Somogyi Néplap, 1960. május (17. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-24 / 121. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Kedd, 1960. május 24. Az angol sajtó a csúcstalálkozó meghiúsulásáról London (MTI). Az Observer vezércikke szerint bizonyítékok vannak rá, hogy nem változott meg a Szovjetunió alapvető politikája. Hruscsov nem fe­nyegetőzik háborúval, nem követeli- a tárgyalások meg­szüntetését, és újabb csúcsta­lálkozóról beszél. A változást elsősorban a Berlinre vonatko­zó szovjet politika árulná el, és Hruscsov ebben a kérdésben meglepően béküléke'ny' volt. Mindenekelőtt fontos, hogy a Nyugat ne süllyedjen vissza a hidegháborús gondolkodásmód­ba. Főként nem szabad vissza­vonni Eisenhower elnöknek azt az ígéretét, hogy megszünteti a kémrepüléseket a Szovjet­unió területe fölött. Ezek folyr tatása valóban durva kihívás lenne. A Sunday Times írja vezér­cikkében: Hova megyünk az első csúcs- találkozó meghiúsulása után? Erre csak egyetlen válasz le­hetséges: a legközelebbi csúcs­találkozóra. Nem tűrhetjük, hogy bárki a világon eltérítsen bennünket ettől a céltól. Az Egyesült Államokban vannak olyan politikusok, akik azt mormogják, hogy az újabb csúcstalálkozó haszontalan len­ne. Nem igaz! Nem igaz! Haj­landóknak kell lennünk Hrus­csowal beszélni. Ez az egyet­len út a békéhez. A Reynolds News főszerkesz­tője ezt írja: Gyilkosán vesze­delmes azt mondani, amit egyes amerikai tábornokok kezdenek »-kiszivárogtatni", hogy »talán meg lehet nyerni az atomháborút anélkül, hogy a győztes á legyőzöttel együtt elpusztulna. A kérdés az, hogy vagy mindannyian életben ma­radunk, vagy mindannyian bor­zalmasan meghalunk. Hruscsov utolsó párizsi sajtóértekezleté és berlini beszéde világosan megmutatta, hogy az oroszok folytatni fogják a genfi atofn- tárgvalásokat, és hajlandók folytatni a leszerelési megbe­széléseket is. Nincs ultimátu- mos fenyegetés, sem időhatár Berlin kérdésében. Folytatódik a kulturális csere a Szovjet­unió és a Nyugat között. Re­mélnünk kell, hogy ezek az ajtók nyitva maradnak. A People és Reynolds News a kémrepüléssel egyenlő fele­lőtlen őrültségnek tartja a riadókészültség elrendelését az amerikai haderő részére a csúcstalálkozó előestéjén. Miért indított hajszát Strauss bonni hadügyminiszter a Süddeutsche Zeitung főszerkesztője ellen? Berlin (MTI). Diplomáciai és sajtókörökben igen nagy fel­tűnést keltett néhány nappal ezelőtt az a hír, hogy a mün­cheni államügyészség előzetes letartóztatásba helyezte Wer­ner Friedmannt, a Süd­deutsche Zeitung című lap fő- szerkesztőjét és társtulajdono­sát, valamint Siegfried Som­mert, a lap egyik munkatársát. Két nap múlva mindkettőjü­A Német Kommunista Párt nyilatkozata Berlin (ADN). A Német Kommunista Párt Központi Bizottsága rádión nyilatkozott a csúcsértekezlet meghiúsításá­ról. A párt hangoztatja, hogy a párizsi csúcsértekezlet meg­hiúsításáért a washingtoni és bonni militaristák, a hideghá­ború hívei a felelősek. Nyiki- ta Hruscsov szovjet miniszter- elnök Párizsban elfoglalt ál­láspontja megvédte a népek érdekeit. A párt nyilatkozata megál­lapítja: A nyugat-németorszá­gi uralkodó körök agresszív politikájának erőfeszítései ma arra irányulnak, hogy meg­szüntessék a Nyugat-Németor- szág részére megállapított fegyverkezési korlátokat. A párizsi szerződések megtiltot­ták, hogy az NSZK atom-, bak- teorológiai és vegyi fegyverek­kel lássa el hadseregét. Most a nyugatnémet lakosságnak fordulatot kell elérnie a béke és az enyhülés felé az agresz- szív militarizmus ellen, hogy megmentsék a német népet az atomhaláltól, örökre elmúlt az az idő, amikor a militaristák és a háborús uszítok kényükre- kedvükre cselekedhettek a Szovjetunió és a szocialista tá­bor ellen — hangoztatja a nyi­latkozat, majd megállapítja: »A világot érdeklő kérdések továbbra is napirenden ma­radnak. A németek nemzeti kötelessége, hogy elősegítsék e kérdések békés megoldását.« (MTI) két szabadlábra helyezték ugyan, de az eljárás tovább fo­lyik ellenük. Friedmann, aid időközben súlyosan megbetege­dett és ez idő szerint kórház­ban ápolják, lemondott főszer­kesztői állásáról. Mint kideíült, Friedmann gyakran igen éles hangnemben bírálta a bonni kormány atom­fegyverkezési politikáját, és emiatt Strauss hadügyminisz­ter kíméletlen hajszát kezdett ellene. Elővettek egy hét évvel ezelőtti ügyet, amelyet már rég ad acta tettek. Hét évvel ez­előtt ugyanis szemérem elleni bűncselekmény címén emeltek vádat a főszerkesztő ellen, de eredménytelenül. Az ügyet fel­melegítették, és újra tálalták a nagy nyilvánosság előtt. A bonni hadügyminiszter már egyszer megkísérelte, hogy eljárjon Friedmann ellen, mégpedig akkor, amikor a Süd­deutsche Zeitung sorozatosan közölte a Strauss politikája el­len hevesen tiltakozó levele­ket. Jelentés a szputnyik űrhajóról Moszkva (TASZSZ). Hétfőn magyar idő szerint 16 óráig a szovjet szputnyik űrhajó 134- szer kerülte meg a Földet, és összesen 5 700 000 kilométert tett meg. A szputnyik űrhajó­ról levált hermetikus fülke az űrhajó röppályájához igen kö­zeli pályán kering. Az újabb mérési eredmények pontosan igazolták az űrhajó röppályá- járól kialakított korábbi becs­léseket. A szputnyik űrhajó 94,25 perc alatt kerüli meg a Földet, nappályájának apo- geuma (a Földtől legtávolabb eső pontja) 690 kilométer, pe- rigeuma (a Földhöz legköze­lebb eső pontja) pedig 306,5 ki» lométer. A szputnyik űrhajón tovább­ra is kifogástalanul működik a »szignál« rádióadó. Az űrhajóról érkező leg­utóbbi jelzések azt mutatják, hogy a hermetikus fülkében továbbra is fennmaradtak az ember életműködéséhez szük­Banditatámadás nyugat-berlini demokratikus szervezetek ellen Berlin (ADN). Szombatra virradó éjjel ismeretlen tet­tesek provokációs céllal meg­támadták és feldúlták négy demokratikus szervezet nyugat- berlini székházát. A szerveze­tek a következők: a Nácizmus Üldözöttéinek Szövetsége, a Szabad Német Szakszervezeti Szövetség, a Szabad Német If­júság és a Német—Szovjet Ba­ráti Társaság. (MTI) Eisenhower rádió* és televízióbeszédben számol be párizsi útjáról Washington (MTI) Az UPI jélentése szerint Eisenhöwer elnök hétfőn Gettysburgból visszaérkezett Washingtonba. Rövid idővel visszatérése után Hertcr külügyminiszterrel ta­nácskozott. Hagerty, a Fehér Ház sajtó­titkára bejelentette, hogy Eisenhower elnök szerda éj­szakára rádióbeszédet mond, amelyben beszámol a csúcs- értekezlet meghiúsulásáról Ankarában megszigorították a kijárási tilalmat, és elrendelték a hírcenzúrát Párizs (TASZSZ). A török fővárosban a szükségállapottal kapcsolatban megszigorították a kijárási tilalmat. Este 8 órá­tól reggel 5 óráig a lakosság nem hagyhatja el házait. A rendkívüli állapot parancsnok­ságának rendeletére valameny- nyi, Ankarából kiinduló táv­irati és postai közlést cenzú­ráznak. öt személynél többen nem csoportosulhatnak a város utcáin. A török katonai hatóságok a rádió- és telefonösszekötte­tés »minden fajtáját« cenzú­rázzák. (MTI) Az amerikaiaknak, ha békét akarnak, ki kell vonulniuk Berlinből és Európából Stevenson nyilatkozata a Paris Pressernek Mint hírügynökségi jelentések beszártiolnak róla, az Egye ült Ál­lamok Demokrata Pártjának országos tanácsadóteslülete zart ajtók mögött összeült Stevenson Eisenhower-ellenes kijelentéseinek megvi­tatására. Eközben a Köztársasági Párt országos bízott-ága nyilatko­zatot tett közzé, amelyben éles szavakkal támadja a kétszeres de­mokrata párti elnökjelöltet. Stevenson legutóbbi kijelentései súlyosan elítélik az Elsenhower- kormányt a kémorovokáció és ennek következtében a csúcsértekez­let kudarcba fullasztása miatt. A demokrata párti elnökjelölt az in­ban nemcsak a legutóbbi amerikai lépéseket kritlzá ja, hanem ál a- iában új amerikai külpolitika kialakítását is sürgeti. Erről tanús­kodik a Paris Préssé május 16-i számában a íentl címmel megje­lent nyilatkozata, amelyet rövidítve Ismertetünk. A tudósító első kérdése a következőképpen hangzott: — Az ön véleménye szerint mi ma a legdöntőbb világpoli­tikai kérdés? — A legdöntőbb kérdés — válaszolta Stevenson — az atomkísérletek felfüggesztése. — S van mód ennek meg-' oldására? — Feltétlenül, egy kölcsönös engedmények alapján létrejött egyezmény útján. — Az ön véleménye szerint ez a kérdés olyan jelentőség­gel bír, hogy magával hozhat más kérdésekben is kölcsönös engedményeket? Azt jelentené, hogy a nyugatiak a német kér­désben és Berlint illetően is hajlandók lennének engedmé­nyekre? — Igen. — ön tehát — folytatta a tudósító — összefüggést lát egy esetleges atomegyezmény és Németország, pontosabban mondva Berlin kérdése kö­zött? — Véleményem szerint az atomegyezménynek elsőrendű jelentősége van, és feltétlenül lehetővé tenne más kölcsönös engedményeket is. ön Berlin­ről beszélt, és meg kell mon­danom, hogy a jelenlegi hely­zetét nem lehet tovább fenn­tartani. Pillanatnyilag 11 ezer amerikai katona tartózkodik ott. — Ügy értsem ezt, hogy ön hajlandó lenne a Berlinben ál­lomásozó amerikai egységek szám szerinti csökkentésére? — Igen. Le lehetne csök­kenteni például hétezer főre. A tudósító ezután hosszasan faggatta Stevensont a berlini kérdésről, és megemlített szá­mos érvet, anielyet nyugati politikusok a mai helyzet fenn­tartása mellett hangoztatnak. Stevenson hangsúlyozta, hogy többször járt Berlinben, na­gyon jól ismeri a helyzetet. — Mi az ön véleménye egy európai leszerelési egyezmény­ről? — Ügy gondolom, e kérdés­ben a vita alapjául a Rapacki- terv szolgálhatna. — Tudomásom szerint a nyugatiak, de különösen az amerikaiak szembehelyezked­tek a Rapacki-terwel, mert azt az atlanti hatalmak olyan elgondolásnak tartják, amely Európa semlegesítéséhez ve­zethetne. ön valóban úgy gon­dolja, hogy lehetséges az ame­rikai katonáknak Európából történő kivonása és Európa sa­ját védelmének megteremtése? — Igen, a jövőben. Tehát az amerikaiak atom­fegyvereiket az európai had­erők rendelkezésére fogják bo­csátani? — Ezt meg lehetne vitatni. — Lesz-e változás az ameri­kai külpolitikában a választá­sok után? — Véleményem szerint — bármilyen eredménnyel zárul­jon is a választás — változá­sok egészen biztosán lesznek. Stevenson ezután a beszélge­tést a Foster Dulles által és halála után hozott döntések szigorú bírálatával folytatta, majd pedig a következő kate­gorikus kijelentést tette: »Az elmúlt tíz esztendőben az ame­rikai külpolitikát nem az ame­rikai külügyi államtitkár, ha­nem Adenauer kancellár irá­nyította.« A japán nép folytatja harcát a „biztonsági szerződés64 ellen Tokijó (MTI). Előzetes adatok szerint több mint egymillió ember írta alá azokat a petí­ciókat, amelyekben a japán lakosság követeli a japán- amerikai »biztonsági szerződés« hatálytalanítását. Vasárnap igen sok küldöttség érkezett Tokióba az ország minden ré­széből, hogy átnyújtsa tiltako­zását Kisi miniszterelnöknek. Oszaka és Kioto ötszáz dol­séges feltételek. (MTI) ■AVAvwóAWóAv»wwA^wó.,gozója zászlókkal és feliratos táblákkal ülősztrájkot rende­BECSÜLET, BÁTORSÁG, IGAZSÁG Irta: Leonyid Szoboljev Amióta a világ világ, még senki sem mondhatta el a bur- zsoá diplomáciáról, hogy be­csületes, bátor és igaz lett vol­na. Az idegen szavak szótárá­ban ezt olvassuk: »Diplomácia — 1. A kormányok és tisztség- viselőik külpolitikai tevékeny­ségének módszerei és módja. 2. Ravaszság, furfangosság.« A »diplomatikus« jelzőnek rég­óta van egy kérlelhetetlenül diplomaták nemzetközi je­zsuita gyülekezetei felett meg­szólalt a Jövő hangja, az Igaz­ság hangja, az Ember és az Igazság üdvére új világot épí­tő nagy ország hangja. Egyre többen hallgatnak erre a hang­ra. Mind több nép szokott hoz­zá a mi nagy és igaz orszá­gunk szavához. S most Párizsban is elhang­zottak a becsületesség, a bátor­gúnyos mellékjelentése. A köz- säg es az igazság szavai, es az felfogás szerint, aki diploma- egész világhoz szóltak. tikus, az ravasz, ügyeskedő, furfangos, mindenből kibúvót talál. Korunkban, az egészséges értelem korában, amikor pél­dátlan lehetőségek vannak pél­dátlanul bátor megvalósítására, gazdagodnak, új, társadalmilag hasznos jelentést vesznek fel a fogalmak. Szemünk láttára ez történik a diplomáciában is. Alighanem Talleyrand mond Mi féltve őrizzük nagy szov­jet államunknak, a szocialista A szovjet kormányfő bölcsen beszélt. S nem kis államférfiúi bátorság kellett ahhoz, hogy ilyen szilárdan, nyugodtan és magabiztosan megmondja: Amíg a békés tárgyalásra ké­szülő országok egyike parittya­követ dugdos a markában, ad­dig haszontalan minden tár­gyalás, és csak a népek félre­vezetésére szolgál. És végezetül — az igazság. Ez a mi legnagyobb erőnk. Hruscsov az igazságot mondta ki, amikor azzal a súlyos vád­dal illette az amerikai szolda­milyen terveink vannak a jö-\ vőre«, folytatja dalát. »De más-1 ra is képesek vagyunk«, csen-! dűl ki ebből a dalból. Mi ez? Megnyilatkozás az', »erő helyzetéből«? Nem, mi a' becsületesség, a bátorság és a?J igazság helyzetéből beszélünk. Helyes becsületes bátor és>hogy Kisi nevében hétfőn fo* igaz volt a szovjet kormányfő országok testvérének és barát- teszkát, hogy megtorpedózta a jártak és a gyarmati láncaikat lerázó ázsiai és afrikai orszá­gok hű bajtársának becsületét, gondolátok amelyet rövidlátó háborús po- változnak, litikusok fenyegettek oktalan és veszélyes cselekményeikkel. Hát nem országunk és tárgyalásokat. S igaz, megcá- folhatatlanul igaz, kemény igaz­ság, hogy — ha nem a mostani amerikai kormány, akkor majd a másik vagy a harmadik mégiscsak el fogja ismerni a békés egymás mellett élés pünk becsületébe vág, amikor szükségességét, azzal fenyegetnek bennünket, A becsületesség, bátorság és hogy továbbra is kémrepülőgé- igazság új szovjet diplomáciá­ta: »A diplomatának azért van Pfket küldenek otthonaink fő- ja csak azért létezhet, mert a lé? Nem vagyunk mi holmi szovjet emberek milliói megte­nyelve, hogy elrejtse vele a gondolatait.-« Évszázadokon át a kibúvók s a hazugság és köntörfalazás kifinomult mű­vészete volt a diplomácia. De most kezd használhatatlanná válni, s lassan már az ördög­nek sem kell ez a kipróbált fegyver. Értelmüket vesztik az ígéretek, amelyeket eleve nem akarnak teljesíteni; az eskük, amelyeket megszegnek, mi­helyt a lábukat kiteszik az aj­tón; mit sem érnek az olyan okmányok, amelyek egyetlen értéke a művészi hamisítás. A gyarmat — vagy imperialista pénzen megvásárolt kis ország! Mi a dolgozók közössége, a bé­ke őrsége vagyunk! Földünk, amelyen élünk, nemcsak a mi földünk. A le­vegő, amelyet belélegzünk, nemcsak a mienk. A mi föl­dünkön és a mi levegőegünk alatt új társadalom épül, új társadalom anyagi alapját te­remtjük meg. S mi elvárjuk, hogy mindenki tartsa tisztelet­ben földünk és légiterünk sérthetetlenségét. remtették állami és anyagi alapját, s alátámasztották az új társadalom tekintélyével. A diplomácia az állam szel­lemét és erejét tükrözi. A mi diplomáciánk a mi államunk bátor és határozott kézírása a történelem könyvében, s meg­határozza helyünket a világ­ban. Az űrhajó felbocsátása nagyszerűen megalapozta a szovjet kormányfő nyilatkoza­tát. »Láthatjátok, mire va­gyunk képesek«, dalolja az űr­hajó az éterben. »Láthatjátok, nyilatkozata. Dolgos, tehetség ges, munkaszerető népünk tá-' mogatja. A miénkhez hasonló hata­lom nem tűrheti oktalan diplo­maták provokációit. Mi az em­beriség reménysége vagyunk, s nem volna méltó hozzánk, ha1 meghátrálnánk a Pentagon fő kolomposainak arcátlansága' előtt. Mi várhatunk. Bennünket nem sürget semmi. Nyugodtan\ végezzük a munkánkat. Rövi­desen olyan társadalmat épí­tünk fel, hogy szerte a világon' minden józan ember látni fog-\ ja, hol van az erő és az igaz­ság. Az emberek már látni\ kezdik ezt, s lélegzetvisszafojt­va figyelnek bennünket. Hisz­nek nekünk. Szeretnek és tisz­telnek bennünket. Segítenek is. Mitől félnénk hát? Ezt a provokációk szerzői is megértik a Pentagonban. A dollár tábornokai tudják, mi az atom. Azt is tudják, mit jelent részekre bomlani. Hát csak hadd kiabáljanak. Ezt mondta ki a becsületes­ség, a bátorság és igazság élet­igenlő, derűlátó, egyedül helyes diplomáciája, a szovjet diplo­mácia, amelyet támogat az egész nagy szovjet nép. i zett vasárnap reggel Kisi vil­lája előtt. A tüntetők a követ­kező jelszavakat hangoztatták : »Kisi azonnal mondjon le!" »Oszlassák fel a parlamentet!" A tüntetés mindaddig folyta­tódott, amíg egy magasrangú hivatalnok meg nem ígérte, gadja a küldöttséget. A Japán Szocialista Párt több mint száz parlamenti kép­viselője felvonult Tokió főut­cáján, a képviselők röpcédulá­kat osztogattak. A Szocialista Párt ifjúsági szervezetének' háromszáz tagja ugyanakkor: kétórás ülösztrájkot rendezett) Kisi hivatala előtt. Mint az AFP jelenti, Kisi helyzete gyorsan rosszabbodik; Pártjának tagjai is nagy szám­ban követelik a kormány le­mondását. Hétfőn körülbelül 1500 diák tüntetett Tokió utcáin. Kisí miniszterelnök hivatali szék­helye elé vonulva követelték a kormány lemondását, és tilta­koztak a múlt hét végén ratifi­kált japán—amerikai szerződés ellen. A rendőrség erőszakkal akarta eltávolítani a tüntető­ket a miniszterelnökség és a parlament közeléből. Az így keletkezett összetűzések során 32 rendőr megsebesült. A tör­téntek után a rendőrség szöges dróttal vette körül a minisz­terelnöki hivatal székhelyét további tüntetések megakadá­lyozására. Eddig 350 halálos áldozata van a chilei földrengésnek és szökőárnak Több mint ötvenezer ember vált hajléktalanná Santiago de Chile (MTI). A chilei szombati és vasárnapi földrengés és az utána keletke­zett súlyos szökőár nagy pusz­tításokat okozott. Az AP a chilei belügyminisztériumra hivatkozva jelenti, hogy a föld­rengés halálos áldozatainak száma 220-ra emelkedett, a va­sárnap délután pusztított szö­kőár pedig az eddigi értesülé­sek szerint 130 ember halálát okozta. Mint a Reuter iroda közli, a sebesültek száma több mint háromezer, ötvenezernél többen váltak hajléktalanná. A hét méter magas szökőár a Csendes-óceán partvidékén a Taleahuano-tól délre söpört végig. Csupán Ancud városá­ban száz embert sodort el az ár. Ezek valamennyien a víz­be fúltak. Ancudban előzőleg a földrengés sok épületet rom­ba döntött, köztük egy székes- egyházat is. A déli partvidék közelében lévő lotai szénbányát a föld­rengés után elöntötte az árvízi A szerencsétlenségnek ember- áldozata nincs, mert a bánya­vidék 18 000 dolgozója már 57 napja sztrájkol. 1939 óta ez volt a legsúlyo­sabb földrengés Chilében. A 21 évvel ezelőtt történt földrengés­nek ugyanezen a vidéken több mint húszezer halálos áldozata volt,

Next

/
Oldalképek
Tartalom