Somogyi Néplap, 1960. május (17. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-10 / 109. szám

Kedd, 1960. május 10. s SOMOGYI NÉPLAP Elkészültek a beruházási és vállalatfejlesztési tervek Az elmúlt években gyakran előfordult, hogy a megyei ta­nács a vállalatok fejlesztési és beruházási alapját apróbb ösz- szegekben osztotta szét, azt tartva szem előtt, hogy minden vállalat kapjon némi beruhá­zást. Így szétforgácsolódott a pénz, s egyik vállalat sem tu­dott jelentősebben fejlődni. Az idén a lehetőséghez mérten összpontosították a beruházási összegeket. A régi Vaskombinát (mai TRANSZVILL) profilváltozása szükségessé tette egy megfele­lő, a helyi igényeket is kielé­gítő vasipari üzem létrehozá­sát. Ezért vált fontossá a Fi­nommechanikai Vállalat bőví­tése. A tavaly megkezdett to- ponári építkezéshez az idén 2 millió 100 ezer forintot kapott a vállalat a beruházási alap­ból. Ebből mintegy 1 millió 645 ezer forintot építkezésre for­dítanak. Lényeges beruházásra szorul a Tanácsi Bánya- és Építő­anyagipari Egyesülés is. A ré­gi, elavult téglagyárak magas önköltséggel termelnek. Majd mindenütt a szárítószíneket is bővíteni kell, s rendbehozni a belső sínhálózatot. Az Egyesü­lés 1 millió 454 ezer forintot kapott a 4 millió 514 ezer fo­rintos beruházási alapból. Kisebb összegű beruházások­ra is sor került néhány válla­latnál. így pl. a Kaposvári Fa­ipari Vállalat 360 ezer forin­tot kapott gépesítésre. S mivel az ötéves tervben a vállalat számottevően bővül, az új, kor­szerű üzem tervezéséhez 167 ezer forinttal járult hozzá a megyei tanács. A Csurgói Faipari Vállalat új gépek vásárlására 194 ezer forintot, a Mértékutáni és Ve­gyesruházati Vállalat — ugyan­csak gépekre — 87 ezer fo­rintot kapott. A megyei tanács ipari osz­tálya elkészítette a vállalati fejlesztési terveket. A Finom- mechanikai Vállalat kapta a legnagyobb összeget: 1 millió 950 ezer forintot. Ebből 1 mil­lió 600 ezret a toponári telep szociális helyiségeinek létesíté­sére fordítanak. 150 ezer forin­tért transzformátor-telepet építenek. 200 ezer forintból "elszerelik a közeljövőben meginduló új marcali telepet. (Ehhez a KGM-től is kapnak néhány gépet.) A Tanácsi Bánya- és Építő­anyagipari Egyesülés a Záká­A gyékényes! Március 15. Tsz hirdetést tett közzé az újságban: kavicsot és homokot szállít meg­rendelésre bárkinek, bármilyen mennyiségben. Az CM Somogy me­gyei Építőipari Vállalat szakembe­rei gyakorta jártak a faluban, s megállapodtak a tsz vezetőivel ab­ban, hogy az istálló építéséhez a szövetkezet adja ezeket az anya­gokat. A szerződésből azonban ki­maradt ez a tétel, s április l-én megérkezett az első szállítmány a helybeli állomásra: 41 tonna ho­mok Mohácsról. A múlt éviihez hasonlóan is­mét három tagozaton kezdődik meg a mezőgazdasági szakisko­la mimikája 1960—61-es tan­évben. Általános tagozatú is­kola lesz Csurgón, állatte­nyésztési a Zala megyei Ke­nyi Kavicsbánya fejlesztésére és a betonüzem korszerűsíté­sére 550 ezer forintot kap. Siófokon fióküzemet létesít a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat. Az ipari osztály 500 ezer forintot javasolt erre a célra. Egyre több külföldi megren­delés érkezik a Kefeanyagki- készítő Vállalathoz. Ezért az üzemnek új festőberendezésre és kazánra van szüksége. Erre 600 ezer forintot szánt az ipa­ri osztály. 50 ezer forintot ka­pott a Kaposvári Faipari Vál­lalat; a Mértékutáni és Ve­gyesruházati Vállalatnak 100 ezer forintot javasoltak egy új épület tervezéséhez. A szövetkezet felszólítást kapott, hogy rakassa ki a homokot. A Március 15. Tsz vezetői áprilisi tréfának vélték a dolgot, s telefo­náltak Kaposvárra. A vállalat gon­doskodott is a szállítmány kiraká­sáról, a mohácsi homok azonban most is az állomáson van, nem messze a gyékényes! termelőszö­vetkezet homokbányájától. A gyanútlan szemlélő nem tudja eldönteni: eltévedt szállítmányról van-e szó vagy pedig felületesség­ről. Azt viszont mindenki tudja, hogy államunknak sok pénzébe ke­rülnek az ilyen potyafuvarok. hidám, kertészeti pedig Bala- tonfüreden. A mezőgazdasági szakiskolá­ba jelentkezhet minden 17— 24 éves, tsz-ban vagy állami gazdaságban dolgozó fiatal, aki brigádvezetői képesítést kíván szerezni. A jelentkezés feltétele az általános iskola elvégzése. A felvett hallgatók teljes ellá­tásban részesülnek, évenként kétszer ingyenes hazautazást, egy alkalommal pedig oda— vissza utazást biztosítanak ré­szükre. A tanulmányi előme­neteltől függően havonta 30— 50 forint zsebpénzt is kapnak. Felnőttek részére is lesz ilyen iskola. Mohácson általá­nos és állattenyésztési tagozat, Fertődön pedig kertészeti ta­gozat indul. Ide a 24 éven fe­lüliek jelentkezhetnek. A hall­gatók az iskolától havonta 360 forintig terjedő keresetté­rítésben részesülnek. Sikeres vizsga esetén brigádvezetői ké­pesítést kapnak. Mezőgazdasági technikumot végzettek részére egyéves sza­kosító iskola indul különböző ágazatokban. Felvilágosítást a járási tanácsok mezőgazdasági osztálya és a megyei KISZ-bi- zottság ad, jelentkezni június 1-ig ugyancsak ezeken a helye­ken lehet. Palántáznak a fonyódi Magyar Tenger Tsz 16 holdas kerté­szetében. 32 ezer káposzta és karalábépalántát ültetitek ki, de még 30 ezret földbe tesznek. Nagy Józsefné, Horváth Fe- rencné, Babina Lászlóné és Fodor Istvánné készítették elő a fészket a paradicsompalántáiknak. Homokot a homokbánya mellé? Kétéves mezőgazdasági szakiskola indul A megszilárdításban is segítünk A fonyódi járás földműves­szövetkezeteinek dolgozói lelke­sen vették ki részüket a ter­melőszövetkezetek szervezésé- séből. Felvilágosító munkájuk nyomán jött létre Balaton- szentgyörgyön, Vörsön, Holló­don, Tikosban és Kisberény- ben a közös gazdaság, de se­gítették Balatonkeresztúr és Balatonlelle szövetkezeti köz­séggé alakulását is. A belépés azonban csak a kezdet —, még nagyobb munkát követel a szövetkezetek megszilárdítása. A fonyódi járás ímsz-ei most minden erővel arra töreksze­nek, hogy — mint a szervezés­nél és a múlt évben is —, a megszilárdításban hathatós se­gítséget adjanak az új közös gazdaságoknak. A megszilárdítás bonyolult feladatának megfelelően a földművesszövetkezetek több­féle módon támogatják a ter­melőszövetkezeteket. Elsősor­ban a meginduláshoz szükséges vetőmagokkal, gazdasági fel­szerelésekkel és egyéb eszkö­zökkel siettek az új szövetke­zetek segítségére. A balatonmáriai fmsz nem­csak vetőmaggal, műtrágyával és növényvédőszeirrel látta el a körzetébe tartozó tsz-eket, hanem adott nékik egy darálót, két vetőgépet, és egy háti po- rozót is. Sok segítséget adott az öreglaki szövetkezetnek testvérszövetkezete, az fmsz. Három vetőgépet bocsátottak rendelkezésre, s bár az fmsz- nek nincs építőanyag-telepe, 30 ezer téglát, 60 mázsa cemen- ' tét, 50 mázsa meszet szereztek be a Kertészeti Tsz részére. A somogyváriak szintén három velő-, permetező- és porozógé- pet adtak áit a körzetükbe tar­tozó tsz-eknek. Ahol kertésze­tet alakítottak, ott az fmsz-ek ablaküvegek, ponyvák, zsákok és egyéb kerti felszerelések át­adásával igyekeztek áthidalni a kezdet nehézségeit. Az új termelőszövetkezetek többnyire szakemberek nél­kül voltak. S az előbb felsorol­Nemcsak a helyi szövetkeze­tek, hanem a járási központ és a közös gazdaságok közötti kapcsolat is jó. Az FJK a vörsi termelőszövetkezetet patronálja. Részt veszünk a szövetkezet vezetőségi ülésein, közgyűlésein és lehetőség sze­rint a brigádértekezleteken is. Jogi és egyéb kérdésekben bi­zalommal fordul hozzánk a szövetkezeti tagság. A MÉK balatcnboglári tele­pének dolgozói is sokat tettek a termelőszövetkezetek meg­szilárdításáért. A közös gazda­ságokban felmérték a zöldség- és gyümölcstermesztés lehető­ségeit, és a tervkészítéshez, va­lamint a tervbontáshoz szak­mai segítséget adtak. Munká­jukat dicséri, hogy a tsz-ek pl. az előirányzott 1030, hold he­lyett 1331 hold zöldség, bur­gonya és mák termelésére szerződtek. A MÉK szakembe­rei a vetőburgonya beszerzésé­nél, a málna és a spárga tele­pítésénél, valamint a dugvá­nyok beszerzésénél segítettek. Szaktanácsot is adtak az öntö­ző árkok és a vízgyűjtő me­dencék építéséhez. Az összes termelőszövetkezetet legalább hetenként kétszer meglátogat­ják, és a helyszínen vitatják meg a termeléssel, az áruszál­lítással kapcsolatos kérdéseket. A segítségnyújtás fokozása cél­jából a kirendeltség egy-egy szakembere vállalta egy-egy tsz állandó patronálását. A termelőszövetkezeti tagok szociális és kulturális igényeit is segítik kielégíteni az fmsz- ek. A nyáron valamennyi na* gyobb csoportban dolgozó ara- tóbrigádhoz mozgófcoltot szer* veznek. Több helyen önkiszol­gáló-boltot létesítenek. A fonyódi járás föld 1 íves- szövetkezetei a termelőszövet­kezetekkel szoros együttműkö­désben kívánnak dolgozni ez­után is. Gyűléseken, tagérte­kezleteken foglalkoznak a nagyüzemi gazdálkodás idősze­rű problémáival, s a kiraka­tokban elhelyezett táblákon népszerűsítik a termelőszövet­kezetek gazdasági sikerei: Az fmsz-ek, az FJK és a MÉK mezőgazdasági szakemberei se­gítséget adnak a gazdálkodás belterjesebbé tételéhez. A szö­vetkezetek és tagok háztáji gazdaságához szükséges anya­gokat és termelőeszközöket az igényeknek megfelelően fog­ják biztosítani. Az fmsz-ek vezetői és szakemberei egy-egy tsz-t rendszeresen patronálnak, és tapasztalataikról tájékoztat­ják a felsőbb szerveket. Kez­deményezzük közös szövetkeze­ti bizottságok létrehozását ter­melőszövetkezetek, földmű­vesszövetkezetek és ktsz-ek be­vonásával, hogy pontosabban összehangolhassuk az egyazon községben működő szövetkeze­tek munkáját Cseri Ferenc, a Fonyódi FJK elnöke; Hasznos beszélgetések A múlt hét szerdáján Né­meth Ferenc elvtárs, a városi pártbizottság titkára munká­sokat hívott njeg beszélgetés­re a pártbizottságra. Vala­mennyien párttagok voltak. Ezt követően pénteken pár- tonkívüliekkel beszélgetett el Németh elvtárs a városi párt­hat eredményt, csakis a ter­melőszövetkezetekben lehet emelni életszínvonalukat. Vi­lágosan leszögezték a beszél­getésen, hogy a munkásoknak nem lehet kívülről szemlélni a mezőgazdaság szocialista át­szervezését. Több üzem mun­kása elújságolta, hogy mivel lakkal talán egyenértékű az a segítség, amit az fmsz-ek szakemberei • nyújtottak. A múlt évben nyolc szakember ment termelőszövetkezetbe dol­gozni. így került a lellei fmsz főkönyvelője és két mezőgaz­dásza tsz-hez. így lett tsz-elnök László István, a balatonszent­györgyi fmsz vezetője; a bala­tonszentgyörgyi fmsz-től Ballér Ferenc, a Vörsi Kis-Balaton Tsz-be ment mezőgazdásznak. Számottevő az a segítség is, amit az fmsz-ek időszakonként nyújtanak. A balatonszent­györgyi Csillagvár Tsz a köny­veléshez rendszeresen kap tá­mogatást. Somogyvámoson ta­valy négy somogyvári admi­nisztrátor segített a nyilván­tartások elkészítésében. bizottság titkári szobájában. E közvetlen beszélgetéseken sok mindenre kitértek a mun­kások. Elmondták, mennyire örülnek annak, hogy fejlődik Kaposvár, korszerűsödnek, te­rebélyesednek üzemei, lakóhá­zak épülnek. Kifogásolták azonban a sok üzletátépítést és költöztetést. A további ipa­rosításért és fejlődésért ter­mészetesen a lakosságnak is kell áldozatokat hoznia — hangsúlyozták. Örömükre szolgál az Is — mondták —, hogy a paraszt­ság megértette: csakis a szo­cialista mezőgazdaságtól vár­segítik a parasztságot, ős mit várnak tőle. A meghívottak sokat beszél­tek a termelőmunkáról is. El­mondták a munkaversenyben szerzett élményeiket, beszá­moltak sikereikről. A beszélgetést őszinteség jellemezte. A munkások fel­hívták a figyelmet az üzemek­ben előforduló hibákra is. El­mondták, hogy lehetne szer­vezettebbé, célszerűbbé, gaz­daságosabbá tenni a munkát, A pártonkívüliek hangsúlyoz­ták, hogy szeretnék, ha job­ban támaszkodnának rájuk az üzemi pártszervezetek, ha igényelnék segítségú­BERKESI ANDRÁS IFI (25) — Beszéljünk inkább másról —• mondta halkan. — Nem sze­retek a múltamra gondolni. Te szereted az őszt? — Szeretem? Nem szere­tem? Nem tudom. Nagyon le­hangol, elbágyaszt. — Lehaj­totta a fejét. — De abban a bágyadt hangulatban mégis van valami jó ... talán mé­lyebb gondolatok ébrednek bennem. Éva a feje alá húzta karját, és féloldalt nézett Istvánra. — Furcsa ember lehetsz te — jegyezte meg elmélázva. — Szeretnélek közelebbről meg­ismerni. — Hiszen már ismersz, és hozzá elég közelről. — A fiú gúnyosan mosolygott. — Láttál részegen, és láttál alsónadrág­ban is. Aludtam az ágyadban... — Tényleg, el is felejtettem megkérdezni. Nem szorultál anyádtól? A fiú nemet intett a fejével. — Nincsen édesanyám. Na­gyon régen meghalt. Pár pillanatig hallgattak. — Édesapád éi? — Teljesen árva vagyok. Senkim sincs. — Szegény fiú. István máskor nem szerette, ha sajnálják, de most jól esett neki. — Akkor már értem, hogy miért ittad le magad. — Nem azért, mert árva vagyok, bár az is közrejátszott — mondta István —, az árva­ságot már valahogyan meg­szoktam. — Talán összevesztél a menyasszonyoddal ? A fiú ajkába harapott, el­gondolkodva a mennyezetre nézett. — Nincs menyasszonyom — mondta hosszabb hallgatás után. — Kicsaptak az egye­temről. — Megdörzsölte hom­lokát, majd folytatta. — Meg aztán nyomoz utánam a rend­őrség. Éva felkapta a fejét. — Mit csináltál? — Semmit. Az égvilágon semmit. — Mondd el, hogy miért csaptak ki az egyetemről — kérte Éva. — Unom már nagyon. — Nem baj. Szeretném tud­ni. Hátha tudok segíteni. — Te? — kérdezte megle­pődve a fiú. Miért nem segí­tesz magadon? Vagy neked nem kell segítség? — Most nem rólam van szó — felelte Éva. — Légy szives, mondd el. — Kínálj meg egy cigaret­tával. — Dohány zol? Nem is tud­tam. István rágyújtott. Fintorog­va fújta ki a füstöt. — Milyen cigaretta ez? — Camel — felelte a lány. — Az étterembe mindig hoz­nak. Ott szoktam vásárolni. — Nem jó, nagyon émely­gős. — Megszoktam. Más már nem is ízlik. — Éva is rágyúj­tott. — Szóval miért csaptak ki? István röviden elmesélte ki­zárásának történetét. Holub- ról, Eszterről nem tett emlí­tést. Mikor befejezte elbeszé­lését, a lány megszólalt: — És most mit akarsz csi­nálni? — Nem tudom — válaszolta István levertem — Semmihez nincs kedvem. Ha nem lehetek ox-vos, számomra megszűnt az élet. Éva hosszú ideig gondolko­dott. — Látod — szólalt meg egy idő múlva —, ezért nem lehet ebben az országban élni. Mennyivel más nyugaton. Ott örülnek a tehetségeknek. István nem válaszolt. Gond­terhelten hallgatta a lányt. — És nem gondoltál arra, hogy esetleg nyugatra menj? A fiú meglepődve nézett a lányra. — Eszembe sem jutott. Mi­hez kezdenék ott? — Folytathatnád tanulmá­nyaidat. — Én, az idegen? Ne tré­fálj. .. — Igen, úgy ahogy mondom — felelte meggyőződéssel a lány. — Hagyjam itt a hazámat? — Mi köt ide? Szüleid nem élnek, mint meséled, meny­asszonyod nincs. Nem vagy szerelmes Jenkibe. Orvos nem lehetsz, tanulmányaidat nem folytathatod... — Akkor is..., nem, arra még nem gondoltam, hogy itt hagyjam az országot. — És ha . lecsuknak? Azt gondolod, véletlenül nyomoz­nak utánad? Börtönbe akarsz kerülni? Rádfognak valamit, és véged van. Ne felejtsd el, hogy apád nyilas volt. Leg­alábbis ezt vettem ki elbeszé­lésedből. A fiú nem felelt. Mit mond­jon a lánynak? Mondja azt neki, hogy nem a kiszökésben van a nehézség, mert ha vala­ki nagyon el akarja hagyni az országot, hát csak át tud ke­veredni a határon. A baj ott kezdődik, amikor ki akar men­ni a Margitszigetre, és nem ta­lálja a szigetet. Mert sem Bu­dapestet, sem a Dunát, sem a budai hegyeket nem viheti ma­gával. Látta az egyetemen a menekült görög gyermekeket. Pedig azoknak igen jó dolguk 5(ket. Azt kérték, ne zárkőzza- van. Segítik, támogatják óket.>nak el előlük, mint azt heiy- és mégis, ha eszükbe jut hatel énül egy-két üzem párttit- zájuk, szülőfalujuk - sírva £ kára és párttagja teszi. A- Borzasztónk a börtönvi-5munkások megnevezték azo- szonyok — hallotta a lányokat a hibákat, amelyek a hangját. — A vőlegényem há-jBARNEVÁL-nál, a TRANSZ- rom éve ül. Félévenként meg2VILL.nál vasútnál, a Fi­szoktam ot látogatni. Rettene-S , tes. Nem, te nem juthatsz bör->nommec"an'k:ánál és így to- tönbe. Rád szüksége van azfivább hátráltatják a termelést, országnak. Ilyen esetben köte-Jt lességed emigrációba menni. István fél füllel hallgatta a^kala ji A városi pártbizottság tit— több olyan kérdésre lányt, és tovább fűzte gondo-íjadott világos, határozott vá- latait. — Tényleg, a görögfclaszt, amelyet eddig rosszul fiuk is elmenekültek hazájiüí-Áértelmeztek néhányan a Je. bol, es a felszabadulas előtte, ... ... hányán és hányán menekültek.Á^enlevok kozuk el a kommunisták közül. Ho-iC Jó volt hallgatni az őszinte lub is önként vállalta az emig-*szavakat Mindegyikből a rációt, mert a fasizmus alattfi„ , , , nem tudott, vagy nem akartXmunkasok’ a szocialista tarsa- dolgozni. De én nem vagyok irdalom vezető erejének fele- • politikai menekült — tűnődött.S*lősségérzete csendült ki. Hogy — Nekem semmi okom, hogygez a beszélgetés nem volt politikai okokból elmenjek., . , , . Ha elmennék, akkor csakis|eredmen3'telen- azt mindenki azért mennék el, hogy orvosp^uc^'a’ csa-k meghallgatta* legyek. Mert nekem orvosnak?A munkások örömmel üdvö- kell lennem. S lám, Holub isgzölték a pártbizottság kezde- hazajött. Én is hazajönnék. ...- Ha én férfi lennék _gmenyezese‘. es hangsúlyoztak, zökkentette ki gondolataiból a lány izzó hangja hogy szívesen tettek eleget a egy percig ^meghívásnak. Bizonyára hasznos lesz a sem maradnék ebben az or-í szágban, hanem harcolnék azt,...,. , új Magyarországéit, egy olyan & ° al dyen megbeszélés is< országért, ahol valóban sza- ^amelyet a városi pártbizott- badság van, ahol a demokra-^ság a közeljövőben tervez* tikus elvek érvényesülnek.5akár ifjúmunkások, akár d'ol­ahol a humanizmus... — Folytatjuk Jtgozó nők szólalnak meg eze» íken.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom