Somogyi Néplap, 1960. április (17. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-20 / 92. szám
Szerda, 1960. április 20. s SOMOGYI NÉPLAP m TUDOMÁNY Lenin az új társadalom emberéről | JiSnÄfÄ, írta: V. Kolbanszkij, az irodalomtudományok kandidátusa A Szovjetunió az SZKP XXT. I sa.dal.munk alapja: a közössé- kongreszusával a kommunista) gi szellem, a közös munka és a társadalom egyetemes építésének időszakába lépett. A kommunizmus nemcsak a legfejlettebb technikát és az anyagi javak bőségét igényli. Hozzátartozik az emberek fejlett öntudata és magasfokú erkölcse, a társadalom minden tagjának magas kulturális színvonala is. Ezért most rendkívül fontos, hogy a tömegeket, az .embereket a kommunista erkölcs szellemében arra neveljük, hogy a múlt maradványai ellen harcoljanak. A kommunista erkölcs a proletariátusnak a burzsoázia ellen folytatott harcában születik, s a kommunizmus kivívásának és felépítésének szolgálatában áll. Mindenben teljes ellentéte a burzsoá erkölcs- nek. Engesztelhetetlen ellensége a kapitalista szokásoknak és hagyományoknak. Miért ellentétes a burzsoá éskommunista erkölcs? Mint Lenin tanította, a kizsákmányoláson alapuló osztálytársadalmakban két egymással ellentétes osztályeríkölcs létezik. Az egyik az elnyomók, a másik az elnyomottak erkölcse. Az elnyomó burzsoázia erkölcse szerint a munkásosztály kázsáfanányolása erkölcsös és igazságos dolog, viszont a proletárerkölcs szerint ez az erkölcs az erkölcs és az igazság sárbatiprása. A burzsoá erkölcs igazolja a hódító háborúkat, a gyarmati elnyomást, a faji erőszakot. A proletárerkölcs mindezt az emberiség ellen elkövetett legnagyobb bűncselekménynek tekinti; A burzsoázia számára minden erkölcsös, amiből nyereséget húzhat, bármennyi vér és szenny tapad is hozzá. A proletariátus számára az az erkölcsös, ami elősegíti megszabadulását a tőkés rabságtól, az imperialista háborúktól és elnyomástól. A burssoá erkölcs embertelen, mert a dolgozók rabigában tartásának szolgáflatábam áll, és igazolja a kapitalizmus minden aljasságát. A proletárer- kölcs igazságos és emberséges, mert elősegíti, hogy a dolgozó milliók megszabaduljanak az elnyomástól, az éhségtől, az el- barbárosodástól, és a kultúrá- latlanságtól. Igazságos és emberséges, mert ellensége a dolgozók ellenségének — a burzsoáziának. Ellentétben van a vallás tanításával, nincs istentől való erkölcs, nincs osztály nélküli, minden ember számára alkalmas erkölcs — tanította Lenin, aki a kommunista erkölcsben nagy forradalmi erőt látott, amely kivezeti az embermiJhókat a rabságból és a sötétségből, s a kommunizmus edzett, állhatatos harcosaivá teszi őket, A kommunista erkölcs elvei és szabályai A kommunista erkölcsi szabályok olyan magatartásbeli követelmények, amelyeket a kommunizmus győzelemre juttatásénak ügye támaszt az emberekkel szemben. Ezeket a szabályokat az új ólet építése és a régi világ ellen folytatott harc diktálja. Ilyen a kommunizmus minden építőjét kötelező szabályok: a közösségi szeVem, a munkához és a társadalmi tulajdonhoz való kommunista viszony, a szocialista hazafiság és az internacionalizmus, a szocialista együttélés követelmény minek, megtariá**. A közösségi szellem a knm- Kunísta erkölcs fő vonása. Tártársadalmi tulajdon. Nálunk nincsenek sem urak, sem szolgák. Minden ember az ország egyenjogú gazdája, s mint ilyen, munkájával gyarapítja az ország gazdagságát, védelmezi hazája becsületét és függetlenségét. Ennélfogva az egész nép egyetlen egységes közösséget alkot, a munkásosztály, a kolhozparasztság és a dolgozó értelmiség megbonthatatlan szövetségének, a nagy és kis szocialista nemzetek testvéri családjának formájában. Ezen a talajon fejlődik ki a közösségi szellem, a szovjet emberek egysége, összefogása, barátsága és kölcsönös segítségnyújtása a munkában és a harcban. A kommunista erkölcs arra tanítja a dolgozókat, hogy a közjóra gondoljanak. A kommunista erkölcs egyesíti, barátokká és testvérekké teszi a dolgozókat. Mint Lenin mondotta a kommunista szombatok első évfordulóján, azon leszünk, hogy kitöröljük az emberi tudatból az átkos régi szabályt: »Mindenki magáért, egyedül az isten mindenkiért«, s a »Mindenki egyért, egy mindenkiért« szabállyal helyettesítsük. Példamutató cselekvéssel A párt Lenin végakaratához híven közösségi embereket nevel, akik a közügyeket, az állam érdekeit helyezik előtérbe, mert az egész szocialista társadalom gazdagsága és boldogulása nélkül szó sem lehet egyéni boldogulásról, minden egyes ember anyagi és szellemi szükségleteinek kielégítéséről. A szovjet embereknél a közjó nem zárja ki az egyéni boldogulást, hanem annak legfontosabb feltétele. A munkához és a társadalmi tulajdonhoz való kommunista viszony szintén fontos kommunista erkölcsi követelmény. A szocialiumus véget vetett a kényszermunkának és a kizsákmányolásnak. Olyan társadalmat teremtett, ahol a munka teherből kedvteléssé, alkotó tevékenységgé válik. Az SZKP Központi Bizottságának júniusi plénuma határozataiban hangsúlyozza, hogy a termelés komplex gépesítése és automatizálása alapvetően megváltoztatja az embermil- liók munkájának jellegét, emeli a munkatermelékenységet, és megteremti a feltételeket a rövidebb munkaidő bevezetéséhez s a fizikai és szellemi munka közti lényeges különbség megszüntetéséhez. Ennélfogva merőben megváltozik az emberek viszonya a munkához, amely ezután örömöt és élvezetet nyújt nekik. A munka életszükségletté válik. A szovjet társadalomban a naplopók és az ingyenéi ők a legmegvetettebfc emberek: a legismertebb, a legnagyobb tiszteletnek örvendő emberek pedig a dolgozók és az újítók. Az egész ország ismeri Valen- tyina Gaganova visnyevoloski fonónőt, aki élen járó brigádját elmaradó brigáddal cserélte fel, s annak vezetését vállalta. Tudta, hogy kevesebbet fog keresni, de ez sem riasztotta vissza. Most már új brigádja is az élen jár, és a kommunista munkabrigád címért versenyez. Valemtyina Gaganovának, a Szocialista Munka Hősének példáját azóta sokan követték. Valósággá válnak Lenin lát- nóki szavai: »Győzelemre visz- szük a kommunista munkát.« A szovjet társadalom minden egyés közösségében kirajzolódnak mát a kommunista munka vonásai. A kommunista raun- kabfigád-mozgalom mutatja ezt legjobban. A szocialista hazafiság és az internartonalizmus a kommunista ideológia és erkölcs két szorosan oaszcíuggo oldala ás fontos vonása. A szocialista hazafiság azt jelenti, hogy a dolgozók áhítatosan szeretik szocialista hazájukat, amely szülőföldjük teljes jogú gazdáivá teszi őket, s biztosítja szabadságukat és boldogulásukat. A szocialista haza szeretete tudatos, tevőleges érzelem. Nem szavakat, hanem tetteket kíván. Az ember egész életével tesz bizonyságot erről. Csak az hazafi, aki nem sajnálja erejét, sőt életét sem, ha a haza javáról és biztonságáról van szó. Szívük sugallatára hallgatva . . . A burzsoá világ embereit a világ végéig is elűzi az aranyláz, a pénz, a nyereség hajhá- szása. A szocialista társadalom embereit fenkölt cél és a hazafiság mozgatja. A szűzföldek meghódítói, a keleti szovjet országrészek iparának kiépítői bátor emberek, akik azért vállalkoznak erre a nagy és nehéz feladatra, mert ezt kívánja tőlük a haza. Szívük sugallatára hallgatnak. A szovjet hazafiság mélységesen internacionalista érzés. Mi szivünkön viseljük az egész szocialista világrendszer sorsát, a világ minden dolgozójának sorsát. A kommunista párt magasra emeli az internacionalizmus zászlaját. Mint Hruscsov elvtárs mondotta, a munkásosztály nemzeti mozgalma nem érhet el sikert a munkásosztály minden osztagának nemzetközi összefogása nélkül. Legyünk internacionalisták, tiszteljünk minden népet, szálljunk szembe a faji és nemzeti egyenlőtlenség minden megnyilvánulásával: ezt kívánja a kommunista erkölcs. A szocialista együttélés szabályai, amelyek a kommunista erkölcsből fakadnak, megkövetelik az emberektől, hogy kifogástalanul viselkedjenek a munkában, a magánéletben, a társadalmi életben és a Családban. Elsősorban arról van szó, hogy legyünk emberségesek, tiszteljük és szeressük az embereket. Mint Gorkij írta, az emberszeretet szárnyain emelkedhet legmagasabbra az ember. Az emberség abban nyilvánul meg, hogy megbecsüljük az emberek munkáját, s őrei vagyunk az embertársaink, életét és pihenését oltalmazó közrendnek, figyelmesek vagyunk társainkhoz, és törődünk velük. A kommunista erkölcs arra tanít bennünket, hogy tiszteljük az idősebbeket, bánjunk elvtársiasan a nőkkel, törődjünk a gyermekek nevelésével. A kommunista erkölcs a szocialista család boldogságának alapja. A szocialista család tagjait nem a tulajdon, nem önző érdekek tartják össze, hanem a házastársak, a szülők és a gyermekek őszinte, kölcsönös szeretete. A szocialista együttélés szabályai ellen elkövetett vétségek — a részegeskedés, a huligánkodás, a züllött életmód lényegében a szennyes, rothadt burzsoá hagyományokat és erkölcsöket élesztik fel. Lenin hangsúlyozta, hogy a züllött életmód bűnös erőpazarlás, amely kárt okoz a forradalom és a kommunizmus ügyének. Az önuralom és az önfegyelem nem rabság, ez a szerelemben is elengedhetetlen. "Ha egy sötét kamra falán szűk lyukat ütünk, a rajta beáramló féuy a kamra előtti tárgyak, személyek fordított képét rajzolja a nyílással szemben lévő ernyőre vagy fehér falra.« Ki ne Ismerné ezt a fénytani jelenséget az iskolai fizikakönyvekből? — Azt ázon- ban már kevesen gondolnák, hogy az első ilyen sötétkam- ra-kísérletet Kínában végezték több mint kétezer évvel ezelőtt. A kínai tudósok ugyanis ilyen sötétkarara-kísérlet leírására bukkantak a Csin-dinasztia korában élt neves optikus, Mo Csín feljegyzései között. A feljegyzésekből az is kiderül, hogy az ókori kínai tudós a fény, az árnyék és a színek természetének néhány fontos alaptörvényét is felfedezte, s azokat fénytani müvében rendszerezte. A kínai tudósok szerint nem csupán Kínában, hanem az egész világon az első volt a Mo Csín készítette sötétkamra, amelyhez hasonló Európában csak a XVI. században vált Ismertté. A szóban forgó sötétkamra tulajdonképpen primitív fényképezőgép. Éppen ezért a kínai tudósok Mo Csín ókori sö- tétkamra-kisérleteit úgy tekintik, mint jelentős hozzájárulást a fényképezés lényeges alapismereteihez. Uj magrészecske A dubnai Egyesült Atomkutató Intézet külön kiadványban számol be az új elemi részecske, az »anti- szigma mínusz hiperon« felfedezéséről. Az orosz és angol nyelven kiadott brosúra részletesen jellemzi az új magrészecskét, amely csaknem 2400-szorta nehezebb az elektronnál és mindössze egy tízezer milliomod másodpercig létezik. Az Egyesült Atomkutató Intézet munkatársai által felfedezett elemi részecskéről szóló közleményt megküldik 22 ország, köztük az Egyesült Államok, Anglia, Francia- ország, Japán, Ausztrália, stb. legnagyobb magkutató központjainak. •WWAVVWWWWVAW A kommunizmus építőjének Lenin módjára aszerint kell mérlegelnie minden lépését, minden cselekedetét, a társadalmi és magánéletben, hogy összhangban van-e a kommunizmusért folytatott harc nagy eszméivel. A jövő embereit neveljük Hogy meggyorsítsuk a legigazságosabb és legtökéletesebb társadalmi rend győzelmét, a kommunista párt már most arra szólít fel bennünket, hogy a jövő emberét neveljük, s tanuljunk meg kommunista módon dolgozni és élni. Mint az SZKP XXI. kongresszusa rámutatott, ezen a téren a fő feladat az, hogy munkára neveljünk minden embert, fejlesszük a munkához való kommunista viszonyt, s minden egyes ember legelső élet- szükségletévé tegyük a munkát. A munka a legjobb tanító és nevelő. A munkában alakulnak ki az ember nemes jellemvonásai, s bontakoznak ki képességei. Társadalmunk hozzászoktatja a munkához a serdülő nemzedéket, és munkaszeretetre neveli. Ezt a célt szolgálja a közoktatás átszervezése, az oktatás párosítása a termelőmunkával. Épülő társadalmunknak minden oldalúan fejlett, harmonikus emberekre van szüksége. Az infravörös sugárzás a technika szolgálatában A hősugárzásos hőátadás általában sokszorosan nagyobb a két test érintkezése mellett történő hőátvezetés vagy ho- áramlásos hőátadásnál. Ezért a technikában különböző célú melegítésre igen széleskörűen alkalmazzák. Az alkalmazás azonban csak 1935 óta céltudatos és rendszeres. Az alkalmazás legszélesebb körű területe a szárítás. A hóátadás sajátosságánál fogva — a sugarak a szilárd testbe általában csak nagyon kevéssé, 1—2 mm-nyire hatolnak be — egyelőre csak vékony tárgyak vagy felületek melegítésére használható, mivel a felületeken elnyelt melegenergia csak lassan vezetődik tovább. Sokkal több energia alakul át meleggé a felületeken, mint amennyit a száradó, melegedő anyag tovább tud vezetni hővezetés révén. Ennélfogva minden sugárzásos melegítést, szárítást megfelelő óvatossággal kell végrehajtani. Lakkfelületek, festékbevonatok szárítása a festék minőségétől, színétől, a befestett anyag tulajdonságaitól, a melegítő testtől függően 3—15 percig tart. Nedves, vékony vagy vékony rétegben elhelyezett nedves anyagokat szintén igen rövid idő alatt lehet megszántam. Bizonyos technikai műveletek elvégzéséhez szükséges előmelegítést vékony tárgyakon vagy felületeken néhány másodperctől néhány percig terjedhető idő alatt eredményesen végeznek el. Az ezzel járó előnyök nemcsak a sokszor kisebb energiafogyasztás és a gyors munka, a gyártási műveletnek futószalagon való elvégezhetősége, hanem a jó minőség is. Pl. festett felületek a rövid száradási idő alatt nem porosodnak, elmaradnak a meleg levegő használatának kiküszöbölésével a nagy ventillátorok, légtisztitó berendezések stb. A hősugárzó berendezések, kemencék igen egyszerű szerkezetűek. Többnyire csak egyVWWi\WW.WVJVWbS A nappali, esti és levelező oktatás, a szabadegyetemek és a műkedvelő tevékenység rendszere eljuttatja a kultúrát a' dolgozók millióihoz, szellemileg, esztétikailag és erkölcsileg fejleszti őket. A kommunista nevelés fontos feladata a szocialista^ együttélés szabályainak meg-j gyökereztetése minden szovjet; ember életében. A XXI. párt- kongresszus megállapította, hogy ez nemcsak az állami\ szervek, hanem az egész társa-1 dalom dolga is. önkéntes rend-1 őregységek és társadalmi bíróságok; kelnek a kommunistái erkölcs védelmére. Mint Hrus csov elvtárs mondta, fő fel adatuk az, hogy megelőzzék a1 vétségeket és a bűncselekmé nyékét, átneveljék az embere két. Másik fontos feladatuk.í nyisege . hogy lehetetlenné tegyek az| erköicsileg állhatatlan emberek számára a munkátlan, élős-i dl életmódot. Javíthatatlan^ emberek nincsenek. A szovjet>ján ~ ^szerű-e a hösugár- államnak, a társadalmi szerve-!• ?11<almazása. zeteknek, minden dolgozó kö-!| A láthatatlan hősugárzás zösségnek óriási lehetőségei? meglepö hatásokra kéPes- Bárvannak az emberek átnevelésé-5mUy értékesek és bármily újre és megjavítására. íSZe™’ nagyVOnalu alkalmazás S sokat lehetővé tevők ezek a A kommunizmus építése pa-. , ... , ,, J hatások, semmiféle csodalatos rancsolóan követeli, hogy min-S , „ c elemről nincs itt szó. A hősu- den területen, a munkában, azí „, ’ i gárzas fizikáját az ember meg- emberek eleteben megszilar-c. . , , , ... , . . , ... í ismerte, ennek réven igájába dúljon a kommunista erkölcs.?. ,. . .. „ , ,, , ? hajtotta, es teljes mértekben Erélyesen ki kell gyomlálni a? „„ . . , , , , , 5 uralkodik felette. Ma már nemburzsoa hagyományok es er-> ....... , , , J. csak ösztönösen, hanem tudakölcs maradványait és csőké-- tosan is szoigáiatunkba állí- vényeit !< tottuk. szerű vasvázból készült, á sugárzásvédelem céljából alumíniumlemez burkolatból ősz- szeállított olcsó szerkezetek. Sugárzáslceítő készülékként hazánkban leginkább az elektromos energiával működő infra- lámpa (hősugárzást nagyobb mértékben kibocsátó izzólámpa) és a városi vagy ipari gáz felhasználásával működő ún. gázpanel van használatban. Ea utóbbi egy egyszerű vaslemez* melyet hátulról gázlánggal melegítenek. Az infralámpa izzószála 1800 C fokon, a gázpanel 250—500 C fokon sugároz a gázlángok beállítása szerint. Mindkét berendezés helyes konstrukciója révén teljes mértékben kiküszöbölhető a robbanás- vagy tűzveszély. A szárító kemencék építhetők doboz vagy szekrény alakban vagy folyamatos gyártásba beillesztve, leginkább alagútke- mencékként, melyeken futószalag vonul keresztül. Míg a szárítandó vagy melegítendő darab a futószalagon a kemencén áthalad, a kívánt célt elértük. A kemence hőveszteségének minél nagyobb mértékű csökkentése, egyben a hősugárzások minél teljesebb kihasználása végett a kemence külső és belső fala aluminiumle- mez, mely a belső felületen ráeső sugárzásokat visszaveri, és a tárgyra irányítja, az általa felvett csekély melegmennyiséget pedig alig sugározza kifelé. Az ember igájába fogva . .. Legrégibb alkalmazása a lakkfelületek szárítása. Legtöbbször benzines, toluolos* benzolos, amylecetátos stb. oldószerű lakkokat szárítanak. Az oxidativ száradású lakkok szárítására a hősugárzás nem alkalmas (olajlakkok). Néhány további alkalmazási területi bőrök és kész, vizes cipők gyártás utáni vagy közbeni szárítása, falemezek szárítása. A nyomdaiparban könyvtáblák és nyomtatványok, a vegyiparban gyógyszer- es vegyszer-porok* tésztaiparban vékony tésztaáruk, számos más területen nedves felületek szárítása. A műanyagiparban présporok* masszák, müanyaglemezek előmelegítése, préselése megmunkálás előtt. Űjabban a gyógyászatban is használják a magas hőfokú hősugárzót, és ezzel egyes felületi megbetegedéseknél a diatermiát helyettesíti. A. hősugárzás segítségével számos, eddig meg nem oldható problémát oldottak meg, számos előnyös, iparilag jelentős alkalmazás látott napvilágot. Néhány kivételtől eltekintve azonban műszakilag megállapítható, hogy az alkalmazás révén elért nyereségek több energia felhasználását jelentik, mint a régi, lassú, kevesebb eredménnyel járó eljárások alkalmazása. Mivel hazánkban még egyelőre viszonylag kismértékű a villamos energia és a gáz fejlesztése, az infravörös berendezések alkalmazásánál nem követhetjük minden esetben a külföldi, a sok vízesés mozgási energiáját hasznosító országok alkalmazási példáit, hanem minden esetben meg kell vizsgálnunk — a felhasznált energia menyfajtája, az elért energetikai és az anyagra vonatkozó minőségi eredmények* a helyi adottságok révén nyerhető előnyök összevetése alapur ">v. . *A • , 1,1 " ■**■*•■ ?>+■ — o
