Somogyi Néplap, 1960. május (17. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-04 / 104. szám

SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 196®. május I. N. Sz. Hruscsov beszéde a moszkvai csehszlovák kiállítás megnyitásán Moszkva (MTI). N. Sz. Hrus­csov beszéde elején hangsú­lyozta: ez a kiállítás történelmi jelentőségű évforduló küszö­bén nyílik meg — a cseh és szlovák nép néhány nap múl­va emlékezik meg felszabadu­lásának 15. évfordulójáról. A felszabadulás Csehszlová­kia népe,i és a többi szocialista ország népeinek történetében fordulópontot jelentett. Az azóta eltelt évek során a népi demokratikus országok gyors ütemben fejlődtek. * Egyes ellenségeink a tőkés világban nagyon szeretnék el­hallgatni, elzárni népük elől a szocialista országokban vég­bement nagyszabású változáso­kat. De ez egyre nehezebb lesz számukra. Most hamis érvek­kel próbálják meggátolni azt, hogy sikereink hassanak az egyszerű emberek gondolkodá­sára. érzelmeire. Amikor pél­dául Csehszlovákiáról van szó, a burzsoá propaganda azt szaj­kózza, hogy Csehszlovákia már korábban, a kapitalista idő­szakban is iparilag fejlett or­szág volt, és hogy a szocialista Csehszlovákia — úgymond — nem ért el különösebb sikere­ket az iparosításban. El kell ismerni, hogy a kapi­talizmus valóban eléggé fejlett ipart és mezőgazdaságot ha­gyott. örökül a szocializmust építő Csehszlovákiára — foly­tatta Hruscsov. — Ez annyit jelent, hogy az ország kiinduló helyzete akkor, amikor a szo­cializmus építésének útjára lépett,, sokkal kedvezőbb volt, mint a szomszédos népi de­mokráciákban és, ez lehetővé tette, hogy Csehszlovákiában gyorsabban haladjanak az új élet fe’é.' Hruscsov hangsúlyozta: a csehszlovák dolgozók csak azért tudtak hétmérföldes lép­tekkel előrehaladni a gazda­sági fejlődés útján, csak azért tudtak mindörökre véget vet­ni a válságnak, a munkanétkü- lií^enek, mert megszabadulták a tőkés elnyomástól és a szo­cialista fejlődés útjára .léptek, • A szovjet kormányfő megál­lapította: e köztársaság gazda­sági fejlődésének ütemével egyetlen kapitalista ország som képes versenyezni. Csehszlovákia és a többi szo­cialista ország példája és ta­pasztalata bebizonyítja, hogy az új társadalmi rendszer nemcsak a fejlődés gyors üte­mét. hanem á sokoldalú gaz­dasági fejlődést is lehetővé te­szi — folytatta Hruscsov —. a szocialista gazdaság egész tapasztalata arra tanít, hogy a legnagyobb eredményt akkor érjük el, amikor a gazdasági életet tervszerűen és arányo­san- fejlesztik. A szocialista or­szágok gazdasági élete elkép­zelhetetlen állami terv nélkül, elképzelhetetlen anélkül, hogv helyesen osztanák el az erőket és az eszközöket. A tervszerű­ség elveitől való legkisebb el­térés, a gazdasági törvények figyelmen kívül hagyása feltét­lenül az ország normális gaz­dasági életének megsértéséhez, aránytalanságok, komoly ne­hézségek keletkezéséhez vezet. A Szovjetunió szocialista építésének sokoldalú tapaszta­latai meggyőző erővel bizo­nyítják, hogy éppen ezért ér­te el eredményeit, mert ra­gaszkodott a gazdasági élet ve­zetésének lenini elveihez. Ezért építhette fel hatalmas, kor­szerű iparát, jóllehet hosszú időn át tőkés országok vették körül, amelyek minden esz­közzel gátolni igyekeztek gaz­dasági fejlődését, tőkés orszá­gok, amelyek bojkottálták a Szovjetuniót. Ma, amikor a szocializmus világrendszerré vált, egyes or­szágok reakciós köreit még mindig füti a vágy, hogy aka­dályozzák haladásunkat. De rhi kijelentjük ezeknek az urak­nak: az ilyenfajta fáradozás hiábavaló. Ha önöknek nem segítettek bojkottjaik és blo­kádjaik akkor, amikor a Szov­jetunió volt a világ egyetlen szocialista országa, akkor nap­jainkban még reményteleneb­bek és nevetségesebbek az ilyen tervek — állapította meg a szovjet miniszterelnök. — A szocialista országok ma olyan erősek, gazdaságilag olyannyira fejlettek, hogy nem lehet őket blokáddal fenyeget­ni, nem lehet megszabott po­litikai feltételek mellett nyúj­tandó hitelekkel sem csalogat­ni. Közismert tény, hogy az im­perialista országok soha sen­kinek nem nyújtottak önzet­len gazdasági segítséget. Ezért a szocialista országok fejlődé­sükben saját erőforrásaikra és tartalékaikra támaszkodnak. Ez természetesen nem je­lenti azt, hogy eleve lemon­dunk a tőkés országokkal foly­tatandó gazdasági együttmű­ködésről — mondotta Hrus­csov. —_ Ellenkezőleg. A Szov­jetunió és a többi szocialista ország következetesen amellett foglal állást, hogy ezeket a kapcsolatokat tovább fejlesz- szük a kölcsönös előnyök alapján. De ha egyes kapita­lista országok kormányai nem akarnak ebben együttműköd­ni velünk, minden különösebb elkeseredés nélkül vesszük tu­domásul. A kommunizmus építése kö­zös feladatunk. Ezért a szocia­lista országoknak minden ol­dalúén fejleszteniük kell együttműködésüket, a kölcsö­nös segítséget, ki kell cserél­niük az állami, a gazdasági és a kulturális építésben szerzett tapasztalataikat, tanulmá­nyozniuk kell ezeket a tapasz­talatokat és alkalmazniuk kell őket sajátos körülményeikre. Ez minden ország számára nagy gazdasági erőforrásul szolgál. Meggyorsítja közös ha­ladásunkat, elősegíti, hogy gyorsabban emeljük valameny- nyi szocialista ország gazdasá­gi színvonalát. Beszéde további részében hangsúlyozta: a most megnyíló kiállítás nemcsak arra teremt alkalmat, hogy a szovjet em­berek jobban megismerjék a Csehszlovák Köztársaságot, ha­nem arra is, hogy tanulhassa­nak csehszlovák testvéreiktől. * * * Antonin Novotny válaszbe­szédében rámutatott: A moszk­vai kiállítás a két ország ba­rátságának szimbóluma. Jelké­pezi azt a hálát, amelyet Cseh­szlovákia népei éreznek a fel­szabadító Szovjetunió iránt. A kiállítás példázza azt is, hogy a Szovjetunió és Csehszlová­kia népei közös úton, a mar­xizmus—leninizmus útján jár­nak. (MTI) „Hz Internacionalizmus zászlaja alatt“ A Pravda vezércikke Moszkva (TASZSZ). A szo­cialista világrendszer — írja keddi vezércikkében a. Pravda — eleven megtestesülése azok­nak az eszméknek, amelyekért hősiesen harcoltak, vérüket hullatták a forradalmi prole­tárok, a népek legjobb fial és leányai. A marxista—leninista tudomány jótékony, forradal­mi hatására változott meg föl­dünk arculata — született meg a hatalmas szocialista közös­ség, amely 12 országot tömörít egyetlen családba. Ezeknek az országoknak diadalmas hala­dásában a népek az emberiség tavaszát látják. Testvériség, barátság, béke! E szavak álltak azokon a zász­lókon, amelyek alá május el­sején a világ legkülönbözőbb részein más és más politikai nézetű és meggyőződésű embe­rek sorakoztak fel: az emberi­ség élcsapatát alkotó kommu­A cégtáblát kicserélik — a cég marad Köztársasági államforma bevezetésére készül a Dél-Afrikai Unió kormánya Fokváros. A dél-afrikai kép­viselőhöz hétfőn este harma­dik olvasásban elfogadta azt a törvény javaslatot, amelyben a kormány népszavazást in­dítványoz a köztársasági ál­lamforma bevezetésére. A Reuter értesülése szerint a szenátus minden bizonnyal szintén jóváhagyja a javasla­tot. A Transvaalbóí’ Orange sza­bad államból, Natalból és Fok­földből 1910-ben alakult Dél- Afrikai Unió tudvalevőleg ki­rályság a Brit Korona fennha­tósága alatt. Ezt megelőzően 1902-ig a hároméves angol—? búr háború végéig Transvaal és Orange külön köztársaság volt. Natal és Fokföld pedig angol gyarmat. Az afrikai na­cionalisták 1914 óta küzdenek a királyság megszüntetéséért, A három héttel ezelőtt el­követett merénylet alkalmával súlyosan megsebesült és még Súndig kórházban lévő Ver­woerd miniszterelnök kormá­nya most azért szorgalmazta a köztársasági államforma napi­rendre tűzését, hogy megpró­bálja elterelni a világ közvéle­ményének figyelmét fajgyűlölő politikájáról. Johannesburg. Az UPI és az AP jelenti, hogy a katonai hatóságok meghatározatlan időre szabadságolták a rendkí­vüli állapot kihirdetése alkal­mával mozgósított fehér milícia egységeinek egy részét. A sza­badságoltak minden felszere­lésüket magukkal viszik, hogy bármely pillanatban ismét mozgósíthatók legyenek. Kimberley. John Itholenget, az afrikai nemzeti kongresz- szus törvényen kívül helyezett dél-afrikai szervezetének fok­földi vezetőjét 18 hónapi bör­tönre ítélték azért, mert fel­szólította az afrikaiakat, hogy égessék el a cselédkönyvszám- ba menő személyazonossági igazolványukat. (MTI) nista és munkáspártok több mint 35 millió tagja, a szocia­lista országok több mint egy- milliárd dolgozója. A kapita­lista rendszer országaiban élő száz‘ és százmilliók, akik szá­mára a béke és a barátság az élet értelme. A Pravda rámutat, hogy a népek a Szovjetunióban, a szo­cialista világrendszerben lát­ják a béke és a virágzás biz­tosítékát. A szocializmus or­szágai mindent megtesznek, hogy valóra váltsák a békére áhítozó népek reménységét. A május elsejei ünnepségek is­mét megerősítették — állapítja meg végül a Pravda vetércik- ke —, hogy ma már minden kontinensen az emberek mil­liói látnak elszakíthatatlan összefüggést a szocializmus és a béke fogalma között. (MTI) Vádak ém ellenwádak Jelentések a törökországi helyzetről Isztanbul (MTI). Isztanbul- ban hétfőn az utcák üresek voltak, csak katonai őrjáratok cirkáltak. Minthogy újabb diáktüntetések fordultak elő — az egyik éppen annak az épületnek a közelében, ahol a NATO-értekezietet tartották — valószínű, hogy a kijárási ti­lalom a közeli napokban is ér­vényben marad. Az isztanbuli katonai parancsnok már ko­rábban közölte, hogy a statá- riális állapot július végéig 14 eltart. Menderes miniszterelnök hétfői újabb rádióbeszédében azzal vádolta Inonü pártját, a Köztársasági Néppártot, hogy a tüntetések szervezésével azt akarja elhitetni az atlanti szö­vetségesekkel, hogy az ország­ban nincs politikai stabilitás, a kormány már - nem ura a helyzetnek, és nem érdemli meg a bizalmat. Az ellenzék azt a benyomást akarja kelte­ni, hogy Törökország gyenge, és a külföldi tőkebefektetések sorsa bizonytalan. Ezzel nehéz gazdasági helyzetbe akarják hozni Törökországot — mon­dotta Menderes. Hangoztatta, az ország több részében egy időben szervezett tüntetések arra mutatnak, hogy tulajdon­képpen »egy forradalmi bi­zottság által irányított láza­dásról« volt szó. Inonü volt köztársasági el­nök, az ellenzék vezére Anka­rában sajtónyilatkozatot jut­tatott el a külföldi újságírók­nak, és Menderes beszédére utalva azt mondotta, hogy va­lóban van összeesküvés, de ezt a Demokrata Párt vezetője szőtte az egész török nép ellen. Kijelentette, hogy a diákok tüntetése az ország érzéseit fe­jezte ki. Törökországban el­nyomó rendszer van, amely nem törődik az alkotmány ren­delkezéseivel — mondotta. A Menderes kormányával való szembe­helyezkedés már régebbi keletű Benn. Szejfeddin Akerszin török újságíró, a -Bőket az or­szágnak — békét a világnak« elnevezésű török szövetség el­nöke, aki jelenleg Münsterben él, nyilatkozott a törökországi eseményekről. Mint mondotta. a török hadsereg három hó­nappal ezelőtt puccsot kísírelt meg. A sikertelen kísérlet uián száz tisztet letartóztattak. Így tehát a szembehelyezkedés Menderes kormányával már ré­gebbi keletű, és a legutóbbi események nem a dél-koreai .felkelés utánzását jelentik. Ami ma Törökországban tör­ténik, az spontán felkelés egy olyan diktatúra ellen, amely­nek népellenes cselekedetei erőszakosan megsértik a nyu­gati demokrácia alapelveit — tette hozzá Akerszin. A török kormány megfosztja a népet majdnem valamennyi. demokratikus jogától Peking. A Menderes-kor- mány tízéves uralma még szo­rosabban az Egyesült Álla­mokhoz kötötte Törökországot, és félgyarmattá változtatta az országot. A kormány bel- és külpolitikája ártott a nép ér­dekeinek, és egyre erősebb el­lenállást váltott ki a török népből — írja az Oj Kína. Menderesék csatlakoztak az Atlanti Tömbhöz, a bagdadi szerződéshez, amely később a CENTO nevet kapta, elfogad­ták az Eisenhower-doktrinát, kétoldalú katonai megállapo­dást írtak alá az Egyesült Ál­lamokkal, és Törökországot nagy amerikai katonai támasz­ponttá változtatták. Törökor­szág több mint hétszázezer négyzetkilométernyi területén száznál több amerikai légitá­maszpontot, tíz szárazföldi— haditengerészeti támaszpontot és számtalan kisebb radarállo­mást létesítettek. Az Egyesült Államok most azt tervezi, hogy rakétakilövő támaszpontokat épít, és atomfegyvereket tárol az országban. A Menderes-kormány a há­borús készülődés politikájával egyre súlyosabbá tette Török­ország gazdasági helyzetét. Infláció következett be, ame­lyet a pénz leértékelése köve­tett. Az árak állandóan emel­kednek, és a nép mind na­gyobb nyomorban él. A kormány terrorral nyom­ja el azokat, akik szembehe­lyezkednek politikájával, és megfosztja a népet majdnem valamennyi demokratikus jo­gától. Betiltotta a kommunis­ta pártot és más demokratikus szervezeteket, törvényellenes­nek minősítette a munkások sztrájkját. A kormány el­nyomja a sajtót is. Különböző ürügyekkel beszüntette több lap megjelenését, és 1950 és 1958 között több mint 800 lap- szerkesztőt börtönzött be. Az elmúlt tíz évben folyta­tott elnyomó politika miatt felgyülemlett elégedetlenség vezetett a nagy tüntetések leg­utóbbi sorozatára — fejezi be kommentárját az Üj Kína. (MTI) Megmerevedett a nyugati hatalmak álláspontja a legfontosabb nemsetköxi kérdésekben A NATO-értekezlet első napja Isztanbul (MTI). Hétfőn es­te Isztanbulban nyolcezer szu- ronyos török katona őrizetében véget ért a NATO miniszter- tanácsa tárgyalásainak első napja. Az értekezlet színhelyére, a városháza elé hétfőn három ízben is tömegek vonultak fel és tüntettek. Az épület bejá­ratánál 400 tüntető adott han­got elégedetlenségének, és kö­vetelte, hogy adjanak szabad­ságot a török népnek. A kato­naság beavatkozott, és a tün­tetőket szétoszlatta. A hétfőn este véget ért ta­nácskozások azt mutatják, hogy megmerevedett a nyugati hatalmak álláspontja. A meg­beszéléseken — mint a NATO szóvivője sajtóértekezletén kö­zölte — tagállamok megegyeztek a berlini és a német kérdés­nek a csúcsértekezleten való megvitatásában. A bonni kormány ellenzi ugyan, hogy e kérdésekről szó essék a párizsi kormányfői ta­lálkozón, a NATO mégis an­nak napirendre tűzése mellett foglalt állást, de ugyanakkor a két összekapcsolt kérdést ugyanúgy kívánják »megolda­ni«, ahogy Bonnban szeretnék. Herter ösztökélésére megál­lapodtak abban, hogy a csúcs- értekezleten indítványozni fog­ják Németországnak »-szabad választások« alapján történő egyesítését. Ha a Szovjetunió •koreai nemzetgyűlés elfogadta Li Szin Man lemondását További tüntetések Dél-Koreában Szöul (MTI). A dél-koreai nemzetgyűlés keddi plenáris ülésén elfogadta Li Szin Man lemondását — közölte Kuak Szung Hoon, a nemzetgyűlés szóvivője. A szóvivő szerint a dél-koreai diktátor lemondása ellen egyetlen képviselő sem szavazott. Hírügynökségi jelentések szerint Dél-Koreában tovább 150 000 argentínai tanító sztrájkja Buenos Aires (Űj Kína). 150 szer elemi és középiskolai ta­nító és tanár sztrájkolt hét­főn Argentínában. A sztrájko- lók követelték, hogy az árak növekedésének megfelelően emeljék a fizetést. Az utóbbi két évben a létfenntartási költségek 190 százalékkal nőt­tek, a kormány mégsem volt hajlandó teljesíteni a pedagó­gusok követelését (MTI) folynak a tüntetések. Puszan városában immár harmadik napja — húszezer diák köve­telte a nemzetgyűlés feloszla­tását. A rendőrség és a kato­naság páncélkocsikkal igyeke­zett szétoszlatni a tüntetőket. Teguban szintén hasonló meg­mozdulások voltak. Szung Jo Csan, a dél-koreai haderők főparancsnoka — ADN-jelentés szerint — sajtó- értekezletén azzal fenyegető­zött, hogy a hadsereg a jövő­ben még kíméletlenebbül lép fel a tüntetőkkel szemben. A főparancsnok szerint ugyanis Dél-Koreában most már nincs miért tüntetni. A további za­vargásokat csak a kommunis­ták rendezhetik — mondotta. A moszkvai rádió kommen­tárjában megállapította, hogy az ideiglenes dél-koreai kor­mány 14 Szin Man nyomda- kain lépked, és amerikabrrát politikát holy tat. A kormány élén álló Huh Csüng hosszú ideig Li Szin Man iobbkeze volt. Az ideiglenes dél-koreai kormány — mint az AP jelen­téséből kitűnik — kedden ki­adott, öt pontból álló nyilat­kozatában készségesen vállal­ta, hogy továbbra is merev an- tikommunista politikát folytat. Li Szin Mannak mindössze azt vetette szemére, hogy kommu- nistaellenességének »nem tu­dott tartalmat adni«. a nyugati tervet nem fogadja el, akkor az amerikaiak a ber­lini kérdés »átmeneti rende­zésére« terjesztenek elő javas­latot. A külügyminiszterek azonban egy szóval sem emlí­tették meg a német békeszer­ződés megkötésének szükséges­ségét, arról sem beszéltek, hogy a két német kormány képviselői üljenek össáb tár­gyalni egymással. Viszont a NATO-tanács jóváhagyta Her- ternek azt a követelését, hogy a nyugati csapatok maradjanak Nyugat-Berlinben »a lakosság védelmére«. A leszerelés kérdésében el­lentétek vannak a franciák és szövetségeseik között. Kiváltképpen az amerikaialt ellenzik azt a francia követe­lést, hogy már a leszerelés el­ső szakaszában valósítsák meg a rakétafegyverek ellenőrzését. A Kelet és a Nyugat ka cso- latairól is tárgyaltak hétfőn este, de a vita még nem feje­ződött be, hanem föl; ' léik. Itt is megoszlanak a v emé- nyek, mert a franci ége­tik, hogy a Szovjci . óval együtt tegyenek erőfesz'. okét a gazdaságilag elmaradóit or­szágok megsegítésére. A többi nyugati ország ellenzi ezt az óhajt. Nem döntöttek arról a javaslatról sem, hogy a Nyu­gat a csúcsértekezleten kérje a Kelet és Nyugat kapcsola­tait szabályozó elvek meghir­detését. Nacíooalista provokáció B gd. db^n Bagdad (MTI). Bagdadban a május 1-i felvonulás után pro­vokált összetűzés történt. Az AFP és a Reuter-iroda jelen­tése szerint az ünnepi felvonu­lásról hazatérő munkásokat az iraki főváros Kark nevű na­cionalista városnegyedében imperialista bérenc elemek megtámadták, kövekkel meg­dobálták. A támadás követ­keztében keletkezett és másfél I órán át tartó összetűzés csak a megerősített rendoroszt gok megérkezése után ért végrt. Az iraki katonai kormányzó hétfőn kiadott köziem ében hangsúlyozta, hogy a La ísá- gok erélyes intézked . I esz­nek az imperializmi.o s ''tá­laiéba szegődött elemek fel­számolására. A köziem r.y sze­rint az összetűzésnek öt halá­los áldozata és ötven sebesült* je van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom