Somogyi Néplap, 1960. május (17. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-19 / 117. szám

3 SOMOGYI NÉPLAP ,amokat terheli a felelősség...“ ^Egyesült Államok provokációs politikájáról <<# \ SS Jdést mostanában sXt ki belőlünk, iknak csak meg- itnak hideghábo- is munkatársaim, t, Farkas Sándor, mk József az első ékéért folytatott A reggeli röpgyű- j a nyugati habo­zták, hogy nem akar- stgondoltuk, hogy Hrus- M mennyit fáradozott azért, \- rcozó létrejöjjön. És most fele­' . ek felborították. Bármennyire el­z bennünket az amerikaiak magatar- jizákodással tölt el Hruscsov elvtárs ha- .ozott kiállása a béke mellett, s reméljük, hogy előbb vagy utóbb, de lesz csúcstalálkozó. FARKAS IMRE üzemi munkás: — Azt vártam volna az amerikaiaktól, ha már egyszer megsértették a Szovjetunió hatá­rait, hogy ezt megbánják, és megígérik, hogy többet nem fordul ilyen elő. Ezzel szemben azzal fenyegetőznek, hogy folytatják a kém­kedést a Szovjetunió légiterében. Véleményem szerint aki így nyilatkozik a csúcsértekezlet előtt, az meg akarja akadályozni a békés egy­más mellett élést. Hruscsov elvtárs állásfog­lalását helyesnek tartom. Különösen elítélem egyes nyugati államférfiaknak és politikusok­nak azt a törekvését, hogy a világközvélemény felháborodását kiváltó provokatív viselkedé­sük után még a Szovjetunióra akarják hárí­tani a felelősséget. Ez' már több mint arcát­lanság. Mi azonban gondolkodó emberek va­gyunk, s egy percig sem kétséges előttünk, hogy a felelősség az Egyesült Államokat ter­heli a találkozó elmaradásáért. ÉCSI LÄSZLÖ, a Cukorgyár főmérnöke: — Minden becsületes ember békét kíván, esztelen dolognak tartja a háborút. Épp ezért mélységesen elítél minden hidegháborús pro­vokációt, történjék az más ország légiterében vagy szárazföldi területén. A Szovjetunió bé­kés szándékáról eddig is meggyőződhetett a világ. Az utóbbi években jelentősen javult a nemzetközi helyzet a következetes békepoliti­ka eredményeképpen. Az egyszerű emberek azt várták, hogy a csúcstalálkozón véglegesen elítélik majd a hidegháborús provokációkat. Nem ez történt. Az amerikai álláspontot egyet­len józan ember se helyeselheti. Az amerikaiak saját és a világ közvéleményének nyomására be kell hogy lássák, csak a megegyezés és a béke útja járható. S a berepülések nem mond­hatók békés jelenségeknek, az ilyen felforgató tevékenységet mélyen el kell ítélni. PIZVAROM JÖZSEFNÉ, kaposvári háziasszony: — Hruscsov igen helyesen cselekedett. Ez a véleményem. Nem engedheti meg egy olyan nagy hatalom, mint a Szovjetunió azt, hogy légiterét megsértsék, és kémkedjenek országá­ban. Felháborító, hogy éppen a csúcstalálkozó előtt tudatosan cselekedtek ezt. Mindezek után mit tárgyalna még velük? Csak tudnék segíteni én is annak az embernek, aki annyit küzdött azért, hogy megakadályozza a fenye­gető háborút! Elég volt a vérontásból! Ször­nyűek az emlékeim a háborúról, az összedőlt óvóhelyről és arról, amikor a németek január­ban mezítláb hajtottak bennünket futóárkot ásni. Annák a betege vagyok most is. Nem le­het ezt elfelejteni, lelkileg sem gyógyulok ki ebből soha. Meg kell fékezni azokat, akik is­mét országok és városok rombadöntésén fára­doznak! Én nagyon-nagyon remélem, hogy a Szovjetunió békeakarata győz majd. Gyerme­keimnek ebben a szép világban, békében kell felnőniük. GELETA FERENC, a Közép-Somogyi Állami Erdő­gazdaság párttitkára: — Már a csúcstalálkozót megelőző hetek óta, azt hiszem, nemcsak én, hanem mindenki, akit érdekel a béke, figyelemmel kísérjük a rádió és az újságok híradásait. Sokat vártunk a csúcstalálkozótól. De az Egyesült Államok légi provokációs tevékenysége a Szovjetunió és más népi demokratikus országok felett nyilvánvalóvá tette azt, hogy meg akarják za­varni a csúcstalálkozó létrejöttét. Azt hiszem, nemcsak én, hanem minden becsületes dol­gozó teljesen egyetért Hruscsov elvtárs állás- foglalásával. Hogyan lehet az egész világot mélyen érintő kérdésekről tárgyalni akkor, amikor az Egyesült Államok elnöke a legele­mibb diplomáciai követelményeket sem tartja meg, s nyilatkozatában helyesnek és tovább­ra is szifkségszerűnek jelenti ki a légi provo­kációkat? Dr. TALLÖS EMIL, a megyei bíróság elnöke: — Az az érzésem, hogy az Egyesült Államok kezdettől fogva nem kívánt részt venni a csúcsértekezleten, csak a nemzetközi meg­nyilvánulások késztették a Szovjetunió javas­latának elfogadására. Az előjelekből ítélve megállapítható, hogy az Egyesült Államok ép­pen a csúcsértekezlet feltételeit igyekezett gyengíteni légi provokációjával, mely joggal keltett világszerte óriási felháborodást. Béké­ben élő országok között az effajta beavatko­zás megengedhetetlen, sérti az adott ország szuverenitását, s lebecsülését is jelentheti. Az Egyesült Államok nemzetközi jor'~~r’ká- sokkal és megállapodásokkal ellentéte- Rá­tartást tanúsított, figyelmen kívül hág; ti a szocialista országok jogos kívánságát, s őzzel természetesen elsősorban jogi akadályokat gördített a csúcstalálkozó elé. El lehetett volna hárítani az akadályokat, ha az USA kormánya nyilvános nyilatkozat­ban sajnálatát fejezi ki a történtek miatt, megszünteti a további berepüléseket, és fele­lősségre vonja a provokáció értelmi szerzőit. De ezt nem volt hajlandó megtenni, sőt meg­erősítette szándékát, s ezzel merev jogi vá­laszfalat emelt a csúcsértekezleten részt vevő államok, elsősorban a Szovjetunió és az Egye­sült Államok közé. 4 Hruscsov elvtárs — szerintem a békeszerető népek óhaját tolmácsolva — jelentette ki, hogy később, ha az USA belátja hibáját, haj­landó lesz tárgyalásokra, s az ellenakciókat csupán arra korlátozza, hogy megsemmisíti a berepülő provokátorokat. Ez az álláspont is hűen tükrözi a Szovjetunió békeakaratát. Azt hiszem, akik eddig kétkedtek az USA hidegháborús törekvéseiben, a legutóbbi saj­nálatos események őket is meggyőzték az ame­rikai körök háborús politikájáról. A Hazafias Népfront feladata, hogy minden erőt mozgósítson a szocializmus építésének meggyorsítására Megtartotta küldöttértekezletét a Hazafias Népfront Somogy megyei Bizottsága Szerdán a kaposvári Vörös Csillag Filmszínházban tar­totta meg küldöttértekezletét a Hazafias Népfront Somogy megyei Bizottsága. Varga Ká­roly megyei elnök üdvözölte a megjelenteket, majd javasla­tot tett a 20 tagú díszelnök­ségre és az értekezlet elnöké­nek személyére. Az elnöklő dr. Tarján László javaslatára megválasztották az öttagú je­lölő i-Dottságot, majd a Ber­zsenyi Dániel és a Hámán Kató Általános Iskola úttörői köszöntötték az értekezlet részvevőit. Ezután Galambos Sándor, a Hazafias Népfront megyei titkára elmondotta be­számolóját. Beszámolója elején Galam­bos elvtárs a nemzetközi hely­zetet elemezte, kitért a leg­utóbbi napok párizsi esemé­nyeire, majd a Magyar Szo­cialista Munkáspárt VII. kong- reszusának tapasztalatai alap­ján értékelte a hazánkban 1945-től végbement fejlődést. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével kapcsolatban egyebek között ezeket mon­dotta: — A mezőgazdaság szocia­lista átszervezésében a párt aktivistái mellett ott voltak a népfront-bizottságok tagjai is, s felvilágosító szavukkal, pél­damutatásukkal segítették előbbre vinni a nagy cél meg­valósítását. Így tett Vörös Jó­zsef, a ráksi népfront-bizott­ság elnöke, Nemesvidi András, a városi népfront-bizottság tagja és sokan mások. Nap- jainkbaii a népfront-bizottsá­gok tagjai tevékenyen veszik ki részüket a közös gazdaság kialakításából, erősítéséből és fejlesztéséből — mondotta, majd így folytatta: — A Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány he­lyes politikája, vezetése alap­ján az eddig elért gazdasági, politikai eredményekben a Hazafias Népfrontnak is jelen­tős szerepe van. Galambos elvtárs szólott a népfront-mozgalom történe­téről, arról, hogy milyen cél­lal jött létre 1942-ben a Tör­ténelmi Emlékbizottság, — később a Magyar Front, a felszabadulás után pedig a Nemzeti Bizottság, a Függet­lenségi Front s 1954-ben a Hazafias Népfront. — Az ellenforradalom után sok gonddal kellett megküz­deni. Rendet kellett teremteni az országban, a fejekben, s hegyógyítani az ellenforrada­lom okozta sebeket. A szocia­lizmus továbbépítéséhez, rrr-. zeti függetlenségünk r, őrzéséhez, a béke megvédirí- hez szükség volt a népi hata­lom megerősítésére, megszi­lárdítására. Ehhez pedig — hangsúlyozta Galambos elv­társ — mozgósítani kellett az egész társadalmat. Ebben nagy szerep jutott a Hazafias Népfrontnak. A Népfrontnak az utolsó három esztendőben végzett munkája bizonyítja, hogy eredményesen oldotta meg ezt a feladatát A szónok ezután a Haza­fias Népfront mozgalomnak Somogy megyében elért ered­ményeit ismertette. Beszélt a népfront-bizottságok újjává- lasztásáról, majd a békemoz­galomban elért sikerekről. Az elmúlt évben — mondotta — a megyében 538 békegyűlést tartottak több tízezer ember részvételével. A továbbiakban vázolta az 1958 őszén tartott országgyű­lési képviselőválasztások, va­lamint a tanácstagok válasz­tása alkalmából folytatott te­vékenységet. A megyében több mint 30 ezer aktivistát mozgósítottak e feladat meg­oldására. Ennek eredménye­ként a megye választópolgá­rainak 99,6 százaléka a Haza­fias Népfront jelöltjeire adta szavazatát. A Hazafias Nép­front a tanácstagoknak, kép­viselőknek a választás után segítséget adott munkájuk­hoz, a fogadóórák megtartásá­hoz. Az elmúlt negyedévben 613 tanácstagi fogadóórát tar­tottak, s több mint 3 ezer vá­lasztóval találkoztak a ta­nácstagok. A népfront-bizottságok nagy gondot fordítottak a község- fejlesztési tervek megvalósí­tására, a társadalmi erők mozgósítására. Így épülhetett bekötő út Gyugy, Tótújfalu, Visnye, Balatonszentgyörgy községekben, művelődési ott­hon Nagybajomban, Orciban, Szöllőskislakon, s valósulha­tott meg még számtalan fel­adat. 1957-ben még csak 3 társ —, hogy küldöttgyűlé­sünk eredményesen hat majd megyénk népfront-mozgal­mára, sikeresen tudjuk moz­gósítani mindazokat az erő­ket, melyek hivatottak a szo­cializmus építésének meg­gyorsítására. A beszámoló után felszóla­lásokra került sor. Pandur Ist­ván barcsi küldött arról be­szélt, hogy a népfront-bizott­ságoknak segíteniük kell a ter­melőszövetkezeti tagok tudatá­nak, gondolkodásának átfor­málását. Tóth Sándor kapos- pulai tsz-tag, a községi nép­front-bizottság elnöke azt is­mertette, hogyan állították helyre községükben az embe­rek bizalmát az ország vezetői iránt, s hogy termelőszövet­kezeti községük milyen ered­ményeket ért el. Nagy Lajos, a megyei párt- bizottság osztályvezetője a me­gyei pártbizottság nevében üd­vözölte a küldöttgyűlést. — A megyei párt-végrehajtóbizott­ság úgy látja — mondotta —, hogy a népfront-bizottságok az elmúlt években eredményes munkát végeztek. — Ezután arról beszélt, hogy szélesíteni kell a népfront-bizottságok ak­tívahálózatát, s minél több új* friss erőt kell bevonni a nép­front mozgalomba. Arról is szólott, hogy a népfront-bizott­ságoknak többet kell foglal­kozniuk az értelmiséggel és a kispolgársággal, s fontos fel­adatuk, hogy segítsenek a ter­melőszövetkezetbe lépett pa­rasztságban megerősíteni azt a tudatot, hogy helyesen csele­kedtek. Weinhoff er István holládi küldött ezt mondotta: — A mi sorsunkat saját magunk dönt­jük el. — Javasolta a küldött­gyűlésen résztvevőknek, hogy a községi népfront-bizottságok segítsenek ezt a falusi lakos­sággal megértetni. Pauza Ist­ván. vörsi küldött ismertette* hogyan segítik a termelőszö­vetkezetet, a társadalmi mun­kák végrehajtását, az ifjúság nevelését. Dr. Szabó Árpádné csurgói küldött a nők munkán keresztül való nevelését s a mozgalomba való fokozottabb bevonását javasolta. Varga István marcali kül­dött után Szatmári Nagy Imre, a Hazafias Népfront Országos BERKESI ANDRÁS (33) Nagyon egyedül érezte ma­gát. Vőlegénye képét a tova­tűnő idő egyre halványította, cán egy-egy aMg észrevehető és csókot lehelt a férfi kezére." rángás. Aztán felugrott, gyors mozdul Óráknak tűnő percekig lattal italt vett elő és két po-* aludt csak. Felriadt. A könyv harat. hangulatlámpát és arra gon­dolt, hogy lefekszik. Bement a fürdőszobába, meggyújtotta a kihullott kezéből. Szeme ke­rekre tárult az ijedtségtől, amikor a kopogtatást meghal­lotta. —• Istenem — suttogta Fel­állt, és odament a háromajtós egyre ritkábban jutott eszébe, gázboylert, és vizet melegített szekrényhez. Kinyitotta. A ru­de ugyanakkor éhezett a sze­relemre. Vőlegénye utáni vá­gya, szeretete nem elégítette ki, hiszen már csak egy szer- tefoszló emlék utáni ragaszko­dás lett belőle. Azért is külön harcot kellett vívnia, hogy a szívében élő emlékek ne tom­puljanak el, ne szürküljenek. a fürdéshez. hákat félretolta, motozott egy Levetkezett. Ruháit felakasz- ideiS- Halk, finom zaj hallat- totta, kikészítette pizsamáját, szott, mint amikor a jól olajo- fürdőköpenyét. zott golyóscsapágyak megin­Ott állt a tükör előtt mezí- dúlnak. A szekrény hátsó fala telenül. Arcán szomorú mo­soly futott végig Izmos, kar­csú teste, telt, ruganyos mel­le, hosszú szabályos combja hátrasiklott. Éva felállt. — Tölts — mondta mosolyog-!] va. — Én azonnal jövök. Bement ismét a fürdőszobába.!] Frédi töltött és ivott. Levet-* te nyakkendőjét. Tíz perc múlva Éva vissza­jött. Szeme vidáman csillogott,* arcáról eltűnt a szomorúság, erősnek, bátornak érezte ma­gát Most nem félt a férfitől^ sem. Könnyűnek érezte ma-* gát. Libbenő léptekkel oda-!] ment hozzá. Arcán halvány* A szekrényből Frédi magas, rózsák bontakoztak ki. Mint a: karcsú alakja bontakozott ki. millió forint volt, ezzel szem­ben 1960-ban 17 millió forint­ra emelkedett a társadalmi munka értéke. A beszámoló foglalkozott a Népfront által szervezett ok­tatással is. A megyében 159 helyen indítottak népfront­oktatást, s a télen 719 elő­adást tartottak az időszerű kérdésekről. Ezeken az elő­adásokon mintegy 35 ezer em­ber vett részt. Galambos elvtárs ezután a feladatokról szólott. Ezek kö­zül a legfontosabbak: segíteni szocializmus építésének Lassan mégiscsak rádöbbent a egészséget, fiatalságot sugár- könyörtelen valóságra, a per- zott, de ő tudta, hogy mindez cek és órák homokszemcséi csak látszat, mert belül az ide- kegyetlenül temették a múltat, gek már bomlásnak indultak, és vőlegényének markáns vo- az évek óta használt kábítószer násai eltompultak, elmosódnak, megkezdte romboló munkáját, megfakulnak, mint tűző na- Talán még útját tudná állni, pon a ruha színe. erős akarattal, nagy elhatáro­Utálta, gyűlölte magát. Ha zással... de neki már nincs arra gondolt, hogy Frédi pa- akaratereje, ő már egy nyo- rancsára testét bárkinek oda morult halálraítélt. 9 kell dobnia, alávalónak, szeny- Fürdés után ledörzsölte tes- nyesnek érezte magát. tét, kifésülte fényes, szőke ha­Csukd be — rendelkezett halkan. A lány engedelmeskedett. Frédi ledobta kalapját, felöl­tőjét, és leült a lámpa alatt lévő fotelbe. — Adj valamit inni — szólt a lányhoz. — Ezt pedig tedd el. — Egy kis csomagot hú­zott elő zsebéből, és Éva felé dobta. A lány arca megválto­zott. Szemében öröm, kutya­hűség és az alázatos hála fé­keleti bajadérok, úgy ringatta$™^^°f*/tá?á*í ® ,termelőszö- magát. Lassú mozdulatokkali£t,,„á+. fejlesztését, erősí­tését; segíteni megvalósítani a mezőgazdaságban a »már idén többet« célkitűzést. Én­ének érdekében javasolta, 5$ hogy a népfront-bizottságok Frédi mohó pillantásokkalS^zzek napirendi-e a termelő­levette fürdőköpenyét, hagyta,: hogy lehulljon a szőnyegre. — Szép vagyok? — kérdez­te. kísérte a leány mozdulatait. Eloltotta a lámpát, és óva- ját, majd pizsamába bújt, fel- nye villant. Elkapta a kis cso­tosan kikémlelt a redőny ré- vette fürdőköpenyét, az álló- magot, szívéhez szorította, va- nas^t szórt cigarettavégek je­sem. A park es a sétány üres lámpa ala ult es olvasni kéz- Iami felszabadult hang tört fel lezték hogy éiszaka nyug­vóit, csak a hideg szel kobo- dett. Gondolatai azonban más- , lezieit, nogy az ejszaaa nyug rolt a fák és bokrok között, hol kalandoztak. A meleg víz melléből, arcan mosoly futott talanul telt el. Éva szorosan meg az eső verte fel a tócsák- elbágyasztotta, szemhéja le- át magához ölelte a férfi izmos nak az utcai lámpáktól fényes csukódott, és nyugtalan álom- — ö, Frédi! — Odament a testét, tükrét. Leeresztette a redőnyt, ba merült. Vonásai megeny- férfihoz, megfogta izmos ke­■aeggy új tóttá a sarokban álló hültek, csak néha futott át ar- zét — Köszönöm — rebegte, (Folytatjuk.) szövetkezetek megerősítését, mutassanak példát a bizott- * * * J^sági tagok a termelőszövetke­Egymás mellett feküdtek. AÍze}e^ munkáiban. A városi 'népfront-bizottság kezdemé­nyezze, hogy a munkások es értelmiségiek is segítsék a termelőszövetkezeteket. Java­solta előadások, kiállítások, csoportos beszélgetések, ta­pasztalatcsere látogatások szervezését, s hogy a bizott­ságok működjenek szorosan együtt a párt-, a tanácsi és tö­megszervezetekkel. hajnali világosság beszökött a redőny résein keresztül. A he­verő mellett az üres rumos­üveg, felborított pohár, \ — Ügy érzem — fej ezt'- be beszámolóját Galambos elv­Tanácsának titkára szólalt fel. Felszólalásában a feladatokról beszélt: fokozni kell a béke­munkát, többet beszélni arról* milyen segítséget nyújt a mun­kásosztály a parasztságnak, mi a parasztság kötelessége ennek viszonzásául, és hogyan segíti az értelmiség a falu szocialis­ta átalakítását. Majd arról szólott, milyen segítséget ad­janak a községi népfront-bi­zottságok a tsz-eknek. A jelölő bizottság javaslata alapján megválasztották a 81 tagú megyei bizottságot, és a Népfront II. országos kong­resszusára a 29 tagú somogyi küldöttséget. A küldöttgyűlés után a bi­zottság megválasztotta a Ha­zafias Népfront 21 tagú me­gyei elnökségét. Az elnökség tagjai a következők: Varga Ká­roly elnök, Nagy Lajos alel- nök, dr. Tarján László alelnök, dr. László István alelnök, Ga­lambos Sándor titkár. Elnök­ségi tagok: Kelemen Ilona, Ta­kács Béla, Bíró Gyula, Éndré- di Lajos, Szántó József, dr. Ungár Sándor, Várhelyi Gyulá­vá, Zsalakovics Albert, Vörös József, Srangl Jánosné, Szélesi Imréné, Decsi János, Gergely József, Tóth Sándor, Franta János, Bienenfeld Aladár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom