«. Reményét fejez­te ki, hogy a kormányfői talál­kozó »általánosságban a fe­szültség enyhülését eredmé­nyezi majd«. Az angol külügyminiszter újságírók kérdéseire válaszol­va nem volt hajlandó állást foglalni a május elsejei ame­rikai légiprovokáció ügyében. Kijelentette azonban: »Az amerikaiaknak be kell látniuk helyzetük kényességét és biz­tosítaniuk kell, hogy a jövőben az összes érdekeltek tartózkod­janak az ilyen akcióktól.« Herter amerikai külügymi­niszter, mint az AFP jelenti, szombaton délelőtt a párizsi amerikai nagykövetségen »munkaülésen« vett részt a csúcstalálkozó amerikai kül­döttségének eddig Párizsba ér­kezett tagjaival. A megbeszé­lés után Herter felkereste Couve de Murville francia kül­ügyminisztert és másfél órás tanácskozást folytatott vele. Ezen a tanácskozáson részt vett amerikai részről Mer­chant külügyminiszterhelyet­tes és Eaton nagykövet, a genfi leszerelési értekezlet amerikai küldöttségének vezetője, fran­cia részről pedig Jules Moch, aki a francia küldöttséget ve­zeti a leszerelési értekezleten. Szombaton délután tanácsko­záson ült össze Herter ameri­kai, Selwyn Lloyd angol, Cou­ve de Murville francia és Brentano nyugatnémet külügy­miniszter. A négy külügyminiszter ta­nácskozása után Herter, Sel­wyn Lloyd és Couve de Mur­ville újabb megbeszélést foly­tatott. Couve Murville este vacsorát adott a csúcsértekezleten részt­vevő nyugati küldöttségek ve­zetőinek tiszteletére. Adenauer kancellár vasár­nap részt vesz a nyugati kor­mányfők tanácskozásán. Párizsi megfigyelők — jelen­ti a Reuter — arra számítanak, hogy Herter »nehezen tudja majd megmagyarázni« Ameri­ka szövetségeseinek a május elsejei repülőgépincidans tár­gyában tanúsított amerikai hivatalos magatartást Olyan hírek terjedtek el, hogy az amerikai kormány igyekszik megalzerezni szövetségeseinek támogatását egy új »nyílt ég« javaslathoz,- amelyet Eisenho­wer elnök terjesztene elő a csúcsértekezleten. A Reuter párizsi tudósítója arról számol be, hogy a hétvégi nyugati tanácskozások egyik célja áthidalni a leszerelés kérdésében legutóbb felmerült nézeteltéréseket A nézetelté­réseket az á kérdés robbanto- ta ki, hogy milyen fontosságot tulajdonítanak a nukleáris töl­tetekkel ellátott rakétakilövő- helyeik ellenőrzésének. A fran­ciák álláspontja szerint az ilyen jellegű ellenőrzést már a kelet—nyugati leszerelés kezdeti szakaszában meg kell oldani. Az amerikaiak ezzel szemben ez idő szerint gyakor­latilag kivihetetlennek tartják, hogy repülőterek, rakétakilö­vőpályák, katonai raktárak és a hajók ezreinél ellenőröket helyezzenek el. Szerintük ez a kérdés csak a leszerelés egy későbbi szakaszában oldható meg, amikor már nagyobb bi­zalom jellemzi majd a kelet- nyugati kapcsolatokat. Szovjet tiltakozó jegyzék Törökországhoz és Pakisztánhoz Moszkva (MTI). Mint a fTASZSZ jelenti, Gromiko szovjet külügyminiszter pénte­ken jegyzéket nyújtott át Sa­tu moszkvai török nagykövet­nek. A jegyzékben a szovjet kormány - tiltakozik - amiatt, hogy Törökország lehetővé tette külföldi katonai repülő­gépeknek, hogy a Szovjetunió ellen irányuló behatolások elő­készítésére és végrehajtására török területet használjanak fel. Az a repülőgép, amely má­jus 1-én megsértette a Szov­jetunió légi határát, az Adana közelében lévő indzsirliki ame­rikai—török légitámaszpont­hoz tartozott, és Innen április 27-én átrepült Pakisztánba a peshawari repülőtérre. A szovjet kormány nem hagyhatja figyelmen kívül azt a szerepet, amelyet Törökor­szág játszott a szovjetellenes lépés előkészítésében és vég­rehajtásában — mondja a jegyzék. A szovjet kormány szükségesnek tartja kijelente­Havanna (AP). Fidel Castro kubai miniszterelnök pénteken este a televízióban szólott az ország lakosságához. A miniszterelnök a kubai haditengerészet jelentésének részleteit ismertette. Közölte, hogy május 6-a és 11-e között az amerikai haditengerészet több egysége behatolt Kuba te­rületi vizeire. A kubai parti őrség tüzet nyitott az egyik amerikai tengeralattjáróra, mi­re az északi irányban elme­nekült. Mint Castro mondotta, má­jus 11-én éjfél után 1 órakor az amerikai »Norfolk« könnyű- cirkáló néhány mérföldre meg­közelítette a Kuba északkeleti részében fekvő Cayo Bancót. Részt vett az agresszióban még a »Barracuda« tengeralattjáró és a »Sullivan« romboló. Az amerikai haditengerészet egységei a kubai kormány tud­ta és engedélye nélkül hatol­tak be felségvizeinkre — mon­dotta Fidel Castro. Sőt, ezek a hadihajók a kubai vizeken az éjszaka sötétjében kioltott jelzőlámpákkal hajóztak, akár­csak háború idején — állapí­totta meg a kubai miniszterel­nök. Fidel Castro ezután megje­ni: a török kormány azzal, hogy területét az Amerikai Egyesült Államok rendelkezé­sére bocsátja katonai támasz­pontok létesítéséhez és ame­rikai repülőgépek Szovjetunió ellen irányuló agresszív cse­lekményeinek végrehajtásához, részesévé válik e . cselekmé­nyeknek, és súlyos felelősséget vállal ezek veszedelmes követ­kezményeiért. Moszkva (TASZSZ). A moszkvai lapok cikkekben em­lékeznek meg a varsói szerző­dés megkötésének 5. évforduló­járól. A Pravda rámutat, hogy az utóbbi öt év megmutatta: nélkülözhetetlen és időszerűek voltak azok az intézkedések, gyezte, hogy a kubai amerikai nagykövetség tudott az agresz- szió előkészítéséről, amikor amerikai tulajdonban lévő vagy amerikaiak lakta épületeknek és más objektumoknak ameri­kai védelmét biztosító falraga­szokat nyomtatott. Mint mondotta, az Egyesült Államok nagykövetségei a Szovjetunióban, Angliában, Franciaországban, Nyugat-Né- metországban és más országok­ban nem találták indokoltnak ilyen falragaszok kiadását Ha a havannai amerikai nagykö­vetség mégis megtette, »talán azt jelenti ez, hogy valaminek történnie kellene Kubában?« — vetette fel a kérdést Castro, majd megjegyezte, az amerikai nagykövetség hasonló falraga­szokat nyomatott Batista kubai diktátor bukásának előestéjén. »Akkoriban nyilvánvaló volt, hogy Batista megbukik, és ezt az amerikai nagykövetség is tudta. Ma azonban a helyzet nem indokolja ilyen szövegű plakátok kiadását« — hangoz­tatta Fidel Castro, majd fi­gyelmeztette az Egyesült Álla­mokat: »Kubával szemben nem lehet úgy eljárni, mint Guatemalával, Nicaraguával vagy Haitival.« (MTI) A szovjet kormány szüksé­gesnek tartja figyelmeztetni a török kormányt, hogy ha Tö­rökország területéről megis­métlődnek az efféle provoká­ciók, a szovjet kormány kény­telen lesz megfelelő intézke­désekkel válaszolni. Gromiko szovjet külügymi­niszter Hiláli moszkvai pakisz­táni nagykövetnek is hasonló jegyzéket nyújtott át. amelyeket a szocialista álla­mok a béke és a biztonság ér­dekében foganatosítottak. A varsói szerződés elősegítette a szocialista tábor egységének fokozását gazdasági és kulturá­lis együttműködésük fejleszté­sét, nemzetközi tekintélyük emelését. Az Izvesztyija arról ír, hogy a varsói szerződésben összefo­gott szocialista országok bé­kés építésének megdönthetet­len biztosítéka védelmi szövet­ségük, a varsói szerzőc^s, amely egyszersmind az európai és világbéke erős támasza is. A Trud hangsúlyozza, hogy n varsói szerződés az elmúlt öt év alatt jelentősen elősegí­tette az európai béke fenntar­tását. (MTI) Zavargások Indiában Üj Delhi (Új Kína). A Press Trust of India tudósítása sze­rint a kelet-indiai Manipur ál­lamban zavargások törtek ki. Az indiai kormány rendőri egységeket vezényelt Imphal- ba, Manipur állam fővárosába, hogy helyreállítsa a rendet. Mint a jelentések közlik, a helyi közigazgatási vezetők el­len és felelős kormány alakí­tásáért április 11-én indult mozgalom óta egymást követik a felvonulások és tüntetések. Az MTI úgy értesül, hogy a rendőrség április 25-én Imphol- ban tüzelt a felvonult tömeg­re, és több mint 200 tüntető megsebesült, köztük hat súlyo­san. A tüntetés után Imphal- ban kimenőtilalmat rendeltek el. (MTI) Kntmkal haditengerészeti egységek behatoltak Kuba partvizefre A szovjet sajtó a varsói szerződés megkötésének 5. évfordulójáról NEMZETKÖZI SzEMLE Szwei'dloYizk után-PáriKi előtt A szovjet kormány békeszeretö kül­politikájának, a szovjet diplomácia kitartó erőfeszítéseinek eredményeképpen' hétfőn a párizsi Elysée-palotában összeül a négy nagy­hatalom kormányfője. A csúcsértekezletet megelőző hónapok világszerte a .nagy találkozó előkészületeinek jegyében teltek. Kölcsönös látogatások, két- és többoldalú megbeszélések követték egymást, s az időközben különböző szinten lezajlott kelet—nyugati eszmecserék légköre arra enged következtetni, hogy 1960 tavasza döntő fordulatot hoz majd a különbö­ző társadalmi rendszerű országok viszonyá­ban. Mindnyájunk élénk emlékezetében él még az a lelkes fogadtatás, amelyben N. Sz. Hruscsovot az Egyesült Államokban, de főleg Franciaországban részesítették. Tudjuk, mi­lyen nagy várakozással tekintettek az embe­rek Eisenhower amerikai elnök moszkvai lá­togatása elé, hiszen nem túlzás, ha azt mond­juk: e két hatalom egymással való viszonyá­tól függ elsősorban a két társadalmi rendszer tartós, békés együttélése. Az emberiség megjavult politikai légkör­ben, reményteljes várakozással tekintett a csúcstalálkozó elé. Nem csodavárás volt ez, hi­szen a világot ma megosztó ellentétek meg­szüntetéséhez nem elegendő egy-egy kormány­fői találkozó. Hosszú, türelmes munkára és el­sősorban jóindulatra, kölcsönös jó szándékra van szükség ehhez. Nos, a nyugati vezetők nyilatkozataikban nem is fukarkodtak jó szán­dékuk, jóindulatuk nyilvánításával. Eisenho­wer, Herter, Macmillan és a többiek beszé­deinek visszatérő motívuma volt, hogy a Nyu­gat a csúcstalálkozón »őszintén törekszik a vi­tás nemzetközi kérdések békés megoldására, a nemzetközi feszültség enyhítésére«. Sajnos az utóbbi hetek eseményei alaposan rácáfol­tak ezekre a bizony kodásokra. Május elsején még a hidegháborús évek gyakorlatában is szokatlan provokációt követtek el a washingtoni békebontók a Szov­jetunió ellen. Kémrepülőgépet küldtek több ezer kilométer mélységben szovjet terület fölé azzal a nyilvánvaló céllal, hogy »kipuha­tolják« a Szovjetunió erejét, a csúcsértekezlet előtt még egyszer próbára tegyék türelmét. Nos, a provokátorok részben »el is érték cél­jukat«. A szovjet harcosok megmutatták ere­jüket, amikor kormányuk parancsára rakétá­val, egyetlen lövéssel megsemmisítették a be­tolakodott repülőgépet. Powers főhadnagy — a hívatlan vendég — a vádlottak padján fe­lel majd tetteiért. De a »vádlottak padjára«, á nemzetközi közvélemény ftélőszéke élé ke­rültek már megbízói, a Pentagon urai, a hi­degháborús politika megcsontosodott bajnokai is. A Szverdlovszk körzetében lelőtt kémrepü­lőgép esete világosan bizonyítja, hogy a békés együttélés eszméje még igen nagy ellenállásba ütközik az Egyesült Államok katonai—politi­kai köreiben. Különösen sajnálatos az ügyben, hogy a legfőbb politikai irányítók, Így Herter külügyminiszter, 1 sőt maga Eisenhower elnök is úgy nyilatkoztak az incidensről, mintha az a szovjet politika következménye és az álla­mok kapcsolatában amolyan megszokott »hét­köznapi dolog« lerne. Herter külügyminiszter szerint a légikalózkodást az indokolja, hogy a Szovjetunió elzárkózik, »titkolódzik« a Nyu­gat előtt, Eisenhower pedig maga is elismeri, ö adott annak idején parancsot arra, hogy minden eszközzel szerezzenek értesüléseket »a vasfüggöny mögötti országokból«. Az amerikai hivatalos körök cinikus hang­ját azonban nem osztja még magának az Egyesült Államoknak a közvéleménye sem. N. Sz. Hruscsov szerdán a külföldi újságírók­kal folytatott beszélgetésében »jó jelnek« ne­vezte, hogy néhány uszító újságírótól elte­kintve az amerikai sajtó nagy' része józanul és tárgyilagosan értékelte a provokációt, és elismerte a szovjet lépés helyességét. A világ­sajtó és a közvélemény szinte egyöntetűen el­ítélte a csúcsértekezlet meghiúsítására irá­nyuló lépést. Az amerikai támaszpontoknak otthont adó országokban magyarázatot köve­teltek a kormányoktól, vajon szállnak-e fel onnan is amerikai kémrepülőgépek. A provo­káció tehát visszájára sült el. Nyilvánvaló^ hogy az Egyesült. Államok tekintélyét olyan súlyos veszteség érte, amelyet nehezen fog ki­heverni. Mit várhatunk ezután a csúcs- találkozótól? Az amerikai kalózrepülőgép ügye megza­varta a csúcsértekezletet megelőző hónapok jó hangulatát. Egyesek hajlamosak rá, hogy most már annak biztos kudarcát jósolják. Persze, ha azt a »menetrenden kívüli« repülő- utat szovjet részről tették volna az Egyesült Államokba, ez könnyen előfordulhatott volna. A Szovjetunió azonban még e nyilvánvalóan súlyos kihívás után sém adja fel a harcot az emberiség békéjéért. Bízik abban, hogy az amerikai repülőgép sorsa intő figyelmezteté­sül szolgál a mindenkori agresszor számára, és a nyugati tábor katonai vezetői végre rá­jönnek arra, hogy az erőegyensúly,, ha felbil­len is, ez nem az ő javukra történik. A szovjet kormányfő tiszta szándékkal, meg­egyezési készséggel megy az Elysée-palotába. Nem kétséges, a maga részéről azon lesz, hogy segítsen enyhíteni a kínos incidens kiváltotta rossz légkört. Az amerikai elnök helyzete azonban igen kényes. Mint a Scotsman cí­mű angol lap igen találóan jegyezte meg a minap: »Az Ural táján lelőtt géppel együtt zuhant a nyugati katonai szövetség erkölcsi tekintélye is.« Eisenhower, Macmillan és de Gaulle aligha hozhat fel meggyőző érveket az általános és teljes leszerelésre vonatkozó szov­jet tervvel szemben, amelynek megvalósulása »fel derítő-repülőgépek« küldése nélkül is megnyitná nemcsak az eget, hanem a földet is az ellenőrző szervek számára.. Mit hozhat­nak fel a nyugati államférfiak a nukleáris fegyverkísérletek betiltásával szemben, és fő­leg mivel indokolhatják a nyugat-berlini rendellenes helyzet fenntartását, hiszen köz­tudott, hogy »a frontváros« nem más, mint a Német Demokratikus Köztársaság testébe ékelt kémközpont? Az Egyesült Államok képviselői tehát ne­héz helyzetbe kerültek, s mint az egyik fran­cia lap megállapította, lehet, hogy ez ciniz­must vált ki bennük az értekezleten is, és igyekezni fognak majd megnehezíteni annak munkáját. Sok függ attól, hogy a többi nyu­gati. ország vezetői képesek-e önálló politikát folytatni — legalábbis bizonyos kérdésekben —, vagy teljesen átengedik a küzdőteret ame­rikai partnereiknek. A Szovjetunió minden kérdésben világosan tisztázta álláspontját. A leszerelés, a nukleáris fegyverkezés kérdésében, sőt a német kérdés­ben is hajlandó becsületes kompromisszumra, természetesen nem más államok és az egye­temes béke érdekeinek rovására. Az elkövet­kező hetek megmutatják majd, hogy a Nyu­gat felelős politikusai tanultak-e a közeli és a távolabbi múlt tapasztalataiból, és hajlan­dók-e végre valami .tanúj elét adni az oly so­kat hangoztatott békés szándékoknak. A Szovjet kormány Szverdlovszk Után sem csapta be a tárgyalóterem ajta­ját. s a maga részéről mindent meg fog tenni azért, hogy legalább részmegegyezés szüles­sék bizonyos kérdésekben. A csúcsértekezle­tet Illetően tehát nincs helye pániknak. A leg­utóbbi provokáció azonban arra inti a béke­szerető embereket világszerte, hogy mind ébe­rebben figyeljék a békebontók tevékenységéti és szilárd magatartásukkal, egységükkel, ere­jükkel rákényszerítsék a tőkés országok veze­tő köreit arra az útra, amelyre olyan nehezen akarnak rátérni: a békés együttélés útjára. A Szakszer vezeti Világszövetség levele a négy nagyhatalom kormányfőihez Prága (CTK). A Szakszerve­zeti világszövetség levélben for­dult a párizsi csúcstalálkozón részt vevő négy kormányfőhöz. A SZVSZ üdvözli a csúcsérte­kezlet összehívását, és hangoz­tatja, hogy a világ 170 millió szervezett dolgozója lankadat­lanul figyelemmel és remény­kedéssel fogja kísérni az érte­kezlet munkáját. A SZVSZ kéri a négy kor­mányfőt, szívlelje meg a dolgó- | zók óhaját, és egyezzen meg a nukleáris kísérleti robbantá­sok megszüntetésében, a lesze­relésben, a német kérdés meg­oldásában. A világ dolgozói ezenkívül kérik a négy nagy­hatalom vezetőit, egyezzenek meg elvben a Kínai Népköz- társaság és India részvételéről a leszerelési értekezleten, to­vábbá abban, hogy a népi Kína a jövőben bekapcsolódjék a nagyhatalmak tanácskozásaiba. I (MTI) Durva rendőrségi beavatkozás oszlatta szét a tüntetőket San Franciscóban San Francisco (MTI). Az amerikai képviselőház »Ame- rikaellenes tevékenységet vizs­gáló bizottsága«, amely most Kaliforniában nyomoz »kom­munistagyanús elemek« után, San Franciscóban pénteken második napja folytatta a »gyanúsítottak« kihallgatását. A tárgyalóterem épülete előtt összegyűlt tömeg felháborodás­sal tiltakozót a propaganda­tárgyalás ellen, mire a rendőr­ség utasítást kapott, hogy osz­lassa szét a tömeget. A rend­őrök gumibotokkal és ököllel támadtak a tüntetőkre, a kihí­vott tűzoltók fecskendőkkel tá­mogatták a rendőrségi akciót. A durva beavatkozás után 16 sebesültet kórházba szállítot­tak. Két rendőr szívrohamot kapott. Hetven tüntetőt letar­tóztattak. 'RU HÁZ BAN! (5960)

Next

/
Oldalképek
Tartalom