Somogyi Néplap, 1960. május (17. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-04 / 104. szám

Szerda, 1960. május 4. 3 SOMOGYI NÉPLAP TUDOMÁNY A tegyipar sajátos munkamódszere Előrebocsátjuk, hogy a ké­miai ipar elnevezésen rendsze­rint többet értünk, mint a szokványos szervezeti beosztás. Lényegében idetartozik a ko­hászat, az élelmiszeripar, a mezőgazdasági iparok, az ás­ványolajfeldolgozás, tehát minden olyan ipar, amely az anyagi minőség megváltoztatá­sát kívánja elérni. Természe­tes, hogy gyakorlati szempont­ból célszerű ezt az óriási cso­portot kisebb, jobban összefüg­gő részekre osztani, de az a né­hány szempont, amit itt el­mondani kívánunk, közös az egész csoportban. A megmunkáló iparokban a termék kialakítását közvetle­nül magunk végezzük el, meg­felelő szerszámok segítségével. A kémiai átalakulások viszont önmaguktól lejátszódnak, ha a szükséges körülményeket biz­tosítjuk. Ez a megállapítás így talán kissé elvont, világítsuk meg néhány példával. Hogy egy acélrúdból tengely legyen, egész sor műveletet kell Kézi vezérlésű üzemben a készülékkezelő állandóan fi­gyeli a műszerek jelzéseit, s ahogy az előirt értéktől elté­rést tapasztal, azonnal beavat­kozik, s igyekszik az előző helyzetet visszaállítani. Ha pl. a készülék hőfoka emelkedik, csökkenti a fűtést, esetleg vál­toztatja az adagolást stb. Te­kintve, hogy a modem ipar­ban gyakorlatilag minden anyagmozgatás csővezetéken történik, a beavatkozás rend­szerint a szállítóvezetékek sze­lepjei állásán történő változta­tás. Utána figyelni kell, hogy a berendezés valóban vissza­jut-e a kívánt körülmények közé, azaz a beavatkozás ele­gendő volt-e, vagy nem volt-e éppen túlzott méretű? Egy-egy szakmunkás egész sor körül­mény változását figyeli és sza­bályozza. Ameddig semmi sem változik, jóformán nincs más dolga, csak az. hogy a műsze­rek állását időről időre ellen­őrizze és lejegyezze, ami bi­zony elég unalmas foglalkozás­nak látszik. Mihelyt azonban s most hozzátehetjük, hogy em- gyártás még napjainkban csak bei t is alig, és aki ott dolgo- indulóban van, s egy-két üzem­zik, az sem végez nehez vagy _ . veszélyes fizikai munkát. re korlatozodik, az automati­Teljes mértékben automati- zálás a vegyiparban már több zálva és távirányításra vannak évtizedes múltra tekint vissza. berendezve az atomenergia- Ma már aiig van nagyobb felhasználás vegyipari segéd- .. _ . . ..... üzemei, a hasadóanyagokat dú- uzem> mely legalább is reszle- sító, s az atomreaktorokból ki- teiben ne volna automatizálva. került fáradt töltetet regenerá­ló üzemek. Ezekről maVnég kö­zelebbi adatokat nem hoztak ugyan nyilvánosságra, annyit azonban tudunk, hogy a ki­szolgáló-személyzet a sugárve­szélyre való tekintettel néhány száz méter távolságból vezeti az üzemet, a tulajdonképpeni üzemhelyiségbe ember be sem léphet. Meg kell jegyeznünk, míg a teljes automatizált gép­Azt talán nem is kell mon­danunk, hogy míg a fizikai munka a vegyiparban egyre csökken, a jó felkészültségű, gyakorlott szakmunkások szá­mát állandóan növelni kell. Talán éppen a vegyipar lesz az első az összes iparok között, amelyben a fizikai munkát leg- hamarább szellemi munlia fog­ja felváltani. végrehajtani (leszabnj, nagyol- Va.laliol változást tapasztal, bi- ni, méreteket ellenőrizni, eset- .... leg polírozni stb.). Építhetünk ugyan automata gépet, amely ezeket a műveleteket sorjában elvégzi, ezzel azonban csak az emberi munkát könnyítettük meg, s a műveleteket géppel végeztettük el. Ezzel szemben, hogy a legközismertebb példát hozzuk fel, ha a szenet és le­vegőt együtt elég magas hő­mérsékletre melegítjük, a szén magától minden további be­avatkozás nélkül el fog égni. Bármely bonyolultabb pél­dát választjuk is ki, a helyzet ugyanez marad: az emberi be­avatkozás nem magának a kö­zönyös lehet, hogy más ponto­kon is eltérnek a körülmények a kívánatostól. ílíg újra hely­reállítja a rendet, jóformán az összes ellenőrzendő pontján kisebb-nagyobb változtatást kell végrehajtania. Ha valahol igaz, akkor ez a vegyipar, hogy a baj csőstül jön, s bizony alig elég az ember két keze, hogy mindent idejében elintézhes­sen. Nyilvánvaló tehát a gon­dolat, hogy magát az ellenőr­zés és szabályozás munkáját is gépesítsük. Ezt a törekvést automatizálásnak nevezzük. A vegyipar kiválóan alkal­húai átalakulásnak a végrehaj- nias automatizálásra, hiszen a tása, hiszen az a természeti törvényeknek megfelelően maga is bekövetkezik, hanem a bekövetkezéshez kedvező kö­rülmények létrehozása. Ilyenek például a kiindulási anyagok megfelelő arányú összehozása, a kedvező nyomós és hőmér­séklet kialakítása. Ez a közvetett úton való beavatkozás az, amely a vegy­ipart még ma is kissé titokza­tossá, de legalábbis nehezen át­tekinthetővé teszi. Ha egy nagy gyár traktorokat gyárt, meg- munkást, vezérlés lényegében ugyanúgy történhet, mint a kézi szabá­lyozásnál. A vegyipar volt az első az összes ipar közül, amely a rész­leges, sőt teljes automatikus üzemvitelt meg tudta valósíta­ni. Az ember szerepe az ilyen üzentek vezetésében már csak az automatikus szabályozók beállítása és hibátlan működé­sűk ellenőrzésére korlátozódik. Az előbb említettük, hogy a modem vegyigyárban az anya­got jóformán nem lehet látni, Földrengések borzalmas statisztikája A március elsejei szörnyő agadiri katasztrófában a földrengés 12 000 ember halálát okozta, 2000-en súlyosan megsebesültek, a város összeomlott. Ezt megelőzően az utóbbi évek legsúlyosabb föld­rengései 1957-ben voltak Iránban, ahol háromezer ember vesztette életét. 1957. július 1-én a Demavand nevű »-ki­hunyt« vulkán körül ,£0 márí'öldes körzetben, a Kaspi- tenger övezetében 2000 ember halt meg a földrengés kö­vetkeztében, Ugyanazon év '’ecember 13-án több mint 1000 ember életé’ kora’ He egy nyugat-iráni földrengés, amely hatalmas területen p sztítotl. 1935-ben Nyugat- Pakisztánban földien; cs :k több mint 25 000 ember halá­lát okozták, és 5 évvel később Törökországban több mint 30 000 áldozata volt egy hasonló nagyméretű katasztrófá­nak. A legsúlyosabb japán földrengés 1923-ban történt, akkoriban 99 000-en veszítették életüket, és 43 000 ember eltűnt. Emlékezetes az 1775. évi lisszaboni földrengés is, amelynek során 15 000 ember halt meg, 1906-ban pedig San Franciscóban jóformán az egész város elpusztult egy földrengés következtében kitört tűzvészben. Az emberiség történelmében eddig legsúlyosabb föld­rengés 1556-ban a kínai Sensi tartományban pusztított. A fennmaradt adatok szerint akkoriban f!30 000 ember pusztult el. VILLANYORVOS A fejfájással járó betegsé­gek meghatározására G. No- vinszkij orvos, V. Bikov fizi­kus és A. Grundman konst­ruktőr új diagnosztikus készü­léket szerkesztett. A készülék szerkesztői 3 ezer, fejfájással járó betegsé­get dolgoztak fel statisztikai­lag, s ennek alapján megálla­pították a 29 legfontosabb tü­netet, amely 23 különböző be­tegségnél jelentkezik. A sta­tisztikai feldolgozásnál külön­választották a feltétlenül és nem feltétlenül jelentkező tü­netéket, az utóbbiakat pedig fontos és másodlagos jelentő­ségű kategóriákra osztották fel. A készülék láda alakú, fe­dőlapján a lehetséges tünetek számának megfelelően 29 kap­csoló és egy 23 sarkú átkapcso­ló található. Az átkapcsoló sarkainak száma a szóba jövö betegségek számával egyezik meg. Midőn az orvos hozzálát a betegség megállapításához, a kapcsolókat a tüneteknek megfelelően állítja be, az át- kapcsolót forgatva pedig fi­gyelemmel kíséri, hogy a 23 helyzet közül melyikben leng ki legerősebben a galvanomé­ter mutatója. A legnagyobb kilengésnél az átkapcsoló hely­zete megadja a betegség nevét. Új számológépek az NDK-ban A Német Demokratikus Köztársaságban még az idén megkezdik az új szerkezetű elektronikus számológépek so­rozatgyártását. Az elektroni­kus számológépeket gyártó Kari Marx-Stadt-i gyárban kétnapos tudományos kollok­vium keretében bemutatott gépek közül különösen nagy érdeklődést váltott ki a »Ro­botron ASM 18« típusú szorzó­gép, valamint egy elektroni­kus szaldirozógép. A »Robot­ron ASM 18« tizennyolc szám­jegyű végösszegig terjedő szor­zások elvégzésére képes. Gyors működésére jellemző, hogy egy ilyen művelet elvégzésé­hez nem egészen egy másod­percre van szüksége. Az üj elektronikus szaldirozógéppel óránként 40 000 összeadás és kivonás végezhető. Ki lépte át elsőnek a hanghatárt? Bebizonyosodott, hogy az el­sőség távolról sem a pilótákat illeti, hanem azt az. evezre elL- kel ezelőtt élt embert, aki . . . először csattantotta el a korbá­csot. A korbács végének moz­gásáról különleges filmkame- rákka! készült felvételek bebi­zonyították, hogy a korbács- csattanásnál keletkező jellegze­tes éles hang nem a korbács végén lévő bőrszíjak összeíitö- déséből származik. A csatianás oka ugyanaz, mint a sugárhaj­tásos repülőgépnél keletkező hangé. A csattanó hangot a korbács vége hozza létre, amely másodpercenként 330 méternél nagyobb sebességgel mozog. Mire telik egy embertől? Jean Rostand, a hires fran­cia biológus kiszámította, hogy egy kb. 70 kilogram­mos ember teste annyi vizet tartalmaz, amennyiben egy portöltő ruhát ki lehet mos­ni, annyi vasat, hogy egy szöget lehetne készíteni be­lőle, testének mésztartalmú­val ki lehelne meszelni egy kunyhó falál, végül pedig annyi ként, amely elegendő egy nagy kutya valameny- nyi bolhájának kiirtására. Miből keletkezett a Föld ? Az amerikai Cornell egyetem két csillagásza az amerikai tu­dományegyetem évi csillagá­szati konferenciájának adatai alapján kijelentette, hogy Föl­dünk minden valószínűség sze­rint felrobbant bolygók vagy egyszerűen »kiöregedett« csil­lagok széthulló részeiből kelet­kezett. Dr. Hans Bethe és Dr. E. E. Salpater, a Cornell egye­tem tanárai elmondották, hogy a csillagászati konferencián el­ső ízben összesítették mindazt, amit jelenleg a bolygókon ke­letkező elemekről tudunk és arról, hogy ezek a kémiai ele­mek a világűrbe kikerülve mi­képpen járulnak hozzá új boly­gók megszületéséhez. A burgonya mint időjós A várható időjárás meghatá­rozásához nem kell feltétlenül barométer. Elég hozzá a kö­zönséges burgonyabokor is! A burgonyában végbemenő anyagcsere tanulmányozásánál szerzett legutóbbi tapasztalatok azt mutatják, hogy a burgonya- bokor még hermetikusan zárt tartályban Is állandó hőmér­séklet és világítás mellett -megérzi« a légkörben végbe­menő változásokat. A burgo­nyában végbemenő anyagcse­re üteme fordítva aránylik a légköri nyomásban bekövetke­ző változásokhoz. A legérdeke­sebb az, hogy a burgonya két nappal előre »megjósolja«, a légköri változásokat. vagyis emelkedő légnyomásnál lassul az anyagcseréje. mu£íemeg eg^késr^S«***********************5^^ ron az ő keze munkáját. S megs tudja mutatni, hogy ezt vágyj1 1349-ben egy fagyos februá- azt az alkati-észt ő gyártja,gri napon egy ismeretlen fiatal­vagy ő szereli össze, befesti,jóember lép be a debreceni »Bi- kipróbálja, és így tovább. A£ka vendéglőbe ebédelés alatt«, bányász meg tudja mutatni,3Az egyik asztalnál katonatisz- hogy ezt a darab szenet ő fej-gtek fogyasztják ebédjüket, pár tette, vagy szállította fel a fel-Jpillanat múlva az egyik felpat- színre. Ezzel szemben, ha aStan, és összeölelkezve üdvözli vegyiparban kérdezősködünk. J egymást a két ember. A délceg s nem elégszünk meg az álta-y, katonatiszt Noszlopy Antal lános felelettel, hanem az ille-& hadügyminisztériumi segéd­tő tényleges beavatkozásáty, tiszt, a jövevény pedig öccse, vizsgáljuk, jóformán mindig/^Noszlopy Gáspár, volt sömo- kiderül, hogy ténykedése nemStyi szolgabíró. annyira magára az anyagra,% A két testvér III éve szabadult fel Somogy megye a császári megszállás alól van arra, hogy a » .|. nemes- fivér mindent elkövet, hogy séget lehetőség szerint csekély megyéjük felszabaduljon a mint inkább egy-egy berende-i zés működésének ellenőrzésére) irányul. Például szabályozta a* hőmérsékletet, a nyomást, aí készülékbe be- és kilépő anya-» a találkozás után azonnal beszélgetni kez­dett a »hazái«, somogyi hely­zetről. A beszélgetés szomorú hangú volt, mivel Gáspár is régóta nem tudott semmi bi­gok mennyiségét, esetleg. de* zonvosat »hazájáról«. A csá- sokkal ritkábban a minőségét.<szári megszállás, mint minden­Látja azt az anyagot, amit; gyárt? Jóformán soha, legfel-; jebb, mikor már kész termék-; ként elhagyja a készüléket; vagy éppen az üzemet. Akkor: hogyan tudja, hogy jól végzi el a munkáját? S itt visszajutunk: .no), Somogybán is kemény ^zsarnoki volt. > 1849 január dereka óta Bu­5 rich János tábornok a megye ínra. Tizenegy pontból álló le- i vele a megyéhez hemzseg a fe­nyegetőzéstől. A január 19-i az előző felelethez: pontosan^bizottmányi ülésen a megye urai nyilatkoznak, hogy »...mi Ö császári királyi Felségét, el­ső Ferenc Józsefet a pragmati- ca Sanctio értelmében mint törvényes uralkodó Fejedel­münket elfogadjuk, elismer­jük, s néki hódolunk.« Az újonnan kinevezett kirá­lyi biztos, Czindery volt főis­pán igyekszik gazdái kedvé­ben járni. Beszedeti a családi fegyvereket, eltünteti a ma­gyar állam jelvényeit. Sőt a templom tornyára elhelyezteti a császári zászlót. Igyekszik a tartja az előírt adagolást, hő­mérsékletet, nyomást, s akkor biztos benne, hogy a termék is jó lesz. Ami újat megtudha­tunk. P7. legfeljebb az ellenőr­zés r-A'' é a vonatozik. Itt újra rr»ül-petés értv-t' az e s~őr~és mű~z're'.z jelzései alapján . Nem ritkaság, sőt » elterjedtebb az olyan isi mód, amikor az üzemet vezető nem is látja ma­gát a berendez 1st, hanem kü­lön mf.szerszobában, néha — például veszélyes üzemeknél «népet ege~ m: ' tö ma üz r felvilágosítani« a leg- az üzemi készülékektől tá-£újabb hírekről. Mondani sem vol vez-ti a rábízott folyama-V kell, hogy milyen színben. A tot. » m-dern vegyi üzem ve-$ megye nemessége érdekében zérJ5táblí!ét látva aligha jut-/Czindery László a lakóházakra na eszünkbe a kémcső "és a la-‘ veti ki az adót, mivel ezzel a boratórium, inkább egy elekt-. parasztók is r-ndelk»znek. romos központban éreznénk j Igyekszik március 12-ig el­magurífeat. ^rendezni az ügyet, és gondja mértékben kell terhelni... azért nehogy túl sokat fizes­sen«. Eddig ugyanis a paraszt csak a felét fizette a volt ter­helőnek, mert az adót a földbir­tok után állapították meg. Igyekszik a » .. .rossz útra ve- zetetteknek megtérítése« érde­kében mindent elkövetni. Ezek » ... az uraságok földjeit, rét­jeit és magán legelőit hely be­hagyott elkülönözés dacára is elfoglalják ... jogait bitorol­ják«. Hamarosan megtelik a ka­posvári börtön a beküldött ra­bokkal, és újabb börtön létesí­tését kérik. Sőt a császári ha­talommal szembeni gyűlöletet jellemzi az is, hogy egymás­után kell katonai erősítésért könyörögnie Czinderynék. Bizony minden oka megvan a császári biztosnak a félelem­re, mert a Balaton-parti köz­ségekben széttépik a fekete­sárga zászlót, és leverik a csá­szári jelvényeket. A kivetett adó fizetését megtagadják, Ka­posvárott az egyik februári reggelen lázadó tartalmú fal­ragaszt találtak a főerség épü­lete előtt, amelyben a lázadók »... győzelmeikről hazugságo­kat terjesztettek«. »Ne legyetek csüggedlek, mert sokltal jobban álltok, mintsem gondolnátok ... Azért éljen Kossuih Lajos, a magya­rok megszabadítőja, Eszék fő­nöke, Bnttyány véle együtt.« Nem sokáig kellett várni, hogy Somogyra ismét fel vir­radjon a sza' n-’ság naoja. Debrecenben a két Noszlopy­császári iga alól. Tervet készí­tenek, majd előadják Kossuth­nak elgondolásukat, ő azonban aggodalommal fogadja őket. Szerinte ugyanis nincs meg a reális katonai lehetőség, mivel Dunántúlt erős császári kato­naság tartja megszállva, és ez » ... minden eredményre kilá­tás nélkül nagy veszéllyel jár«. Miután elkészülnek a 8 pont­ból álló részletes tervvel, fel­keresik újból Kossuthot cibak- házi főhadiszállásán. Kossuth kihúzza az árulók elleni intéz­kedésekről és az új tisztikar szervezéséről szóló pontokat. Noszlopy Gáspár sértődötten megjegyzi: » Akár ezzel, akár e nélkül — látszik, hogy az öreg úr nem egész forradalmi ember.« Megtagadta a »korlát­lan végrehajtó hatalomról« szóló írásbeli kinevezését is. Egyedül a március 19-i megbí­zó levéllel küldi Délvidékre Perczel tábornokhoz Noszlopy Gáspárt. Perczel 500 forintot és 35 főnyi önkéntes somogyi katonát ad a Noszlo-yaknak. Szabadkán kinyomtatják a »kormánybiztosi« felhívást, maid Bajára utaznak immár harmincnyolcán, és ott egyen­ruhákat készíttetnek. Április 18-án este erős szélvihar köz­ben átkelnek a Dunán. Erdő­dön. lakatlan területeken nyo­mulnak előre, mivel a kisded osooort nem tudta az ellenség helyét és számát. Nágocs köz­ség határában rakják ki az el- ®5 felhívást ms'd ezután min­denütt hirdetményeket hagy­tására »az emberek arcairól leolvashatatlan élénkség« lát­szott — írja Noszlopy Antal visszaemlékezéseiben. Így ér­keztek Somogyba, s itt szétosz­lik a kis csapat, hogy ki-ki sa­ját falujában és környékén vé­gezzen mozgósító és felvilágo­sító munkát. Vigyázni kellett, mert »szülőföldünk ellenséges katonák és hazaellenes hiva­talnokokkal fedeztetvén, pá­lyánk veszélyesebbé vált«. Noszlopy Gáspárnak sikerült eljutnia szülőfalujába, Vrá- csikba, s meggyőződik, hogy a »habozás nélküli telt ideje be­következett«. A szétküldött katonák és plakátok hatására Marcaliban hamarosan 2000 főnyi nép vár­ja az új »kormánybiztost«. Ha­talmas éljenzés közt fogadják, hisz népszerű ember Marcali környékén. Itt volt szolgabíró, a Jellasics-féle támadáskor pe­dig bátor helytállásával öreg­bítette népszerűségét. Beszédé­ben egyesülésre és bátor harc­ra buzdítja az embereket. A felszabadítás katonai ré­szét lázas sietséggel készítik elő minden részletesebb terv nélkül. Forradalmi lendülettel és merészséggel vágnak a fel­adatok elé, és elég egy-két nap, máris ezrek állnak talpon az ellenség üldözésére. Amíg Gáspár a marcali járás népét szólítja fegyverbe, addig báty­ja néhány barátjával, köztük Berzsenyi Antallal (a költő fia), a Balaton mellékét járja. Fa­luról falura haladva összeállt egy 6000 főnyi sereg. GásDár- nak még jóval több «-rv^-vt si­nak a falvakban, ahol ezek ha- került mozgósítani. Így a cink­nem 15 000 főnyi sereggel áp­rilis 30-án a megye szélvl yét három oldalról körülzár.:.:. A császáriaknak az előző éj­szaka sikerült egérutat nyernij és »Barcsnál május elsőjén vir­radóra már átszöktek a Drá­ván«. így puskalövés nélkül foglalták el a megye székhe­lyét Noszlopy ék. A császári hi­vatalnoki kar élén Czindery biztos úrral már előbb kereket oldott. Csak .a meggyilkolt né­hány »békés polgár« holtteste jelezte a császáriak működé­sét. A város elfoglalása után népgyűlést tartanak a határ­ban, s mintegy 17 000 főnyi tö­meg előtt ismertetik program­jukat és Kossuth megbízását. A gyűlés után hazabocsátják a felkelőket. Kaposvár, és ezzel Somogy megye túlnyomó része felsza­badult a császári önkény elől. A saját erőből való félsz ba- dulás a somogyi paraszts nak és forradalmi vezetőinek volt köszönhető. A Noszlopy st- vérek jól ismerték meg. éjük lakóit, ezért mertek bátran rá­juk támaszkodni. Somogy la­kói forradalmiságukról mái 1848 szeptemberében bi sá- got tettek, és a nég’ ziapi megszállás alatt várták mét a szabadságot. A császári oli- tika, az igazségtalan adózás még elkeseredettebbé t *e a hazafiakat. Természet gy az első felhívásra ezrek es ez­rek jelentkeztek a meg) e .el* szabadításár^, A felszabadítás után a leg­fontosabb feladat a védelem megszervezése volt. A két Noszlopy-testvér ezt is lelkiis­meretesen végezte, é hamaro­san rettegetté váltak . ■ rilen- ség előtt a szomszédos me­gyékben. Andrássy Antal tanár, a TIT tagja

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom