Somogyi Néplap, 1960. május (17. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-11 / 110. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 5 Mrd», 1960. május TL Hruscsov beszéde a moszkvai csehszlovák nagykövetség fogadásán Herter és Allen Dulles as amerikai kongresszus vesetőivel tárgyalt (Folytatás az 1. oldalról.) retnének elru a jogokkal, amelyek Németország fegyverletételéből erednek, még akkor is, íia' ezzel megsértik az általunk aláírt békeszerződést. De amikor mi aláírjuk a békeszerződést az NDK-val, véget ér a h'adiállapot, következésképpen érvényüket vesztik a fegyver- letételi feltételek is. Ha ä békeszerződés aláírása után valaki erőszakkal próbál utat törni Nyugat- Berlinhez, amelyet mi szabad városnak szeretnénk látni, ezzel az erőszakkal mi a mi erőnket állítjuk szembe. Ezt tudva az Egyesült Államok egyes politikusai elhatározták, hogy megleckéztetik Hruscsovot: Mivel azt mondja, hogy az erővel erőt állít szembe, mi majd megtanítjuk a Szovjetuniót, átrepülünk fölötte. Már repültek is és visz- fzatértek. Így volt ez április 9-én is. Beszéltem erről. Az Egyesült Államokban még tagadják ezt a berepülést. Az adott esetben így fest a szabály: ha nem fogták meg, nem tolvaj. Most aztán megfogtuk a tolvajt, és az egész világ tud róla. Április 9-én is le kellett volna lőni a felderítő gépet. Katonáink azonban, enyhén szólva, elmulasztották ezt. Ahogy mondani szokás, ezért megleckéztettük őket. Május elsején a felderítő gépet lelőtték. Katonáink ragyogóan ellátták feladatukat, amikor az ellenség arcátlanná vált. Az amerikai katonai vezetők ugyanis így gondolkoztak: Az április 9-i berepülés büntetlenül végződött, tehát nincs olyant eszköz, amely a repülőgépet elérhetné ebben a magasságban. Erre az agresszív katonai csoport 15 nappal a csúcsértekezlet előtt még egyszer meg akarta mutatni erejét. Na, Hruscsov, mit dicsekszel? Országotok fölött repülünk, és semmit sem tudtok csinálni. Ezúttal is arra számítottak, hogy átrepülnek a szovjet terület fölött, átrepülnek Szverdlovszk fölött, és megmutatják, hogy mi semmit sem tudunk csinálni. Valóban kellemetlen helyzet, és most, amikor a rakétával lesújtottunk a légikalózra, ahogy mondani szokás, leszálltak a lóról. Még mindig megpróbálnák azzal ijesztgetni bennünket, hogy náluk Nyugaton a bombázók éjjel-nappal röpdösnek, és ügyeletet tartanak. Ezeknek az embereknek azt szeretném mondani: Idefigyeljenek, uraim, nekünk is vannak bombázóink, de azok nem tartanak ügyeletet. Nálunk rakéták az ügyeletesek! Tudvalevő, hogy a bombázógépek általában 12—17 000 méter magasságban repülnek. Ennél magasabbra nem emelkedhetnek, mert a technikának egyelőre nem sikerült áthidalnia a konstruktőrök nehézségeit. A május 1-i határsértő repülőgép 20 000 méter magasságban repült. Azt mondják, hogy ez fegyvertelen gép volt. Éppen azért repülhetett ilyen magasságban, mert fegyvertelen volt. • Ők azt hitték, hogy az ilyen típusú gép még sokáig sebezhetetlen marad, sőt még abban is reménykedtek, hogy ez az állapot örökké eltart. Elárulok még valamit:’ amikor a Szovjetunióban járt Twining, aki annak idején az amerikai légierők vezérkari főnöke volt, vendégszeretően fogadtuk. Amikor hazarepült, mindjárt másnap nagy magasságban szálló repülőgépet indított országunk fölé. Ez a gép Kijevig jutott el. Felvetődött a kérdés: tiltakozzunk-e? Én azt javasoltam, hogy ne küldjünk tiltakozást. Ezért csak levontuk a következtetést, és meggyorsítottuk a rakéták és a vadászgépek fejlesztését. Vadászgépeink 28 000 méterre emelkednek. A nehézség azonban az, hogy a vadászgép jó magasra száll ugyan, de nem egykönnyen találja meg a célpontot. Ugyanis a repülőgép a levegőben elvész, mint a gombostű az óceánban. A rakéta viszont magától megtalálja célpontját! Ebben rejlik a rakéta fölénye, s mi ezt aknáztuk ki. Nekünk vadászgépeink is, rakétáink is vannak. Ezért mondom, hogy ha még vannak olyan politikusok, akik bombavető repülőgépekre akarnak támaszkodni, kudarcra vannak ítélve. A korszerű katonai technikával a bombavető gépeket már útban a cél felé megsemmisítik. Ezért hát mondjunk le a kölcsönös fenyegetésekről, s inkább beszeljünk békéről és barátságról, kölcsönösen előnyös kereskedelemről, arról, hogyan javíthatjuk meg a népek viszonyát, hogyan fejleszthetjük a kulturális kapcsolatokat és az idegenforgalmat. Mennyivel hasznosabb és nemesebb feladat ez! Ezt minden nép üdvözölné. Amikor a Legfelső Tanács legutóbbi ülésére készültünk, eszünk ágában sem volt katonai kérdéseket megvitatni. Előkészítettük a dolgozók adóztatásának megszüntetéséről, a hét-, illetve hatórás munkanap bevezetéséről szóló törvényt. Az ülésszakra olyan javaslatot is hoztunk, hogy 25— 30 milliárd rubellel növeljük a közszükségleti cikkeket termelő ipar előirányzatait, hogy még ebben a hétéves időszakban az első helyre kerüljünk Európában, újabb öt év múlva pedig utolérjük az Egyesült Államokat is. Ezek nemes célok, amelyeknek megvalósítása a világon egyetlen népnek, egyetlen embernek sem okoz kárt! S aztán, ahogy mondani szokás, »a lelkek felvidítására« ilyen agresszív cselekményt időzítettek május elsejére, a nagy proletárünnepre! De az agresszorok maguk sem várták, hogy valóban felvidítják lelkünket. Amikor május elsején Malinovszkij marsall felment az emelvényre, hogy elmondja beszédét, már gratulálhattam neki a repülőgép le- lövéséhez. Azt válaszolta, hogy ezt éppen akkor közölték vele, amikor kijött a Vörös térre. Jó hír volt a miniszternek a május elsejei díszszemlén mondott beszéde előtt. Hruscsov beszédének befejező részében a győzelem napját méltatta, majd poharát azokra az országokra és népekre emelte, amelyek a hitleri Németország ellen harcoltak, .és a Szovjetunióval együtt kivívták a nagy diadalt. Arra ürítem poharam — fejezte be beszédét a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke —, hogy ne legyen háború, ne legyenek provokációk, a békére és a népek barátságára! N. Sz. Hruscsov beszédét a résztvevők többször viharos tapssal szakították meg, és beszédének végén hosszasan ünnepelték a Minisztertanács elnökét. (MTI) Adenauer újabb provokációs beszéde A német kérdés a csúcsértekezlet középpontjában Düsseldorf. Mint nyugati hírügynökségek jelentik, Adenauer kancellár hétfőn beszédet mondott az »Oszthatatlan Németország Kuratóriuma« elnevezésű hírhedt revansista szervezet gyűlésén. A kancellát beszédének bevezető részében a május 16-án kezdődő csúcsértekezlettel foglalkozott, és bejelentette, hogy »a nyugati szövetségesek tájékoztatják majd a szövetségi Egy örült felgyújtotta Beethoven bánni szülőházának egyik szobáját Bonn (DPA—Reuter). Botho von Steegen hatvan éves bonni lakos hétfőn felgyújtotta a bonni Beethoven-ház egyik szobáját. A tűz nagy pusztítást vitt véghez. A tettes később önké.nt jelentkezett a rendőrségen. Kihallgatása során hétfő délutánig nem tudták kideríteni, mi vezethette a gyújtogatásra. A tűz következtében teljesen tönkrement az úgynevezett bonni szoba, amelyben a Beethoven-család értékes bű- torai és a nagy zeneszerző több kézirata volt. Steegen mint egyszerű múzeumlátogató érkezett az épületbe, és azzal utasított el minden kíséretet, hogy már ismeri a kiállítást. Amikor a bonni szobába érkezett, a magával vitt plasztiktömlöből benzint öntött a padlóra, és azt meggyújtotta. Az ablakok nyitva voltak, és az erős légvbnat következtében a szoba pillanatok alatt lángba borult. (MTI) kormányt a csúcsértekezlet menetéről, sőt szükség esetén véleményét is kikérik«. Adenauer »kielégítőnek« nevezte a csúcsértekezlet nyugati előkészítését. Nem volt hajlandó nyilatkozni az értekezlet várható eredményeit illetően, de kijelentette: »Valószínűleg nem ez lesz az utolsó kormányfői találkozó.« Hangoztatta, véleménye szerint a párizsi csúcsértekezlet »nem . tart néhány napnál hosszabb ideig«, és hozzáfűzte, »ilyen rövid idő alatt természetesen nem lehet kibogozni a nemzetközi politika gordiuszi csomóját«. A kancellár végül kifejtette: Nyugat-Németországnak »minden oka megvan, hogy a legnagyobb figyelemmel és éberséggel kísérje a csúcsértekezletet«. Foglalkozott Adenauer a provokációs amerikai repülőgépincidens kérdésével is. Mint az ADN rámutat, a kancellár igazolni próbálta az ame- rika provokációt, és figyelmen kívül hagyva annak rendkívüli súlyosságát, »természetes dolognak« igyekezett feltüntetni, hogy »a jelenlegi nemzetközi helyzetben a nagyhatalmak ilyen kémtevékenységet folytatnak«. Szóba hozta Adenauer Washingtonban előterjesztett provokációs javaslatát a nyugat-berlini népszavazás megtartásáról, s »sajnálkozását« fejezte ki, hogy a csúcsértekezlet előtt nem tartanak ilyen népszavazást Nyugat-Berlinben. Adenauer végül visszautasította az NDK-val kötendő különbéke gondolatát, és beszédét azzal fejezte be, hogy — mint már a múltban is több ízben — fogadatlan prókátorként »önrendelkezési jogot« követelt Németország és Berlin lakosságának. Az AFP jelentése szerint a bonni külügyminisztérium szóvivője hétfőn délután sajtóértekezleten közölte, hogy Brentano külügyminiszter a párizsi csúcsértekezleten »kész találkozni « Gromiko szovjet külügyminiszterrel. (MTI) Nigériai diákok tüntetése Londonban London (MTI). A nigériai vezetők kedden Londonban az angol gyarmatügyi minisztériumban hazájuk függetlenségének utolsó részleteiről kezdték meg tárgyalásaikat. A tanácskozások megkezdődésének hírére kedden nigériai diákok tüntettek a gyarmatügyi minisztérium épülete előtt. A tüntetők zászlókat hordoztak kezükben a következő felírásokkal: »Teljes függetlenséget akarunk!«, »Nem kérünk a háborús támaszpontokból 1« Az amerikai külügyminiszter nyilatkozata Washington (MTI). Az UP jelentése szerint Herter amerikai Külügyminiszter és Allen Dulles, a hírszerző szolgálat vezetője hétfőn másfél órás beszámolót tartott a kongresszus vezetőinek a május elsejei légiincidensről. Az amerikai külügyminisztérium bejelentette, utasítani fogja az Egyesült Államok moszkvai nagykövetét, kérjen engedélyt ama, hogy találkoz- hassék Potversszel, a lelőtt gép pilótájával. Herter a kongresszus vezetőivel folytatott zártkörű megbeszélés után nyilatkozatot tett közzé. Elismerte, hogy amerikai gépek élénk légifelderítést folytatnak a Szovjetunió határai mentén, és többször is előfordult, hrtry az amerikai gépek mélyen behatoltak a Szovjetunió légi terébe. Az amerikai külügyminiszter a kémkedést azzal próbálta indokolná, hogy tartaná kell a »rajtaütésszerű támadástól«. Tehát az Egyesült Államok »önvédelemből« kémkedik. Hozzátette, hogy Eisenhower elnök nem adott felhatalmazást a légifelderítésre, viszont hivatkozott Eisenhowernek arra a korábbi utasítására, hogy a »vasfüggöny« mögül értesüléseket kell szerezni »minden lehető módon«. Herter megjegyezte, a Szovjetunió vezetői nyilvánvalóan régen tudtak arról, hogy amerikaiak ilyen légifelderítéseket folytatnak. Kifejezte reményét, hogy a légiprovokáció nem árt majd a párizsi csúcsértekezletnek. Ezután ismét magyarázkodni kezdett, és hangoztatta, e repülőincidensnek -fel kell tárnia, mennyire fontos, hogy a nagyhatalmak megegyezzenek a rajtaütésszerű támadás elleni hatékony biztosítékokban«. Herter a továbbiakban rátért a szokásos szovjetellenes vádakra. Azt állította, hogy a második világháború után a nyugati világnak állandóan »tartani kellett« a Szovjetuniótól, mert a korszerű szovjet fegyverek fejlődése és a »támadás veszélye« állandóan rettegésben tartotta. Herter szerint az Egyesült Államok és szövetségesei »csökkenteni igyekeztek« a veszélyt, és ezért terjesztette elő 1955-ben Eisenhower elnök a »nyílt ég«, azaz a korlátlan légifényképezés javaslatát. Herter ezután furcsa logikával azt mondta, lehet, hogy a Szovjetunió vezetői »félnek a nyugati támadástól, de ez a félelem alaptalan«. A külügyminiszter hibáztatta a Szovjetuniót, mert elutasította az amerikai javaslatokat, holott azok csak »a rajtaütésszerű támadás megelőzését szekáló hatékony intézkedéseket és a leszerelési intézkedések megfelelő ellenőrzését« célozták. Herter nyilatkozata után Lincoln White-től, a külügyminisztérium szóvivőjétől újságírók megkérdezték: Tesz-e az Egyesült Államok a jövőben is olyan intézkedéseket, mint a múltban, beleértve repülőgépek kiküldését? »Mint c nyilatkozat megmondja, kötele&£ő?ünk, hogy minden intézkedést íregte- gyünk a rajtaütésszerű támadás megelőzésére« — hangzott White harcias válasza. (MTI) Az amerikai légiprovokáció továbbra is élénken foglalkoztatja a nemzetközi közvéleményt Nyilatkozatok, lapvélemények Washington (MTI). Paul Koht, Norvégia washingtoni nagykövete hétfőn kormánya utasítására felkereste Herter amerikai külügyminisztert, és magyarázatot kért tőle a május elsejei légiprovokációról. A Reuter közlése szerint a negyedórás megbeszélés után a nagykövet kijelentette, az a nézet alakult ki benne, hogy a Szovjetunióban lelőtt amerikai gép nem akart Norvégiában leszállni. A nagykövet szerint az amerikai gép nyilvánvalóan nem akart Norvégiába repülni, mert akkor az Egyesült Államok »előzetesen engedélyt kért volna« a leszállásra. Koht azonban hozzátette, úgy véli, hogy Herter sem tudott a gép útirányáról. * * * Walter Reuther, az Amerikai Autómunkások Szakszervezetének elnöke megállapította, hogy a Szovjetunióban folytatott légikémkedés az Egyesült Államok teheneimének »legostobább balfogása« volt. A New York Times hírt ad arról, hogy az Egyesült Államok még az ősszel fel akar lőni olyan mesterséges holdakat, amelyek kémfeladatot láthatnak el. A lap szerint a mesterséges hold »lefényképezi majd a Szovjetunió területéMoszkvu (TASZSZ). »A provokátorokat tetten érték« címmel M. Mihajlov az Izvesztyija keddi számában megállapítja, hogy Hruscsovnak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa ülésszakán elmondott zárszava részletes képet nyújtott a világnak az amerikai katonai klikk veszedelmes provokációjáról. Az agresszív cselekmény kezdeményezői és végrehajtói kilátástalan helyzetbe kerültek. Hazug beállításuk ködként szertefoszlott. A Szovjetunió ellen elkövetett agresszív cselekményével az Egyesült Államok teljesen leleplezte magát a világ közvéleménye előtt — folytatja a cikkíró. Fejvesztett zavar uralkodik az amerikai kongresszusban is — folytatja Mihajlov. — Sok szenátor és képviselő, aki arra számított, hogy az amerikai nek minden négyzetcentiméterét«. * * * New York. A New York Journal American csak azt tartja sajnálatosnak, hogy a legutóbbi kémfelderítést — tekintettel a csúcsértekezletre — »rosszul időzítették«. A Reuter idézi a New York-i diplomáciai megfigyelők yéle- ményét is. A hírügynökség'szerint egyes amerikai körök kijelentették, »kívánatosabb lett volna, ha az Amerikai Egyesült Államok nem foglal állást az ügyben«. E körök szerint a légiprovokáció még inkább alátámasztja a szovjet állítást, hogy Eisenhowert olyan katonai klikk veszi körül, amely a hidegháború folytatására törekszik, és teljesen függetleníti magát az elnök politikájától, sőt ellentétes vele. * * * Ottawa. A Reuter és az UPI közlése szerint hétfőn ismét megszólalt Green kanadai külügyminiszter. Kijelentette, hogy * a jövőben óvakodni kell az ilyen incidensektől, mert könnyen »nukleáris háború robbanhat ki«. A kanadai kormány a légiincidenst »igen komolynak« tekinti. A kormány aggodalmát az amerikai vezetők tudomására hozta — mondotta a külügyminiszter —, de hozzátette, külügyminisztériumnak »időjáráskutató repüléséről« szóló hazug verziója mögé bújhat, igen nehéz helyzetbe került, és most mély haraggal nyilatkozik a kormányról és a hírszerző szervekről, amelyek ilyen kellemetlen helyzetbe hozták őket. A világ népei ismét meg- 1 győződhettek, mennyire veszélyes az egyetemes béke érdekeit semmibe vevő politika. Ez a politika nem fér össze a nemzetközi feszültség enyhítésével, amelynek érdekében a négy hatalom kormányfői hamarosan összeülnek. A Szovjetunió, a szovjet kormányfő az amerikai provokáció határozott leleplezésével nagy szolgálatot tett a népeknek, amelyek nyugodt, békés életre vágynak — írja befejezésül Mihajlov. (MTI) hogy hivatalosan nem tiltakoznak az Egyesült Államoknál. * * * London. A DP A jól értesült körökre hivatkozva jelenti, aligha kétségesek azok a sajtóhírek, hogy angol repülőgépek is részt vesznek a légikémkedésben. Londonban emlékeztetne^ rá, hogy a Canberra-tí- pusú lökhajtásos bombázó repülőgépek többször is behatoltak a szocialista országok légiterébe. »de csak néhányszáz kilométert tettek meg, majd gyorsan visszafordultak«. A parlamentben a munkáspárti képviselők valószínűleg hamarosan felvetik, milyen mértékben vesznek részt az angolok a Kelet-Európa felett végzett légi felderítésben. Várható, hogy a képviselők hevesen bírálni fogják »az amerikai szövetségest« — írja a DP A. (MTI) * * * Párizs (MTI). A Combat megállapítja, hogy a nyugatiak »védekező diplomáciára« kényszerülnek a csúcskonferencián. Az amerikaiak »tévedése« folytán az induláskor a Szovjetunió kerül a legjobb helyzetbe — írja a lap. A Szovjetuniónak oka van a panaszra és lehetősbe van a nevetségessé tételre. Teljes jóhiszeműséggel vádolhat. Egyebekben pedig légvédelme kitűnő voltával is dicsekedhetik, s ez mellesleg megerősíti a repülőgépek sebezhető voltát a rakéta lövedékekkel szemben. Ez pedig elgondolkoztathatja az államok katonai költségvetésének összeállítóit. A l'Humanitéban Andre Wurmser arra hívja fel a figyelmet, hogy egy közönséges kémkedési ügynél súlyosabb ez az »incidens«. »Engedjük meg — írja az ismert publicista —, hogy amint a New York Times írta, a washingtoni jobbkéz nem tudta, mit csinál a balkéz Törökországban és Pakisztánban. Ez azonban azt jelenti, hogy egy amerikai támaszponton az első jött-ment ezredes elkövethet provokációkat, akár akarja ezt az elnök, akár nem. Ez azt jelenti, hogy a világ békéje egy texasi ezredes kezében van, akit Törökország »védelmére« osztottak be. Csodálatos bizonysága ez a leszerelés sürgős voltának. Mindaddig, amíg ilyen embereknek lesz mivel lángraborí- tani a világot, addig nem les» jogunk a nyugodt alvásra.« Az amerikai provokáció leleplezésével a ! Szovjetunió nagy szolgálatot tett a népeknek — írja az Izvesztyija
